Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 17

“Tswaa Ohe Oma Hemɔkɛyeli ni He Tse lɛ Nɔ”

“Tswaa Ohe Oma Hemɔkɛyeli ni He Tse lɛ Nɔ”

‘Nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa nyɛhemɔkɛyeli ni he tse lɛ nɔ, ni nyɛhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.’—YUDA 20, 21.

1, 2. Mɛɛ tsutswaa nitsumɔ kɔɔ ohe, ni mɛni hewɔ bɔ ni otswaa otsu lɛ ohaa lɛ he hiaa lɛ?

ŊƆƆ lɛ akɛ okɛ mɔdɛŋbɔɔ miitswa tsu ko. Obɔi tsu nɛɛ tswaa etsɛ shi ogbeko naa. Nitsumɔ lɛ kãaa shi akɔɔɔ, shi ehaa onáa miishɛɛ. Otswa ofai shi akɛ kɛ́ ashi abele ashi akwɛ̃ lɛ okpaŋ ni ofeŋ awɛŋ, ejaakɛ bɔ ni obaatswa tsu nɛɛ oha lɛ baasa owala kɛ owɔsɛɛ po he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ bo ji tsu ni otswaa lɛ!

2 Kaselɔ Yuda wo wɔ hewalɛ ni wɔtswa wɔ diɛŋtsɛ wɔhe wɔma shi tamɔ tsu. Beni ewo Kristofoi hewalɛ koni ‘amɛhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli’ lɛ, etsɔɔ amɛ nɔ tuuntu ni baaha amɛfee nakai lɛ yɛ nakai ŋmalɛ lɛ nɔŋŋ mli akɛ: “Nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa nyɛhemɔkɛyeli ni he tse jogbaŋŋ lɛ nɔ.” (Yuda 20, 21, Ga Biblia Hee) Mɛɛ gbɛ̀i komɛi obaanyɛ otsɔ nɔ otswa bo diɛŋtsɛ ohe oma shi, koni ohemɔkɛyeli lɛ mli awa ni oya nɔ ohi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli? Nyɛhaa wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nibii etɛ ni baaha otswa ohe oma hemɔkɛyeli ni he tse jogbaŋŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.

HA HEMƆKƐYELI NI OYƆƆ YƐ YEHOWA JALƐ TAOMƆ NII LƐ AMLI LƐ MLI AWA

3-5. (a) Mɛɛ susumɔ Satan baasumɔ ni elaka bo ní oná yɛ Yehowa taomɔ nii lɛ ahe? (b) Mɛɛ susumɔ esa akɛ wɔná yɛ Nyɔŋmɔ taomɔ nii lɛ ahe, ni te esa akɛ ená bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhaa lɛ nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

3 Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esa akɛ wɔha hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ mli lɛ mli awa. Okase Yehowa jalɛ taomɔ nii ni kɔɔ bɔ ni esa akɛ wɔba wɔjeŋ wɔha lɛ he nii babaoo yɛ wolo nɛɛ mli. Mɛni ji osusumɔ yɛ taomɔ nii nɛɛ ahe? Satan baasumɔ ni elaka bo ni osusu akɛ Yehowa mlai, shishitoo mlai, kɛ etaomɔ nii lɛ yɛ kpɛŋŋ tsɔ, ni ebaaha nɔ ko kpakpa aŋmɛɛ bo po. Ekɛ ŋaatsɔɔ nɛɛ tsu nii yɛ Eden ni eye omanye, ni ekɛmiitsu nii kɛbashi bianɛ. (1 Mose 3:1-6) Ani enine baanyɛ ashɛ onɔ? Bɔ ni osusuɔ nii ahe ohaa lɛ titri ni baatsɔɔ kɛ́ enine baashɛ onɔ loo enine shɛŋ onɔ.

