Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 5

Maŋtsɛ lɛ Hã La Kpɛ Maŋtsɛyeli lɛ Nɔ

Maŋtsɛ lɛ Hã La Kpɛ Maŋtsɛyeli lɛ Nɔ

YITSO NƐƐ MLI SANE

Nyɔŋmɔ webii lɛ banu Maŋtsɛyeli lɛ he anɔkwalei ni he hiaa, enɔyelɔi, eshishi bii lɛ, kɛ nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni akpɛtɛ he lɛ ashishi jogbaŋŋ

1, 2. Mɛɛ shishinumɔ naa Yesu etsɔɔ akɛ eji gbɛtsɔɔlɔ ni hiɛ kã shi?

 ŊƆƆ lɛ akɛ otee maŋ fɛfɛo ko mli shisharamɔ, ni mɔ ko ni le jɛmɛ shikãmɔ jogbaŋŋ lɛ kɛ bo yaashara shi. Bo kɛ mɛi ni fata ohe lɛ eyako jɛmɛ dã, no hewɔ lɛ nyɛmiibo nɔ fɛɛ nɔ ni mɔ ni kɛ nyɛ sharaa shi lɛ kɛɔ nyɛ lɛ toi jogbaŋŋ. Kɛ́ ashɛ he ko lɛ, okɛ shisharalɔi krokomɛi lɛ kɛ miishɛɛ sumɔɔ ni nyɛle maŋ lɛŋ nibii komɛi ni nyɛnako pɛŋ lɛ ahe saji. Kɛ̃lɛ, kɛ́ nyɛbi mɔ ni kɛ nyɛ sharaa shi lɛ nibii nɛɛ ahe saji lɛ, emɛɔ kɛyashiɔ be ni nyɛbaashɛ jɛmɛ, ni bei pii lɛ kɛ́ nyɛmiibɛŋkɛ he ni nɔ ko yɔɔ lɛ dani ehãa nyɛleɔ. Fiofio lɛ, nyɛhiɛ basɔɔ bɔ ni ekɛ hiɛshikãmɔ tsuɔ nii lɛ, ejaakɛ ekɛɔ nyɛ nibii ni esa akɛ nyɛle yɛ be ni sa mli pɛpɛɛpɛ.

2 Anɔkwa Kristofoi yɛ shihilɛ ko ni tamɔ nakai shisharalɔi lɛ anɔ lɛ nɔŋŋ mli. Wɔkɛ miishɛɛ miikase maŋ ko ni fe maji fɛɛ, “maŋ ní yɔɔ shishitoo ní wa,” ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii. (Heb. 11:10) Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ etsɔɔ ekaselɔi lɛ gbɛ, no ji eye ebua amɛ ni amɛná Maŋtsɛyeli lɛ he nilee ni mli kwɔ. Ani ehã amɛsanebimɔi lɛ fɛɛ ahetoo shi kome nɔŋŋ, ni etsɔɔ amɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii fɛɛ? Dabi. Ekɛɛ akɛ: “Miyɛ nii pii lolo ni makɛɛ nyɛ; shi nyɛnyɛŋ mli nyɛmɔ amrɔ nɛɛ.” (Yoh. 16:12) Ákɛ gbɛtsɔɔlɔ ni hiɛ kã shi fe fɛɛ lɛ, Yesu kɛ nilee ni ekaselɔi lɛ esako amɛhe kɛhako lɛ fĩii amɛnɔ.

3, 4. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu etee nɔ etsɔɔ anɔkwafoi lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

3 Yesu wie sane ni yɔɔ Yohane 16:12 lɛ gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ agbe lɛ lɛ. Yɛ egbele sɛɛ lɛ, te ebaafee tɛŋŋ eya nɔ etsɔɔ anɔkwafoi lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii? Ewo ebɔfoi lɛ shi akɛ: ‘Anɔkwale Mumɔ lɛ baatsɔɔ nyɛ anɔkwale lɛ fɛɛ mli gbɛ.’ (Yoh. 16:13) Wɔbaanyɛ wɔŋɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ gbɛtsɔɔlɔ ko ni toɔ etsui shi. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ Yesu tsɔɔ ehãa esɛɛnyiɛlɔi lɛ leɔ nibii fɛɛ ni esa akɛ amɛle yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he—yɛ be ni esa akɛ amɛle lɛ mli.

