Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yitso 14

“Wɔ Fɛɛ Wɔkpɛ Mli”

“Wɔ Fɛɛ Wɔkpɛ Mli”

Bɔ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ mu ketiafoo sane lɛ naa amɛhã kɛ bɔ ni no hã asafoi lɛ fee ekome

Edamɔ Bɔfoi 15:13-35 lɛ nɔ

1, 2. (a) Mɛɛ sanebimɔi ni he hiaa waa ehe bahia ni blema Kristofoi lɛ agbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ ahã hetoo? (b) Mɛni ye ebua amɛ ni amɛkpɛ yiŋ ni ja?

 MƆ FƐƐ MƆ efee klalo kɛmiikwɛ yiŋ ni abaakpɛ. Bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ yɛ tsũ ko mli yɛ Yerusalem, ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ miikwɛ enyɛmi hiɛ ejaakɛ amɛle akɛ be eshɛ ni esa akɛ amɛkpɛ yiŋ ko ni he hiaa waa. Ketiafoo sane lɛ etee sanebimɔi komɛi ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa ashi. Ani esa akɛ Kristofoi aye Mose Mla lɛ nɔ? Ani esoro bɔ ni Yehowa naa Yudafoi ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ yɛ bɔ ni enaa jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ ahe?

2 Hii nɛɛ ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ esusu odaseyelii babaoo ahe. Amɛsusu gbalɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, kɛ nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛna ni tsɔɔ akɛ Yehowa yɛ jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ ahe miishɛɛ lɛ ahe. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ etsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ sane lɛ he. Amɛná odaseyelii fɛɛ ni esa akɛ amɛná kɛkpɛ yiŋ lɛ. Amɛmiina yiŋ ni Yehowa miisumɔ ni amɛkpɛ lɛ faŋŋ. Ani hii nɛɛ baaŋmɛ gbɛ ni Yehowa atsɔɔ amɛ gbɛ?

3. Mɛni wɔbaakase yɛ Bɔfoi 15 lɛ mli?

3 Ebaabi ni hii nɛɛ afee ekãa waa ni amɛná hemɔkɛyeli babaoo dani amɛbaanyɛ amɛbo nɔ ni Yehowa mumɔ lɛ kɛɔ amɛ lɛ toi. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, kɛ́ amɛfee nɔ ni mumɔ lɛ kɛɔ lɛ, Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ baanyɛ amɛ waa. Ni agbɛnɛ hu, mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli ni miisumɔ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ aye Mose Mla lɛ nɔ lɛ ekpɛlɛŋ yiŋkpɛɛ lɛ nɔ. Mɛni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ baafee? Be ni wɔsusuɔ saji krokomɛi ni yɔɔ Bɔfoi 15 lɛ mli lɛ ahe lɛ, wɔbaana nɔ ni amɛfee. Agbɛnɛ hu, wɔbaana bɔ ni hii nɛɛ fee nɔkwɛmɔnɔ ko ni Yehowa Odasefoi A-Gbɛtsɔɔmɔ Kuu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ nyiɛɔ sɛɛ. Eji nɔkwɛmɔnɔ ko ni esa akɛ wɔ hu wɔnyiɛ sɛɛ kɛ́ ehe bahia ni wɔkpɛ yiŋ ko loo wɔkɛ naagba ko miikpe.

“Enɛ Kɛ Gbalɔi Lɛ Awiemɔi Lɛ Kpãa Gbee” (Bɔfoi 15:13-21)

4, 5. Mɛɛ ŋmalɛ Yakobo tsɛ yisɛɛ?

4 Bɔfo Yakobo ni ji Yesu nyɛbi lɛ bɔi wiemɔ. a Eeenyɛ efee akɛ lɛ ji kpee ni afee yɛ be nɛɛ mli lɛ sɛinɔtalɔ. Etamɔ nɔ ni ewiemɔi lɛ fo yiŋ ni kuu lɛ ekpɛ lɛ kuku. Yakobo kɛɛ hii ni naa ekpe shi lɛ akɛ: “Simeon egba wɔ fitsofitso bɔ ni Nyɔŋmɔ gbala ejwɛŋmɔ kɛba jeŋmaji lɛ anɔ klɛŋklɛŋ kwraa koni ehala amɛteŋ mɛi komɛi kɛhã egbɛ́i lɛ. Ni enɛ kɛ Gbalɔi lɛ awiemɔi lɛ kpãa gbee.”​—Bɔf. 15:14, 15.