4 Ŋɔɔ lɛ akɛ ooshara shi yɛ abɔɔ fɛfɛo ko mli, ni ona akɛ afo afabaŋ ni kwɔ awo abɔɔ lɛ fã ko he koni mɛi akaya jɛmɛ. Abɔɔ ni yɔɔ afabaŋ lɛ sɛɛ lɛ yɛ fɛo pam. Ekolɛ obaasusu ákɛ akɛ afabaŋ lɛ miitsi onaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ koni okaná hegbɛ otee abɔɔ lɛ fã nɛɛ mli. Shi beni okwɛɔ nɔ ni yaa nɔ yɛ afabaŋ lɛ sɛɛ lɛ, ona akɛ jata ko ni he yɔɔ gbeyei waa miidɛkɛ shi koni emɔ kooloo ko! Agbɛnɛ oyɔse akɛ mɛi ahebuu hewɔ afo afabaŋ lɛ. Ani kooloo awuiyelɔ ko miidɛkɛ shi amrɔ nɛɛ koni emɔ bo? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛhiɛ akãa shi, nyɛsaraa; ejaakɛ nyɛhenyɛlɔ, abonsam lɛ, nyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi.”—1 Petro 5:8.

5 Satan feɔ enii tamɔ kooloo awuiyelɔ. Akɛni Yehowa sumɔɔɔ ni Satan nine shɛɔ wɔnɔ hewɔ lɛ, ewo mlai ni baabu wɔhe kɛjɛ Satan “ŋaatsɔi” babaoo lɛ ahe. (Efesobii 6:11) No hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni wɔbaasusu Nyɔŋmɔ mlai lɛ ahe lɛ, esa akɛ wɔna akɛ mlai nɛɛ tsɔɔ akɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ sumɔɔ wɔ. Kɛ́ wɔsusu Nyɔŋmɔ mlai lɛ ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔbaana akɛ amɛhaa wɔhiɔ shi shweshweeshwe ni wɔnáa miishɛɛ. Kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Mɔ ni maa eyi shi ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni ekãa he . . . lɛ aaajɔɔ lɛ yɛ enɔyeli lɛ mli.”—Yakobo 1:25.

6. Mɛni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔha hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ amli lɛ mli awa? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

6 Gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔha hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji Mlawolɔ ni nilee yɛ emlai lɛ amli lɛ mli awa ji, ni wɔye ekitai lɛ anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu famɔ akɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi ‘nii fiaa ni ekɛɛ wɔ lɛ’ ji “Kristo mla” lɛ ateŋ ekome. (Galatabii 6:2; Mateo 28:19, 20) Kristofoi kɛ́ hiɛdɔɔ hu boɔ famɔ akɛ wɔkpe kutuu kɛha jamɔ kɛ naanyobɔɔ ni tswaa mɔ emaa shi lɛ toi. (Hebribii 10:24, 25) Hewalɛ ni awoɔ wɔ akɛ wɔjɛ wɔtsuiiaŋ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa shii abɔ yɛ sɔlemɔ mli daa gbi lɛ hu fata Nyɔŋmɔ kitai lɛ ahe. (Mateo 6:5-8; 1 Tesalonikabii 5:17) Beni wɔyaa nɔ wɔyeɔ Nyɔŋmɔ kitai anɔ lɛ ebafeɔ faŋŋ diɛŋtsɛ kɛhaa wɔ akɛ amɛji gbɛtsɔɔmɔi ni suɔmɔ yɔɔ mli. Kɛ́ wɔye ekitai lɛ anɔ lɛ, ebaaha wɔtsui anyɔ wɔmli ni wɔná miishɛɛ, ni nɔ ko bɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli ni baaha wɔná enɛ. Kɛ́ osusu sɛɛnamɔ ni ejɛ Nyɔŋmɔ mlai lɛ ni ohiɔ shi yɛ naa lɛ mli kɛba lɛ he lɛ, ani ewooo hemɔkɛyeli ni oyɔɔ yɛ emlai lɛ amli lɛ mli hewalɛ?

7, 8. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ mɛi ni yeɔ amɛtsui akɛ ekolɛ amɛnyɛŋ amɛtsu jalɛ nii amɛwala gbii abɔ fɛɛ lɛ hewalɛ?

