HӦL SE TĒ ‘E ‘ON LALOGA

Skip to table of contents

VÄE 12

Fäeag‘ȧk “Fäeag ne ‘Es‘ao”

Fäeag‘ȧk “Fäeag ne ‘Es‘ao”

“‘Ạu la matạ‘ la ta fäeag raksa‘ se leuof ‘e ‘omus nuju: gat ma ke fäeag ne ‘es‘ao la rē famör la fup fak‘at.”—EFESO 4:29.

1-3. (a) Ka tēfakhanis tese ta Jihova nā se ‘isa, ma ‘is la pō tapen la ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir? (e) La nōnō ma ‘e hanis ‘on ‘Ạitu, ‘is la ‘es‘av‘ȧk tapen tēfakhanis ne fäega?

KEPOI KA ‘ÄE la nā ta tēfakhanisit se ‘ou kạumane‘ag het, ‘äe la a‘häe tapen kepoi ka iạ ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir tēfakhanisit ne ‘äe nā se ia? Kop ma ‘äe nā se iạ ta motokā het, ma ‘äe ‘inea ‘e ‘on fakmuri ne ‘on hoa‘ ta kok pạu ma hele‘ la iạ la mane‘ȧk mäür ‘on iris he his. Taf pạu ne tē ne iạ rē la a‘rū pạu ‘ou huga.

2 ‘Os la pō la ‘ea fäega la taf iạ tēfakhanis ‘on Jihova, Iạ ne nāam “te‘ ne tē lelei ‘atakoa ma te‘ ne tēfakhanis ‘atakoa ne ‘es‘ao fakapạu.” (Jemesa 1:17) Tēfakhanis te‘ ne a‘tū‘ȧk ‘is ‘e mạnmạnu, iạ va‘ön‘ȧk ‘is, ‘eake la fäeag‘ạkia ‘os a‘häe ‘esea se iris ne tore ka la fäeag‘ȧk tape‘ma tē ne täe ‘e ‘os huga. La fak se motokā ta, ‘is la pō la ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir ‘os fäega. Huạg ‘on Jihova la rū nōnō ka ‘is la fäeag muạ‘ȧk la mane‘ạkia ne a‘rū‘ạkia huạg ‘on ta le‘et!

3 La nōnō ma ‘e hanis ‘on ‘Ạitu, ‘is kop la ‘es‘av‘ȧk tēfakhanis te‘ la fak ma se pa ‘es ‘on Iạ ne nāam se ‘isa. Jihova a‘taf pạu se ‘isa kạinag fäeag ne la a‘ofan ‘on huga. ‘On Fäega ‘ea: “‘Ạu la matạ‘ la ta fäeag raksa‘ se leuof ‘e ‘omus nuju: gat ma ke fäeag ne ‘es‘ao la rē famör la fup fak‘at ‘e te‘ ne tē a‘ tūtū, la iris ne a‘fại la pō keresi e.” (Efeso 4:29) ‘Is la hạifäegag se hün het ne ‘is kop la matạ‘ ‘os fäefäega, kạinag fäeag tese ta ‘is kop la hȧ‘ạki, ma ‘is la fäeag‘ȧk tapen “fäeag ne ‘es‘ao.”

‘E RĒKO TESE ‘IS KOP LA MATẠ‘ SE ‘OS FÄEFÄEGA

4, 5. Ka fäeag ‘es fuạga ‘e Puk Ha‘a sui‘ȧk tapen ne‘ne‘ ne fäega?

4 Hün ‘es‘ao het la matạ‘ ‘os fäefäega, ‘e rēko fäega ma ‘on ne‘ne‘. Fäeag ‘Es Fuạga 15:4 ‘ea: “Alel het ne a‘mou fäeag a‘rạumạhini ‘ại ne mạurit. Ka alel het ne fäeag feifei kaoa ‘ot mäeva.” La fak ma se tạnu a‘mạuria ‘ại hū mạit, fäeag a‘fạiạg lelei la pō la hö‘ fürmariạ se iạ ne a‘fại. Ka alel ne fäeag feifei la pō la a‘af‘af huạg. Aier pạu, fäeag ne ‘is ‘ea la pō la a‘rū ne la a‘fürmarien iris ne a‘fại.Fäeag ‘Es Fuạga 18:21.

