Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Wulu kɔ nuninyɛne ne azo

TILE 11

“Bɛbu Agyalɛ Bie Kpalɛ Kpalɛ”

“Bɛbu Agyalɛ Bie Kpalɛ Kpalɛ”

“Maa ɛ nye ɛlie ɛ ye mɔɔ ɛkɛgya ye wɔ mgbavolɛ nu la anwo.”​—MRƐLƐBULƐ 5:18.

1, 2. Kpuyia boni a yɛbazuzu nwo a, na kɛmɔti ɛ?

WƆGYA ɔ? Saa wɔgya a, asoo wɔ agyalɛ ne maa ɛ nye die anzɛɛ ngyegyelɛ dɔɔnwo wɔ nu? Ɛ nee wɔ bokavolɛ avinli ɛlɛtete ngyikyi ngyikyi ɔ? Ɛde agyalɛ ne anwo ala mɔɔ ɛ nye ɛnlie ɔ? Saa ɔle zɔ a, ɛnee bie a ɛlɛdi nyane kɛ agyalɛ mɔɔ mɔlebɛbo ne manle ɛnyianle anyelielɛ la ɛra ye zɔ la. Kɛmɔ ɛle Keleseɛnenli la ati, ɛbahulo kɛ wɔ agyalɛ wula Gyihova, Nyamenle ne mɔɔ ɛkulo ye la anyunlunyia. Yemɔti, bie a tɛnlabelɛ ɛhye mɔɔ ɛwɔ nu kɛkala la ɛmaa adwenledwenle ɛdɔ ɛ nwo na ɛlɛdi nyane. Saa yera ye zɔ bɔbɔ a, mmaka kɛ wɔ anyelazo ɛwie.

2 Ɛnɛ, Keleseɛne agyalɛma bie mɔ wɔ ɛkɛ mɔɔ mekɛ bie ɛnee bɛde ala, anyelielɛ ɛdeɛ ɛnee bɛnlɛ bie. Noko, bɛkpondɛle adenle bɛluale zo bɛzieziele bɛ agyalɛ ne. Ɛdawɔ noko ɛbahola wɔanyia ahunlundwolɛ kpole wɔ wɔ agyalɛ nu. Adenle boni azo?

BIKYE NYAMENLE NEE WƆ BOKAVOLƐ

3, 4. Duzu ati a agyalɛma bɔ mɔdenle bikye Nyamenle a ɔmaa bɛbikye bɛ nwo a? Maa nwolɛ neazo.

3 Ɛ nee wɔ bokavolɛ bɔ mɔdenle kɛ bɛbikye Nyamenle a ɔbamaa bɛabikye bɛ nwo. Duzu ati ɔ? Neazo ɛne: Nea boka bie mɔɔ abo tɛlɛ na ɔ ti zo le twɔɔnwo la. Nrenya bie gyi boka ne abo wɔ fema zo, yɛɛ raalɛ bie gyi boka ne abo wɔ bɛne zo. Bɛ mu nwiɔ bɛbɔ ɔ bo kɛ bɛfo. Mekɛ mɔɔ bɛgyi boka ne abo la ɛnee bɛ avinli wale. Noko mɔɔ bɛ nuhua biala ɛlɛfo ahɔ boka ne ati zo la, ɛnee bɛ avinli adenle ne ɛlɛyɛ ekyi. Wɔzukoa debie mɔɔ maa anwosesebɛ la wɔ neazo ɛhye anu ɔ?

4 Yɛbahola yɛava mɔdenle mɔɔ ɛlɛbɔ wɔazonle Gyihova bɔkɔɔ la yɛado mɔdenle mɔɔ bɛbɔ bɛfo boka la anwo. Kɛmɔ ɛkulo Gyihova la ati, yɛbahola yɛaha kɛ ɛlɛbɔ mɔdenle wɔavo boka ne. Noko akee, saa ɛ nee wɔ bokavolɛ avinli ɛde a, ɛnee bie a, bɛ nuhua biala ɛlɛfa boka ne ɛleka gyɛne avo. Noko, saa bɛkɔ zo bɛfo boka ne a, duzu a bazi a? Nɔhalɛ nu, mɔlebɛbo ne, ɛnee adenle kpole la bɛ avinli. Noko akee, saa ɛbɔ mɔdenle ɛbikye Nyamenle kpalɛ​—ɛlɛkɔ anwuma la​—ɛ nee wɔ bokavolɛ ne bɛabikye bɛ nwo. Nɔhalɛ nu, saa ɛbahola wɔabikye wɔ bokavolɛ kpalɛ a ɔwɔ kɛ ɛbɔ mɔdenle kɛ ɛbabikye Nyamenle. Noko, kɛ ɔkɛyɛ na wɔayɛ zɔ ɛ?