5 Yakobo bo Simeon, loo Simon Petro wiemɔ lɛ, kɛ Barnaba kɛ Paulo amaniɛbɔɔ lɛ toi. Eeenyɛ efee akɛ no hã ekai ŋmalɛi komɛi, ni ŋmalɛi nɛɛ hã amɛnu Yehowa gbɛtsɔɔmɔ lɛ shishi. (Yoh. 14:26) Be ni Yakobo wie akɛ “enɛ kɛ Gbalɔi lɛ awiemɔi lɛ kpãa gbee” lɛ sɛɛ lɛ, etsɛ wiemɔi ni yɔɔ Amos 9:11, 12 lɛ ayisɛɛ. Amos wolo lɛ fata Hebri ŋmalɛi ni afɔɔ amɛ tsɛmɔ akɛ “Gbalɔi lɛ” ahe. (Mat. 22:40; Bɔf. 15:16-18) Obaana akɛ wiemɔi ni Yakobo tsɛ yisɛɛ lɛ yɛ srɔto fioo yɛ nɔ ni yɔɔ Amos wolo lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ he. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yakobo kɛ Septuajint lɛ, ni ji Hebri Ŋmalɛ lɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee Greek wiemɔ mli lɛ tsu nii.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ ŋmalɛi lɛ hã nyɛmimɛi lɛ na nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ ni amɛfee?

6 Yehowa tsɔ gbalɔ Amos nɔ egba akɛ be ko baashɛ ni ebaawó “David agba” lɛ nɔ ema shi, ni enɛ damɔ shi kɛhã maŋtsɛmɛi aweku ni abaajɛ mli aná Mesia Maŋtsɛyeli lɛ. (Eze. 21:26, 27) Kɛ́ gbalɛ nɛɛ ba mli lɛ, ani Yehowa kɛ heloonaa Yudafoi lɛ pɛ baaye akɛ emaŋ? Dabi. Gbalɛ lɛ kɛfata he akɛ abaafee “jeŋmajiaŋbii lɛ fɛɛ” ekome akɛ ‘mɛi ni akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i tsɛɔ amɛ.’ Kaimɔ akɛ, etsɛko tsɔ ni Petro ye odase akɛ, Nyɔŋmɔ hãaa “srɔto ko kwraa ahi wɔ [ni ji Yudafoi ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ] kɛ amɛ [ni ji jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ] teŋ, shi moŋ etsɔ hemɔkɛyeli nɔ ehã amɛtsuii ahe tse.” (Bɔf. 15:9) Ni tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ miisumɔ ni Yudafoi kɛ jeŋmajiaŋbii fɛɛ abatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi. (Rom. 8:17; Efe. 2:17-19) Biblia gbalɛi lɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ afolɔ jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ ketia, loo esa akɛ amɛbatsɔmɔ Yudafoi dani amɛbaanyɛ amɛbatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi.

7, 8. (a) Mɛni Yakobo kɛɛ? (b) Ani nɔ ni ewie lɛ tsɔɔ akɛ eekɛɛ nyɛmimɛi lɛ akɛ lɛ eyɔɔ hegbɛ ni etsɔɔ yiŋ ni esa akɛ amɛkpɛ? Tsɔɔmɔ mli.

7 Akɛni gbalɛi lɛ, Petro, Barnaba, kɛ Paulo amaniɛbɔi lɛ yɛ faŋŋ hewɔ lɛ, Yakobo kɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ, miyiŋkpɛɛ ji akɛ, akagbá mɛi ni jɛ jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ ni miiba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ anaa, shi moŋ aŋma amɛ akɛ, amɛtsi amɛhe kɛje nibii ni amagai ebule ahe, kɛje ajwamaŋbɔɔ he, kɛje kooloi ni ashɔ̃tɔ ahe, kɛ agbɛnɛ hu kɛje lá he. Ejaakɛ kɛjɛ blema beebe lɛ, Mose yɛ mɛi ni shiɛɔ Mose he sane yɛ maŋ fɛɛ maŋ mli, ni Hejɔɔmɔ Gbi fɛɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ, akaneɔ eniŋmai lɛ atsɔɔ mɛi yɛ kpeehei lɛ.”​—Bɔf. 15:19-21.