5 Ta fäeag ‘es fuạg hoi‘ạkit ‘ea ‘e rēko tē ne fäega la po la rē: “Lelea‘ ‘on rerege, iris fäeag muạ‘ȧk, ma ‘oris fäega fak‘ia se kōag ne rē ‘e ser ne pel het.” (Fäeag ‘Es Fuạga 12:18) Fäeag muạ‘ạki la pō la a‘rū huạg ma la mane‘ȧk tape‘ma hạikạinagaga. Ka te ka ‘ou huga pō ma a‘rū‘ȧk ‘e ta av het ‘e fäeag ne ‘ea la fak se kōag ne rē ‘e ser ne pel het? Fäeag ‘es fuạg ‘eseama a‘ne‘ne‘ȧk ‘os huga ‘e ‘on ‘eag: “Ka ne alel ‘on le‘et ne huạg poto hö‘ mȧür lelei.” Fäeag ‘on le‘et ne kel‘ạkia pot fak‘ạitu la pō la a‘fürmariạ huạg ma a‘leleia hạikạinagaga. Ka te ka ‘äe a‘häe‘ȧk ta av het ne ta fäeag hanisit ‘ea se ‘äea ma a‘fürmarien ‘ou huga? (Hat Fäeag ‘Es Fuạga 16:24.) ‘Os ‘ineag ne fäeag ne ‘is ‘ea la pō la täe se iris ne tore, ma ‘is ‘oaf la ‘es‘ao‘ạkia fäeag ne la a‘fürmariạ huạg, ka ‘eake la a‘rūan irisa.

Fäeag lelei iạ tē a‘fürmariạ huget

6. ‘E rēko tese tä ‘is fe‘en ma kikia la puer a‘leleia ‘os alele?

6 ‘Inea ne tes täe se ‘os fe‘eni, ‘is kal pō ra la puer se ‘os alele. Te‘is hün het te ‘on rue ne ‘is kop la matạ‘ se ‘os fäefäega: Ag raksa‘a ma ‘os se ‘atakoa tä rue‘ạkia ‘is la ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir ‘os alele. Fäega leum ‘e huga, ma “‘am‘amnȧk ne huga nōnō raksa‘ ma kikia.” (Kamataga 8:21; Luke 6:45) Ta ‘on‘on iạ a‘noa la rē purea ‘os alele. (Hat Jemesa 3:2-4.) Kop ma ‘is kal pō ra la puer ‘atakoan ‘os alele, ka ‘is la pō la fe‘en ma ȧs‘ȧk ma kikia la a‘lelei‘ạkia ‘os la ‘es‘av‘ȧk ne. La fak se le‘ rạpit ne rȧp se utut ne ạu heta leum, iạ kop la rȧp fe‘en ma kikia la agạia ạu heta, ma la fak ma sin, ‘is kop la agại ma kikia ‘os hea‘hea‘ raksa‘a la se ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir ‘os alele.

7, 8. Ka tes ta räe ‘on Jihova se ‘os titi‘ạkiga kepoi ka ‘is kat matạ‘ ra se ‘os fäefäega?

7 ‘On folu, ‘is täla tög sạio‘ se Jihova. ‘Os la ‘es‘av‘ȧk ne ‘os alele ‘eake la täe ma se ‘os hạikạinagaga ma famori, ka la täe tape‘ma se ‘os fūfū ma Jihova. Jemesa 1:26 ‘ea: “Kepoi ka ta le‘ hat iạ la le‘ rotu, ka iạ kat mätmätea ra ‘on alele, ka iạ sikoa ma ‘on huga, ‘äna rot ‘on le‘ ta tē väväre.” ‘Is hạifäegag vȧh ‘e väe 11, ne ‘os fäefäega kop la la‘oag‘esea ma ‘os titi‘ạkiga. Kepoi ka ‘is kat matạ‘ ra ‘os alele ne la ‘ea fäeag se ȧr a‘fại, ‘os titi‘ạkiga se Jihova la tē väväre. Ka te ka iạ tē pumuet la ‘is la rē a‘häe a‘lelei se tē ne ‘is la ‘ea?Jemesa 3:8-10.