7 Bei komɛi lɛ, mɛi komɛi yeɔ amɛtsui akɛ amɛnyɛŋ amɛye Yehowa mlai lɛ anɔ amɛwala gbii abɔ fɛɛ. Amɛsheɔ gbeyei akɛ ekolɛ amɛbaagbee shi gbi ko. Kɛ́ nakai susumɔ ba ojwɛŋmɔ mli lɛ, ha wiemɔi nɛɛ ahi ojwɛŋmɔ mli: “Miji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsɔɔo nii ni hi hao, mɔ ni tsɔɔo gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ. Eji obo mikitai lɛ atoi kulɛ, ohejɔlɛ aaatamɔ faa, ni ojalɛ hu aaatamɔ ŋshɔkei.” (Yesaia 48:17, 18) Ani osusu bɔ ni wiemɔi nɛɛ woɔ mɔ hewalɛ lɛ he pɛŋ?

8 Yehowa kaiɔ wɔ yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli akɛ kɛ́ wɔbo lɛ toi lɛ wɔbaaná he sɛɛ. Ewo wɔ shi akɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ wɔbaaná he sɛɛ yɛ gbɛ̀i enyɔ nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔhejɔlɛ aaatamɔ faa—ebaaŋmɛ dɛmm, ebaafa babaoo, ni esɛɛ efooo. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, wɔjalɛ aaatamɔ ŋshɔkei. Kɛ́ odamɔ ŋshɔnaa ni okwɛ bɔ ni ŋshɔkei lɛ kuɔ kɛtsaraa nɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ onuɔ he akɛ esɛɛ efoŋ. Ole akɛ ŋshɔkei lɛ baaya nɔ aku yɛ ŋshɔ lɛ naa kɛya naanɔ. Yehowa kɛɛ akɛ obaanyɛ ofee jalɛ nii kɛya naanɔ. Kɛ́ obɔ mɔdɛŋ oye lɛ anɔkwa lɛ, ehaŋ ogbee shi kɔkɔɔkɔ! (Kanemɔ Lala 55:23) Ani shiwoo nɛɛ ewajeee hemɔkɛyeli ni oyɔɔ yɛ Yehowa kɛ ejalɛ taomɔ nii lɛ amli lɛ?

‘FOŊ KƐYA DALƐ MLI’

9, 10. (a) Mɛni hewɔ mumɔŋ dalɛ ji oti ni hi jogbaŋŋ ni esa akɛ Kristofoi kɛmamɔ amɛhiɛ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔŋ nii ahe jwɛŋmɔ haa anáa miishɛɛ?

9 Anaa oti ni ji enyɔ ni baaye ebua bo yɛ otsutswaa lɛ mli lɛ yɛ wiemɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋma nɛɛ mli akɛ: “Wɔfoŋ kɛya dalɛ mli.” (Hebribii 6:1) Mumɔŋ dalɛ ji oti ni hi jogbaŋŋ ni esa akɛ Kristofoi kɛmamɔ amɛhiɛ. Amrɔ nɛɛ wɔnyɛŋ wɔye emuu, shi wɔbaanyɛ wɔda yɛ mumɔŋ. Kɛfata he lɛ, beni Kristofoi daa yɛ mumɔŋ lɛ, amɛnáa miishɛɛ babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Mɛni hewɔ?

10 Kristofonyo ni eda yɛ mumɔŋ lɛ susuɔ nii ahe taakɛ Yehowa susuɔ nii ahe lɛ. (Yohane 4:23) Paulo ŋma akɛ: “Mɛi ni hiɔ shi yɛ heloo naa lɛ, heloo nii ahe amɛjwɛŋɔ; shi mɛi ni hiɔ shi yɛ mumɔ naa lɛ jwɛŋɔ mumɔ nii ahe.” (Romabii 8:5) Mɛi ni jwɛŋɔ heloo nii ahe lɛ amiishɛɛ faaa, ejaakɛ amɛsusuɔ amɛ pɛ amɛhe, amɛkwɛɛɛ nii kɛyaaa shɔŋŋ, ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ maa heloonaa nibii asɛɛtiumɔ nɔ. Mɛi ni jwɛŋɔ mumɔŋ nii ahe lɛ yɛ miishɛɛ babaoo, ejaakɛ amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ maa Yehowa ni ji ‘miishɛɛ Nyɔŋmɔ’ lɛ nɔ. (1 Timoteo 1:11) Mɔ ni eda yɛ mumɔŋ lɛ yɛ he miishɛɛ waa akɛ eeesa Yehowa hiɛ, ni enáa miishɛɛ kɛ́ ekɛ kaa po kpe. Mɛni hewɔ? Kai haa wɔnáa hegbɛ koni wɔkɛtsɔɔ akɛ Satan ji amalelɔ ni wɔkɛye anɔkwa, ni enɛ haa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ tsui nyɔɔ emli.—Abɛi 27:11; kanemɔ Yakobo 1:2, 3.