8 Be ni Yakobo, ni ekã shi faŋŋ akɛ lɛ ji kpee lɛ sɛinɔtalɔ lɛ kɛɛ akɛ “no hewɔ lɛ, miyiŋkpɛɛ ji akɛ” lɛ, ani nɔ ni ewie lɛ tsɔɔ akɛ eekɛɛ nyɛmimɛi lɛ akɛ lɛ eyɔɔ hegbɛ ni etsɔɔ yiŋ ni esa akɛ amɛkpɛ? Dabi kwraa! Abaanyɛ atsɔɔ Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “miyiŋkpɛɛ ji akɛ” lɛ shishi hu akɛ “bɔ ni minaa lɛ ji akɛ” loo “nɔ ni misusuɔ ji akɛ.” Jeee akɛ Yakobo miikpɛ yiŋ eehã kuu muu lɛ fɛɛ, moŋ lɛ, eetsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ nɔ ni esa akɛ afee yɛ amaniɛbɔi ni amɛnu kɛ nɔ ni Ŋmalɛ lɛ kɛɔ yɛ sane lɛ he lɛ hewɔ.

9. Mɛni hewɔ Yakobo susumɔ lɛ hi lɛ?

9 Ani Yakobo susumɔ lɛ hi? Ekã shi faŋŋ akɛ ehi, ejaakɛ sɛɛ mli lɛ bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ fɛɛ kpɛlɛ nɔ. Mɛni hewɔ ehi? Nɔ hewɔ ji akɛ, yiŋkpɛɛ lɛ gbáŋ jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ anaa, ejaakɛ ehe ehiaaa ni amɛyeɔ Mose Mla lɛ nɔ. (Bɔf. 15:19) Agbɛnɛ hu lɛ, yiŋkpɛɛ nɛɛ gbáŋ Yudafoi ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ ahenilee naa, ejaakɛ amɛkɛ afii babaoo nu ‘ni Hejɔɔmɔ Gbi fɛɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ, akaneɔ Mose niŋmai lɛ atsɔɔ mɛi yɛ kpeehei lɛ.’ b (Bɔf. 15:21) Ekã shi faŋŋ akɛ, yiŋkpɛɛ nɛɛ baahã Yudafoi ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ kɛ jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ afee ekome waa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ baaná he miishɛɛ, ejaakɛ ekɛ eyiŋtoo kpãa gbee. Gbɛ ni atsɔ nɔ atsu sane lɛ he nii lɛ hi waa, ejaakɛ kulɛ, sane lɛ baafite toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ lɛ. Ni eji nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ kɛhã Kristofoi asafo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ!

Albert Schroeder miihã wiemɔ yɛ afi 1998 majimaji ateŋ kpee ko shishi

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ tsɔɔ amɛkaseɔ blema gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ?

10 Taakɛ atsĩ tã yɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi A-Gbɛtsɔɔmɔ Kuu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ feɔ amɛnii tamɔ blema gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ, ejaakɛ amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa, ni ji Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ, kɛ Yesu Kristo, ni ji asafo lɛ Yitso lɛ nɔ kɛhã gbɛtsɔɔmɔ yɛ saji fɛɛ amli. c (1 Kor. 11:3) Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ amɛfeɔ nakai? Albert D. Schroeder ni sɔmɔ akɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli nyo kɛjɛ afi 1974 kɛyashi egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa yɛ March 2006 lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ kpeɔ daa Shɔ, ni amɛsɔleɔ amɛbiɔ Yehowa mumɔ lɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛjeɔ kpee lɛ shishi. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ waa koni sane fɛɛ sane ni amɛbaatsu he nii, kɛ yiŋ fɛɛ yiŋ ni amɛbaakpɛ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ akpã gbee.” Milton G. Henschel ni lɛ hu ekɛ afii babaoo sɔmɔ akɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli nyo kɛyashi egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa yɛ March 2003 lɛ hu bi nikaselɔi ni egbe Buu-Mɔɔ Gilead Biblia Skul lɛ klas ni ji 101 lɛ naa lɛ sane ko ni he hiaa waa. Ebi akɛ, “Ani asafo kroko ko yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ ni E-Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ taoɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli dani amɛkpɛɔ yiŋ ni he hiaa?” Hetoo lɛ yɛ faŋŋ.

Amɛhala Hii Komɛi Ni Amɛtsu Amɛ (Bɔfoi 15:22-29)

11. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ahã asafoi lɛ le yiŋ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ ekpɛ lɛ?

