Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 1

“O Matsɛ Yemi ɔ Nɛ Ba”

“O Matsɛ Yemi ɔ Nɛ Ba”

OTI NƐ NGƐ YI NƐ Ɔ MI

Wa maa kase nɔ́ nɛ Yesu tsɔɔ ngɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he

1, 2. Mɛni Yehowa nitsɛ de nɛ Yesu kaseli etɛ nu, nɛ kɛ a pee a ní ngɛ he ha kɛɛ?

 KE Yehowa Mawu nitsɛ de mo ke o pee nɔ́ ko ɔ, anɛ o maa pee lo? Anɛ o be suɔe kaa o maa pee nɔ́ saisaa nɛ e ma de mo ɔ lo? Atsinyɛ jemi ko be he kaa o maa pee!

2 Ngɛ jeha 32 ɔ mi benɛ a ye Hetsɔmi ɔ se be bɔɔ ɔ, Yesu kaseli ɔmɛ a kpɛti nihi etɛ, Petro, Yakobo, kɛ Yohane kɛ si fɔfɔɛ ko kaa jã kpe. (Kane Mateo 17:1-5.) Benɛ a kɛ a Nyɔmtsɛ ɔ ngɛ “yo gagaa ko nɔ” ɔ, a na Yesu nɛ a wo e hɛ mi nyami nɛ e ngɛ Matsɛ yee ɔ he nina. Petro bɔ mɔde kaa e maa pee nina a he nɔ́ ko akɛnɛ e susu kaa nɔ́ nitsɛnitsɛ lɛ ngɛ nɔ yae ɔ he je. Benɛ Petro ngɛ munyu tue ɔ, bɔku ba ha a nɔ. Kɛkɛ nɛ Petro kɛ e huɛmɛ ɔmɛ nu gbi ko, gbi nɛ ɔ, nihi bɔɔ pɛ lɛ a ná he blɔ nɛ a nu. Gbi nɛ ɔ ji Yehowa nitsɛ gbi. Yehowa ma nɔ mi kaa Yesu ji e Bi, nɛ lɔ ɔ se ɔ, e de ke: “Nyɛɛ bu lɛ tue.” Kaseli ɔmɛ bu nɔ́ nɛ Mawu de mɛ ɔ tue. A bu ní nɛ Yesu tsɔɔ mɛ ɔ hu tue, nɛ mɛ hu a wo nihi he wami kaa a pee jã.​—Níts. 3:19-23; 4:18-20.

Yesu tu Mawu Matsɛ Yemi ɔ he munyu fuu pe ní kpahi

3. Mɛni he je nɛ Yehowa suɔ nɛ waa bu e Bi ɔ tue ɔ, nɛ mɛni munyu e sa kaa wa susu he?

3 A ngma munyu nɛ ji, “Nyɛɛ bu lɛ tue” ɔ ngɛ Baiblo ɔ mi konɛ a kɛ tsɔɔ wɔ ní. (Rom. 15:4) Mɛni he je? Ejakaa Yesu ji Yehowa munyu nya jelɔ, nɛ be tsuaa be nɛ Yesu maa tsɔɔ ní ɔ, e tsɔɔ níhi nɛ e Tsɛ ɔ suɔ kaa waa le. (Yoh. 1:1, 14) Akɛnɛ Yesu tu Mawu Matsɛ Yemi ɔ nɛ ji, Mesia hiɔwe nɔ yemi nɛ Kristo Yesu kɛ nimli 144,000 maa ye matsɛ ngɛ mi ɔ he munyu fuu pe ní kpahi he je ɔ, e maa hi kaa wa ma susu munyu nɛ he hia nɛ ɔ he saminya. (Kpoj. 5:9, 10; 14:1-3; 20:6) Se kekleekle ɔ, nyɛ ha nɛ wa susu nɔ́ he je nɛ Yesu tu Matsɛ Yemi ɔ he munyu fuu jã a he.

“Nɔ́ Nɛ Hyi Tsui Mi Tɔ ɔ . . .”

