Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 16

Tee Shi Owo Abonsam kɛ Eŋaatsɔi Lɛ

Tee Shi Owo Abonsam kɛ Eŋaatsɔi Lɛ

“Nyɛtea shi nyɛwoa abonsam, ni eeejo . . . foi.”—YAKOBO 4:7.

1, 2. Namɛi náa miishɛɛ kɛ́ aabaptisi mɛi?

KƐJI akɛ okɛ afii babaoo esɔmɔ Yehowa lɛ, no lɛ eeenyɛ efee akɛ onu baptisimɔ wiemɔi ni ahaa yɛ kpeei bibii kɛ kpeei wuji ashishi lɛ babaoo. Shi eyɛ mli akɛ okɛ ohiŋmɛi ena nifeemɔ nɛɛ shii abɔ moŋ, shi ekolɛ be fɛɛ be ni mɛi ni tara hiɛgbɛ sɛii lɛ anɔ ni kɛ amɛhe eha kɛha baptisimɔ lɛ aaate shi adamɔ shi lɛ, fɛ̃i gbɛ̃ kuɔ bo. Kɛ́ amɛte shi amɛdamɔ shi lɛ, mɛi ni yɔɔ kpee lɛ shishi lɛ fɛɛ náa miishɛɛ, ni amɛkɛ miishɛɛ tswaa amɛdɛŋ. Ekolɛ kɛ́ ona aŋkroaŋkroi nɛɛ ni kɛ amɛhe eha akɛ amɛbaafi Yehowa sɛɛ lɛ, ohiŋmɛiaŋ kpalaa nu kɛ miishɛɛ. Kwɛ miishɛɛ ni wɔnáa yɛ nakai beaŋ!

2 Kpeei ni wɔyaa daa afi lɛ pɛ ashishi wɔnaa mɛi ni aabaptisi amɛ, shi ŋwɛibɔfoi lɛ ená hegbɛ akɛ amɛaana mɛi abaptisimɔ shii abɔ. Bo lɛ feemɔ ‘miishɛɛ ni amɛnáa yɛ ŋwɛi’ daa otsi kɛ́ amɛna mɛi akpei abɔ ni kɛ amɛhe badɔmɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni anaa lɛ he yɛ jeŋ fɛɛ lɛ he mfoniri okwɛ. (Luka 15:7, 10) Ekã shi faŋŋ akɛ ŋwɛibɔfoi lɛ náa miishɛɛ kɛ́ amɛna shweremɔ nɛɛ!—Hagai 2:7.

ABONSAM “NYIƐ TAMƆ JATA NI HŨUƆ”

3. Mɛni hewɔ Satan nyiɛ “tamɔ jata ni hũuɔ” lɛ, ni mɛni etaoɔ ni efee?

3 Shi, mumɔŋ bɔɔ nii krokomɛi yɛ ni mɛi abaptisimɔ haa amɛmli woɔ la waa. Kɛ́ Satan kɛ daimonioi lɛ na akɛ mɛi akpei abɔ ekpoo jeŋ fɔŋ nɛɛ lɛ, amɛmli fuɔ waa. Nɔ hewɔ ji akɛ Satan tswa mpoa akɛ adesa ko ejɛŋ anɔkwa suɔmɔ mli esɔmɔŋ Yehowa, ni adesa ko bɛ ni baaya nɔ eye anɔkwa kɛ́ eyaje kaa ni naa wa mli. (Kanemɔ Hiob 2:4, 5) Be fɛɛ be ni mɔ ko jɔɔ ehe nɔ ehaa Yehowa lɛ, anaa Satan akɛ amalelɔ. Ebafeɔ tamɔ nɔ ni mɛi akpei abɔ haa Satan mli woɔ la daa otsi yɛ afi lɛ mli. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ ‘enyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi’! (1 Petro 5:8) “Jata” nɛɛ miitao efite wɔmumɔŋ shidaamɔ lɛ, ni tsɔɔ akɛ eetao egbɔjɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ mli loo ní efite lɛ po.—Lala 7:2, 3; 2 Timoteo 3:12.