11 Gbɛtsɔɔmɔ kuu ni yɔɔ Yerusalem lɛ mli bii lɛ fɛɛ kpɛlɛ yiŋ ni akpɛ yɛ ketiafoo sane lɛ he lɛ nɔ. Esa akɛ ahã asafoi lɛ ale yiŋ ni akpɛ lɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ ni woɔ mɔ hewalɛ nɔ koni ekomefeemɔ aya nɔ ahi nyɛmimɛi lɛ ateŋ. Mɛni ji gbɛ ni sa fe fɛɛ ni abaanyɛ atsɔ nɔ afee enɛ? Amaniɛbɔɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ kɛ asafo muu lɛ fɛɛ kpɛ mli akɛ amɛbaahala hii komɛi kɛjɛ amɛteŋ ni amɛtsu amɛ kɛ Paulo kɛ Barnaba kɛya Antiokia; amɛtsu Yuda ni atsɛɔ lɛ Barsaba lɛ, kɛ Sila, mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ.” Agbɛnɛ hu, gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ ŋma wolo amɛfata he kɛtsu hii nɛɛ bɔ ni afee ni akane yɛ asafoi fɛɛ ni yɔɔ Antiokia, Siria, kɛ Kilikia lɛ amli.​—Bɔf. 15:22-26.

12, 13. Mɛɛ nɔ kpakpa jɛ (a) tsu ni atsu Yuda kɛ Sila lɛ mli kɛba? (b) wolo ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ ŋma lɛ mli kɛba?

12 Akɛni Yuda kɛ Sila ji “mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nyɛmimɛi lɛ ateŋ” hewɔ lɛ, amɛsa mɛi ni sɔmɔɔ akɛ gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ najiaŋdamɔlɔi. Hii ejwɛ sɔŋŋ ni atsu lɛ hã efee faŋŋ akɛ sane ni amɛhiɛ lɛ jeee ketiafoo sane lɛ hetoo kɛkɛ, shi moŋ eji gbɛtsɔɔmɔ hee ni jɛ gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ dɛŋ hu. Hii ni ahala nɛɛ baawa jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ ni amɛkɛ Yudafoi ni ebatsɔmɔ Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ afee ekome waa. Ekã shi faŋŋ akɛ suɔmɔ ni hã akpɛ yiŋ nɛɛ, ni nilee yɛ mli hu! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ehã toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hi Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ.

13 Akɛ ketiafoo sane lɛ he gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ hã jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ yɛ wolo ni aŋma lɛ mli, ni ehã amɛle nibii hu ni esa akɛ amɛfee koni Yehowa aná amɛhe miishɛɛ ni ejɔɔ amɛ. Sane titri ni yɔɔ wolo lɛ mli lɛ kɛɛ akɛ: “Esa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ wɔ hu wɔhiɛ akɛ wɔkɛ jatsu kroko akafɔ̃ nyɛnɔ dɔŋŋ, akɛ ja nibii ni he hiaa nɛɛ kɛkɛ: akɛ nyɛyaa nɔ nyɛtsia nyɛhe kɛjea nibii ni akɛshã afɔle ahã amagai ahe, kɛjea lá he, kɛjea kooloi ni ashɔ̃tɔ ahe, kɛ agbɛnɛ hu kɛjea ajwamaŋbɔɔ he. Kɛ́ nyɛtee nɔ nyɛtsi nyɛhe kwraa kɛje nibii nɛɛ ahe lɛ, ebaahi ehã nyɛ. Nyɛhia shi jogbaŋŋ!”​—Bɔf. 15:28, 29.

14. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ateŋ egbala waa yɛ je lɛŋ, shi mɛni hãa Yehowa webii lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii?

14 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa Odasefoi ni yi fa fe 8,000,000 ni yɔɔ asafoi ni fa fe 100,000 amli yɛ jeŋ fɛɛ lɛ yɛ hemɔkɛyeli kome, ni amɛtsuɔ nitsumɔ kome. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ateŋ egbala waa ni basabasafeemɔ ehe shi waa yɛ je lɛŋ, shi mɛni hãa ekomefeemɔ ni tamɔ nɛkɛ yɔɔ wɔteŋ lɛ? Yiŋtoo titri hewɔ ni ekomefeemɔ yɔɔ wɔteŋ lɛ ji akɛ, Yesu Kristo, ni ji asafo lɛ Yitso lɛ tsɔɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ hãa wɔ. (Mat. 24:45-47) Agbɛnɛ hu, ekomefeemɔ yɛ wɔteŋ, ejaakɛ ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ lɛ, wɔjɛɔ wɔsuɔmɔ mli wɔkɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ gbɛtsɔɔmɔ tsuɔ nii.