4. Mɛni blɔ nɔ Yesu tsɔɔ kaa Matsɛ Yemi ɔ he hia lɛ wawɛɛ ngɛ?

4 Matsɛ Yemi ɔ he hia Yesu wawɛɛ. Mɛni he je nɛ wa deɔ jã a? Ejakaa níhi nɛ waa kɛ wa nya deɔ ɔ tsɔɔ nɔ́ nɛ ngɛ wa tsui mi aloo e tsɔɔ níhi nɛ a he hia wɔ wawɛɛ. Yesu nitsɛ de ke: “Nɔ́ nɛ hyi tsui mi tɔ ɔ, lɔ ɔ nya deɔ.” (Mat. 12:34) Yesu ngɔ he blɔ saisaa nɛ e ná a kɛ tu Matsɛ Yemi ɔ he munyu. Yesu tu Matsɛ Yemi ɔ he munyu pe si 100 ngɛ Baiblo mi womihi eywiɛ nɛ ji Sane Kpakpa amɛ a mi. Matsɛ Yemi ɔ ji e fiɛɛmi munyu ɔ yi, e de ke: ‘E hia kaa ma ya fiɛɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a ngɛ ma kpa amɛ a mi hulɔ, ejakaa lɔ ɔ nɛ Mawu tsɔ mi ke ma ba tsu.’ (Luka 4:43) Ngɛ Yesu si temi ɔ se po ɔ, e ya nɔ nɛ e tu Matsɛ Yemi ɔ he munyu kɛ tsɔɔ e kaseli ɔmɛ. (Níts. 1:3) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, suɔmi agbo nɛ Yesu ngɛ kɛ ha Matsɛ Yemi ɔ nɛ ha nɛ e tu he munyu kɛ tsɔɔ nihi ɔ nɛ.

5-7. (a) Kɛ wa pee kɛɛ nɛ wa le kaa Matsɛ Yemi ɔ he hia Yehowa? Moo pee enɛ ɔ he nɔ hyɛmi nɔ́. (b) Mɛni wa maa pee kɛ tsɔɔ kaa Matsɛ Yemi ɔ he hia wɔ?

5 Matsɛ Yemi ɔ he hia Yehowa hulɔ. Kɛ wa pee kɛɛ nɛ wa le? Mo kai kaa Yehowa tsɔ e Bi kake ɔ kɛ ba je ɔ mi; nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ e Bi ɔ de, kɛ níhi nɛ e tsɔɔ ɔ je Yehowa ngɔ. (Yoh. 7:16; 12:49, 50) Níhi tsuo nɛ a ngma ngɛ Sane Kpakpa eywiɛ ɔmɛ a mi nɛ kɔɔ Yesu si himi kɛ e sɔmɔmi ní tsumi ɔ he ɔ hu je Yehowa ngɔ. Mo susu nɔ́ nɛ lɔ ɔ tsɔɔ ɔ he nɛ o hyɛ.

E sa nɛ wa ti nɔ tsuaa nɔ nɛ bi e he ke, ‘Anɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he hia mi lo?’

6 Moo ngɔ lɛ kaa o ngɔ o weku ɔ mi bimɛ a fonihi kɛ ngɛ womi nɛ a kɛ fonihi woɔ mi ɔ mi woe. Foni ɔmɛ hiɛ fuu, se bɔɔ ko pɛ lɛ ma nyɛ maa ya womi nɛ a kɛ fonihi woɔ mi ɔ mi. Mɛni o maa pee? O maa hla fonihi nɛ sa a pɛ kɛ wo mi. Ngɛ blɔ ko nɔ ɔ, Sane Kpakpa amɛ ngɛ kaa womi nɛ a kɛ fonihi woɔ mi, e haa nɛ wa naa nɔmlɔ nitsɛ nɛ Yesu ji. Pi nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ Yesu pee benɛ e ngɛ zugba a nɔ ɔ nɛ Yehowa ha nɛ Sane kpakpa ngmali ɔmɛ ngma. (Yoh. 20:30; 21:25) Mohu ɔ, Yehowa mumi ɔ ye bua mɛ nɛ a ngma munyuhi nɛ Yesu tu, kɛ níhi nɛ e pee ɔ kɛ fɔ si konɛ e ye bua wɔ nɛ waa nu nɔ́ he je nɛ Yesu tsu e sɔmɔmi ní tsumi ɔ, kɛ nɔ́ nɛ he hia Yehowa wawɛɛ ɔ sisi. (2 Tim. 3:16, 17; 2 Pet. 1:21) Akɛnɛ níhi nɛ Yesu tsɔɔ kɛ kɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he ɔ hyi Sane Kpakpa amɛ a mi he je ɔ, wa ma nyɛ ma de ke Matsɛ Yemi ɔ he hia Yehowa wawɛɛ. Mo susu he nɛ o hyɛ, Yehowa suɔ nɛ waa le nɔ́ nɛ e Matsɛ Yemi ɔ ji, kɛ níhi nɛ Matsɛ Yemi ɔ maa pee.

