Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 13

Gbijurɔyelii ni Esaaa Nyɔŋmɔ Hiɛ

Gbijurɔyelii ni Esaaa Nyɔŋmɔ Hiɛ

“Nɔ fɛɛ nɔ lɛ nyɛkaa nyɛkwɛa akɛ esa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ lo.”—EFESOBII 5:10.

1. Mɛɛ gbɔmɛi Yehowa gbalaa kɛbaa eŋɔɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ yɛ mumɔŋ lɛ?

YESU kɛɛ akɛ: “Anɔkwa jalɔi lɛ aaaja tsɛ lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli, ejaakɛ mɛi ni jaa lɛ nɛkɛ, tsɛ lɛ hu taoɔ.” (Yohane 4:23) Kɛ́ Yehowa yɔse mɛi ni tamɔ nɛkɛ—taakɛ eba lɛ yɛ ogbɛfaŋ lɛ—egbalaa amɛ kɛbaa ekɛ e-Bi lɛ ŋɔɔ. (Yohane 6:44) Mɛɛ hegbɛ kpele po wɔná nɛkɛ! Shi esa akɛ mɛi ni sumɔɔ Biblia mli anɔkwale lɛ ‘aka nɔ fɛɛ nɔ amɛkwɛ akɛ esa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ lo,’ ejaakɛ Satan ji shishiulɔ kpanaku.—Efesobii 5:10; Kpojiemɔ 12:9.

2. Tsɔɔmɔ bɔ ni Yehowa buɔ mɛi ni kɛ apasa jamɔ futuɔ anɔkwa jamɔ ehaa lɛ mli.

2 Susumɔ nɔ ni ba yɛ Sinai Gɔŋ lɛ masɛi beni Israelbii lɛ bi Aaron koni efee nyɔŋmɔ eha amɛ lɛ he okwɛ. Aaron ekuuu ekuɛ, shi moŋ efee tsinabi amaga eha amɛ, ni ekɛɛ amɛ akɛ amaga lɛ damɔ shi kɛha Yehowa. Ekɛɛ akɛ: “Wɔ́ lɛ aye gbijurɔ aha Yehowa.” Ani Yehowa nya apasa jamɔ ni akɛfutu anɔkwa jamɔ lɛ he? Dabi. Ekpata mɛi aaafee akpei etɛ ni ja amaga lɛ ahiɛ. (2 Mose 32:1-6, 10, 28) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ mli? Kɛ́ wɔmiitao wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ ‘wɔkata nɔ ko ní he tseee he,’ ni wɔkɛ ekãa awu ashi nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ abule anɔkwale lɛ.—Yesaia 52:11; Ezekiel 44:23; Galatabii 5:9.

3, 4. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai apɛi kusumii kɛ gbijurɔyelii ni ehe gbɛi lɛ amli lɛ?

3 Dɔlɛ sane ji akɛ beni bɔfoi lɛ ní bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛtsi hemɔkɛyeli kwamɔ naa lɛ gboi lɛ, apasa Kristofoi ni bɛ suɔmɔ kɛha anɔkwale lɛ bɔi wɔŋjalɔi akusumii kɛ gbijurɔyelii anɔkpɛlɛmɔ, ni amɛkɛɛ akɛ tɔmɔ bɛ he akɛ Kristofoi kɛ amɛhe aaawo mli. (2 Tesalonikabii 2:7, 10) Beni opɛiɔ gbijurɔyelii nɛɛ ekomɛi amli lɛ, kadimɔ bɔ ni ajieɔ je lɛ mumɔ lɛ kpo yɛ mli ni ajieee Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kpo yɛ mli lɛ. Be fɛɛ be lɛ nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ jeɔ kpo yɛ je lɛŋ gbijurɔyelii ni esaaa lɛ amli: Ehaa mɛi diɔ heloo lɛ akɔnɔi lɛ asɛɛ, ni ehaa apasa jamɔ hemɔkɛyelii kɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi ni ji “Babilon kpeteŋkpele” lɛ kadimɔ nii lɛ heɔ shi. * (Kpojiemɔ 18:2-4, 23) Ha ehi ojwɛŋmɔ mli hu akɛ Yehowa na wɔŋjamɔ nifeemɔi ni yɔɔ taŋ ní aná gbijurɔyelii ni ehe gbɛi lɛ babaoo kɛjɛ mli lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enyaaa gbijurɔyelii nɛɛ ahe taakɛ enyaaa tsutsu nɔ̃ lɛ he lɛ. Ani esaaa akɛ wɔbuɔ Yehowa susumɔ akɛ no ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ?—2 Yohane 6, 7.