4 Hã wɔkwɛ bɔ ni Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ etsɔɔ anɔkwa Kristofoi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii babaoo. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaasusu bɔ ni fee ni wɔbanu be ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ bɔi nɔyeli lɛ shishi lɛ he. No sɛɛ lɛ, wɔbaapɛi mɛi tuuntu ni Maŋtsɛyeli lɛ nɔyelɔi lɛ kɛ eshishi bii lɛ ji, kɛ hiɛnɔkamɔi ni amɛyɔɔ lɛ mli wɔkwɛ. Naagbee lɛ, wɔbaana bɔ ni fee ni Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ná shishinumɔ ni yɔɔ faŋŋ yɛ nɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ ni afĩɔ lɛ biɔ lɛ he.

Bɔ ni Fee ni Abanu Afi ko ni Sa Kadimɔ Waa lɛ Shishi

5, 6. (a) Mɛɛ susumɔi ni ejaaa Biblia Kaselɔi lɛ ná yɛ Maŋtsɛyeli lɛ shishitoo kɛ ŋmãakpamɔ be lɛ he? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ susumɔi ni ejaaa nɛɛ lɛ hãa wɔnuɔ he akɛ enyɛŋ efee akɛ no mli lɛ Yesu miitsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ agbɛ lɛ?

5 Taakɛ wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 2 lɛ mli lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ kɛ afii nyɔŋmai komɛi tsɔɔ akɛ, afi 1914 baafee afi ko ni sa kadimɔ waa, ejaakɛ Biblia gbalɛ ko baaba mli yɛ afi nɛɛ nɔ. Kɛ̃lɛ, no beaŋ lɛ amɛhé amɛye akɛ ba ni Kristo eba lɛ je shishi yɛ afi 1874, ebɔi nɔyeli yɛ ŋwɛi yɛ afi 1878, ni ja October afi 1914 eshɛ dani Maŋtsɛyeli lɛ shishitoo lɛ baaye emuu kwraa. Amɛsusu akɛ ŋmaakpamɔ lɛ baaje shishi yɛ afi 1874 ni ebaaba naagbee yɛ afi 1914, ni enaagbee mli lɛ, abaaŋɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛya ŋwɛi. Ani susumɔi ni ejaaa ni amɛná nɛɛ tsɔɔ akɛ jeee Yesu ji mɔ ni tsɔɔ enɔkwafoi lɛ gbɛ kɛtsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ?

6 Dabi kwraa! Bo lɛ susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni wɔkɛje yitso nɛɛ shishi lɛ he ekoŋŋ okwɛ. Ani bɔ ni shisharalɔi lɛ yamu sane naa, kɛ saji ni amɛbibii lɛ hãa mɔ ni kɛ amɛ sharaa shi lɛ bafeɔ mɔ ni anyɛŋ amu afɔ̃ enɔ? Dabi kwraa! Nakai nɔŋŋ bei komɛi lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaale Yehowa yiŋtoo ko he nii jogbaŋŋ dani be ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsɔɔ amɛ gbɛ ni amɛnu nakai anɔkwalei lɛ ashishi lɛ shɛɔ moŋ, shi eyɛ faŋŋ akɛ Yesu miitsɔɔ amɛ gbɛ. No hewɔ lɛ, anɔkwafoi lɛ kɛ amɛnifeemɔ tsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ ni ajaje amɛ, ni amɛjɛɔ heshibaa mli amɛfeɔ tsakemɔi yɛ amɛsusumɔi lɛ amli.—Yak. 4:6.

7. Mɛɛ anɔkwale lɛ he shishinumɔi hee babaoo akɛjɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ?

7 Afi 1919 sɛɛ kɛbaa lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ anɔkwale lɛ he shishinumɔ heei babaoo jɔɔ ewebii lɛ. (Kanemɔ Lala 97:11.) Yɛ afi 1925 lɛ, sane ko ni he hiaa waa ni yitso ji “Maŋ lɛ Fɔmɔ” je kpo yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli. Ekɛ Ŋmalɛ naa odase ni kɔneɔ mɔ yiŋ waa hã kɛtsɔɔ akɛ afɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ yɛ ŋwɛi yɛ afi 1914, ni fɔmɔ nɛɛ wo gbalɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ yitso 12 ni kɔɔ Nyɔŋmɔ yoo ni yɔɔ ŋwɛi ni miifɔ lɛ he lɛ obɔ̃. a Nakai Buu-Mɔɔ lɛ tee nɔ etsɔɔ akɛ, yiwaa ni akɛba Yehowa webii lɛ anɔ be ni ta lɛ yaa nɔ yɛ nakai afii lɛ amli lɛ kɛ naagbai ni amɛkɛkpe lɛ maa nɔ mi akɛ, ashɛ Satan afɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, “egiri naakpa, ni ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ.”—Kpoj. 12:12.