Saa ɛfa Baebolo nu ndelebɛbo ɛdi gyima a, ɔbamaa wɔ agyalɛ ne nu amia

5. (a) Adenle ko mɔɔ awie dua zo bikye Gyihova nee ye bokavolɛ kpalɛ la a le boni? (b) Kɛzi Gyihova bu agyalɛ ɛ?

5 Adenle ko mɔɔ hyia mɔɔ ɛ nee wɔ bokavolɛ ne bahola alua zo avo boka ne la a le kɛ bɛbadie agyalɛ nwo folɛdulɛ mɔɔ wɔ Nyamenle Edwɛkɛ ne anu la. (Edwɛndolɛ 25:4; Ayezaya 48:17, 18) Yemɔti suzu folɛdulɛ bie mɔɔ ɛzoanvolɛ Pɔɔlo vale manle la anwo. Ɔhanle kɛ: “Bɛbu agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ.” (Hibuluma 13:4) Duzu a ɛhye kile a? Debie mɔɔ ‘bɛbu ye kpalɛ kpalɛ’ la kile kɛ deɛ ne hyia yɛɛ ɔsonle bolɛ. Na zɔhane pɛpɛɛpɛ a Gyihova bu agyalɛ a​—ɔbu ye kɛ ɔhyia yɛɛ ɔsonle bolɛ.

MƆƆ BABOA WƆ​—GYIHOVA ANWO ƐLƆLƐ KPALƐ

6. Duzu a Pɔɔlo edwɛkɛ mɔɔ fane agyalɛ nwo la kile a, na duzu ati a ɔhyia kɛ yɛmaa ɔtɛnla yɛ adwenle nu a?

6 Nɔhalɛ nu, kɛmɔ ɛ nee wɔ bokavolɛ le Nyamenle azonvolɛ la ati, bɛze kɛ agyalɛ sonle bolɛ, yɛɛ ɔle nwuanzanwuanza. Gyihova mumua ne a yɛle agyalɛ ngyehyɛleɛ ne a. (Bɛgenga Mateyu 19:4-6.) Noko akee, saa ɛlɛyia ngyegyelɛ wɔ wɔ agyalɛ nu ɛnɛ a, agyalɛ mɔɔ bɛze kɛ ɔwɔ kɛ bɛbu ye bie kpalɛ kpalɛ la angome ɛnrɛhola ɛnrɛmaa ɛ nee wɔ bokavolɛ ne ɛnrɛnyia ɛlɔlɛ nee ɛbulɛ ɛnrɛmaa bɛ nwo. Ɛnee akee, duzu a bamaa wɔayɛ zɔ a? Yɛ kɛzi Pɔɔlo hanle ɛbulɛ nwo edwɛkɛ la nzonlɛ kpalɛ. Yeanga kɛ “agyalɛ ɛbulɛ”; emomu ɔhanle kɛ ‘bɛbu agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ.’ Tɛ debie mɔɔ Pɔɔlo nwunle ye la anwo edwɛkɛ ala a ɛnee ɔlɛka a, emomu, ɛnee ɔlɛtu folɛ. * Saa ɛmaa edwɛkɛ ɛhye tɛnla wɔ adwenle nu a ɔbaboa wɔ yeamaa ɛbulɛ mɔɔ ɛlɛ ɛmaa wɔ bokavolɛ ne la ayɛ kpole. Duzu ati ɔ?

7. (a) Baebolo mɛla boni mɔ a yɛdi zo a, na duzu ati ɔ? (b) Yɛyɛ ninyɛne ɛhye mɔ a nvasoɛ boni a vi nu ba a?