11, 12. (a) Mɛni Paulo wie yɛ Kristofoi ‘ahenumɔ nii’ loo amɛjwɛŋmɔ he, ni mɛni ji wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “ele” lɛ shishi? (b) Mɛɛ tsɔsemɔ esa akɛ akɛha gbɔmɔtso lɛ koni eda ni enyɛ etsu nii jogbaŋŋ?

11 Kɛ́ mɔ ko aaada yɛ mumɔŋ lɛ ebiɔ ni etsɔse ehe. Susumɔ ŋmalɛ nɛɛ he okwɛ: “Mɛi ni edara lɛ anɔ̃ ji niyenii kpakpa, mɛi ni fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii [loo amɛjwɛŋmɔ] lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.” (Hebribii 5:14) Beni Paulo wie wɔjwɛŋmɔ ni “ele” loo wɔtsɔse lɛ lɛ he lɛ, ekɛ Hela wiemɔ ni eeenyɛ efee akɛ akɛfɔɔ nitsumɔ yɛ Helabii akpɔiaŋgbɔlemɔ hei yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ tsu nii, ejaakɛ abaanyɛ atsɔɔ shishi akɛ ‘etsɔse ehe tamɔ mɔ ni tuɔ ajemelekutu.’ Agbɛnɛ susumɔ nɔ ni nakai tsɔsemɔ lɛ tsɔɔ lɛ he.

Mɔ ni tuɔ ajemelekutu lɛ tsɔseɔ ehe kɛtsɔ fɔ ni efɔɔ feemɔ lɛ nɔ

12 Beni afɔ wɔ lɛ, wɔtsɔseko wɔgbɔmɔtso lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, abifao leee hei ni eniji kɛ enaji yɔɔ. No hewɔ lɛ, efɔɔ eniji kɛkɛ, ni bei komɛi po lɛ egbálaa ehiɛ mai, ni no haa ehaoɔ ni ehiɛ feɔ lɛ yaa. Fiofio lɛ etsɔseɔ egbɔmɔtso lɛ kɛtsɔ egbɔmɔtso lɛ fai lɛ ni ekɛfɔɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Ekaseɔ waamɔ, nyiɛmɔ, kɛ foijee. * Ni mɛi ni tuɔ ajemelekutu lɛ hu? Kɛ́ ona kpɔiaŋgbɔlelɔ ko ni eetu ajemelekutu fɛfɛo yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ onaa egbɔmɔtso lɛ tamɔ tsɔne ko ni miitsu nii jogbaŋŋ. Ajemelekutu tulɔ lɛ hesaa lɛ baaa trukaa—ekɛ ŋmɛlɛtswai babaoo etsɔse ehe. Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ gbɔmɔtsoŋ tsɔsemɔ nɛɛ “he sɛɛnamɔ faaa.” Kwɛ bɔ ni sɛɛnamɔ babaoo yɔɔ he akɛ wɔɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ lɛ koni ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ!—1 Timoteo 4:8.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ?

13 Wɔsusu nibii babaoo he yɛ wolo nɛɛ mli ni baaye abua bo koni otsɔse ojwɛŋmɔ koni onyɛ oya nɔ oye Yehowa anɔkwa akɛ mɔ ko ni eda yɛ mumɔŋ. Be fɛɛ be ni obaakpɛ oyiŋ yɛ oshihilɛ mli lɛ, okɛ sɔlemɔ asusu Nyɔŋmɔ mlai kɛ shishitoo mlai lɛ ahe. Dani obaakpɛ yiŋ yɛ sane ko he lɛ, bi ohe akɛ: ‘Mɛɛ Biblia mli mlai loo shishitoo mlai kɔɔ sane nɛɛ he? Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ mikɛtsu nii? Mɛni kɛ́ mifee lɛ ebaasa miŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ?’ (Kanemɔ Abɛi 3:5, 6; Yakobo 1:5) Yiŋ fɛɛ yiŋ ni obaakpɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ baatsɔse ojwɛŋmɔ. Tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baaha oda yɛ mumɔŋ ní oya nɔ ohi shi nakai.