7 E sa nɛ wa ti nɔ tsuaa nɔ nɛ e bi e he ke, ‘Anɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he hia mi lo?’ Ke e he hia wɔ ɔ, lɛɛ níhi nɛ Yesu de kɛ níhi nɛ e tsɔɔ kɛ kɔ bɔ nɛ Matsɛ Yemi ɔ he hia ha, be nɛ Matsɛ Yemi ɔ maa ba, kɛ nɔ́ nɛ Matsɛ Yemi ɔ ma ba tsu ɔ he ɔ, wa maa bu tue.

“O Matsɛ Yemi ɔ Nɛ Ba”​—Ngɛ Mɛni Blɔ Nɔ?

8. Kɛ Yesu tsɔɔ bɔ nɛ Matsɛ Yemi ɔ he hia ha kɛɛ?

8 Mo susu sɔlemi he nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ he nɛ o hyɛ. Yesu ngɔ munyuhi nɛ a mi tsɔ, nɛ a sisi numi yi kɛ tsɔɔ bɔ nɛ Matsɛ Yemi ɔ he hia ha, kɛ nɔ́ nɛ Matsɛ Yemi ɔ ma ba tsu ɔ mi. Ní bimi kpaago lɛ ngɛ sɔlemi he nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi. Ní bimi etɛ nɛ sɛ hlami ɔ kɔɔ Yehowa yi mi tomihi a he, lɔ ɔmɛ ji, Mawu biɛ ɔ he nɛ ma tsɔ, Mawu Matsɛ Yemi ɔ nɛ maa ba, kɛ Mawu suɔmi nya ní nɛ a maa pee ngɛ zugba a nɔ kaa bɔ nɛ a peeɔ ngɛ hiɔwe ɔ. (Kane Mateo 6:9, 10.) Tsa kpa ko ngɛ ní bimihi etɛ ɔmɛ a kpɛti. Yehowa maa gu Mesia Matsɛ Yemi ɔ nɔ kɛ tsɔ e biɛ ɔ he, nɛ e kɛ ma ha nɛ e yi mi tomi maa ba mi.

9, 10. (a) Ke Mawu Matsɛ Yemi ɔ ba a, mɛni e maa pee? (b) Mɛni ji Baiblo mi si womi nɛ o ngɛ blɔ hyɛe kaa e maa ba mi?

9 Ke Mawu Matsɛ Yemi ɔ ba a, mɛni e maa pee? Ke wa sɔle ke, “O Matsɛ Yemi ɔ nɛ ba” a, wa ngɛ bie nɛ Matsɛ Yemi ɔ nɛ ba pee nɔ́ ko. Ke Matsɛ Yemi ɔ ba a, e maa ye zugba a tsuo nɔ. E ma kpata je yaya nɛ ɔ kɛ e mi nɔ yemihi tsuo hɛ mi, nɛ e maa ngɔ je ehe nɛ a peeɔ dami ní ngɛ mi ɔ kɛ ba. (Dan. 2:44; 2 Pet. 3:13) Kɛkɛ ɔ, zugba a nɔ tsuo maa pee paradeiso ngɛ Matsɛ Yemi ɔ nɔ yemi sisi. (Luka 23:43) Mawu ma tle nihi nɛ a gbo nɛ e hɛ ngɛ a nɔ ɔ si kɛ ba wami mi, nɛ a kɛ a suɔli maa hi si ekohu. (Yoh. 5:28, 29) Adesahi nɛ a peeɔ tue bumi ɔ maa ye mluku, nɛ a maa hi si kɛ ya neneene. (Kpoj. 21:3-5) Nyagbenyagbe ɔ, a maa pee Yehowa Mawu suɔmi nya ní ngɛ zugba a nɔ kaa bɔ nɛ a peeɔ ngɛ hiɔwe ɔ! Anɛ o bua jɔɛ he kaa o maa na Baiblo mi si womi nɛ ɔmɛ a mi bami lo? Mo kai kaa, be tsuaa be nɛ o maa sɔle kaa Mawu Matsɛ Yemi ɔ nɛ ba a, o ngɛ sɔlee konɛ jamɛ a si womihi nɛ a he hia amɛ nɛ a ba mi.