Be fɛɛ be ni mɔ ko jɔɔ ehe nɔ ehaa Yehowa ni abaptisiɔ lɛ lɛ, anaa Satan akɛ amalelɔ

4, 5. (a) Yehowa etsɔɔ akɛ Satan yeŋ omanye yɛ mɛɛ yiŋtoi enyɔ ni he hiaa ahewɔ? (b) Mɛɛ nɔmimaa anɔkwa Kristofonyo baanyɛ aná?

4 Eyɛ mli akɛ henyɛlɔ ko ni he yɔɔ gbeyei miitutua wɔ moŋ, shi esaaa akɛ wɔsheɔ gbeyei. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa etsɔɔ akɛ “jata ni hũuɔ” nɛɛ yeŋ omanye yɛ yiŋtoi enyɔ komɛi ni he hiaa ahewɔ. Mɛni ji yiŋtoi nɛɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa egba akɛ anɔkwa Kristofoi “asafo babaoo” ko baafo “amanehulu kpeteŋkpele” ni kã wɔhiɛ lɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 14) Nyɔŋmɔ gbalɛ ko ekaaa shi. No hewɔ lɛ, Satan le akɛ enyɛŋ elaka Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ kɔkɔɔkɔ.

5 Yiŋtoo ni ji enyɔ lɛ jeɔ kpo yɛ anɔkwa sane ko ni mɛi ni ye Nyɔŋmɔ anɔkwa yɛ blema lɛ ateŋ mɔ kome tsĩ tã lɛ mli. Gbalɔ Azaria kɛɛ Maŋtsɛ Asa akɛ: “Yehowa kɛ nyɛ yɛ gbii abɔ ní nyɛkɛ lɛ yɔɔ lɛ.” (2 Kronika 15:2; kanemɔ 1 Korintobii 10:13) Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ahe saji babaoo ni aŋmala ashwie shi lɛ yeɔ he odase akɛ Satan nyɛɛɛ elaka mɛi ni hiɔ Nyɔŋmɔ masɛi daa lɛ. (Hebribii 11:4-40) Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofonyo ni hiɔ Nyɔŋmɔ masɛi daa lɛ baanyɛ ete shi ewo Abonsam ni eye enɔ kunim po. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Nyɛtea shi nyɛwoa abonsam, ni eeejo nyɛnaa foi.”—Yakobo 4:7.

‘WƆKƐ MUMƆI FƆJI ASAFO ENÁ NƆMƆ’

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ ekɛ Kristofoi aŋkroaŋkroi nɔɔ?

6 Satan nyɛŋ eye omanye yɛ nɔmɔ ni ekɛ wɔ fɛɛ nɔɔ lɛ mli, shi kɛ́ aŋkro ko eyakwɛɛɛ ehe nɔ jogbaŋŋ lɛ, ebaanyɛ eye enɔ kunim. Satan le akɛ kɛ́ enyɛ egbɔjɔ wekukpãa ni kã wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ, enine baanyɛ ashɛ wɔnɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ etsuɔ yiŋtoo nɛɛ he nii? Kɛtsɔ tutuamɔ ni naa wa, tutuamɔ ni ekɛtutuaa aŋkroaŋkroi, kɛ tutuamɔ ni yɔɔ nigii nɔ. Nyɛhaa wɔsusua Satan ŋaatsɔi titrii etɛ nɛɛ ahe wɔkwɛa.

7. Mɛni hewɔ Satan kɛ tutuamɔ ni naa wa baa Yehowa webii anɔ lɛ?

7 Tutuamɔi ni naa wa. Bɔfo Yohane jaje akɛ: “Jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli.” (1 Yohane 5:19) Kɔkɔbɔɔ ko yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli kɛha anɔkwa Kristofoi fɛɛ. Akɛni Satan nine eshɛ je lɛ ni ji adesai ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ fɛɛ anɔ momo hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ekɛ ehiɛ eka mɛi ni enine shɛko amɛnɔ, ni ji Yehowa webii lɛ, ni emia etutuamɔi lɛ amli. (Mika 4:1; Yohane 15:19; Kpojiemɔ 12:12, 17) Egri naakpa, ejaakɛ ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ. No hewɔ lɛ ewo enaa la. Ŋmɛnɛ lɛ, ekɛ naagbee tutuamɔ ni ekɛbɔɔ mɔdɛŋ ni ekɛfite wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ tutuaa wɔ. No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ ‘wɔle bei lɛ ahe nii kɛ nɔ ni sa akɛ wɔfee.’—1 Kronika 12:32.