4 Ákɛ anɔkwa Kristofoi lɛ, wɔle akɛ gbijurɔyelii komɛi esaaa Yehowa hiɛ. Shi esa akɛ wɔtswa wɔfai shi waa akɛ wɔbaahi gbijurɔyelii nɛɛ kwraa. Nɔ hewɔ ni Yehowa nyaaa gbijurɔyelii nɛɛ ahe lɛ mli ni wɔɔpɛi lɛ baawo wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔkɛ wɔhe woŋ nɔ ko ni haŋ wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli lɛ mli hewalɛ.

BLONYA—HULU JAMƆ NI ATSAKE EGBƐI

5. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ afɔɔɔ Yesu yɛ December 25 lɛ?

5 Biblia lɛ etsĩii tã akɛ aye Yesu fɔmɔ he gbi jurɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, aleee gbi tuuntu ni akɛfɔ lɛ. Shi wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ afɔɔɔ lɛ yɛ December 25, ni ji be ni snoo nɛɔ yɛ he ni afɔ lɛ yɛ lɛ. * Nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ nakai ji akɛ, Luka bɔ amaniɛ akɛ beni afɔ Yesu lɛ “tookwɛlɔi komɛi yɛ ŋa nɔ” amɛmiikwɛ amɛtoi. (Luka 2:8-11) Luka amaniɛbɔɔ nɛɛ sa kadimɔ ejaakɛ tookwɛlɔi ehiii “ŋa nɔ” afi muu fɛɛ. Akɛni snoo kɛ nugbɔ nɛɔ yɛ Betlehem yɛ December mli hewɔ lɛ, ahaa toi lɛ hiɔ tsu mli, ni no hewɔ lɛ tookwɛlɔi lɛ ehiŋ “ŋa nɔ” yɛ nakai beaŋ. Kɛfata he lɛ, Kaisare Augusto famɔ akɛ akane jeŋ fɛɛ lɛ hewɔ ni Yosef kɛ Maria tee Betlehem lɛ. (Luka 2:1-7) Enyɛŋ ebalɛ akɛ Kaisare baafa gbɔmɛi ni bɛ Roma nɔyeli lɛ he miishɛɛ lɛ ni amɛfã gbɛ kɛya amɛmaji amli yɛ fɛ̃ibe ni naa wa tamɔ nɛkɛ mli.

6, 7. (a) Nɛgbɛ Blonya mli nifeemɔi babaoo ná amɛshishifã kɛjɛ? (b) Mɛɛ srɔtofeemɔ yɔɔ nii ni akeɔ kɛ́ aaye Blonya lɛ kɛ Kristofoi anikee teŋ?

6 Jeee Ŋmalɛ lɛ mli ajɛ ato Blonya shishi, shi moŋ ajɛ blema wɔŋjalɔi agbijurɔyelii tamɔ Saturn ni ji okwaayeli nyɔŋmɔ lɛ he gbi jurɔ ni Romabii lɛ yeɔ lɛ mli ato. Katolik wolo ko (New Catholic Encyclopedia) tsɔɔ mli akɛ yɛ nyɔŋmɔ ni ji Mithra lɛ jálɔi lɛ akɔntaabuu naa lɛ, December 25 ji “hulu ni anyɛŋ enɔ kunim aye lɛ fɔmɔ gbi,” ni amɛyeɔ ehe gbi jurɔ yɛ gbi nɛɛ nɔ. Kristo gbele lɛ sɛɛ aaafee afii 300, “beni hulu jamɔ he shi waa yɛ Roma lɛ ni ato Blonya shishi.”