10 E ngɛ heii kaa Mawu Matsɛ Yemi ɔ “ba” tsu we ní bimihi nɛ ngɛ sɔlemi he nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi ɔ he ní lolo. Jehanɛ hu, adesahi a nɔ yemihi ngɛ nɔ yee loloolo, nɛ je ehe nɛ a peeɔ dami ní ngɛ mi ɔ hu bɛ lolo. Se sane kpakpa ko ngɛ. A to Mawu Matsɛ Yemi ɔ sisi momo, nɛ wa ma susu enɛ ɔ he ngɛ yi nɛ nyɛɛ se ɔ mi. Se amlɔ nɛ ɔ, nyɛ ha nɛ wa susu nɔ́ nɛ Yesu de kɛ kɔ be nɛ a maa to Matsɛ Yemi ɔ sisi, kɛ be nɛ Matsɛ Yemi ɔ maa ba a he nɛ waa hyɛ.

Mɛni Be A Maa To Mawu Matsɛ Yemi ɔ Sisi?

11. Mɛni Yesu tsɔɔ kɛ kɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ sisi tomi ɔ he?

11 Ngɛ níhi nɛ Yesu kaseli ɔmɛ hyɛ blɔ ɔ tsuo se ɔ, Yesu tsɔɔ kaa Mawu be Matsɛ Yemi ɔ sisi toe ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi. (Níts. 1:6) Ngɛ jeha enyɔ mi ɔ, Yesu ngɔ nɔ́ hetomi níhi enyɔ kɛ tsu ní kɛ tsɔɔ kaa a be Matsɛ Yemi ɔ sisi toe ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi. Nyɛ ha nɛ wa susu níhi nɛ e de ngɛ nɔ́ he tomi ní nɛ ɔmɛ a mi ɔ he nɛ waa hyɛ.

12. Mɛni blɔ nɔ nɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ ngma a kɛ hu ɔ he ɔ tsɔɔ kaa pi kaseli ɔmɛ a be ɔ mi nɛ a to Matsɛ Yemi ɔ sisi?

12 Nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ ngma a kɛ hu ɔ he. (Kane Mateo 13:24-30.) Yesu kɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ tsu ní maa pee gbiɛ be mi ngɛ jeha 31 ɔ mi, nɛ pee se ɔ, e tsɔɔ e kaseli ɔmɛ sisi. (Mat. 13:36-43) Nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ mi munyu ɔ ekomɛ kɛ a sisi tsɔɔmi ji nɛ ɔ nɛ: Ngɛ kaseli ɔmɛ a gbenɔ se ɔ, Abosiami ya du hu (lakpa Kristofohi) kɛ futu ngma a (“Matsɛ Yemi ɔ mi bimɛ ɔmɛ,” loo Kristofohi nɛ a pɔ mɛ nu). A ha nɛ ngma a, kɛ hu ɔ tsuo wa kɛ ya si ngma kpami be nɛ ‘ji je nɛ ɔ nyagbe be ɔ.’ Ke ngma kpami be ɔ je sisi ɔ, a ma bua hu ɔ nya. Kɛkɛ ɔ, a ma bua ngma a nya. Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ tsɔɔ kaa pi kaseli ɔmɛ a be ɔ mi nɛ a to Matsɛ Yemi ɔ sisi, mohu ɔ, a maa to sisi ngɛ ngma a kɛ hu ɔ tsuo a wami se. Kaa bɔ nɛ níhi ya nɔ ɔ, ngma a kɛ hu ɔ tsuo ba wa, nɛ ní kpami be ɔ je sisi ngɛ jeha 1914 ɔ mi.

13. Mɛni ji nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ Yesu kɛ tsu ní kɛ tsɔɔ kaa ke e kpale kɛ ho hiɔwe ya a, a be lɛ Mesia Matsɛ ɔ woe nɔuu?