14. Kɛ́ wɔɔda yɛ mumɔŋ lɛ, mɛɛ shwelɛ esa akɛ wɔná, ni mɛni esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ he?

14 Eyɛ mli akɛ wɔbaanyɛ wɔda yɛ mumɔŋ moŋ, shi esaaa akɛ ewaa jɛmɛ kɛkɛ. Niyenii haa adaa. No hewɔ ni Paulo kɛɛ akɛ: “Mɛi ni edara lɛ anɔ̃ ji niyenii kpakpa” lɛ. Mumɔŋ niyenii ni mli tsii ni oooye lɛ ji nɔ titri ni baaha ohemɔkɛyeli lɛ mli awa. Kɛ́ okɛ nɔ ni okaseɔ lɛ tsu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ, etsɔɔ akɛ oji nilelɔ, ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ “nii ni jara wa fɛɛ anyɛŋ akɛto he.” No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔná shwelɛ ni mli wa wɔha anɔkwalei ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ni wɔ-Tsɛ lɛ tsɔɔ wɔ lɛ. (Abɛi 8:11; 1 Petro 2:2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, esaaa akɛ ŋwɛi nilee ni wɔnáa lɛ haa wɔwoɔ wɔhe nɔ loo wɔpupuɔ wɔhe. Esa akɛ wɔpɛi wɔmli daa koni henɔwomɔ loo gbɔjɔmɔi krokomɛi akahe shi yɛ wɔtsuii amli. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛkaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo; nyɛkwɛa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe ni ahia.”—2 Korintobii 13:5.

15. Mɛni hewɔ suɔmɔ haa adaa yɛ mumɔŋ lɛ?

15 Kɛ́ atswa tsu ko agbe naa lɛ, ayaa nɔ atsuɔ nibii bibii komɛi yɛ he. Esa akɛ akwra tsu lɛ ni asaa ehe nibii, ni ekolɛ ehe baahia ni ama eko afata he. Mɛni ebiɔ ni wɔfee koni wɔda yɛ mumɔŋ ni wɔhi shi daa akɛ mumɔŋ gbɔmɛi? Suɔmɔ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Ehe miihia ni wɔha suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa kɛ wɔnanemɛi Kristofoi lɛ mli awa daa. Kɛ́ wɔbɛ suɔmɔ lɛ, wɔnilee kɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ lɛ fɛɛ baafee efolo tamɔ ayawa ni jijeɔ. (1 Korintobii 13:1-3) Kɛ́ wɔyɛ suɔmɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔda yɛ mumɔŋ ni wɔhi shi daa akɛ mumɔŋ gbɔmɛi.

OKƐ OJWƐŊMƆ AMA HIƐNƆKAMƆ NI NYƆŊMƆ EWO HE SHI LƐ NƆ

16. Mɛɛ susumɔ Satan woɔ he hewalɛ, ni mɛni Yehowa kɛha wɔ koni wɔkɛbu wɔhe?

16 Ha wɔsusu oti kroko ni he hiaa yɛ tsu ni otswaa lɛ mli lɛ he wɔkwɛ. Kɛ́ ooonyɛ otswa ohe oma shi akɛ Kristo anɔkwa sɛɛnyiɛlɔ lɛ, ehe miihia ni obu osusumɔ he. Satan ni ji je nɛŋ nɔyelɔ lɛ he esa waa akɛ mɔ ni haa mɛi náa susumɔi ni haa amɛnijiaŋ jeɔ wui, amɛnuɔ he akɛ nɔ ko kpakpa ko bɛ ni baaba, amɛheee mɔ amɛyeee, ni amɛhiɛnɔkamɔ tãa. (Efesobii 2:2) Susumɔ ni tamɔ nɛkɛ fiteɔ Kristofonyo tamɔ bɔ ni fɔte fiteɔ tso tsu lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ Yehowa eha wɔ dɛŋdade ko ni he hiaa koni wɔkɛbu wɔhe, no ji hiɛnɔkamɔ.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ bɔ ni hiɛnɔkamɔ he hiaa ha lɛ mli?