7 Fa mekɛ ekyi suzu kɛzi ɛbu Baebolo mɛla, mɔɔ le kɛ yɛmaa menli ɛyɛ ɛdoavolɛma anzɛɛ folɛ mɔɔ ɔtu kɛ yɛyia nu yɛzonle dahuu la anwo. (Mateyu 28:19; Hibuluma 10:24, 25) Ɔle nɔhalɛ kɛ, ɔdwu mekɛ ne bie a ɔyɛ se kɛ yɛkɛli mɛla ɛhye mɔ azo. Bie a menli mɔɔ ɛka edwɛkɛ ne ɛkile bɛ la ɛndie, anzɛɛ wɔ gyima maa ɛfɛ la ati ɔyɛ se kɛ ɛbahɔ Keleseɛne nyianu. Noko, ɛkɔ zo ɛka Belemgbunlililɛ edwɛkɛ ne yɛɛ ɛkɔ Keleseɛne nyianu. Awie biala​—Seetan bɔbɔ​—ɛnrɛhola ɛnrɛzi wɔ adenle! Duzu ati ɔ? Ɔboalekɛ ɛlɔlɛ kpole mɔɔ ɛlɛ ɛmaa Gyihova la ka wɔ maa ɛdi ye mɛla zo. (1 Dwɔn 5:3) Nvasoɛ boni a vi nu ba a? Edwɛkɛhanlɛ gyima ne mɔɔ ɛfa ɛ nwo ɛwula nu nee debiezukoalɛ mɔɔ ɛkɔ ye dahuu la maa ɛnyia anzondwolɛ na ɛ nye die ɔluakɛ ɛze kɛ ɛlɛyɛ Nyamenle ɛhulolɛdeɛ. Na nganeɛdelɛ ɛhye mɔ maa ɛnyia anwosesebɛ fofolɛ. (Nihɛmaya 8:10) Duzu a yɛsukoa yɛfi edwɛkɛ ɛhye anu a?

8, 9. (a) Duzu a bamaa yɛali folɛdulɛ mɔɔ se yɛbu agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ la azo a, na duzu ati ɔ? (b) Edwɛkɛ titile nwiɔ boni a yɛbazuzu nwo a?

8 Kɛmɔ ɛlɔlɛ kpole mɔɔ ɛlɛ ɛmaa Nyamenle la ka wɔ maa ɛdi mɛla ne azo, ɛka edwɛkɛ ne, na ɛkɔ debiezukoalɛ ɔnva nwo ngyegyelɛ biala mɔɔ ɛyia ye la, zɔhane ala a Gyihova anwo ɛlɔlɛ kola maa ɛdi Baebolo mɛla mɔɔ se ‘ɛbu wɔ agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ’ la azo a, saa ɔyɛ se bɔbɔ kɛ ɛbayɛ zɔ a. (Hibuluma 13:4; Edwɛndolɛ 18:29; Nolobɔvo ne 5:4) Bieko, kɛmɔ mɔdenle mɔɔ ɛbɔ ɛka edwɛkɛ ne, na ɛkɔ debiezukoalɛ maa ɛnyia nyilalɛ dɔɔnwo ɛfi Nyamenle ɛkɛ ne la, zɔhane ala a Gyihova banwu mɔdenle mɔɔ ɛlɛbɔ wɔabu wɔ agyalɛ bie la na yeayila wɔ a.​—1 Tɛsalonaekama 1:3; Hibuluma 6:10.

9 Ɛnee, kɛ ɔkɛyɛ na wɔabu wɔ agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ ɛ? Ɔwɔ kɛ ɛkoati subane mɔɔ bazɛkye wɔ agyalɛ ngyehyɛleɛ ne la. Bieko, ɔwɔ kɛ ɛyɛ ninyɛne mɔɔ bamaa agyalɛ ne anu amia la.

KOATI ƐDENDƐLƐ NEE NYƐLEƐ MƆƆ ƐNGILE ƐBULƐ WƆ AGYALƐ NU LA

10, 11. (a) Nyɛleɛ boni a ɛngile ɛbulɛ wɔ agyalɛ nu a? (b) Kpuyia boni a ɔwɔ kɛ yɛ nee yɛ bokavolɛ suzu nwo a?

10 Keleseɛne yelɛ bie hanle ye mekɛ bie kɛ: “Mesɛlɛ Gyihova kɛ ɔboa me ɔmaa mengyinla ɔ nloa.” Ɔgyinla duzu anloa? Ɔhilehilele nu kɛ: “Me hu anloa anu edwɛkɛ wowɔ. Ye edwɛkɛ ne ɛmpepɛ me nwo mɔɔ bɛnwu ye la ɛdeɛ, noko edwɛkɛ mɔɔ yɛ nyane, mɔɔ le kɛ ‘Wɔyɛ adesoa!’ yɛɛ ‘Ɛle sonla mgbane!’ mɔɔ ɔka la wowɔ me ahonle.” Yelɛ ɛhye ɛbɔ edwɛkɛ kpole zo​—aholobabɔlɛ wɔ agyalɛ nu.