13 Sika he nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ. (Kane Luka 19:11-13.) Yesu kɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ tsu ní ngɛ jeha 33 ɔ mi benɛ e ngɛ blɔ nɔ kɛ yaa Yerusalem ɔ. E kaseli ɔmɛ ekomɛ susu kaa ke a ya su Yerusalem nɔuu ɔ, e maa to Matsɛ Yemi ɔ sisi. Bɔ nɛ pee nɛ e dla a juɛmi nɛ a na kaa Mawu be Matsɛ Yemi ɔ sisi toe ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yesu ngɔ e he kɛ to “ablade ko” nɛ e hia blɔ “kɛ ho lokoo ya, konɛ a ya wo lɛ matsɛ nɛ e kpale kɛ ba” a he. a Ngɛ Yesu blɔ fa mi ɔ, he “lokoo” nɛ e maa ya a ji hiɔwe, he nɛ e Tsɛ ɔ maa wo lɛ Matsɛ ngɛ ɔ. Yesu le kaa ke e kpale kɛ ho hiɔwe ya a, a be lɛ Mesia Matsɛ woe nɔuu. Mohu ɔ, e maa hi si ngɛ Mawu hiɔ nɔ kɛ yaa si be nɛ Mawu to ɔ maa su. Kaa bɔ nɛ níhi ya nɔ ɔ, e mlɛ jeha lafahi abɔ.​—La 110:1, 2; Mat. 22:43, 44; Heb. 10:12, 13.

Mɛni Be Mawu Matsɛ Yemi ɔ Maa Ba?

14. (a) Kɛ Yesu ha sane nɛ e kaseli eywiɛ bi lɛ ɔ heto ha kɛɛ? (b) Mɛni nɛ Yesu gbami ɔ mi bami tsɔɔ wɔ ngɛ ba nɛ e ba, kɛ Matsɛ Yemi ɔ he?

14 Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ a maa gbe Yesu ɔ, e kaseli ɔmɛ a kpɛti nihi eywiɛ bi lɛ ke: ‘Mɛni okadi maa tsɔɔ kaa o ba, kɛ je nɛ ɔ nyagbe be?’ (Mat. 24:3; Mar. 13:4) Yesu ha mɛ heto kɛ gu gbamihi fuu nɛ e gba nɛ a ngma ngɛ Mateo yi 2425 ɔ nɔ. Yesu tsɔɔ níhi slɔɔtohi nɛ maa ya nɔ ngɛ je ɔ mi nɛ maa pee okadi nɛ tsɔɔ kaa e ‘ba’ a mi fitsofitso. Benɛ a to Matsɛ Yemi ɔ sisi ɔ ji be nɛ Yesu bami be ɔ je sisi; nɛ ke Matsɛ Yemi ɔ ba a, e bami be ɔ maa ba nyagbe. Níhi fuu ngɛ nɛ wa ma nyɛ maa da nɔ kɛ tsɔɔ kaa Yesu gbami ɔmɛ bɔni mi bami kɛ je jeha 1914. b Lɔ ɔ he ɔ, Yesu ba ngɛ jeha 1914 ɔ mi, nɛ jamɛ a jeha mi nɔuu nɛ a to Matsɛ Yemi ɔ sisi.

15, 16. Munyu nɛ ji, “yi nɔ nɛ ɔ” kɔɔ mɛnɔmɛ a he?

15 Mɛni be Mawu Matsɛ Yemi ɔ maa ba nɛ e ba ye zugba a tsuo nɔ? Yesu tsɔɔ we be tutuutu nɛ Matsɛ Yemi ɔ maa ba. (Mat. 24:36) Se e de nɔ́ ko nɛ maa nɔ mi kɛ haa wɔ kaa e be kɛe kulaa nɛ Matsɛ Yemi ɔ maa ba. Yesu tsɔɔ kaa ja “yi nɔ nɛ ɔ” na e gbami ɔ mi bami loko Matsɛ Yemi ɔ maa ba. (Kane Mateo 24:32-34.) Munyu nɛ ji “yi nɔ nɛ ɔ” kɔɔ mɛnɔmɛ a he? Nyɛ ha nɛ wa susu Yesu munyu ɔmɛ a he saminya.