“Amɛmii Shɛ Amɛhe Waa Diɛŋtsɛ Yɛ Hewalɛwoo Lɛ Hewɔ” (Bɔfoi 15:30-35)

15, 16. Te asafoi lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ yiŋ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ kpɛ lɛ he? Ni mɛni hã amɛfee nakai lɛ?

15 Amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Bɔfoi lɛ awolo lɛ mli lɛ hãa wɔleɔ akɛ be ni nyɛmimɛi ejwɛ ni atsu kɛjɛ Yerusalem lɛ yashɛ Antiokia lɛ, “amɛbua asafo muu lɛ fɛɛ naa ni amɛkɛ wolo lɛ hã amɛ.” Te nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fee amɛnii yɛ gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ he amɛhã tɛŋŋ? “Be ni amɛkane [wolo] lɛ, amɛmii shɛ amɛhe waa diɛŋtsɛ yɛ hewalɛwoo lɛ hewɔ.” (Bɔf. 15:30, 31) Agbɛnɛ hu, Yuda kɛ Sila hã “wiemɔi babaoo kɛwo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ, ni amɛwaje amɛ.” Atsɛ nyɛmimɛi hii enyɔ nɛɛ “gbalɔi” taakɛ atsɛ Barnaba, Paulo kɛ mɛi krokomɛi lɛ hu akɛ gbalɔi lɛ, ejaakɛ amɛjaje loo amɛhã ale Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii.​—Bɔf. 13:1; 15:32; 2 Mo. 7:1, 2.

16 Eyɛ faŋŋ akɛ Yehowa jɔɔ yiŋ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ kpɛ lɛ nɔ, ejaakɛ yiŋkpɛɛ lɛ wo nyɛmimɛi ni yɔɔ asafoi lɛ fɛɛ amli lɛ hewalɛ. Mɛni hã eba lɛ nakai? Gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ hã yɛ be ni sa mli, gbɛtsɔɔmɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpãa gbee, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hu wa amɛ. Kɛfata he lɛ, gbɛ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ tsɔ nɔ ehã asafoi lɛ le yiŋ ni amɛkpɛ lɛ tsɔɔ akɛ amɛnuɔ he amɛhãa nyɛmimɛi lɛ ni amɛsumɔɔ amɛ hu.

17. Mɛɛ gbɛi anɔ nitsumɔ ni kpokpaa nɔkwɛlɔi tsuɔ lɛ tamɔ nɔ ni Paulo, Barnaba, Yuda kɛ Sila tsu lɛ?

17 Ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa Odasefoi A-Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa nyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ yɛ be ni sa mli. Kɛ́ amɛkpɛ yiŋ ko lɛ, amɛhãa asafoi lɛ leɔ yiŋ ni amɛkpɛ lɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ nɔ. Bei komɛi lɛ, Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ tsɔɔ kpokpaa nɔkwɛlɔi anɔ amɛhãa asafoi lɛ leɔ amɛyiŋkpɛi lɛ. Nyɛmimɛi hii nɛɛ kɛ amɛhe shãa afɔle, amɛfãa gbɛ kɛjɛɔ asafo kome mli kɛyaa ekroko mli, ni amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ hãa asafoi lɛ ni amɛwoɔ amɛ hewalɛ hu. Tamɔ Paulo kɛ Barnaba fee lɛ, amɛkɛ ŋmɛlɛtswai babaoo tsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ‘amɛtsɔɔ nii ni amɛkɛ mɛi krokomɛi babaoo hu feɔ ekome kɛjajeɔ Yehowa wiemɔ lɛ he sane kpakpa lɛ amɛtsɔɔ.’ (Bɔf. 15:35) Ni tamɔ Yuda kɛ Sila fee lɛ, ‘amɛhãa wiemɔi babaoo kɛwoɔ nyɛmimɛi lɛ hewalɛ, ni amɛwajeɔ amɛ.’