8, 9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ ama bɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he hiaa hã lɛ nɔ mi? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

8 Te Maŋtsɛyeli lɛ he hiaa hã tɛŋŋ? Kɛjɛ afi 1928 kɛbaa lɛ, Buu-Mɔɔ srɔtoi ni akala lɛ ma nɔ mi akɛ, Maŋtsɛyeli lɛ he hiaa kwraa fe mɔ yiwala ni abaahere kɛtsɔ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ. Anɔkwa, Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Yehowa baatsɔ etse egbɛ́i lɛ he, ebu enɔyeli lɛ bem, ni etsu eyiŋtoi fɛɛ kɛhã adesai lɛ ahe nii.

9 Namɛi baafata Kristo he kɛye nɔ yɛ nakai Maŋtsɛyeli lɛ mli? Namɛi baafee nakai Maŋtsɛyeli lɛ shishi bii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ? Ni mɛɛ nitsumɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ baatsu?

Nikpamɔ Nitsumɔ lɛ kɛ Jwɛŋmɔ Ma Mɛi ni Afɔ Amɛ Mu lɛ Anɔ

10. Mɛni Nyɔŋmɔ webii lɛ enu shishi momo yɛ mɛi 144,000 lɛ he?

10 Afii nyɔŋmai komɛi dani afi 1914 shɛ lɛ, no mli lɛ anɔkwa Kristofoi enu shishi momo akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi 144,000 kɛ lɛ baaye nɔ yɛ ŋwɛi. b Nakai Biblia Kaselɔi lɛ na akɛ yibɔ nɛɛ jeee mfonirifeemɔŋ nɔ, ni ákɛ aje amɛnaa buamɔ lɛ shishi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. tɔ̃ɔ.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni baafee Kristo ayemforo lɛ etee nɔ amɛná nilee yɛ amɛshikpɔŋ nɔ nitsumɔ lɛ he?

11 Belɛ, mɛɛ nitsumɔ atu awo mɛi ni baafee Kristo ayemforo lɛ adɛŋ be ni amɛkã he amɛyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? Amɛna akɛ Yesu ma shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ mi, ni ekɛto ŋmaakpamɔ be ko he. (Mat. 9:37; Yoh. 4:35) Taakɛ wɔna yɛ Yitso 2 lɛ mli lɛ, be ko lɛ, amɛsusu akɛ ŋmaakpamɔ be lɛ baahé afii 40, ni ebaaba naagbee kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anaabuamɔ kɛmiiya ŋwɛi. Kɛ̃lɛ, akɛni be ni afii 40 lɛ shɛ lɛ, no mli lɛ nitsumɔ lɛ bako naagbee hewɔ lɛ, ehe bahia ni atsɔɔ mli lolo. Amrɔ nɛɛ wɔbale akɛ ŋmaakpamɔ be lɛ—be ni akɛbaajie ŋmaa lɛ, ni ji anɔkwa Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛjɛ jwɛi lɛ, ni ji amale Kristofoi lɛ ateŋ lɛ—je shishi yɛ afi 1914. Be eshɛ ni akɛ jwɛŋmɔ baama mɛi ni baaya ŋwɛi lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ anaabuamɔ nɔ agbɛnɛ!

Afi 1914 lɛ kadi be ni ŋmaakpamɔ be lɛ je shishi (Kwɛmɔ kuku 11 lɛ)

12, 13. Te Yesu abɛbuai ni kɔɔ oblayei nyɔŋma kɛ talentai lɛ ahe lɛ eba mli yɛ naagbee gbii lɛ amli ehã tɛŋŋ?