16 “Yi nɔ nɛ ɔ.” Anɛ nihi nɛ a pi Kristofohi ɔ a he munyu nɛ Yesu ngɛ tue ɔ lo? Dɛbi. Waa hyɛ nihi nɛ Yesu kɛ mɛ tu munyu ɔ. Yesu gba gbami nɛ ɔ kɛ tsɔɔ e kaseli bɔɔ ko nɛ a “ba e ngɔ ngɛ laami mi” ɔ. (Mat. 24:3) E be kɛe nɛ a maa ngɔ mumi klɔuklɔu kɛ pɔ kaseli ɔmɛ nu. Mo kadi ní kpahi nɛ Yesu de kɛ sɛ hlami ɔ hulɔ. Loko Yesu maa tu “yi nɔ nɛ ɔ” he munyu ɔ, e de ke: “Nyɛɛ hyɛ ngmɔkɔ tso ɔ, nɛ nyɛɛ kase ní. Ke ngmɔkɔ tso kɔnihi plɔke, nɛ e bɔni ba tsɛ̃mi pɛ nyɛ le kaa latsa be ɔ su ta. Jã nɔuu, ke nyɛ hu nyɛ na ní nɛ ɔmɛ tsuo ɔ, nyɛɛ le kaa Nɔmlɔ Bi ɔ su si ta; e ngɛ agbo ɔ nya haa kɛ ma.” Yesu kaseli nɛ a pɔ mɛ nu ɔ ji nihi nɛ a maa na níhi nɛ Yesu gba kɛ fɔ si ɔ, nɛ a maa nu sisi, nɛ a maa le kaa Yesu “ngɛ agbo ɔ nya haa,” se tsa pi nihi nɛ a pi Kristofohi ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, Yesu se nyɛɛli nɛ a pɔ mɛ nu ɔ lɛ a ngɛ e juɛmi mi benɛ e tu “yi nɔ nɛ ɔ” he munyu ɔ nɛ.

17. Munyuhi nɛ ji, “yi nɔ nɛ ɔ” kɛ “ní nɛ ɔmɛ tsuo” ɔ tsɔɔ mɛni?

17 E “be bee, ja ní nɛ ɔmɛ tsuo ba mi lolo.” Kɛ munyu nɛ ɔ maa ba mi ha kɛɛ? Loko wa ma nyɛ ma ha heto ɔ, e sa nɛ waa le níhi enyɔ komɛ: nɔ́ nɛ munyunguhi nɛ ji, “yi nɔ nɛ ɔ” kɛ “ní nɛ ɔmɛ tsuo” ɔ tsɔɔ. Behi fuu ɔ, munyungu nɛ ji, “yi nɔ nɛ ɔ” daa si kɛ haa nihi nɛ a hi si ngɛ be pɔtɛɛ ko mi se e slo jeha nɛ a ti nɔ tsuaa nɔ ye. Yi nɔ nya kɛ we tsɔ, nɛ e ngɛ nyagbe hulɔ. (2 Mose 1:6) Munyungu nɛ ji, “ní nɛ ɔmɛ tsuo” ɔ kɔɔ níhi tsuo nɛ Yesu gba kaa a maa ya nɔ ngɛ benɛ e ba ngɛ jeha 1914 ɔ mi kɛ yaa si be nɛ jamɛ a ní ɔmɛ maa ba nyagbe ngɛ ‘amanehlu ngua a’ mi ɔ he.​—Mat. 24:21.

18, 19. Kɛ e sa kaa waa nu Yesu munyu nɛ ji, “yi nɔ nɛ ɔ” sisi ha kɛɛ, nɛ kɛ wa ma nyɛ maa mwɔ Yesu munyu ɔ nya ha kɛɛ?