Anɔkwa Kristofoi jɛɔ suɔmɔ mli amɛkeɔ nii

7 Kɛ́ wɔŋjalɔi nɛɛ miiye amɛgbii juji lɛ, amɛkeɔ amɛhe nii ni amɛyeɔ niyenii ni yɔɔ sokoo—ni nifeemɔi nɛɛ jeɔ kpo yɛ Blonyayeli mli ŋmɛnɛ. Shi nii ni akeɔ yɛ blema wɔŋjalɔi agbijurɔyeli nɛɛ kɛ Blonyayeli mli ŋmɛnɛ lɛ kɛ 2 Korintobii 9:7 lɛ kpãaa gbee, jɛmɛ kaneɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aha bɔ ni ekpɛ mli momo yɛ etsui mli, ni ekajɛ ŋkɔmɔyeli aloo fimɔ mli: ejaakɛ tsuijurɔnaa halɔ Nyɔŋmɔ sumɔɔ.” Anɔkwa Kristofoi jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkeɔ nii, amɛmɛɛɛ be pɔtɛɛ ko dani amɛke nii, ni kɛ́ amɛke nii lɛ amɛkpaaa gbɛ akɛ ato amɛ najiaŋ. (Luka 14:12-14; kanemɔ Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Kɛfata he lɛ, amɛyɛ miishɛɛ babaoo akɛ amɛye amɛhe kɛjɛ yeyeeye ni Blonyayeli haa afeɔ kɛ nyɔmɔ babaoo ni mɛi pii bɔɔ kɛ́ aaye Blonya lɛ he.—Mateo 11:28-30; Yohane 8:32.

8. Ani ŋulamiaŋkwɛlɔi lɛ yake Yesu nii yɛ gbi ni afɔ lɛ lɛ nɔ? Tsɔɔmɔ mli.

8 Shi mɛi komɛi baakɛɛ akɛ, ani ŋulamiaŋkwɛlɔi lɛ eyakeee Yesu nii yɛ gbi ni afɔ lɛ lɛ nɔ? Dabi. Nii ni amɛyake Yesu lɛ ji bulɛ kpo kɛkɛ ni amɛjie amɛtsɔɔ lɛ akɛ odehe, ni eji nii ni afɔɔ feemɔ yɛ maji ni abɔ amɛhe amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli lɛ amli. (1 Maŋtsɛmɛi 10:1, 2, 10, 13; Mateo 2:2, 11) Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee gbi gbɛkɛ ni afɔ Yesu lɛ nɔ amɛyake lɛ nii lɛ. Beni amɛshɛ jɛmɛ lɛ no mli lɛ Yesu jeee gbekɛ ŋmɔŋ ni kã kooloi aniyeniianɔ mli, shi moŋ ená nyɔji saŋŋ, ni amɛyɛ shĩa ko mli.

NƆ NI BIBLIA LƐ KƐƆ YƐ FƆMƆ GBII AHE

9. Mɛni tee nɔ yɛ fɔmɔ gbijurɔyelii ni abɔ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli lɛ ashishi?

9 Eyɛ mli akɛ be fɛɛ be ni aaafɔ abifao ko lɛ anáa miishɛɛ babaoo moŋ, shi Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsuji ye amɛfɔmɔ gbii. (Lala 127:3) Ani Biblia ŋmalɔi lɛ ahiɛ kpa nɔ? Dabi, ejaakɛ Biblia lɛ tsĩ fɔmɔ gbii srɔtoi enyɔ ni aye tã—Farao ni jɛ Mizraim lɛ nɔ̃ kɛ Herode Antipa nɔ̃ lɛ. (Kanemɔ 1 Mose 40:20-22; Marko 6:21-29) Shi awieee fɔmɔ gbii enyɔ nɛɛ ayeli he ekpakpa—titri lɛ Herode Antipa nɔ̃ lɛ, ejaakɛ afo Yohane Baptisilɔ lɛ yitso yɛ shishi.

10, 11. Te mra be mli Kristofoi lɛ bu fɔmɔ gbii ayeli amɛha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

10 Wolo ko (The World Book Encyclopedia) tsɔɔ mli akɛ “Mra be mli Kristofoi . . . lɛ bu fɔmɔ gbijurɔyeli akɛ eji wɔŋjalɔi akusum.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blema Helabii lɛ he ye akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ ko ni buɔ ehe, ni mumɔŋ bɔɔ nɔ nɛɛ ye bua ni afɔ lɛ, ni no sɛɛ lɛ ekwɛɔ enɔ. Wolo ko ni wieɔ fɔmɔ gbii ahe (The Lore of Birthdays) lɛ kɛɛ akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ lɛ “kɛ nyɔŋmɔ ni akɛɛ lɛ efɔmɔ gbi nɔ afɔ nakai mɔ lɛ yɛ lɛ sharaa yɛ mumɔŋ.” Kɛjɛ blema beebe lɛ, fɔmɔ gbii kɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ yɛ tsakpãa ni mli wa.