8 ‘Is ‘inea vạhia hün ne ‘is kop la se ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir ‘os tēfakhanis te‘. Mumuạ la ‘is la hạifäegag se fäeag ne ‘es‘ao, ‘is la hạifäegag mumuạ se fäeag ne kat hạitạuạg ra ma lelea‘ rot fakKaristo aire.

FÄEAG NE LA MANE‘ȦK TĒ

9, 10. (a) Ka kạinag fäeag tese ta ‘es‘av‘ȧk ‘e rȧn te‘ ‘e te‘ ne terạni? (e) ‘E rēko tese tä ‘is kop la fesiạ‘ȧk fäeag ‘ara ‘e ‘on ‘i‘i ? (‘Io se tē ne sui‘ȧk sio ‘e lopo.)

9 Fäeag ‘Ara. Fäeag ha‘ȧk te, fäeag faksusua ma fäeag kok ma‘oi ta fäeag ne ‘es‘av‘ȧk ‘e rȧn te‘ ‘e te‘ ne terạni. Ma‘oit fäeag kok la a‘mah‘ạkia tē ne iris pa ‘es la ‘ea, ne iris kat ‘inea ‘e ra fäeag het ne hạitạuạg la ‘ea. Lelea‘ rē mạlu a‘mou ‘es‘ao‘ȧk fäeag koko ma fäeag ‘ara la rē‘ia famori la kahā. Fäeag ‘ara iạ ‘eake tē la kahā. Sir ‘e fạu 2,000 ne ofiofu, ‘apostol ta Paula fas‘ȧk se lelea‘ ne kạurotuạg ta ‘e Kolosa la iris la roua “fäeag ‘ara.” (Kolosa 3:8) Paula ‘ea se kạurotuạg ta ‘e Efeso ne “fäeag ‘ara” täe ‘e laloag ne tē ne iạ ‘ea “la se foar ‘e gasav” ‘on famör rot fakKaristo aire.Efeso 5:3, 4.

10 Fäeag ‘ara a‘fekea huạg ‘on Jihova, ma tape‘ma se iris ne hanis ‘e ia. Ka ‘os hanisi se Jihova ta rue‘ạkia ‘is la fesiạ‘ȧk fäeag ‘ara. ‘E avat ne Paula fạ‘i e “garue ne foro,” iạ hat “ag pearpera” ne pō la laloag‘ȧk fäeag faksusua. (Kalatia 5:19-21) Tē te‘is iạ tē mah pạut. Le‘et ne fäeag puer‘ạki rē a‘his la roua fäeag ‘ara ma fäeag koko ka kat huạha‘ ra ka nōnō a‘sok ma, la pō la ‘ut‘ȧk ‘e laloag ne kạurotuga. *

11, 12. (a) Ka tes ta hagäe ma av hes ta iạ raksa‘a e la fäeag‘ạkia ta le‘ hoi‘ạkit? (e) ‘E rēko tese ta iris ne titi‘ȧk se Jihova kop la hȧ‘ȧk ‘e hoa‘ rogrog sioksiko?

11 Hagäe. Hagäe ta rogrog se ‘es fuạg ne ‘äe fäeag‘ȧk hün se iris ne tore. Ka tei ka iạ tē raksa‘at la fäeag‘ạkia irisa? ‘Igkȧ‘ kepoi ka tē ne ‘is hạifäegag‘ạkia lelei, la fak se hạifäegag se le‘et ne kotä papetạios se‘ ne le‘et ne pa ‘es fäeag a‘ne‘ne‘ȧk huạg. Lelea‘ rot fakKaristo ‘e senjuri mumue ta kokon‘ȧk mȧür ne ‘oris hensạsiga ma tē ne iris hạifäegag‘ạkia ‘es‘ao ti‘ pạu. (Efeso 6:21, 22; Kolosa 4:8, 9) Hagäe iạ raksa‘ ‘e avat ne ta le‘et la jenea rogrog ta ne la fäeag‘ạkia tē näenäe ‘on ta le‘et. Iạ la pō se te a‘at ‘on raksa‘a ‘e rēko iạ la pō la rē ‘is la fäeag‘ȧk tē siok ne pō la mane‘ȧk tē. Hagäe “ta fäeag sioksiok . . . ne fäeag mane‘ạkia ta le‘et.” Ta‘ag tēet ne lelea‘ Faresai‘o a‘soko, iris fäeag siok hün se Jisu la pō la famori la se ‘ē‘ạkia iạ. (Mataio 9:32-34; 12:22-24) Hagäe ta hün ne hạifekega.Fäeag ‘Es Fuạga 26:20.