17 Biblia lɛ etsɔɔ mumɔŋ tawuu nii fɛɛ ni ehe hiaa ni wɔwo koni wɔkɛ Satan kɛ eje lɛ awu lɛ. Tawuu nii ni he hiaa waa nɛɛ ateŋ ekome ji dadefai, ni ji “yiwalaheremɔ nɔhiɛkamɔ lɛ.” (1 Tesalonikabii 5:8) Asraafoi ni hi shi beni aŋmaa Biblia lɛ le akɛ kɛ́ amɛbuuu dadefai lɛ, amɛbaanyɔ mra yɛ ta mli. Dadefai ni akɛ too hewolo ehà mli lɛ haa kɛ́ nɔ ko tswa asraafonyo lɛ yitso lɛ, eyeee lɛ awui tsɔ. Hiɛnɔkamɔ baanyɛ abu ojwɛŋmɔ ni ji osusumɔ lɛ he taakɛ dadefai buɔ yitso he lɛ.

18, 19. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yesu fee akɛ mɔ ni hiɛɔ hiɛnɔkamɔ mli, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔkase lɛ?

18 Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ akɛ mɔ ni hiɛɔ hiɛnɔkamɔ mli. Kaimɔ piŋmɔ ni etsɔ mli yɛ gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ agbe lɛ lɛ. Enanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ ateŋ mɔ kome tsɔɔ esɛɛ gbɛ yɛ shika hewɔ. Amɛteŋ mɔ kroko tso akɛ eleee lɛ kwraa. Amɛteŋ mɛi ni eshwɛ lɛ kpa yɛ esɛɛ ni amɛjo foi amɛshi lɛ. Lɛ diɛŋtsɛ emaŋbii te shi wo lɛ, ni amɛbolɔ akɛ Roma asraafoi lɛ apiŋ lɛ ni amɛgbe lɛ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ kai ni wɔkɛkpeɔ lɛ shɛɛɛ kai ni Yesu kɛkpe lɛ kwraa. Mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ edamɔ naa? Hebribii 12:2 lɛ haa hetoo akɛ: “Nyamɔ ni kã ehiɛ lɛ hewɔ lɛ emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ.” Yesu ejieee ejwɛŋmɔ kɛjɛɛɛ “nyamɔ ni kã ehiɛ” lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.

19 Mɛɛ nyamɔ kã Yesu hiɛ lɛ? Ojogbaŋŋ, ele akɛ kɛ́ etee nɔ eye anɔkwa yɛ kai amli lɛ, ebaaná hegbɛ kɛtse Yehowa gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ he. Ekɛ odaseyeli ni mli wa fe fɛɛ ni tsɔɔ akɛ Satan ji amalelɔ lɛ baaha. Hiɛnɔkamɔ ko bɛ ni baaha Yesu aná miishɛɛ ni fe enɛ! Ele hu akɛ Yehowa baajɔɔ lɛ babaoo yɛ anɔkwayeli gbɛ ni ekɔ lɛ hewɔ—ákɛ eshwɛ fioo ni nyamɔ be, ni ji e-Tsɛ lɛ he ni ebaayafata yɛ ŋwɛi lɛ baashɛ. Yesu ha hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ mishɛɛ nɛɛ hi ejwɛŋmɔ mli yɛ piŋmɔ ni etsɔ mli lɛ fɛɛ mli. Ehe miihia ni wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ. Wɔ hu nyamɔ be ko kã wɔhiɛ. Yehowa eha wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ eba nyam ejaakɛ eha wɔ hegbɛ akɛ wɔye wɔbua ni atse egbɛi kpele lɛ he. Kɛ́ wɔhala Yehowa akɛ wɔ-Nɔyelɔ, ni wɔhi wɔŋwɛi Tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ mli shweshweeshwe yɛ kai kɛ naagbai ni ekolɛ wɔkɛbaakpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔkɛtsɔɔ akɛ Satan ji amalelɔ.

20. Mɛni baanyɛ aye abua bo koni oná jwɛŋmɔ kpakpa ni oná nɔmimaa yɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli?