11 Jeee wɔŋjalɔi kɛ mumɔ fɔji anifeemɔi amli ní fɔmɔ gbii ayeli jɛ lɛ pɛ hewɔ ni Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ yeee lɛ, shi moŋ eeenyɛ efee akɛ amɛfee nakai yɛ shishitoo mlai komɛi hu ahewɔ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Ejaakɛ amɛji hii kɛ yei ni baa amɛhe shi, ní amɛbuuu gbii ni akɛfɔ amɛ lɛ akɛ ehe miihia aahu akɛ esa akɛ aye amɛhe gbii juji. * (Mika 6:8; Luka 9:48) Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛwo Yehowa hiɛ nyam ni amɛda lɛ shi yɛ wala ni jara wa ni ekɛduro amɛ lɛ hewɔ. *Lala 8:4, 5; 36:10; Kpojiemɔ 4:11.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔgbele gbi baanyɛ ahi fe wɔfɔmɔ gbi?

12 Mɛi fɛɛ ni yeɔ anɔkwa kɛyashiɔ gbele mli lɛ yɛ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli, ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ abaatee amɛ shi. (Hiob 14:14, 15) Jajelɔ 7:1 lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɛi kpakpa hi fe mu kpakpa, ni gbele gbi hi fe fɔmɔ gbi.” Anɔkwa ni wɔyeɔ Nyɔŋmɔ akɛ esɔɔlɔi lɛ haa wɔnáa “gbɛi kpakpa” yɛ ehiɛ. Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, gbi jurɔ pɛ ni afã Kristofoi akɛ amɛye lɛ kɔɔɔ fɔmɔ he, shi moŋ ekɔɔ gbele—ni ji Yesu ní “gbɛi” ni fe fɛɛ ní efee lɛ nɔ abaatsɔ ahere wɔyiwala lɛ gbele lɛ he.—Luka 22:17-20; Hebribii 1:3, 4.

EASTER—NYƆŊMƆ NI AKƐƐ EHAA AFƆƆ LƐ JAMƆ

13, 14. Nɛgbɛ Easter mli nifeemɔi ni ehe gbɛi lɛ ná eshishifã kɛjɛ?

13 Mɛi kɛɔ akɛ Easter ji Kristo shitee lɛ he gbijurɔyeli, shi yɛ anɔkwale mli lɛ ejɛ apasa jamɔ mli. Gbɛi Easter lɛ kɛ Eostre, loo Ostara ni ji blema Ŋleshibii lɛ anyɔŋmɔ yoo ni haa hulu teɔ shi ni haa nii kwɛ̃ɔ lɛ yɛ tsakpãa. Ni te fee tɛŋŋ ni akɛ wuɔwɔji kɛ kpɛŋkpɛlɛi bɔi nitsumɔ yɛ Easter mli lɛ? Wolo ko (Encyclopædia Britannica) tsɔɔ mli akɛ wuɔwɔji “feɔ wala hee kɛ gbohiiashitee he okadi kɛjɛ blema,” ni akɛ kpɛŋkpɛlɛ hu feɔ fɔmɔ he okadi kɛjɛ blema. No hewɔ lɛ, Easter ji fɔmɔ he kusum diɛŋtsɛ ni atsake hiɛ afee lɛ Kristo shitee lɛ he gbijurɔyeli. *

14 Ani Yehowa baakpɛlɛ fɔmɔ he kusum ni yɔɔ nyaŋemɔ ni akɛyeɔ e-Bi lɛ shitee lɛ he gbi jurɔ lɛ nɔ? Dabi kwraa! (2 Korintobii 6:17, 18) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Ŋmalɛi lɛ fãaa wɔ akɛ wɔye Yesu shitee lɛ he gbi jurɔ, ni asaŋ ewooo wɔ hewalɛ ni wɔfee nakai. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔye Easter ákɛ Yesu shitee lɛ he gbi jurɔ lɛ, etsɔɔ akɛ wɔyeee Yehowa anɔkwa kwraa.