18. Mɛni esa akɛ Yehowa webii lɛ afee koni eya nɔ ejɔɔ amɛ?

18 Ni asafoi lɛ hu? Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi amli egbala waa, shi mɛni baahã toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ aya nɔ ahi asafoi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ amli? Kaimɔ akɛ, sɛɛ mli lɛ kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Hiɛshikamɔ ni jɛ ŋwɛi lɛ, klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, eyɛ krɔŋŋ, no sɛɛ lɛ, esumɔɔ toiŋjɔlɛ, enuɔ nii ashishi, eboɔ toi oya . . . Agbɛnɛ hu, jalɛ yibii lɛ, toiŋjɔlɛ mli aduɔ yɛ ahãa mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ.” (Yak. 3:17, 18) Be ni eŋma sane nɛɛ, kpee ni afee yɛ Yerusalem lɛ ji nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔŋ jio, jeee no ni jio lɛ, wɔleee. Bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, nibii ni wɔsusu he yɛ Bɔfoi lɛ awolo lɛ yitso 15 lɛ mli lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, ja toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ yɛ Yehowa webii ateŋ dani ebaajɔɔ amɛ.

19, 20. (a) Mɛni feɔ lɛ faŋŋ akɛ toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hi Antiokia asafo lɛ mli? (b) Mɛni Paulo kɛ Barnaba nyɛ amɛfee agbɛnɛ?

19 Be ni ahã asafo ni yɔɔ Antiokia lɛ le yiŋ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ ekpɛ lɛ, toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ tee nɔ ehi asafo lɛ mli. Nyɛmimɛi ni yɔɔ Antiokia lɛ kɛ nyɛmimɛi ni jɛ Yerusalem lɛ béee, shi moŋ amɛnya Yuda kɛ Sila saramɔ lɛ he waa. Luka bɔ amaniɛ akɛ: “Be ni amɛye be ko yɛ jɛmɛ lɛ, nyɛmimɛi lɛ wo amɛ gbɛ yɛ toiŋjɔlɛ mli kɛtee mɛi ni tsu amɛ lɛ aŋɔɔ” yɛ Yerusalem. d (Bɔf. 15:33) Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ, be ni hii enyɔ lɛ gba nyɛmimɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ amɛgbɛfaa lɛ mli sane lɛ, amɛ hu amɛná miishɛɛ waa. Yehowa dromɔ naa lɛ, amɛtsu nitsumɔ ni awo amɛgbɛ akɛ amɛyatsu lɛ he nii jogbaŋŋ!

20 Be ni atsu ketiafoo sane lɛ he nii agbe naa lɛ, Paulo kɛ Barnaba tee nɔ amɛhi Antiokia. Agbɛnɛ lɛ, amɛbaanyɛ amɛnyiɛ hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ kpokpaa nɔkwɛlɔi yasara asafoi lɛ, amɛfeɔ nakai nɔŋŋ. (Bɔf. 13:2, 3) Yehowa webii lɛ náa enɛ he sɛɛ naakpa! Shi te Yehowa tee nɔ ekɛ shiɛlɔi enyɔ ni yɔɔ ekãa nɛɛ tsu nii ehã tɛŋŋ, ni mɛɛ yibii kpakpai jɛ mli kɛba? Wɔbaana enɛ yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi náa gbɛtsɔɔmɔi ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ kɛ enajiaŋdamɔlɔi lɛ kɛhãa lɛ ahe sɛɛ

a Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Yakobo​—‘Nuŋtsɔ Lɛ Nyɛmi Nuu Lɛ,’” ni yɔɔ baafa 112 lɛ.

b Ehi waa akɛ Yakobo tsĩ Mose niŋmai lɛ atã ejaakɛ jeee Mose Mla lɛ pɛ eŋma, shi moŋ eŋmala saji ni hãa anaa bɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ ni adesai aba amɛjeŋ amɛhã dani eŋma Mose Mla lɛ po. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ lá, gbalafitemɔ, kɛ amagajamɔ ehãa lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli. (1 Mo. 9:3, 4; 20:2-9; 35:2, 4) No hewɔ lɛ, Yehowa hã ana shishitoo mlai ni esa akɛ adesai fɛɛ aye nɔ, kɛ́ amɛji Yudafoi jio, jeŋmajiaŋbii jio.

c Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Bɔ Ni Ato Gbɛtsɔɔmɔ Kuu Lɛ He Gbɛjianɔ Ahã Ŋmɛnɛ,” ni yɔɔ baafa 110 lɛ.

d Yɛ Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi amli lɛ, akɛ wiemɔi komɛi wo kuku 34 lɛ ni tsɔɔ akɛ Sila hala akɛ ebaahi Antiokia. (Ga Biblia Momo) Shi etamɔ nɔ ni be ni aŋma Bɔfoi lɛ awolo lɛ agbe naa sɛɛ ni akɛ wiemɔi nɛɛ fata he.