8. Beni bɔfo Paulo ŋma akɛ wɔkɛ mumɔi fɔji ená “nɔmɔ” lɛ, no mli lɛ mɛni etsɔɔ lɛ?

8 Etutuaa aŋkroaŋkroi. Bɔfo Paulo bɔ nanemɛi Kristofoi kɔkɔ akɛ: ‘Wɔkɛ mumɔi fɔji asafo ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ ená nɔmɔ.’ (Efesobii 6:12) Mɛni hewɔ Paulo kɛ wiemɔ ni ji “nɔmɔ” tsu nii lɛ? Ejaakɛ wiemɔ nɛɛ tsɔɔ mɔ hiɛ ni adamɔɔ akɛ lɛ nɔɔ. No hewɔ lɛ, wiemɔ nɛɛ ni Paulo kɛtsu nii lɛ maa nɔ mi akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ mumɔi fɔji miinɔ. Kɛ́ wɔyɛ maŋ ni mɛi babaoo heɔ mumɔi fɔji lɛ amɛyeɔ jio, wɔbɛ maji ni tamɔ nɛkɛ lɛ amli jio, esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ beni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Yehowa lɛ, wɔkɛ mumɔi fɔji lɛ je nɔmɔ ko shishi. Kɛ́ hooo kwraa lɛ, Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo je nɔmɔ nɛɛ shishi kɛjɛ beni ejɔɔ ehe nɔ lɛ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Paulo wo Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ hewalɛ shii etɛ akɛ “nyɛdamɔa shi”!—Efesobii 6:11, 13, 14.

9. (a) Mɛni hewɔ Satan kɛ daimonioi lɛ kɛ “ŋaatsɔi” srɔtoi tsuɔ nii lɛ? (b) Mɛni hewɔ Satan bɔɔ mɔdɛŋ koni efite wɔjwɛŋmɔ lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔte shi wɔwo emɔdɛŋbɔi lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Kwɛmɔ Ohe Nɔ Jogbaŋŋ yɛ Satan Lakamɔi lɛ Ahe!” lɛ.) (d) Mɛɛ ŋaatsɔɔ he wɔbaasusu amrɔ nɛɛ?

9 Tutuamɔi ni yɔɔ nigii. Paulo wo Kristofoi ŋaa koni amɛte shi amɛwo Satan “ŋaatsɔi” lɛ. (Efesobii 6:11) Kadimɔ akɛ Paulo ekɛɛɛ akɛ ŋaatsɔɔ, shi moŋ ekɛɛ ŋaatsɔi. Jeee tsɔne kome pɛ mumɔi fɔji lɛ kɛtsuɔ nii—ni amɛfeɔ nakai yɛ yiŋtoo krɛdɛɛ ko hewɔ. Anɔkwafoi komɛi ni nyɛ amɛdamɔ kaa ko ni ba amɛnɔ be ko ni eho lɛ naa lɛ eyanyɛɛɛ kaa kroko ni amɛkɛkpe lɛ naa amɛdamɔ. Enɛ tsɔɔ akɛ Abonsam kɛ daimonioi lɛ kwɛɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nifeemɔ, ni amɛyɔseɔ hei ni wɔtɔɔ fã waa yɛ. No sɛɛ lɛ amɛdamɔɔ fãtɔi nɛɛ anɔ amɛkaa wɔ. Shi miishɛɛ sane ji akɛ wɔbaanyɛ wɔyɔse Abonsam ŋaatsɔi lɛ babaoo, ejaakɛ Biblia lɛ ekpa eŋaatsɔi lɛ ahe mama. (2 Korintobii 2:11) Wɔsusu eŋaatsɔi tamɔ heloonaa nii asɛɛtiumɔ, naanyobɔɔ fɔŋ, kɛ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara ni ekɛlakaa mɛi lɛ ahe yɛ wolo nɛɛ shishijee baafai lɛ amli. Agbɛnɛ ha wɔsusu Satan ŋaatsɔɔ kroko ni ji mumɔi atsɛmɔ lɛ he wɔkwɛ.