HALLOWEEN BƐ KRƆŊKRƆŊ

15. Nɛgbɛ aná Halloween kɛjɛ, ni mɛni sa kadimɔ yɛ gbi ni akɛyeɔ gbi jurɔ nɛɛ he?

15 Kɛ́ Halloween ni atsɛɔ lɛ hu akɛ Hetselɔi Fɛɛ Agbi lɛ shɛ lɛ, nɔ ni afɔɔ namɔ ji akɛ mɛi saa amɛhe tamɔ blɔfo ayɛi ni amɛwoɔ atadei ni yɔɔ gbeyeigbeyei ni amɛkɛ nibii krokomɛi ni yɔɔ gbeyei saa amɛhe—ni eji nifeemɔ ni Britain kɛ Ireland shikwɛ̃ɛbii lɛ je shishi. Kɛ́ eshwɛ fioo ni November 1 baashɛ ní nyɔɔŋtsere lɛ ye emuu lɛ, amɛyeɔ Samhain gbi jurɔ, eshishi ji “Latsaa Be Naagbee.” Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ kɛ́ Samhain shɛ lɛ, ajieɔ afabaŋ ni yɔɔ adesai kɛ mumɔi aje lɛ teŋ lɛ, ni mumɔi kpakpai kɛ mumɔi fɔji fɛɛ baa shikpɔŋ lɛ nɔ. Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ gbohii lɛ asusumai lɛ yaa amɛshĩai amli, ni wekui kɛ niyenii kɛ nu maa shi amɛhaa sisai ni baaba lɛ koni amɛkɛsa amɛhiɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ gbekɛbii saa amɛhe tamɔ sisai loo ayɛi ŋmɛnɛ, ni amɛtee mɛi ashĩai amli ni amɛyawo amɛhe gbeyei akɛ kɛ́ amɛhaaa amɛ nɔ ko lɛ amɛbaaye amɛ awui lɛ, amɛkɛ amɛhe miiwo Samhain kusumii amli ni amɛleee.

KAABULE GBI NI OKƐBOTEƆ GBALASHIHILƐ MLI LƐ

16, 17. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofonyo nuu kɛ yoo ni miisumɔ ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai apɛi yookpeemɔ he nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ heni amɛyɔɔ lɛ mli lɛ? (b) Mɛni esa akɛ Kristofoi asusu he yɛ nifeemɔi tamɔ omɔ ni ashwãa loo nifeemɔi krokomɛi ni tamɔ no lɛ gbɛfaŋ?

16 Eshwɛ fioo ni “anuŋ ayemforowu kɛ ayemforo gbee kwraa dɔŋŋ yɛ omli [Babilon Kpeteŋkpele].” (Kpojiemɔ 18:23) Mɛni hewɔ? Yiŋtoo kome hewɔ ji akɛ ekunyaayeli nifeemɔi lɛ baanyɛ abule gbalashihilɛ ni nuu ko kɛ yoo ko boteɔ mli lɛ kɛjɛ yookpeemɔ gbi lɛ nɔ nɔŋŋ.—Marko 10:6-9.

17 Maŋ fɛɛ maŋ kɛ ekusum. Kusumii komɛi ni asusuɔ akɛ naagba bɛ he lɛ baanyɛ afee nɔ ni ná eshishifã kɛjɛ Babilon nifeemɔi ni asusuɔ akɛ ehaa nuu kɛ yoo ni miibote gbalashihilɛ mli lɛ loo mɛi ni eba jɛmɛ lɛ ‘shade kpakpa’ lɛ mli. (Yesaia 65:11) Kusum nɛɛ eko ji omɔ kɛ ehenɔi ni ashwãa. Eeenyɛ efee akɛ nifeemɔ nɛɛ ná eshishifã kɛjɛ hemɔkɛyeli ni ahiɛ akɛ mumɔi fɔji lɛ nyaa niyenii he, ni no haaa amɛye ayemforo lɛ kɛ ewu lɛ awui lɛ mli. Kɛfata he lɛ, asusuɔ akɛ omɔ ji fɔmɔ, miishɛɛ, kɛ wala sɛɛtsɛlɛ he okadi kɛjɛ blema. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɛi fɛɛ ni miisumɔ ni amɛhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli lɛ baatsi amɛhe kɛjɛ kusumii gbohii nɛɛ ahe.—Kanemɔ 2 Korintobii 6:14-18.

18. Mɛɛ Biblia mli shishitoo mlai esa akɛ ekudɔ mɛi ni miito gbɛjianɔ koni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ kɛ mɛi ni amɛbaafɔ̃ amɛ nine lɛ?