12 Jihova kal fue‘ a‘fürmariạ ra iris ne ‘es‘av‘ȧk a‘sirsir ‘oris tēfakhanis ne fäega la fäeag‘ȧk mane‘ạkia ta le‘et ne la hö‘ sūsū la famori la kạu tūtū. Iạ fesiạ‘ se iris ne “ue‘kia huạg tūtū ‘e gasav ‘on lelea‘ ne hạisạsigi.” (Fäeag ‘Es Fuạga 6:16-19) Fäeag Kiris ta di·aʹbo·los ne höl‘ȧk “le‘ hagäe” ta‘ag asat ne nā se Satan ta. Iạ ta “Tiapol ta,” iạ ne hot‘ȧk siok ‘e rēko ‘Ạitu. (Kel‘ȧk Tē 12:9, 10) ‘Is kop la hȧ‘ȧk ‘e kạinag fäeag ne Tiapol ta värvär sin. Kepoi ka ag te‘ täe ‘e laloag ne kạurotuga, ag fakfor ‘i la no‘ la fak se “uạke” ma “huạg tūtū.” (Kalatia 5:19-21) Mumuạ la fäeag‘ạkia ta rogrog ‘e rēko ta le‘et, sạio‘ se ‘äea: Ka te ka tē te‘is aier? Ka te ka iạ tē mäeavhanisit la fäeag‘ạkia rogrog te‘is? Ka te ka hạitạuạg la gou la hạiväegan rogrog te‘?’Hat 1 Tesalonaika 4:11.

13, 14. (a) Ka tes ta la sok se iris ne gat ke av a‘fại fäeag se lelei? (e) Ka tes ta fäeag a‘sanene, ma ‘e rēko tese ta iạ mamạr se iạ fäefäeag tape‘i?

13 Fäeag koko. Fäega la pō la a‘rū‘ȧk tē. Iạ aier ‘e rēko ‘is famör se ‘atakoa ma ‘is a‘mou ‘ea ta tēet ne ‘is huạha‘ fakmür. Puk Ha‘a kel‘ạkia kạinag fäeag la se ‘ea ‘e laloag ne kạunohoga ne ‘e laloag ne kạurotuạg rot fakKaristo. Paula fas‘ȧk se lelea‘ rot fakKaristo: “Te‘ ne a‘häe ‘oan ‘atakoa, ma kosi, ma feke, ma ‘ifaliga, ma fäeag a‘raksa‘ȧk tē, la hoa‘ tū ‘e ‘ạusa, ma te‘ ne ‘amnȧk raksa‘ ‘atakoa tape‘ma.” (Efeso 4:31) Iris hoi‘ȧk höl‘ȧk fäeag te‘ “a‘raksa‘ȧk tē” la “fäeag kok,” “fäeag a‘rū‘ȧk huạg,” ma “fäeag a‘fek huạg.” Iris ne a‘mou fäeag mane‘ạki la pō la ‘es ‘e a‘häet ne iris kat ‘es‘ao ra, ‘e rēko famori nā as se irisa ka fakmerea iris tape‘ma. Fäeag a‘fek huga la pō la a‘af‘afan huạg ‘on iris lä‘riri‘i ‘e rēko ‘iris mā vavhiạn.Kolosa 3:21.

14 Puk Ha‘a kat kạu‘ȧk ra kạinag fäeag a‘sanene—la a‘masragan ta le‘et ‘e ‘es‘av‘ȧk ne fäeag koko ma fäeag a‘rū huga. Iạ la tē mamạrut kepoi ka ta le‘et kat toak‘ȧk ra ‘on la ‘es‘av‘ȧk ne kạinag fäeag ‘i. Kepoi ka hạiasoaga nā se ia la roua, ka iạ kat roua ra, iạ la ‘ut‘ȧk ‘e laloag ne kạurotuga. Kepoi ka iạ kat jen‘ia ra ‘on aga, iạ kal po‘ia ra ạlạlum‘ạkiget la mȧür ‘e rȧn fo‘ou ta. (1 Korinita 5:11-13; 6:9, 10) Taf pạu ne ‘is kal pō ra la nōnō ȧf‘ȧk ma ‘is ‘e hanis ‘on ‘Ạitu kepoi ka ‘is la gat ma ke av ‘es‘ao‘ȧk fäeag se lelei, fäeag sioksiok ne fäeag a‘rū‘ȧk huạg. Kạinag fäeag ‘i, iạ mane‘ȧk tē.