12 Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, Kristo etee nɔ etsɔɔ nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ gbɛ koni egbala jwɛŋmɔ kɛya shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ titri. Ekɛ nakai nitsumɔ lɛ hã yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛŋ. (Mat. 28:19, 20) Etsɔɔ sui ni esa akɛ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ aná bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛtsu nakai shiɛmɔ nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee nakai? Yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ oblayei nyɔŋma lɛ ahe lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ esa akɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ aya nɔ asara, amɛhiɛ akã yɛ mumɔŋ, bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛshɛ oti ni fe fɛɛ lɛ he, no ji gbɛfaŋnɔ ni amɛbaaná yɛ yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ wulu lɛ mli yɛ ŋwɛi, be ni abaakpee Kristo kɛ ‘eyemforo’ ni ji mɛi 144,000 lɛ. (Kpoj. 21:2) Kɛfata he lɛ, yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ talentai lɛ ahe lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ etsuji ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ ekãa baatsu shiɛmɔ nitsumɔ ni atu awo amɛdɛŋ lɛ.—Mat. 25:1-30.

13 Yɛ afii oha ni eho lɛ amli lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnifeemɔ etsɔɔ akɛ amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ, ni amɛkɛ amɛnitsumɔ lɛ shwɛɛɛ kwraa. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ amɛdeŋmegbomɔ lɛ efeŋ yaka kɔkɔɔkɔ! Kɛ̃lɛ, ani ŋmaakpamɔ nitsumɔ wulu nɛɛ baakɔ Kristo hefatalɔi nɔyelɔi 144,000 lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ pɛ anaabuamɔ he?

Maŋtsɛyeli lɛ Bua Eshishi Bii ni Yɔɔ Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ Anaa

14, 15. Mɛɛ kui srɔtoi ejwɛ atsɔɔ mli yɛ wolo ni ji The Finished Mystery lɛ mli?

14 Hii kɛ yei anɔkwafoi kɛ be kplaŋŋ etao akɛ amɛbaale mɛi ni “asafo babaoo” ni atsĩ tã yɛ Kpojiemɔ 7:9-14 lɛ ji. No hewɔ ni dani Kristo be ni eto akɛ ebaahã ale mɛi ni asafo babaoo nɛɛ ji lɛ shɛ lɛ, awie asafo babaoo nɛɛ he saji komɛi, shi pii gba afã kwraa yɛ anɔkwale ni mli kã shi faŋŋ, ni shishinumɔ yɔɔ mlɛo, ni wɔsumɔɔ waa ŋmɛnɛ lɛ he lɛ.

15 Yɛ afi 1917 lɛ, asafo lɛ wolo ko (The Finished Mystery) tsɔɔ mli akɛ, “kui srɔtoi enyɔ baaná wala yɛ ŋwɛi, ni kui srɔtoi enyɔ hu baaná wala yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” Namɛi feɔ kui ejwɛ ni yɔɔ yiwalaheremɔ he hiɛnɔkamɔi srɔtoi nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko mli bii lɛ? Klɛŋklɛŋ kuu lɛ ji mɛi 144,000 ni kɛ Kristo baaye nɔ lɛ. Kuu ni ji enyɔ lɛ ji asafo babaoo lɛ. No beaŋ lɛ, asusu akɛ amɛ ji mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi ni yɔɔ Kristendom sɔlemɔi lɛ amli lɛ. Amɛyɛ hemɔkɛyeli moŋ, shi emli waaa bɔ ni baahã amɛfĩ shi kɛye anɔkwa. No hewɔ lɛ, amɛbaaná hegbɛ ni baa shi yɛ ŋwɛi. Yɛ nɔ ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he lɛ, asusu akɛ kuu ni ji etɛ, ni ji “Blema bii ni abuɔ amɛ waa,” ni ji anɔkwafoi tamɔ Abraham, Mose, kɛ mɛi krokomɛi lɛ baahi shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛbaaye mɛi ni baahi shikpɔŋ nɔ lɛ anɔ.