18 Yehowa tsuji hu tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ je lɛŋ nifeemɔi ni ekolɛ ehaŋ bulɛ ni sa Kristofoi aba yookpeemɔ kɛ yookpeemɔ henaabuamɔi ahe loo nɔ ni baanyɛ agba mɛi krokomɛi ahenilee naa lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛkɛ fɛoyeli wiemɔi ni yeɔ mɔ awui loo bɔlɛnamɔ he fɛoyeli wiemɔi, kɛ wiemɔi ni baanyɛ ewo mɛi ni boteɔ gbalashihilɛ lɛ mli lɛ kɛ mɛi krokomɛi hiɛgbele lɛ tsuuu nii. (Abɛi 26:18, 19; Luka 6:31; 10:27) Agbɛnɛ hu amɛfeee yookpeemɔ henaabuamɔi ni yɔɔ sokoo ni etsɔɔɔ pɛpɛɛpɛŋmɛɛ, shi moŋ etsɔɔ “shihilɛ lɛ mli hewoo” loo agboi anifeemɔ lɛ. (1 Yohane 2:16) Kɛ́ ooto gbɛjianɔ ni obote gbalashihilɛ mli lɛ, ohiɛ akakpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Yehowa miisumɔ ni nakai gbi krɛdɛɛ lɛ afee nɔ ni be fɛɛ be ni obaakai lɛ obaaná miishɛɛ, shi jeee nɔ ni baaha oshwa ohe. *

GLASE NI AWOƆ NƆ KƐYAA ŊWƐI —ANI EJI JAMƆ NIFEEMƆ?

19, 20. Mɛni wolo ko wie yɛ he ni dãa kɛ glase ni awoɔ nɔ kɛyaa ŋwɛi lɛ ná eshishifã kɛjɛ lɛ he, ni mɛni hewɔ Kristofoi kɛ amɛhe wooo nifeemɔ nɛɛ mli lɛ?

19 Glase ni awoɔ nɔ kɛyaa ŋwɛi lɛ ji nifeemɔ ko ni afɔɔ namɔ yɛ yookpeemɔi kɛ henaabuamɔi krokomɛi ashishi. Wolo ko ni wieɔ dãa kɛ kusum he (International Handbook on Alcohol and Culture) ni je kpo yɛ afi 1995 lɛ wie akɛ: “Eeenyɛ efee akɛ dãa kɛ glase ni awoɔ nɔ kɛyaa ŋwɛi lɛ jɛ blema kusum ni kɛ́ aafee lɛ akɛ nu ko ni abuɔ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ yeɔ ŋkpai . . . kɛbaa nyɔŋmɔi lɛ adɛŋ jɔɔmɔi lɛ amli, ni wiemɔi tamɔ ‘ŋɔɔ wala!’ loo ‘omanye abla wɔ!’ lɛ muaa amɛnibimɔ lɛ naa.”

20 Eji anɔkwale akɛ mɛi babaoo susuuu akɛ dãa kɛ glase ni awoɔ nɔ kɛyaa ŋwɛi lɛ ji jamɔ nifeemɔ loo hemɔkɛyeli gbonyo. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, abaanyɛ abu glase ni awoɔ nɔ kɛyaa ŋwɛi lɛ akɛ aabi “ŋwɛi”—bɔɔ nɔ ko ni yɔɔ hewalɛ fe adesai lɛ—dɛŋ jɔɔmɔ yɛ gbɛ ni kɛ Ŋmalɛ lɛ kpãaa gbee nɔ.—Yohane 14:6; 16:23. *

“NYƐ MƐI NI NYƐSUMƆƆ YEHOWA LƐ, NYƐNYƐ̃A EFƆŊ”