FÄEAG NE “‘ES‘AO”

15. Ka kạinag fäeag tese ta “fäeag ‘es‘ao”?

15 Ka ‘is la ‘es‘av‘ȧk tapen tēfakhanis te‘ ‘e salat ne Iạ ne nā ‘amnạki? A‘häe‘ȧk ne Fäeag ‘on ‘Ạitu a‘ne‘ne‘ạkia ‘is la ‘es‘ao‘ȧk “fäeag ne ‘es‘ao.” (Efeso 4:29) Jihova ‘on huga ‘oaf ‘e avat ne ‘is ‘es‘ao‘ȧk fäeag ne ‘es‘ao la a‘ne‘ne‘ȧk huạg ‘on ‘iris ne tore. La fäeag‘ạkia fäeag ‘i, ‘is kop la rē a‘häe a‘lelei pạu se fäeag ne ‘is la ‘ea. Puk Ha‘a kat nā ra ta fohot la tạupir sin, ka kat fȧ‘ ra fäeag ne hat la “kạinag fäeag lelei.” (Taito 2:8) La fäeag‘ȧk “fäeag ‘es‘ao,” ‘is kop la ‘inea hün vaohiạn ka pumuạ he fol la ‘inea‘ia kạinag fäeag a‘ne‘ne‘ȧk huạg: Iạ lelei, aier, ka mäeavhanis. Ma la a‘häe‘ȧk ne tē ‘i, ‘is la hạifäegag se kạinag fäeag ‘es‘ao ka a‘ne‘ne‘ȧk huạg.—‘Io se kes ta “ Ka Tei ka ‘Otou Fäega A‘ne‘ne‘ȧk Huạg?

16, 17. (a) ‘E rēko tese ta ‘is kop la ‘uạ‘uạ‘ȧk se iris ne tore? (e) Ka tes ‘atama ta ‘is pō la ‘uạ‘uạ‘ȧk ‘e laloag ne kạurotuga? ‘e laloag ne kạunohoga?

16 Nā fäeag ‘uạ‘uạ‘ȧk ‘e aier ne ‘ou huga. Jihova ma Jisu ‘inea ‘on pumuạ ne la ‘es‘ao‘ȧk fäeag la ‘uạ‘uạ‘ạkia ma la tạria fäeag ‘uạ‘uạ‘ȧk ne la rē se ‘isa. (Mataio 3:17; 25:19-23; Jone 1:47) Iạ tē pumuet la ‘is lelea‘ rot fakKaristo la nā fäeag ‘uạ‘uạ‘ȧk ‘e aier ne ‘os huga se iris ne tore. ‘E rēko tese? Fäeag ‘Es Fuạga 15:23 ‘ea: “Ma se ‘on lelei fäeag ne rē ‘e av het—ne tạu la rē!” Sạio‘ se ‘äea: ‘Ka la täe tapen se goua fäeag ‘uạ‘uạ‘ȧk ne ta le‘et nā ‘e lal ne ‘on huga? Ka te ka tē ne iạ ‘ea a‘oaf‘ạkia ka a‘ne‘ne‘ạkia ‘otou huga?’ Aier pạu, fäeag ne ‘uạ‘uạ‘ạki kel‘ȧk ne ta le‘et räe, kokon‘ȧk, ka ‘inea ne tē ne ‘äe rē, ‘es‘ao pạu. Te ‘i täla a‘ne‘ne‘ạkia ‘ou huga ma hạiasoagan ‘äe la fe‘en ma kikia ‘e avat ne ‘ut‘utum. Kepoi ka ‘äe ‘oaf la tȧr fäeag ‘uạ‘uạ‘ạki, tei ka ‘äe nonoj la nā fäeag ‘uạ‘uạ‘ạki tape‘ma?Hat Mataio 7:12.