11 Nea kɛzi ɔyɛ alɔbɔlɛ kɛ Keleseɛne agyalɛma bava edwɛkɛ mɔɔ wowɔ la abɔ bɛ nwo aholoba a! Ɔda ali kɛ, agyalɛ mɔɔ safule nee aholoba wɔ nu la ɛbulɛ ɛnle nu. Kɛzi wɔ agyalɛ ɛdeɛ ne de wɔ ɛhye anwo ɛ? Adenle ko mɔɔ ɛbahola wɔalua zo wɔanwu ɛhye a le kɛ ɛbavi mɛlɛbɛnwoaze nu wɔabiza wɔ bokavolɛ ne kɛ, “Kɛzi me nloa anu edwɛkɛ maa ɛte nganeɛ ɛ?” Saa wɔ bokavolɛ te nganeɛ kɛ ɛ nloa edwɛkɛ ta wowɔ ye maa ɔdi nyane a, ɛnee yɛ nwolɛ debie maa tɛnlabelɛ ne ɛyɛ kpalɛ.​—Galeehyeama 5:15; bɛgenga Ɛfɛsɛsema 4:31.

12. Kɛzi awie ɛzonlenlɛ bahola ayɛ mgbane wɔ Nyamenle anye zo ɛ?

12 Kakye kɛ kɛzi ɛfa ɛ nloa ɛdi gyima wɔ wɔ agyalɛ nu la ka ɛ nee Gyihova agɔnwolɛvalɛ ne. Baebolo ne ka kɛ: ‘Saa awie dwenle kɛ ɔsonle Nyamenle na ɔmmua ɔ nloa azo a, ɔlɛbɛlɛbɛla ɔ nwo yɛɛ ye Nyamenlezonlenlɛ ne le mgbane.’ (Gyemise 1:26) Wɔ ɛdendɛlɛ boka wɔ Nyamenle ɛzonlenlɛ nwo. Baebolo ne ɛnlie ɛndo nu kɛ awie ɛlɛsonle Nyamenle a debie biala mɔɔ ɔyɛ ye wɔ sua nu la ɛngyia. Nea na wɔambɛlɛbɛla ɛ nwo. Ɛhye le anyebolo edwɛkɛ. (Bɛgenga 1 Pita 3:7.) Bie a, ɛze ninyɛne dɔɔnwo yɛ yɛɛ ɛbɔ mɔdenle, noko saa ɛ nye fuu ɛkeha edwɛkɛ mɔɔ wowɔ wɔ bokavolɛ ne a, ɛnee ɛmbu agyalɛ ngyehyɛleɛ ne na wɔannea a Nyamenle babu wɔ ɛzonlenlɛ ne kɛ ɔle mgbane.

13. Kɛzi awie mɔɔ ɛgya la bahola amaa ye bokavolɛ ali nyane ɛ?

13 Ɔwɔ kɛ agyalɛma ne nea boɛ noko na bɛammaa bɛ bokavolɛ anli nyane wɔ ninyɛne bie mɔ anu. Suzu neazo nwiɔ anwo: Ɛrɛladane bie mɔɔ ɛngya nrenya la ta fɛlɛ Keleseɛne nrenya bie mɔɔ ɛgya mɔɔ wɔ asafo ne anu la wɔ moba zo biza ye adehilelɛ, na bɛtendɛ bɛkyɛ; Keleseɛne nrenya bie mɔɔ ɛngya raalɛ la nee Keleseɛne agyalɛ raalɛ bie ta bɔ nu kɔ daselɛlilɛ dapɛne biala. Bie a, agyalɛma mɔɔ wɔ neazo ɛhye mɔ anu la ɛnlɛ adwenle ɛtane ɛdeɛ; noko kɛzi bɛ nyɛleɛ ne ka bɛ bokavolɛ ne mɔ ɛ? Yelɛ bie mɔɔ wɔ ngyegyelɛ ɛhye bie anu la hanle kɛ: “Saa menwu kɛ me hu nyia mekɛ dɔɔnwo maa adiema raalɛ gyɛne wɔ asafo ne anu a, ɔyɛ me nyane. Ɔmaa mete nganeɛ kɛ me nwo ɛngyia.”