16. Mɛɛ mumɔŋ la srɔtoi kpɛ yɛ afi 1923 kɛ afi 1932 lɛ mli?

16 Te fee tɛŋŋ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛbaná shishinumɔ ni wɔsumɔɔ waa ŋmɛnɛ lɛ? Eba lɛ fiofio, kɛtsɔ mumɔŋ la srɔtoi ni kpɛ lɛ anɔ. Mra mli tɔ̃ɔ yɛ afi 1923 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee kuu ko ni bɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ ni baahi shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Kristo nɔyeli lɛ shishi lɛ anɔ. Yɛ afi 1932 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ wie Yonadab (Yehonadab), mɔ ni kɛ ehe kpɛtɛ Israel Maŋtsɛ Yehu, ni Nyɔŋmɔ efɔ lɛ mu lɛ he kɛfã ta eshi amale jamɔ lɛ he. (2 Maŋ. 10:15-17) Buu-Mɔɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ, mɛi komɛi yɛ wɔbei nɛɛ amli ni tamɔ Yonadab, ni ekɛfata he akɛ Yehowa baahã mɛi nɛɛ “atsɔ Harmagedon amanehulu” lɛ mli koni amɛhi shikpɔŋ nɛɛ nɔ.

17. (a) Mɛɛ mumɔŋ la ko kpɛ waa yɛ afi 1935? (b) Te anɔkwa Kristofoi fee amɛnii yɛ shishinumɔ hee ni aná yɛ asafo kple lɛ he lɛ he amɛhã tɛŋŋ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Amɛtsui Nyɔ Amɛmli Agbɛnɛ” lɛ.)

17 Mumɔŋ la ko kpɛ waa yɛ afi 1935 lɛ mli. Afee kpee wulu ko yɛ Washington, D.C., ni abayɔse asafo kpele lɛ akɛ amɛji mɛi ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛ nɔŋŋ ji gwaŋtɛŋi ni Yesu wie amɛhe yɛ ebɛbua ni kɔɔ gwaŋtɛŋi kɛ abotiai lɛ mli lɛ. (Mat. 25:33-40) Atsɔɔ akɛ asafo kpele lɛ fata “tooi krokomɛi” ni Yesu wie amɛhe akɛ: “Nomɛi hu, ja miŋɔ amɛ kɛba” lɛ ahe. (Yoh. 10:16) Be ni Nyɛminuu J. F. Rutherford hãa wiemɔ lɛ ni ekɛɛ akɛ: “Mɛi fɛɛ ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ kɛya naanɔ lɛ ate shi” lɛ, mɛi ni yɔɔ kpee lɛ shishi lɛ ateŋ fã kpotoo te shi damɔ shi! Kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Naa! Asafo kpele lɛ!” Mɛi babaoo ná miishɛɛ akɛ agbɛnɛ, amɛna amɛhiɛnɔkamɔ kɛhã wɔsɛɛ.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ ma shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ, ni mɛni jɛ mli kɛba?

18 Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, Kristo etee nɔ etsɔɔ ewebii lɛ gbɛ, loo eye ebua amɛ koni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ ama mɛi ni baafee asafo kpele ni baaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli shweshweeshwe nɛɛ anaabuamɔ lɛ nɔ. Shishijee lɛ, ebafee tamɔ mɛi ni abuaa amɛnaa lɛ ayi faaa kwraa. Be ko lɛ, Nyɛminuu Rutherford wie po akɛ: “Etamɔ nɔ ni ‘asafo kpele’ lɛ ayi ebafaŋ po.” Kɛ̃lɛ, amrɔ nɛɛ wɔna bɔ ni Yehowa ejɔɔ ŋmaakpamɔ lɛ nɔ kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ! Yɛ Yesu kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛhefatalɔi “tooi krokomɛi lɛ” efee “kuu kome” yɛ “kwɛlɔ kome” shishi kɛmiisɔmɔ, taakɛ Yesu kɛɛ lɛ pɛpɛɛpɛ.

Nyɛminuu Rutherford eyaleee bɔ ni asafo babaoo lɛ ayi baafa ahã (Kɛjɛ abɛku kɛmiiya ejurɔ: Nathan H. Knorr, Joseph F. Rutherford, kɛ Hayden C. Covington)

19. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná asafo babaoo lɛ shweremɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ?

19 Anɔkwafoi lɛ ateŋ fã kpotoo baahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso ni Kristo kɛ ehefatalɔi nɔyelɔi 144,000 lɛ baaye nɔ lɛ mli. Kɛ́ ojwɛŋ bɔ ni Kristo etsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ gbɛ, ni ehã amɛná Ŋmalɛ naa hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ faŋŋ kɛhã wɔsɛɛ lɛ nɔ lɛ, aso omii shɛɛɛ ohe? Kwɛ hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔbaahã mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ale nakai hiɛnɔkamɔ lɛ! Nyɛhãa wɔkɛ ekãa atsua sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ bɔ ni wɔshihilɛ baaŋmɛ wɔ gbɛ koni mɛi babaoo abafata asafo kpele lɛ he, ni wɔkɛ amɛ afee ekome kɛbɔ oshe kɛjie Yehowa gbɛ́i lɛ yi fe bei fɛɛ ni eho!—Kanemɔ Luka 10:2.