18 Lɛɛ kɛ e sa kaa waa nu Yesu munyu nɛ kɔ “yi nɔ nɛ ɔ” he ɔ sisi ha kɛɛ? Yi nɔ nɛ ɔ kɔɔ kuu enyɔ nɛ a pɔ mɛ nu ɔ a he​—kekleekle kuu ɔ ji nihi nɛ a pɔ mɛ nu nɛ a na nyagbe be ɔ he okadi ɔmɛ nɛ je sisi ngɛ jeha 1914 ɔ mi ɔ, nɛ kuu enyɔne ɔ ji nihi nɛ a pɔ mɛ nu nɛ a kɛ kekleekle kuu ɔ mi bimɛ hi si be bɔɔ. Ke e hí kulaa a, kuu enyɔne ɔ mi bimɛ ɔmɛ a kpɛti ni komɛ maa na amanehlu ngua a sisije. Kuu enyɔ ɔmɛ tsuo ji yi nɔ bimɛ ejakaa a ji nihi nɛ a pɔ mɛ nu nɛ a hi si ngɛ be kake mi. c

19 Kɛ wa ma nyɛ maa mwɔ Yesu munyu ɔ nya ha kɛɛ? Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa le kaa okadi nɛ tsɔɔ kaa Yesu ba kaa Matsɛ ɔ je kpo heii ngɛ je ɔ mi tsuo. Jehanɛ hu, wa na kaa nihi nɛ a pɔ mɛ nu nɛ a ngɛ zugba a nɔ loloolo nɛ a ji “yi nɔ nɛ ɔ” mi bimɛ ɔ hu a jeha ngɛ hɛ mi yae; se mɛ tsuo a be gboe nɛ amanehlu ngua a maa je sisi. Lɔ ɔ he ɔ, wa ma nyɛ maa ma nya si kaa e be kɛe nɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ maa ba nɛ e ma ba ye zugba a tsuo nɔ! Sɔlemi nɛ Yesu tsɔɔ wɔ nɛ ji: “O Matsɛ Yemi ɔ nɛ ba”! a, hyɛ bɔ nɛ e maa pee bua jɔmi ha kaa wa maa na e mi bami.

20. Mɛni ji níhi nɛ a he hia nɛ wa maa kase ngɛ womi nɛ ɔ mi, nɛ mɛni wa ma susu he ngɛ yi nɛ nyɛɛ se ɔ mi?

20 E sɛ nɛ wa hɛ nɛ je munyuhi nɛ Yehowa nitsɛ tu kɛ je hiɔwe kɛ kɔ e Bi ɔ he ɔ nɔ: “Nyɛɛ bu lɛ tue.” Kaa anɔkuale Kristofohi ɔ, wa bua jɔ kaa waa kɛ blɔ tsɔɔmi nɛ je Mawu ngɔ nɛ ɔ ma tsu ní. Wa bua jɔ níhi tsuo nɛ Yesu de, kɛ níhi nɛ e tsɔɔ kɛ kɔ Matsɛ Yemi ɔ he ɔ he wawɛɛ. Níhi nɛ Matsɛ Yemi ɔ pee momo, kɛ níhi nɛ Matsɛ Yemi ɔ maa pee hwɔɔ se ɔ ji níhi nɛ a he hia nɛ wa ma susu he ngɛ womi nɛ ɔ mi. Yi nɛ nyɛɛ se ɔ maa tsɔɔ wɔ bua jɔmi níhi nɛ ya nɔ benɛ a to Mawu Matsɛ Yemi ɔ sisi ngɛ hiɔwe ɔ.

a Eko ɔ, Yesu nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ ha nɛ e tue buli ɔmɛ kai Arkelao nɛ ji Herode Ngua a binyumu ɔ. Loko Herode ma gbo ɔ, e to kaa Arkelao nɛ e ye Yudea kɛ ma kpahi a nɔ. Se e sa nɛ Arkelao nɛ hia blɔ kɛ ya Roma nɛ Augusto Kaisare nɛ kplɛɛ e nɔ lolo loko e ma nyɛ maa je e nɔ yemi ɔ sisi.

b Ke o ngɛ hlae nɛ o le ní kpahi ɔ, moo hyɛ Mɛni Baiblo ɔ Ma Nyɛ Maa Tsɔɔ Wɔ? womi ɔ yi 9.

c Kekle kuu ɔ mi bi ɔmɛ na kɔɔmi nɛ je sisi ngɛ jeha 1914 ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, nɔ tsuaa nɔ nɛ a maa pɔ lɛ nu ngɛ kekle kuu ɔ mi nyagbe nɔ ɔ gbenɔ se ɔ piɛɛ we “yi nɔ nɛ ɔ” he.​—Mat. 24:8.