14. (a) Agyalɛ nu ɛzonlelilɛ boni a bɛhilehile nu wɔ Mɔlebɛbo 2:24 a? (b) Edwɛkɛ boni a ɔwɔ kɛ yɛbiza yɛ nwo a?

14 Ndelebɛbo wɔ nu kɛ bokavolɛ ɛhye nee menli gyɛne mɔɔ wɔ gyinlabelɛ ko ne ala anu wɔ agyalɛ nu la bali nyane. Bɛ bokavolɛ ne mɔ bu bɛ nye gua agyalɛ nwo adehilelɛ mɔɔ hyia kpalɛ mɔɔ Nyamenle ɛva ɛmaa la azo: ‘Nrenya bavi ɔ ze nee ɔ nli anwo na yeava ɔ nwo yeabɔ ɔ ye anwo kyengye.’ (Mɔlebɛbo 2:24) Nɔhalɛ nu, ɔwɔ kɛ agyalɛma kɔ zo bu bɛ awovolɛ; noko, Nyamenle ngyehyɛleɛ ne kile kɛ bɛ bokavolɛ a bɛdi ɔ nwo ɛzonle titile a. Zɔhane ala a, Keleseɛnema kulo bɛ gɔnwo mɔ diedima kpalɛ a; noko bɛ agyalɛ bokavolɛ a bɛdi ɔ nwo ɛzonle titile a. Ɛhye ati, saa Keleseɛne agyalɛma sɛkye mekɛ dɔɔnwo anzɛɛ fa bɛ nwo bɔ bɛ gɔnwo mɔ diedima kyengye, titile menli mɔɔ ɛnle bɛ bokavolɛma la a, bɛfa ngyegyelɛ bɛba bɛ agyalɛ nu. Asoo ɛhye bie a ɛva ngyegyelɛ ɛra wɔ agyalɛ ne anu ɔ? Biza ɛ nwo kɛ, ‘Asoo menyia mekɛ memaa me bokavolɛ, metie ye, na mekulo ye kɛmɔ ɔfɛta la?’

15. Kɛmɔ Mateyu 5:28 kile la, duzu ati a ɔwɔ kɛ Keleseɛne agyalɛma koati kɛ bɛ nee awie mɔɔ ɔnle bɛ bokavolɛ la badu kyengye a?

15 Bieko, Keleseɛne agyalɛma mɔɔ nee menli mɔɔ ɛnle bɛ bokavolɛma tu kɔ moa la fa bɛ nwo to esiane nu mɔɔ nrɛlɛbɛ ɛnle nu a. Ɔyɛ nyane kɛ, Keleseɛnema bie mɔ mɔɔ ɛgya la ɛnyia menli mɔɔ bɛ nee bɛ bɔ kyengye la anwo ɛhulolɛ ɛtane. (Mateyu 5:28) Agɔnwolɛvalɛ kyengye zɛhae ɛmaa bɛyɛ nyɛleɛ mɔɔ ɛngile ɛbulɛ wɔ agyalɛ nu la. Dwenle edwɛkɛ mɔɔ ɛzoanvolɛ Pɔɔlo hanle wɔ ɛhye anwo la anwo.

“BƐMMAGUA AGYALƐ ƐKPA NE ANWO EVINLI”

16. Agyalɛ nwo edwɛkɛ boni a Pɔɔlo hanle a?

16 Mekɛ mɔɔ Pɔɔlo vale folɛdulɛ ne mɔɔ se “bɛbu agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ” manle wiele ala la, ɔbɔle kɔkɔ kɛ ‘bɛmmagua agyalɛ ɛkpa nwo evinli, ɔluakɛ Nyamenle babua bɛdabɛ mɔɔ bɛbɔ nla nwo ɛbɛlatane nee agyalɛzɛkyelɛma ndɛne.’ (Hibuluma 13:4) Pɔɔlo vale edwɛkɛ agbɔkɛ ‘agyalɛ ɛkpa’ gyinlanle ɛkɛ manle nla ngitanwolilɛ. Saa ngitanwolilɛ zɛhae kɔ zo wɔ agyalɛ nu a “evinli” biala ɛnle nwolɛ, anzɛɛ nwolɛ te. Zɔhane ati, Keleseɛnema tie edwɛkɛ ɛhye mɔɔ vi Nyamenle ɛkɛ la: “Maa ɛ nye ɛlie ɛ ye mɔɔ ɛkɛgya ye wɔ mgbavolɛ nu la anwo.”​—Mrɛlɛbulɛ 5:18.