Asafo babaoo lɛ ayibɔ lɛ miiya hiɛ daa

Nɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ Sɛɛ ni Afĩɔ lɛ Biɔ

20. Mɛɛ nibii feɔ Satan gbɛjianɔtoo lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ esaa Kristofonyo anɔkwayeli he?

20 Be ni Nyɔŋmɔ webii lɛ yaa nɔ amɛkaseɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii lɛ, ehe bahia hu ni amɛnu nɔ ni ŋwɛi nɔyeli lɛ sɛɛfimɔ biɔ lɛ shishi jogbaŋŋ. Yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, yɛ afi 1922 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ gbɛjianɔtoi enyɔ yɔɔ, Yehowa nɔ kɛ Satan nɔ, ni Satan nɔ lɛ bafeɔ jarayeli, jamɔ kɛ maŋkwramɔ nifeemɔi. Esaaa akɛ mɛi ni fĩɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni Kristo yeɔ nɔ lɛ sɛɛ lɛ kɛ amɛhe woɔ Satan gbɛjianɔtoo lɛ fã ko kwraa mli kɛŋmɛɔ amɛnɔkwayeli lɛ he. (2 Kor. 6:17) Mɛni no tsɔɔ?

21. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ ebɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ kɔkɔ yɛ nitsumɔi wuji ahe? (b) Mɛni Buu-Mɔɔ lɛ fee lɛ faŋŋ yɛ “Babilon Kpeteŋkpele” lɛ he yɛ afi 1963 lɛ?

21 Mumɔŋ niyenii ni nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ kɛhaa lɛ etee nɔ ekpa juu kɛ fɔ ni yaa nɔ yɛ nitsumɔi wuji lɛ amli lɛ ahe mama, ni ebɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ kɔkɔ koni amɛkatiu heloonaa nibii ni ebu lɛ asɛɛ. (Mat. 6:24) Nakai nɔŋŋ hu wɔwoji lɛ etee nɔ ehã ayoo Satan gbɛjianɔtoo lɛ fã ni ji jamɔ lɛ faŋŋ. Yɛ afi 1963 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ “Babilon Kpeteŋkpele” lɛ damɔ shi kɛhã jeŋ fɛɛ amale jamɔ, jeee Kristendom pɛ. No hewɔ lɛ, taakɛ wɔbaana lɛ jogbaŋŋ yɛ wolo nɛɛ Yitso 10 lɛ mli lɛ, ekɔɔɔ he eko he ni Nyɔŋmɔ webii jɛ kɛ amɛkusumii lɛ, aye abua amɛ koni ‘amɛje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli’ ní amɛkwa amale jamɔŋ nifeemɔi fɛɛ.—Kpoj. 18:2, 4.

22. Te Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ kpotoo nu fãmɔ ni yɔɔ Romabii 13:1 lɛ shishi amɛhã tɛŋŋ yɛ Jeŋ Ta I lɛ mli?

22 Ni Satan gbɛjianɔtoo lɛ fã ni ji maŋkwramɔ nifeemɔi lɛ hu? Aso anɔkwa Kristofoi baanyɛ amɛkɛ amɛhe awo majimaji ateŋ tai kɛ maŋsɔ̃tsɔi amli? Yɛ Jeŋ Ta I lɛ mli lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ nu shishi akɛ, esaaa akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ gbeɔ gbɔmɔ. (Mat. 26:52) Kɛ̃lɛ, no mli lɛ kɛhã mɛi pii lɛ, fãmɔ ni yɔɔ Romabii 13:1 akɛ ‘aba he shi ahã hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ’ tsɔɔ akɛ esa akɛ amɛkɛ amɛhe awo asraafoi anitsumɔi amli, amɛwo asraafoi atade, ní amɛhiɛ tũi kɛ ehenɔi; shi, kɛ́ abi ni amɛgbe amɛhenyɛlɔ ko lɛ, amɛbaatswa tũ lɛ amɛwo kɔɔyɔŋ.