21. Mɛɛ gbijurɔyelii eyɛ mli akɛ ekɛ jamɔ bɛ tsakpãa moŋ shi esa akɛ Kristofoi akwa, ni mɛni hewɔ?

21 Je lɛ jeŋba ní miiya nɔ eekpɔtɔ ŋmɛnɛ—ni Babilon Kpeteŋkpele lɛ woɔ he hewalɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ tɛ̃ɛ loo gbɛ ni bɛ tɛ̃ɛ nɔ—lɛ jeɔ kpo yɛ joi ni ajoɔ kɛnyiɛɔ gbɛjegbɛi anɔ loo Mardi Gras ni maji komɛi toɔ he gbɛjianɔ daa afi lɛ mli, ní joi ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔi ashi lɛ hu fata he, ni bei pii po lɛ akɛwoɔ hii kɛ hii kɛ yei kɛ yei ni kɛ amɛhe hiɔ shi lɛ he hewalɛ. Ani ebaafee nɔ ni sa akɛ ‘mɔ ko ni sumɔɔ Yehowa’ baaya he ni afeɔ yɛ lɛ loo ekwɛ nifeemɔ nɛɛ? Ani no feemɔ baatsɔɔ akɛ enyɛ̃ɔ efɔŋ lɛɛlɛŋ? (Lala 1:1, 2; 97:10) Kwɛ bɔ ni ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ moŋ akɛ eeekase lalatsɛ lɛ, mɔ ni sɔle akɛ: “Jiemɔ mihiɛ kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ”!—Lala 119:37.

22. Mɛɛ be mli Kristofonyo ko baanyɛ ejɛ ehenilee mli ekpɛ eyiŋ akɛ ekɛ ehe baawo gbijurɔyeli ko mli loo ekɛ ehe woŋ mli?

22 Kɛ́ aaye je lɛŋ gbijuji lɛ, esa akɛ Kristofoi akwɛ jogbaŋŋ koni amɛnifeemɔi akaha mɛi krokomɛi miimu sane naa akɛ amɛkɛ amɛhe miiwo mli. Paulo ŋma akɛ: “Kɛ́ nii nyɛyeɔ jio, nii nyɛnuɔ jio, aloo nɔ kroko ni nyɛfeɔ jio, nyɛfea fɛɛ nyɛkɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.” (1 Korintobii 10:31; kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Bɔ ni Ooofee Okpɛ Yiŋ Kpakpa,” lɛ.) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ ekã shi faŋŋ akɛ kusum ko loo gbijurɔyeli ko kɛ apasa jamɔ, maŋkwramɔ loo maŋhedɔɔ nifeemɔ bɛ tsakpãa, ni eteee shi ewooo Biblia mli shishitoo mlai lɛ, no lɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo baanyɛ akpɛ eyiŋ akɛ ekɛ ehe baawo mli loo ekɛ ehe woŋ mli. Nakai beaŋ nɔ lɛ, esa akɛ esusu mɛi krokomɛi asusumɔi ahe koni ekatɔ̃tɔ̃ amɛnane.

OKƐ OWIEMƆ KƐ ONIFEEMƆ AWO NYƆŊMƆ HIƐ NYAM

23, 24. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔye Yehowa jalɛ shishitoo mlai lɛ ahe odase ni mɔɔ shi?

23 Mɛi babaoo buɔ gbii ni akɛyeɔ gbijuji ni ehe gbɛi lɛ akɛ bei ni wekui kɛ nanemɛi kɛbuaa amɛhe naa. No hewɔ lɛ kɛ́ mɔ ko wie yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ Ŋmalɛ naa shidaamɔ ni wɔkɔ lɛ etsɔɔɔ suɔmɔ loo enaa wa tsɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔjɛ mlihilɛ mli wɔgbála mli wɔha lɛ akɛ Yehowa Odasefoi ahiɛ sɔɔ wekui kɛ nanemɛi ahenaabuamɔi ni tɔmɔ ko bɛ he lɛ. (Abɛi 11:25; Jajelɔ 3:12, 13; 2 Korintobii 9:7) Wɔkɛ wɔsuɔlɔi feɔ ekome kɛnáa miishɛɛ yɛ afi lɛ mli fɛɛ, shi suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ ejalɛ shishitoo mlai lɛ hewɔ lɛ, wɔsumɔɔɔ ni wɔkɛ kusumii ni enyaaa he lɛ buleɔ wɔhenaabuamɔi ni yɔɔ miishɛɛ lɛ.—Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Anɔkwa Jamɔ Kɛ Miishɛɛ Kpele Baa,” lɛ.