MUMƆI ATSƐMƆ NIFEEMƆ TSƆƆ NYƆŊMƆ SƐƐ NI AJEƆ

10. (a) Mɛni ji mumɔi atsɛmɔ? (b) Te Yehowa buɔ mumɔi atsɛmɔ ehaa tɛŋŋ, ni te bo hu obuɔ mumɔi atsɛmɔ ohaa tɛŋŋ?

10 Kɛ́ mɔ ko kɛ ehe wo mumɔi atsɛmɔ nifeemɔ mli lɛ, ekɛ mumɔi fɔji lɛ bɔɔ tɛ̃ɛ. Kalamɔ, ashwaifeemɔ, ŋkunyaayeli, kɛ gbohii anibimɔ lɛ fɛɛ ji mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi lɛ ekomɛi. Taakɛ wɔle lɛ, Yehowa buɔ mumɔi atsɛmɔ akɛ “nihii nii.” (5 Mose 18:10-12; Kpojiemɔ 21:8) Akɛni esa akɛ wɔ hu ‘wɔhi efɔŋ kwraa’ hewɔ lɛ, eji nihii nii akɛ wɔkɛ mumɔi fɔji lɛ aaabɔ. (Romabii 12:9) Kɛ́ wɔkɛ mumɔi fɔji bɔ lɛ, ebaatsɔɔ akɛ wɔmiifee nihii nii ni ji akɛ wɔkpa yɛ wɔŋwɛi Tsɛ Yehowa lɛ sɛɛ!

11. Mɛni hewɔ kɛ́ Satan nyɛ elaka wɔ ni wɔkɛ wɔhe wo mumɔi atsɛmɔ mli lɛ, no baatsɔɔ kunim kpele ni eye lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

11 Akɛni Satan le akɛ mumɔi atsɛmɔ ni akɛ he woɔ mli lɛ tsɔɔ akɛ akpa yɛ Yehowa sɛɛ ni eji nihii nii hewɔ lɛ, esa enaa lamulu akɛ ebaaha wɔteŋ mɛi komɛi kɛ amɛhe awo mli. Be fɛɛ be ni Satan lakaa Kristofonyo ko ni ekɛ ehe woɔ mumɔi atsɛmɔ mli lɛ, Satan yeɔ kunim. Mɛni hewɔ? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ: Kɛ́ atsɔ asraafonyo ko yiŋ ni ekpa yɛ asraafoi akuu mli ni eyɔɔ lɛ sɛɛ, etsɔɔ amɛ sɛɛ gbɛ ni eyafata amɛhenyɛlɔi lɛ ahe lɛ, amɛhenyɛlɔi lɛ atatsɛ nukpa lɛ baaná miishɛɛ waa. Ekolɛ ekɛ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ lɛ baashi ako kɛfo shi akɛ kunimyeli he okadi po, koni ekɛwo nakai asraafonyo lɛ tsutsu tatsɛ nukpa lɛ mlila. Nakai nɔŋŋ kɛ́ Kristofonyo ko kɛ ehe wo mumɔi atsɛmɔ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ eje gbɛ ekwa Yehowa, ni ekɛ ehe eyawo Satan kudɔmɔ shishi. Kwɛ miishɛɛ ni Satan baaná beni ekɛ mɔ ni ekwa Nyɔŋmɔ lɛ shiɔ ako kɛfoɔ shi akɛ kunimyeli he okadi lɛ! Ani wɔteŋ mɔ ko baasumɔ ni Satan aye kunim ni tamɔ nɛkɛ? Dabi kwraa! Wɔjeee sɛɛgbɛtsɔɔlɔi.

EKƐ SANEBIMƆI TEƆ YIŊKƆSHIKƆSHIFEEMƆ SHI

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ etsakeɔ susumɔ ni wɔhiɛ yɛ mumɔi atsɛmɔ he lɛ?

12 Kɛ́ wɔtee nɔ wɔhi mumɔi atsɛmɔ kwraa lɛ Satan nyɛŋ ekɛlaka wɔ. No hewɔ lɛ ebɔɔ mɔdɛŋ koni etsake susumɔ ni wɔhiɛ yɛ he lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Etaoɔ gbɛ̀i ni ebaatsɔ nɔ efutu Kristofoi ayiŋ kɛyashi he ni amɛteŋ mɛi komɛi baatsɛ “efɔŋ akɛ ekpakpa kɛ ekpakpa hu akɛ efɔŋ.” (Yesaia 5:20) Bei pii lɛ Satan kɛ gbɛ ni eka ekwɛ shii abɔ, ni eye omanye, ni ji sanebimɔi ni ekɛteɔ yiŋkɔshikɔshifeemɔ shi lɛ tsuɔ nii.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan kɛ sanebimɔi etee yiŋkɔshikɔshifeemɔ shi?