17. (a) Duzu ati a adwenle mɔɔ ewiade ne lɛ wɔ agyalɛzɛkyelɛ nwo la ɛngakyi Keleseɛnema adwenle a? (b) Kɛ ɔkɛyɛ na yɛali Dwobu neazo ne anzi ɛ?

17 Menli mɔɔ nee awie mɔɔ ɛnle bɛ agyalɛ bokavolɛ da la ɛmbu Nyamenle ɛbɛlabɔlɛ nwo mɛla ne fee. Ɔle nɔhalɛ kɛ, ɛnɛ menli dɔɔnwo bu agyalɛzɛkyelɛ kɛ ɔnle ɛtane. Noko, Keleseɛnema ɛmmaa adwenle mɔɔ menli lɛ wɔ agyalɛzɛkyelɛ nwo la ɛngakyi kɛzi bɛbu ye la. Bɛze kɛ awieleɛ ne, tɛ sonla, emomu ‘Nyamenle a babua bɛdabɛ mɔɔ bɛbɔ nla nwo ɛbɛlatane nee agyalɛzɛkyelɛma ndɛne’ a. (Hibuluma 10:31; 12:29) Ɛhye ati, nɔhalɛ Keleseɛnema kɔ zo fa adwenle mɔɔ Gyihova lɛ wɔ edwɛkɛ ɛhye anwo la bɔ bɛ ɛbɛla. (Bɛgenga Wulomuma 12:9.) Kakye kɛ tete selɛ Dwobu hanle kɛ: “Me nee me nye ɛyɛ ngyekyeleɛ.” (Dwobu 31:1) Yemɔti, amaa nɔhalɛ Keleseɛnema andu agyakɛ ko bɔbɔ wɔ adenle mɔɔ bahɔwie agyalɛzɛkyelɛ nu la, bɛnea bɛ nye boɛ, bɛnva ɛnyelɛ ɛtane bɛnnea awie mɔɔ ɔnle bɛ bokavolɛ la na bɛngulo ye.​—Nea Mokanwo edwɛkɛ “Kɛzi Baebolo Ne Bu Ewolebɔlɛ Nee Agyalɛ Nu Ɛtetelɛ La.”

18. (a) Kɛzi agyalɛzɛkyelɛ le anyebolo edwɛkɛ wɔ Gyihova anye zo ɛ? (b) Kɛzi agyalɛzɛkyelɛ nee awozonlezonlenlɛ lua adenle ko azo ɛ?

18 Kɛzi agyalɛzɛkyelɛ le anyebolo edwɛkɛ wɔ Gyihova anye zo ɛ? Mosisi Mɛla ne boa yɛ maa yɛnwu kɛzi Gyihova te nganeɛ wɔ edwɛkɛ ne anwo la. Wɔ Yizilayɛ, ɛnee agyalɛzɛkyelɛ nee awozonlezonlenlɛ boka ɛtane mɔɔ nwolɛ anzohwenlɛ a le ewule la anwo. (Sɛlɛvolɛma 20:2, 10) Asoo ɛnwu kɛzi agyalɛzɛkyelɛ nee awozonlezonlenlɛ lua adenle ko azo la? Suzu nwolɛ nea, saa Yizilayɛnli bie sonle bozonle a ɔsɛkye ngyekyeleɛ mɔɔ ɔ nee Gyihova ɛyɛ la. Zɔhane ala a, Yizilayɛnli bie sɛkye agyalɛ a ɔsɛkye ngyekyeleɛ mɔɔ ɔ nee ye bokavolɛ ɛyɛ la a. Bɛ nyɛleɛ ne ɛngile nɔhalɛlilɛ. (Adendulɛ 19:5, 6; Mɛla ne 5:9; bɛgenga Malakae 2:14.) Ɛhye ati, bɛ mu nwiɔ bɛdi fɔlɛ wɔ Gyihova, nɔhalɛ Nyamenle ne anyunlu.​—Edwɛndolɛ 33:4.

