SÁMSON napjai után Izraelben Sámuel szolgált prófétaként és bíróként. Az izraeliták folyton azt mondogatták neki, hogy olyanok szeretnének lenni, mint más nemzetek, és az emberek közül akarnak királyt maguknak. Jóllehet ezzel megbántották Jehovát, ő arra utasította Sámuelt, hogy teljesítse a kérést. Isten egy alázatos férfit választott királynak, akit Saulnak hívtak. Idővel azonban Saul király büszke és engedetlen lett. Jehova elvetette őt mint királyt, és azt mondta Sámuelnek, hogy egy másik férfit, a fiatal Dávidot jelölje ki királynak. Ám csak évek múltán lett Dávid a király.

Dávid valószínűleg még tizenéves volt, amikor meglátogatta a Saul seregében szolgáló bátyjait. Az egész sereget elfogta a rettegés egy óriási termetű ellenséges katona miatt, akit Góliátnak hívtak. Ez az ember szüntelenül gúnyt űzött Izrael seregéből és az Istenéből. Dávid emiatt dühös lett, és elfogadta az óriás kihívását. Az ifjú mindössze egy parittyával és néhány kővel ment a majdnem 3 méter magas ellenfele ellen. Amikor Góliát csúfolta Dávidot, ő azt mondta neki, hogy jobban fel van fegyverkezve, mint az óriás, hiszen Jehova Isten nevében harcol. Dávid egyetlen kővel megölte Góliátot, majd az óriás filiszteus kardjával levágta annak fejét. A filiszteus sereg rémületében megfutamodott.

Saulra először nagy hatással volt Dávid bátorsága, és a serege fölé rendelte. De Dávid sikerei miatt keserű féltékenység alakult ki benne. Dávidnak el kellett menekülnie, hogy mentse az életét, és évekig bujdosott. Noha a király megpróbálta megölni, Dávid lojális maradt hozzá, úgy érvelve, hogy Saul királyt Jehova Isten nevezte ki uralkodónak. Saul végül elesett egy csatában. Nem sokkal ezután Dávid lett a király, ahogyan azt Jehova megígérte.

Dávid király vágyott rá, hogy templomot építsen Jehovának. Jehova azonban azt mondta neki, hogy az egyik leszármazottja fogja ezt megvalósítani. Később kiderült, hogy Dávid fiáról, Salamonról beszélt. De Isten Dávidot is megjutalmazta, hiszen egy figyelemre méltó szövetséget kötött vele: megígérte, hogy a leszármazási vonala olyan uralkodócsaládot alkot majd, melyhez nincs hasonló. Végül ezen a vonalon jön el az Édenben megígért Mag, vagyis a Szabadító. Ő lesz a Messiás. Ez az elnevezés azt jelenti, hogy ’felkent’, Isten által kijelölt. Jehova megígérte, hogy a Messiás egy olyan kormányzat, azaz Királyság Uralkodója lesz, mely örökké fennmarad.

Dávid mélységes hálától indíttatva hatalmas mennyiségű építőanyagot és nemesfémet gyűjtött össze a templom építéséhez. Ezenkívül sok ihletett zsoltárt komponált. Élete vége felé kijelentette: „Jehova szelleme beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen” (2Sámuel 23:2).

(Az 1Sámuel, a 2Sámuel, az 1Krónikák, az Ézsaiás 9:7, a Máté 21:9, a Lukács 1:32 és a János 7:42 alapján.)