13 Kadimɔ bɔ ni Satan kɛ gbɛ nɛɛ tsu nii yɛ blema lɛ. Ebi Hawa yɛ Eden akɛ: ‘Lɛɛlɛŋ, Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: Nyɛkaye trom lɛ mli tsei ayibii lɛ fɛɛ eko lɛ?’ Beni ŋwɛibɔfoi lɛ bɔ gwa yɛ ŋwɛi yɛ Hiob gbii lɛ amli lɛ, Satan bi akɛ: ‘Ani yaka Hiob sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ?’ Ni beni Yesu shiɛɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Satan tswa Kristo mpoa akɛ: ‘Kɛji Nyɔŋmɔ bi jio lɛ, kɛɛmɔ koni tɛi nɛɛ atsɔmɔ aboloo.’ Bo lɛ kwɛmɔ sane—Satan kɛ Yehowa wiemɔi ni ewie aaafee otsii ekpaa dani Satan yaka Yesu lɛ tsu nii ni ekɛye Yehowa he fɛo, nɔ ni ewie akɛ: ‘Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi ní mináa ehe tsui lɛ’!—1 Mose 3:1; Hiob 1:9; Mateo 3:17; 4:3.

14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan kɛ etsɔne ni ji mɛi ayiŋ ni ehaa efeɔ amɛ kɔshikɔshi yɛ mumɔi atsɛmɔ he lɛ tsuɔ nii? (b) Mɛni he wɔbaasusu amrɔ nɛɛ?

14 Ŋmɛnɛ lɛ, Abonsam kɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ miitsu nii koni ekɛfutu wɔyiŋ ní wɔkana akɛ mumɔi atsɛmɔ ehiii. Dɔlɛ sane ji akɛ, enyɛ eha wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi ayiŋ efutu amɛ. Amɛyiŋ ebɔi amɛ kɔshikɔshifeemɔ yɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi komɛi ahe. Enɛ tsɔɔ akɛ amɛmiibibii amɛhe akɛ, ‘Ani tɔmɔ yɛ he lɛɛlɛŋ?’ (2 Korintobii 11:3) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɛi nɛɛ koni amɛjaje amɛjwɛŋmɔi lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ koni Satan ŋaatsɔi lɛ akadu wɔ? Kɛha hetoo lɛ, nyɛhaa wɔsusua shihilɛ mli nifeemɔi enyɔ ni Satan etsɔ gbɛ nigii nɔ ekɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi ebule amɛ lɛ ahe. Nomɛi ji hiɛtserɛjiemɔ kɛ helatsamɔ.

EKƐ WƆSHWELƐI KƐ WƆHIAMƆ NII LAKAA WƆ

15. (a) Te mɛi ni yɔɔ Europa maji amli lɛ ateŋ mɛi pii buɔ mumɔi atsɛmɔ amɛhaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ je lɛ susumɔ yɛ mumɔi atsɛmɔ he lɛ ená Kristofoi komɛi anɔ hewalɛ?

15 Yɛ Europa maji lɛ amli lɛ, susumɔ akɛ ashwaifeemɔ, ŋkunyaayeli, kɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi krokomɛi lɛ yeee mɔ awui lɛ miihe shi. Sinii, woji, TV nɔ nifeemɔi, kɛ kɔmpiuta nɔ shwɛmɔi miiha mɛi miiná susumɔ akɛ daimonioi anifeemɔi haa mɔ náa miishɛɛ, eji hiŋmɛigbelemɔ nifeemɔ, ni eyeee mɔ awui. Sinii kɛ woji komɛi ni wieɔ ashwaifeemɔ he lɛ ehe shi aahu akɛ mɛi ni nyaa he lɛ etse kui yɛ enɛ he. Ekã shi faŋŋ akɛ, daimonioi lɛ eye omanye yɛ ashwaifeemɔ ni amɛhaa mɛi naa lɛ akɛ eyeee mɔ awui lɛ mli. Ani susumɔ akɛ mumɔi atsɛmɔ yeee mɔ awui lɛ ená Kristofoi anɔ hewalɛ? Ená amɛteŋ mɛi komɛi asusumɔ nɔ hewalɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei pii lɛ kɛ́ Kristofonyo ko kwɛ sini ko ni kɔɔ ashwaifeemɔ he lɛ, ekɛɔ akɛ, “Mikwɛ sini lɛ moŋ, shi mikɛ mihe wooo mumɔi atsɛmɔ mli.” Mɛni hewɔ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ yɔɔ oshara lɛ?