20 Jeee shwe pɛ Yehowa shweɔ akɛ ejɔɔ enɔkwa tsuji, shi moŋ eyɛ he miishɛɛ waa akɛ eeefee nakai. (Yesaia 30:18; kanemɔ Maleaki 3:10) Eyɛ he miishɛɛ akɛ eeeha etsuji nine ashɛ nii kpakpai ni amɛtsui taoɔ lɛ anɔ. (Lala 37:4) No hewɔ lɛ okɛ ojwɛŋmɔ ama hiɛnɔkamɔ ni oyɔɔ akɛ onine baashɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ anɔ lɛ nɔ daa. Kaaha Satan jeŋ ni baaho aya lɛ susumɔ gbonyo ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui lɛ miiná onɔ hewalɛ kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ oyɔse akɛ je lɛ mumɔ lɛ miiná ojwɛŋmɔ loo otsui nɔ hewalɛ fiofio lɛ, okɛ hiɛdɔɔ asɔle kɛbi Yehowa koni eha bo “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ.” Nyɔŋmɔ hejɔlɛ lɛ baabu otsui kɛ ojwɛŋmɔ he.—Filipibii 4:6, 7.

21, 22. (a) Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam kã “asafo babaoo” lɛ mli bii lɛ atsui nɔ? (b) Te Kristofoi ahiɛnɔkamɔ lɛ ateŋ nɔ ni kã otsui nɔ lɛ, ni mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee?

21 Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ ní obaanyɛ ojwɛŋ nɔ po nɛ! Kɛ́ ofata “asafo babaoo” ni ‘baafo amanehulu kpeteŋkpele lɛ’ he lɛ, susumɔ shihilɛ ni etsɛŋ ni onine baashɛ nɔ lɛ he okwɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 14) Kɛ́ ajie Satan kɛ edaimonioi lɛ kɛjɛ je lɛ mli lɛ, obaaná hejɔlɛ babaoo ko ni ojwɛŋmɔ shɛɛɛ he amrɔ nɛɛ. Wɔteŋ namɔ ehi shi yɛ jeŋ ni Satan náaa mɛi anɔ hewalɛ gbonyo yɛ mli lɛ mli pɛŋ? Kɛ́ ajie Satan kɛ ehewalɛ gbonyo lɛ kɛjɛ je lɛ mli lɛ, kwɛ miishɛɛ ni wɔbaaná beni wɔtsuɔ nii yɛ Yesu kɛ mɛi 144,000 ni baafata ehe kɛye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ agbɛtsɔɔmɔ shishi, koni wɔkɛha shikpɔŋ lɛ afee paradeiso lɛ! Kwɛ miishɛɛ ni wɔnáa kɛ́ wɔsusu hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ akɛ abaafo helai kɛ kpajei fɛɛ asɛɛ, ni abaatee wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ashi ni wɔbaahere amɛ atuu kɛhi shi taakɛ Nyɔŋmɔ eto akɛ adesai ahi shi lɛ he lɛ! Beni wɔtsɔmɔɔ mɛi ni eye emuu lɛ, etsɛŋ ni shiwoo ni yɔɔ Romabii 8:21 akɛ wɔbaaná “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ” baaba mli, ni enɛ ji jɔɔmɔ kpele diɛŋtsɛ.

22 Yehowa miisumɔ ni oná heyeli babaoo ni bako ojwɛŋmɔ mli pɛŋ. Toiboo baaha onine ashɛ heyeli nɛɛ nɔ. Ani esaaa akɛ obɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ooonyɛ kɛbo Yehowa toi gbi fɛɛ gbi yɛ heyeli nɛɛ hewɔ? Belɛ, yaa nɔ otswa ohe oma hemɔkɛyeli ni he tse jogbaŋŋ lɛ nɔ, koni oya nɔ ohi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli kɛya naanɔ!

^ kk. 12 Adebɔɔ he nilelɔi kɛɔ akɛ wɔnáa henumɔ krɛdɛɛ ko ni haa wɔleɔ he ni wɔniji kɛ wɔnaji yɔɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, henumɔ nɛɛ haa wɔnyɛɔ wɔtswaa wɔdɛŋ kɛ́ wɔŋamɔ wɔhiŋmɛi po. Beni hela ha henumɔ nɛɛ ŋmɛɛ yoo onukpa ko lɛ, no haaa enyɛ shi edamɔ, enyiɛ, ni eta shi hu.