19. Duzu a bamaa awie abɔ kpɔkɛ kɛ ɔkoati agyalɛzɛkyelɛ a, na kɛmɔti ɛ?

19 Nɔhalɛ nu, Keleseɛnema ɛnle Mosisi Mɛla ne abo. Noko akee, saa Keleseɛnema kakye kɛ wɔ tete Yizilayɛ ɛnee bɛbu agyalɛzɛkyelɛ kɛ ɛtane kpole a, ɔbaboa bɛ na bɛanyɛ ɛtane ɛhye bie. Duzu ati ɔ? Yɛ neazo ɛhye nzonlɛ: Asoo ɛbahɔ asɔne sua bie anu, wɔahoto ananze bie anyunlu na wɔayɛ asɔne ɔ? Ɛbaha kɛ, ‘Kyɛkyɛ!’ Na saa bɛmaa wɔ ezukoa kpole a ɛbayɛ ɔ? Ɛbaha kɛ, ‘Menrɛyɛ ye ɛlɛ!’ Nɔhalɛ nu, nɔhalɛ Keleseɛnema ɛnrɛnyia adwenle kɛ bɛbakpo Gyihova na bɛazonle ananze bie ɛlɛ. Zɔhane ala a, ɔnle kɛ Keleseɛnema nyia adwenle bɔbɔ kɛ bɛbakpo bɛ Nyamenle Gyihova, nee bɛ agyalɛ bokavolɛ na bɛazɛkye agyalɛ a, ɔnva nwo debie biala mɔɔ baha bɛ kɛ bɛyɛ zɔhane ɛtane ne la. (Edwɛndolɛ 51:1, 4; Kɔlɔsaema 3:5) Yɛngulo kɛ yɛyɛ debie mɔɔ bamaa Seetan anye alie na yeagua Gyihova nee agyalɛ ngyehyɛleɛ nwuanzanwuanza ne anwo evinli la.

KƐZI ƐBAMIEMIA WƆ AGYALƐ NU LA

20. Duzu a ɛlɛkɔ zo wɔ agyalɛ bie mɔ anu a? Maa nwolɛ neazo.

20 Saa ɛkoati ninyɛne mɔɔ kile kɛ ɛmbu agyalɛ la ɛwie a, duzu a ɛbahola wɔayɛ na wɔanyia ɛbulɛ kpole wɔamaa wɔ bokavolɛ a? Amaa yɛabua la, fa agyalɛ ngyehyɛleɛ ne to sua nwo. Akee, fa ye kɛ edwɛkɛ kɛnlɛma, nyɛleɛ kpalɛ, yɛɛ edwɛkɛ mɔɔ enililɛ wɔ nu mɔɔ agyalɛma ne ka kile bɛ nwo la le kɛ ninyɛne mɔɔ bɛfa bɛsiezie sua bɛmaa ɔyɛ kɛnlɛma la. Saa bɛbikye bɛ nwo a, ɔbamaa bɛ agyalɛ ne ayɛ kɛ sua mɔɔ bɛva ninyɛne ngɛnlɛma bɛziezie ye bɛmaa yeyɛ kɛnlɛma kpalɛ la. Saa wɔ ɛhulolɛ ne ka aze a, zɔhane ninyɛne ngɛnlɛma ne mɔ baminli ngyikyi ngyikyi, na yeamaa wɔ agyalɛ ne ayɛ kɛ sua mɔɔ debie kɛnlɛma biala ɛnle nu la. Kɛmɔ ɛkulo kɛ ɛdi Nyamenle mɛla mɔɔ se “bɛbu agyalɛ bie kpalɛ kpalɛ” azo la ati, ɔbaha wɔ yeamaa wɔali gyinlabelɛ ne anwo gyima wɔ adenle kpalɛ zo. Yɛze kɛ, ɔfɛta kɛ yɛsiezie anzɛɛ yɛyɛ debie biala mɔɔ sonle bolɛ la boɛ. Kɛ ɔkɛyɛ na wɔayɛ zɔ ɛ? Nyamenle Edwɛkɛ ne ka kɛ: “Bɛfa nrɛlɛbɛ a bɛsi sua a, bɛfa ndelebɛbo a bɛkyekye awuke a, yɛɛ bɛfa adwenle na bɛahola bɛava ninyɛne ngɛnlɛma mɔɔ sonle bolɛ la bɛaziezie sua nu.” (Mrɛlɛbulɛ 24:3, 4) Suzu kɛzi ɛbahola wɔava edwɛkɛ ɛhye wɔado agyalɛ nwo la anwo.