16. Mɛni hewɔ oshara yɔɔ he akɛ wɔkɛ wɔhe aaawo hiɛtserɛjiemɔ ni ashwaifeemɔ yɔɔ mli lɛ mli?

16 Eyɛ mli akɛ srɔtofeemɔ yɛ he ni akɛ woɔ mumɔi atsɛmɔ mli kɛ ekwɛmɔ teŋ moŋ, shi no etsɔɔɔ akɛ ashwaifeemɔ ni akwɛɔ lɛ nyɛŋ aye mɔ awui. Mɛni hewɔ? Susumɔ enɛ he okwɛ: Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ Satan kɛ edaimonoi lɛ fɛɛ nyɛŋ amɛle nɔ ni wɔsusuɔ yɛ wɔjwɛŋmɔi amli. * No hewɔ lɛ, taakɛ wɔtsi tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, mumɔi fɔji lɛ kwɛɔ wɔnifeemɔi tamɔ hiɛtserɛjiemɔ ni wɔnyaa he lɛ ni amɛkɛnaa nibii ni wɔsusuɔ he yɛ wɔjwɛŋmɔ mli, ni no haa amɛnaa wɔgbɔjɔmɔi. Kɛ́ Kristofonyo ko nifeemɔ tsɔɔ akɛ enyaa sinii loo woji ni kɔɔ mumɔi atsɛmɔi, ashwaifeemɔ, daimonioi anifeemɔi, loo nifeemɔi ni tamɔ nakai lɛ ahe lɛ, eekɛɛ daimonioi lɛ nɔ ko. Eeha amɛmiile egbɔjɔmɔ! Enɛ baaha daimonioi lɛ kɛ nakai Kristofonyo lɛ gbɔjɔmɔ ni amɛna lɛ atsu nii, ni amɛbaamia nɔmɔ ni amɛkɛ lɛ nɔɔ lɛ mli kɛyashi amɛkɛ esɛɛ baasa shi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi komɛi ná mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi ahe miishɛɛ akɛni amɛkɛ amɛhe wo hiɛtsɛrejiemɔi ni ashwaifeemɔ yɔɔ mli lɛ mli hewɔ lɛ, ni no ha sɛɛ mli lɛ amɛkɛ amɛhe wo mumɔi atsɛmɔ nifeemɔ mli diɛŋtsɛ.—Kanemɔ Galatabii 6:7.

Ha Yehowa aye abua bo kɛ́ ohe miiye

17. Mɛni ekolɛ Satan kɛbaaka mɛi ni hela ebatswa amɛ ojo lɛ?

17 Jeee hiɛtserɛjiemɔ pɛ Satan tsɔɔ nɔ elakaa wɔ, shi moŋ etsɔɔ helatsamɔ hu nɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛ́ Kristofonyo ko miiye hela ko ni ebɔ mɔdɛŋ shii abɔ koni etsa hela lɛ, shi hela lɛ mli miiwo wu moŋ lɛ, ekolɛ enijiaŋ baaje wui. (Marko 5:25, 26) Satan kɛ daimonioi lɛ baanyɛ amɛdamɔ enɛ nɔ amɛka lɛ. Amɛle jogbaŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ mɛi ni yataoɔ “mɛi ní tsuɔ nishaianii lɛ ayelikɛbuamɔ lɛ.” (Yesaia 31:2) Kɛ́ daimonioi lɛ miitao ni amɛha Kristofonyo ni he miiye akpoo kɔkɔbɔɔ nɛɛ lɛ, ekolɛ amɛbaaha eyatao helatsamɔi loo helatsamɔ nifeemɔ gbɛ̀i ni baaha ekɛ ehe awo ‘wɔŋjamɔ’ loo mumɔi atsɛmɔ ni ji nifeemɔ ni yeɔ mɔ awui lɛ mli lɛ sɛɛ gbɛ yɛ ahuntoo naa. Kɛ́ daimonioi lɛ aŋaatsɔɔ nɛɛ ye omanye lɛ, ebaanyɛ egbɔjɔ wekukpãa ni kã helatsɛ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18. Mɛɛ nifeemɔi esa akɛ Kristofonyo akpoo, ni mɛni hewɔ?