17 Iạ tē pumuet la ‘iokia tē lelei ne iris ne tore rē ma fäeag ‘uạ‘uạ‘ạkia iris. ‘E kạurotuạg ta, kop ma ‘äe la a‘fại se ta marag a‘ne‘ne‘ȧk huget, ne ‘äe la ‘inea ta le‘ haharạgit ne fe‘en la a‘sokoa ‘on pa ‘es fak‘ata, ne ta sạsig mafuet ne fe‘en la leum se tạunȧ‘ ‘atakoa. Fäeag ‘uạ‘uạ‘ạki ‘e aier ne ‘ou huga la pō la täe se ‘oris huga ma la a‘ne‘ne‘ȧk fak‘at tape‘ma irisa. ‘E laloag ne kạunohoga, väväne ma hạina nonoj la ‘uạ‘uạ‘ȧk ma voivoi‘ȧk le‘et se le‘et. (Fäeag ‘Es Fuạga 31:10, 28) Iạ tē pumuet la lä‘riri‘i la ‘inea ne iris a‘pumuạ‘ȧk tape‘ma. Fäeag ‘uạ‘uạ‘ạki nā fürmariạ ka hạiasoag ‘ou le‘ ta, la fak se ‘es‘ao ne as ta ma tạn ta se ta ‘ạit. O‘o‘i, ‘uạ‘uạ‘ȧk se ‘omus lele‘a ‘e rēko ‘oris ag lelei ma ‘oris fe‘eni. Fäeag ‘uạ‘uạ‘ȧk tape‘i la pō la a‘ne‘ne‘ạkia ‘oris huga ma la rue‘ạkia iris la fe‘en ma kikia la rē‘ia tēet ne nonojo.

18, 19. ‘E rēko tese ta ‘is kop la fäeag tokoa ma a‘fürmariạ‘ạkia ‘os hensạsiạg fak‘ata, ma ‘is la a‘sok tapen?

18 Fäeag toko. Jihova kokon‘ȧk le‘et ne “vạivại ‘on huga” ma iris ne “huạg ra‘o.” (Ạisea 57:15) ‘On Fäega a‘ne‘ne‘ạkia ‘is la ‘hạifäegag tokoa le‘et se le‘et’ ma la “tokoa iris ne ‘af‘afa.” (1 Tesalonaika 5:11, 14) Huạg ‘on Jihova la ‘oaf ‘e av ne ‘is la a‘fürmarien ma tokoa iris ne ‘oris huga hoi ‘e kokono.

Jihova ‘oaf ‘e avat ne ‘os fäega a‘ne‘ne‘ȧk iris ne tore

19 Ka tes ta ‘is la pō la ‘ea la a‘ne‘ne‘ạkia huạg ‘on ta le‘ rot fakKaristoōt ne ‘on huga a‘f‘af? Se ‘es ‘e a‘häet ne ‘äe kop la a‘lelei pefä‘ ta. Av ‘on rereag fäeag ne ‘is ‘ea la ‘es‘ao ti‘ pạu. A‘fūmou‘ạkia se iạ ne ‘äe kokon‘ȧk aier iạ. ‘E avat ne ‘ạuạr la ro‘ạitu, far se Jihova la hạiasoagan iạ la ‘inea‘ia ne ‘on hensạsiạg fak‘ata ma ‘Ạitu hanis ti‘ pạu ‘e iạ. (Jemesa 5:14, 15) A‘fūmou‘ạkia se ia ne iạ ‘es‘ao ka a‘pumuạ‘ȧk ‘e laloag ne kạurotuạg ta. (1 Korinita 12:12-26) Hat ta ut ne puk het se iạ la a‘fūmou‘ạkia ne Jihova kokon‘ȧk aier iạ. (Salamo 34:18; Mataio 10:29-31) Kepoi ka ‘äe la nā av la ‘eakia “fäeag leleit” ne leum ‘e ‘ou huga, iạ ne huạg ‘af‘afa la ‘inea ne ‘äe a‘pumuạ‘ȧk ka hanis ‘e ia.Hat Fäeag ‘Es Fuạga 12:25.

20, 21. Ka tes ta la rē la puer‘ȧk tē ta la ‘es‘ao?