24 Odasefoi komɛi kɛ otii ni yɔɔ Mɛni Biblia lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ? wolo lɛ yitso 16 lɛ mli lɛ etsu nii kɛha mɛi ni kɛ tsui kpakpa biɔ amɛ saji lɛ hetoo ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli. * Kaimɔ akɛ oti ni ma wɔhiɛ lɛ ji ni wɔha mɛi ale anɔkwale lɛ, shi jeee ni wɔha amɛna akɛ amɛsane ejaaa. No hewɔ lɛ, jiemɔ bulɛ kpo, too otsui shi, ni ‘ha owiemɔ he aba nyam daa, ni ŋoo ahi mli.’—Kolosebii 4:6.

25, 26. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔ aye abua amɛbii lɛ ni suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa kɛ emli hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ lɛ mli awa?

25 Ákɛ Yehowa tsuji lɛ, atsɔse wɔ jogbaŋŋ. Wɔle nɔ hewɔ ni wɔheɔ nibii komɛi wɔyeɔ ni wɔkɛ wɔhe woɔ mli lɛ, kɛ nɔ hewɔ ni wɔtsiɔ wɔhe yɛ nibii komɛi ahe lɛ. (Hebribii 5:14) No hewɔ lɛ fɔlɔi, nyɛtsɔa nyɛbii lɛ ni amɛkɛ Biblia mli shishitoo mlai lɛ asusu nii ahe. Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, etswaa nyɛbii lɛ ahemɔkɛyeli emaa shi, eyeɔ ebuaa amɛ ni amɛkɛ Ŋmalɛ lɛ haa mɛi ni biɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ he sane lɛ hetoo, ni ehaa amɛnuɔ he akɛ Yehowa sumɔɔ amɛ.—Yesaia 48:17, 18; 1 Petro 3:15.

26 Jeee gbijurɔyelii ni kɛ ŋmalɛ kpãaa gbee lɛ pɛ mɛi fɛɛ ni jáa Nyɔŋmɔ yɛ “mumɔ kɛ anɔkwale mli” lɛ kpoɔ, shi moŋ amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛye anɔkwa yɛ shihilɛi fɛɛ mli. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo susuɔ akɛ sɛɛnamɔ bɛ he akɛ aaaye anɔkwa. Shi taakɛ wɔbaana yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ gbɛ̀i anɔ bɛ.

^ kk. 3 Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Ani Esa akɛ Miye Gbi Jurɔ lɛ Eko?” lɛ. Atsĩ gbijurɔyelii srɔtoi atã yɛ Watch Tower Publications Index ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

^ kk. 5 Yɛ Biblia mli be akɔntaabuu kɛ je lɛŋ yinɔsaji kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, eeenyɛ efee akɛ afɔ Yesu yɛ afi 2 D.Ŋ.B., yɛ Yudafoi anyɔɔŋ ni ji Ethanim ni gbeɔ September kɛ October yɛ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ kalanda nɔ lɛ nɔ.—Kwɛmɔ Insight on the Scriptures, Kpo 2, baafa 56-57 ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

^ kk. 11 Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Gbijurɔyelii kɛ Satan Jamɔ,” lɛ.

^ kk. 11 Awo akpɔ yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ mli akɛ kɛ́ yoo ko fɔ lɛ, esa akɛ eshã esha he afɔle eha Nyɔŋmɔ. (3 Mose 12:1-8) Akɛni mla naa taomɔ nii nɛɛ kaiɔ Israelbii lɛ waa akɛ bii náa esha kɛjɛɔ amɛfɔlɔi aŋɔɔ hewɔ lɛ, eha amɛná jwɛŋmɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ bifɔmɔ he, ni ekolɛ ehaaa amɛkɛ amɛhe awo fɔmɔ gbijurɔyeli ni ji wɔŋjalɔi anifeemɔ lɛ mli.—Lala 51:7.

^ kk. 13 Easter kɛ Foinikebii anyɔŋmɔ yoo, Astarte ni amɛkɛɛ ehaa afɔɔ ni kadimɔnii ji wuɔwɔlɔ kɛ kpɛŋkpɛlɛ lɛ jamɔ hu yɛ tsakpãa. Afee Astarte he amagai srɔtoi akɛ eyɛ yoo fɔmɔ nii agbo, loo kpɛŋkpɛlɛ yɛ emasɛi ni wuɔwɔlɔ yɛ edɛŋ.

^ kk. 18 Kwɛmɔ nikasemɔi etɛ ni kɔɔ yookpeemɔ kɛ henaabuamɔ he, ni je kpo yɛ October 15, 2006 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 18-31 lɛ.

^ kk. 24 Yehowa Odasefoi ni fee.