18 Yehowa bɔ Israelbii ni kɛ amɛhe wo “nishaianii [loo wɔŋjamɔ]” mli lɛ kɔkɔ akɛ: “Kɛ nyɛgbɛ nyɛniji amli lɛ, maŋɔ mihiɛ matee nyɛ; ni kɛ nyɛsɔle babaoo tete lɛ, miboŋ nyɛ toi.” (Yesaia 1:13, 15) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔfee nɔ ko ni baanyɛ aha Yehowa akabo wɔsɔlemɔi atoi ní ekpoo wɔ—titri lɛ beni wɔhe miiye ni ehe miihia wɔ waa lɛ. (Lala 41:4) No hewɔ lɛ, kɛ́ nibii komɛi yɛ ni tsɔɔ akɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi yɛ helatsamɔ mli nifeemɔ ko ni akɛtaoɔ hela ni yeɔ mɔ ko loo akɛtsaa hela ko mli lɛ, esa akɛ anɔkwa Kristofonyo akpoo. * (Mateo 6:13) Kɛ́ efee nakai lɛ, Yehowa baaya nɔ afi esɛɛ.—Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji “ Ani Eji Mumɔi Atsɛmɔ Nifeemɔ Lɛɛlɛŋ?,” lɛ.

ASƐ̃ƐƐ DAIMONIOI ASAJI AHE

19. (a) Mɛɛ amale Abonsam gbɛɔ eshwãa yɛ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ he? (b) Mɛɛ sanegbai esa akɛ anɔkwa Kristofoi akwa?

19 Yɛ be mli ni mɛi babaoo ni yɔɔ Europa maji amli lɛ ebuuu akɛ Satan yɛ hewalɛ lɛ, mɛi ni yɔɔ je lɛŋ hei krokomɛi lɛ buɔ akɛ eyɛ hewalɛ diɛŋtsɛ. Abonsam elaka mɛi ni yɔɔ je lɛŋ hei krokomɛi lɛ ni amɛhe amɛye akɛ eyɛ hewalɛ waa diɛŋtsɛ, shi jeee nakai eji. Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛmiiye nii jio, amɛmiitsu nii jio, amɛwɔ jio, mumɔi fɔji ahe gbeyei emɔmɔ amɛ. Asɛ̃ɛɛ saji ni kɔɔ naakpɛɛ nii ni daimonioi lɛ feɔ lɛ ahe. Bei pii lɛ agbaa saji nɛɛ kɛ miishɛɛ; saji nɛɛ haa mɛi anaa kpɛɔ amɛhe. Ani esa akɛ wɔgbɛ saji ni tamɔ nɛkɛ wɔshwã? Dabi, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ tsuji kpoɔ akɛ amɛaafee enɛ yɛ yiŋtoi enyɔ komɛi ni he hiaa lɛ ahewɔ.