21. Kɛzi yɛbahola yɛamiemia yɛ agyalɛ nu ngyikyi ngyikyi ɛ? (Eza nea ɛlɛka “ Kɛ Ɔkɛyɛ Na Me Agyalɛ Azɔ Ɛ?”)

21 ‘Ninyɛne mɔɔ sonle bolɛ’ mɔɔ maa anyelielɛ ba sua bie anu la bie mɔ a le subane mɔɔ le kɛ nɔhalɛ ɛlɔlɛ, Nyamenle ɛzulolɛ, nee diedi mɔɔ gyi kpundii la. (Mrɛlɛbulɛ 15:16, 17; 1 Pita 1:7) Ɛhye mɔ maa agyalɛ nu mia. Noko asoo ɛyɛle kɛzi bɛvale ninyɛne mɔɔ sonle bolɛ bɛzieziele sua ne mɔɔ wɔ ɛrɛlɛ ne mɔɔ wɔ anwuma ɛkɛ ne anu la nzonlɛ ɔ? Bɛluale “adwenle” anzɛɛ ndelebɛbo zo. Ɛhɛe, saa bɛfa Baebolo nu ndelebɛbo bɛdi gyima a, ɔkola ɔkakyi menli nzuzulɛ na ɔka bɛ ɔmaa bɛnyia ɛlɔlɛ kpole bɛmaa bɛ nwo. (Wulomuma 12:2; Felepaema 1:9) Yemɔti, mekɛ biala mɔɔ ɛ nee wɔ bokavolɛ ne badɛnla aze koonwu azuzu Baebolo nu edwɛkɛ bie, mɔɔ le kɛ alehyenlɛ ne anu tɛkese ne, anzɛɛ edwɛkɛ bie mɔɔ gyi Baebolo ne azo mɔɔ wɔ Ɛzinzalɛ Arane anzɛɛ Awake! nu mɔɔ fane agyalɛ nwo anwo la, ɛnee ɔle kɛ ɛlɛkpondɛ ninyɛne ngɛnlɛma mɔɔ ɛbahola wɔava wɔaziezie wɔ sua ne kɛnlɛma la. Saa Gyihova anwo ɛlɔlɛ ka wɔ maa ɛfa folɛdulɛ mɔɔ bɛzuzu nwo la ɛdi gyima wɔ wɔ agyalɛ nu a, ɛnee ɔle kɛ ɛlɛfa zɔhane ninyɛne ngɛnlɛma ne mɔ wɔara wɔ “sua nu” la. Mɔɔ bavi nu ara la a le kɛ ɛbazia wɔanyia anyelielɛ mɔɔ ɛnee wɔ wɔ agyalɛ ne anu la bieko.

22. Saa yɛbɔ mɔdenle yɛmiemia yɛ agyalɛ nu a, ahunlundwolɛ boni a yɛbanyia a?

22 Nɔhalɛ nu, ɔhyia mekɛ nee mɔdenlebɔlɛ na wɔahola wɔazia wɔava zɔhane ninyɛne ngɛnlɛma ne mɔ ko biala wɔazie ɔ bo zo. Noko, saa ɛbɔ mɔdenle ɛyɛ mɔɔ ɔwɔ kɛ ɛyɛ la a, ɛbanyia ahunlundwolɛ kpole, ɔluakɛ ɛze kɛ ɛlɛdi Baebolo mɛla mɔɔ se: “Bɛbɔ mɔdenle bɛpele bɛbu bɛ gɔnwo mɔ kpalɛ kpalɛ” la azo. (Wulomuma 12:10; Edwɛndolɛ 147:11) Mɔɔ tɛla biala la, mɔdenle biala mɔɔ ɛbɔ kɛ ɛdi wɔ agyalɛ ne eni la bamaa wɔazie ɛ nwo wɔ Nyamenle ɛhulolɛ ne anu.

^ ɛden. 6 Edwɛkɛ ɛhye kile kɛ Pɔɔlo agyalɛ nwo folɛ ne boka folɛdulɛ ngakyile mɔɔ ɔvale ɔmanle la anwo.​—Hibuluma 13:1-5.