20 Fäeag puer‘ȧk ne ‘es‘ao. ‘Is famör se ‘atakoa ma ‘is kop la tȧr fäeag puer‘ạki ‘e te‘ ne ava. Puk Ha‘a a‘ne‘ne‘ạkia ‘is la: “A‘fạiou se rak‘ȧk tē, ma tạria puer‘ạkiga. La soko e la ‘äe la pot ‘e ‘ou av ne tore.” (Fäeag ‘Es Fuạga 19:20) ‘Eake fā mamfuạ ne kạurotuga ‘esea ta noj la nā fäeag puer‘ạki. O‘o‘i la pō la puer‘ȧk ‘oris lele‘a. (Efeso 6:4) Sạsiạg hạiạn ma‘at fak‘ata la pō la fäeag puer‘ȧk hạiạn haharạgi. (Taito 2:3-5) ‘Os hanisi se iris ne tore ta rue‘ạkia ‘is la nā‘ia puer‘ạki ‘e sal het ne famör ta la tạri, ka kat a‘rū‘ȧk ra ‘on huga. Ka ‘is la rē tapen? Sal he fol la ‘is la a‘häe‘ȧk la pō la ‘os puer‘ȧk tē la ‘es‘ao: ‘amnȧk ma ag ‘on iạ ne nā‘ia puer‘ȧk tē ta, hün het ne puer‘ȧk tē ta rē, ma salat ne puer‘ȧk tē ta nā.

21 La puer‘ȧk tē ta la ‘es‘ao täe kikia ‘e iạ ne la nā‘ia. Lelei la sạio‘, ‘Ka tes ta la hạiasoagan gou la tȧr a‘vavhinen puer‘ȧk tē ta?’ ‘E avat ne iạ ne nā‘ia puer‘ȧk tē kel‘ȧk ne iạ kokon‘ȧk aier ‘äe, kat rē‘ia ra ‘e feke, ka ‘on räe ma ‘on ‘amnạki nonoj, iạ la vavhiạn pạu la ‘is la tạria. ‘Os räe ma ‘amnạki kop la rē tape‘ ‘e avat ne ‘is la nā puer‘ạki. Puer‘ȧk tē ta la ‘es‘ao kepoi ka hün‘ȧk se Fäeag ‘on ‘Ạitu. (2 Timoti 3:16) Kepoi ka la hat ‘e ut ne puku ne ‘igkȧ‘, puer‘ȧk tē ta nonoj la fak Puk ha‘. Fā mamfuạ ne kạurotuga la matạ‘ la se has‘ạkia ‘oris räe se iris ne tore; ne la furia ut ne puku la tokoa ‘oris räe. Puer‘ȧk tē ta la ‘es‘ao pạu kepoi ka la nā ‘e salat ne hạitạuạg mar. Puer‘ȧk tē ne a‘mȧs ka nā ‘e mäeavhanisi la vavhiạn la tȧr, ma iạ ne puer‘ạki täla tokana ‘e la huạg af‘af.Kolosa 4:6.

22. Ka ‘äe la ‘es‘av‘ȧk tapen tēfakhanis te‘ ne ‘Ạitu nā?

22 Fäega iạ tēfakhanis ‘on ‘Ạitu. ‘Os hanisi se Jihova täla rue‘ạkia ‘is la se ‘es‘ao‘ȧk a‘sirsir tēfakhanis te‘. ‘Is la a‘häe‘ȧk ne fäega la pō la a‘ne‘ne‘ȧk tē ka la pō la mane‘ȧk tē. ‘Is la fe‘en ma kikia la ‘es‘ao‘ạkia tēfakhanis te‘, la salag‘esea ma ‘amnȧk ‘on Iạ ne nāam—‘ta‘ag la a‘ne‘ne‘ȧk tē.’ ‘Os fäefäega la pō la hö‘ fürmariạ se iris ne tore ma täla hạiasoagan ‘is la nōnō ma ‘e hanis ‘on ‘Ạitu.

^ para. 10 ‘On garue‘ȧk ne “ag pearpera” ‘e ut ne puku, iạ ‘ạliạg‘ạkia ag raksa‘ ma‘oi. Kop ma ‘eake ag pearpear ‘atakoa kop la Komiti ne Rē Pure la puer a‘lel sin, ka ta le‘et la pō la ‘ut‘ȧk ‘e kạurotuga kepoi ka iạ la a‘sok ma kikia ag riạria.2 Korinita 12:21; Efeso 4:19; ‘io se “Questions From Readers” ‘e Watchtower ne Julai 15, 2006.