20. Mɛɛ gbɛ nɔ ekolɛ mɔ ko baagbɛ Satan amalei eshwã ni ehiɛ bɛ ehe nɔ?

20 Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛ́ wɔgbɛ daimonioi asaji nɛɛ wɔshwã lɛ, etsɔɔ akɛ wɔmiiye wɔmiibua Satan kɛmiigbɛ emalei lɛ kɛmiishwã. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ Satan nyɛɔ efeɔ naakpɛɛ nii, shi ebɔɔ kɔkɔ hu akɛ ekɛ ‘amale okadii’ kɛ ‘shishiumɔ’ tsuɔ nii. (2 Tesalonikabii 2:9, 10) Akɛni Satan ji shishiulɔi fɛɛ atsɛ hewɔ lɛ, ele bɔ ni eeefee ená mɛi ni nyaa mumɔi atsɛmɔ he lɛ ajwɛŋmɔ nɔ hewalɛ, kɛ bɔ ni eeefee eha amɛhe amale saji amɛye. Ekolɛ mɛi nɛɛ baajɛ anɔkwale mli amɛkɛɛ akɛ amɛna nibii komɛi ni amɛnu gbei komɛi, ni amɛbaagba saji nɛɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi. Kɛ́ be shwie mli lɛ, mɛi ni nuɔ saji nɛɛ ní amɛbɔɔ mɛi krokomɛi lɛ woɔ he. Kɛ́ Kristofonyo ko gbɛ saji ni tamɔ nɛkɛ eshwã lɛ, no tsɔɔ akɛ eefee Abonsam, ni ji “malemɔ tsɛ” lɛ suɔmɔnaa nii. Eegbɛ Satan amalei lɛ eeshwã.—Yohane 8:44; 2 Timoteo 2:16.

21. Mɛni esa akɛ wɔsanegbai akɔ he?

21 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko kɛ mumɔi fɔji tsu nii dani ebatsɔ Kristofonyo po lɛ, esaaa akɛ eyaa nɔ egbaa nanemɛi Kristofoi enɛ he saji. Mɛni hewɔ? Abɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ: ‘Nyɛkwɛa hemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ ni ji Yesu lɛ.’ (Hebribii 12:2) Hɛɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama Kristo nɔ, jeee Satan. Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, egbaaa ekaselɔi lɛ mumɔi fɔji lɛ ahe saji, eyɛ mli akɛ kulɛ ebaanyɛ egba amɛ saji ni kɔɔ nibii ni Satan baanyɛ afee kɛ nibii ni enyɛɛɛ efee lɛ ahe. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yesu gbala ejwɛŋmɔ kɛtee Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔkase Yesu kɛ ebɔfoi lɛ, esa akɛ wɔha wɔsanegbai akɔ “Nyɔŋmɔ niwuji lɛ” ahe.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:11; Luka 8:1; Romabii 1:11, 12.

22. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ wɔha ‘aná miishɛɛ yɛ ŋwɛi’ lɛ?

22 Yɛ anɔkwale mli lɛ, Satan kɛ ŋaatsɔi srɔtoi ní eko ji mumɔi atsɛmɔ lɛ tsuɔ nii koni ekɛfite wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ. Shi kɛ́ wɔhi efɔŋ kwraa ni wɔkpɛtɛ ekpakpa he lɛ, Abonsam nyɛŋ agbɔjɔ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaakpoo mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi fɛɛ lɛ. (Kanemɔ Efesobii 4:27) Bo lɛ feemɔ ‘miishɛɛ ni abaaná yɛ ŋwɛi’ kɛ́ wɔtee nɔ ‘wɔdamɔ abonsam ŋaatsɔi lɛ anaa’ kɛyashi ebɛ dɔŋŋ lɛ he mfoniri okwɛ!—Efesobii 6:11.

^ kk. 16 Sabalai ni akɛtsɛɔ Satan (Shiteekɛwolɔ, Heguɔgbelɔ, Shishiulɔ, Mɔ ni kaa mɔ, Amalelɔ) lɛ etsɔɔɔ akɛ ebaanyɛ ele nɔ ni yɔɔ wɔtsuii kɛ wɔjwɛŋmɔi amli. Shi nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, awie Yehowa he akɛ “mɔ ni kaa tsuii ekwɛɔ,” kɛ Yesu hu he akɛ “mɔ ni taoɔ sabai kɛ tsuii amli.”—Abɛi 17:3; Kpojiemɔ 2:23.

^ kk. 18 Kɛ́ ootao enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ sane ni ji “Gbɔmɔtsoŋ Hewalɛnamɔ He Kaa Kɛha Bo?” ni yɔɔ December 15, 1994 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 19-22 lɛ, kɛ sane ni ji The Bible’s Viewpoint: Your Choice of Medical TreatmentDoes It Matter?(Nɔ ni Biblia lɛ Tsɔɔ: Ani Esa akɛ Okpá Helatsamɔ Nifeemɔi Amli?) ni yɔɔ January 8, 2001, Awake! lɛ mli lɛ.