23, 24. Mɛɛ shishinumɔ no mli lɛ wɔhiɛ yɛ Romabii 13:1 lɛ he be ni Jeŋ Ta II lɛ yaa nɔ lɛ, ni mɛɛ shishinumɔ ni ja jogbaŋŋ aye abua Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni amɛná?

23 Yɛ afi 1939 be ni Jeŋ Ta II lɛ yaa nɔ lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ tsɔɔ afã ko sɛɛ ni wɔfĩii lɛ mli fitsofitso. Sane ni aŋma lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ, esaaa akɛ Kristofoi kɛ amɛhe woɔ Satan je nɛŋ maji ateŋ tai kɛ maŋsɔ̃tsɔi lɛ eko kwraa mli. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ ebe naa po nɛ! Abu Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe kɛjɛ lashishwiemɔ ni jeŋmaji lɛ kɛ amɛhe wo mli yɛ nakai ta lɛ mli lɛ ahe. Kɛ̃lɛ, kɛjɛ afi 1929 kɛbaa lɛ, no mli lɛ wɔwoji lɛ etsɔɔ akɛ hegbɛ ni yeɔ nɔ ni atsĩ ta yɛ Romabii 13:1 lɛ jeee adesa nɔyelɔi lɛ kwraa, shi moŋ, Yehowa kɛ Yesu. Ehe bahia ni aná shishinumɔ ni ja jogbaŋŋ fe no.

24 Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛná shishinumɔ ni ja jogbaŋŋ nɛɛ, ni no hã akala sane ko ni sa kadimɔ waa ni wieɔ Romabii 13:1-7 lɛ he yɛ November 15 kɛ December 1, 1962 Buu-Mɔɔ lɛ srɔtoi lɛ amli. Yɛ naagbee lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ banu shishitoo mla ni yɔɔ Yesu wiemɔi ni ehé shi waa ni ji “Nyɛŋɔa Kaisare nii nyɛhãa Kaisare; shi Nyɔŋmɔ nii lɛ nyɛŋɔhaa Nyɔŋmɔ!” lɛ mli lɛ shishi. (Luka 20:25) Amrɔ nɛɛ, anɔkwa Kristofoi ebanu shishi akɛ, hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ ji je nɛŋ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi lɛ, ni esa akɛ Kristofoi aba amɛhe shi amɛhã amɛ. Kɛ̃lɛ, husu yɛ heshibaa nɛɛ he. Kɛ́ maŋ nɔyelɔi lɛ bi koni wɔgbo Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ, no lɛ wɔhãa hetoo taakɛ mra beaŋ kaselɔi lɛ fee lɛ, akɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.” (Bɔf. 5:29) Wɔbaakase bɔ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ shishitoo mla ni kɔɔ afã ko sɛɛ ni afĩii lɛ etsu nii amɛhã lɛ he nii babaoo yɛ wolo nɛɛ Yitso 13 14 lɛ mli.

Kwɛ hegbɛ ni eji akɛ obaahã mɛi ale naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni Biblia lɛ kɛhãa lɛ!

25. Mɛni hewɔ omii shɛɔ ohe akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miiye eebua bo koni onu Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ?

25 Susumɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii fɛɛ ni atsɔɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ afii oha ni eho nɛɛ mli lɛ ahe okwɛ. Wɔkase be ni akɛto Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ ŋwɛi, kɛ bɔ ni ehe hiaa hã lɛ he nii. Wɔnu hiɛnɔkamɔi enyɔ ni yɔɔ kɛhã gbɔmɛi anɔkwafoi lɛ ashishi jogbaŋŋ, nomɛi ji ŋwɛi hiɛnɔkamɔ kɛ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ. Wɔna bɔ ni wɔbaafee wɔfĩ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ ní nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ wɔjie heshibaa ni sa kpo wɔtsɔɔ hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ. Bi ohe akɛ, ‘Eji Yesu Kristo yeee ebuaaa enyɔŋ anɔkwafo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ koni enu anɔkwalei ni nɔ bɛ nɛɛ ashishi ni etsɔɔ mɛi kulɛ, ani manyɛ male anɔkwalei nɛɛ eko?’ Kwɛ hegbɛ kpele ni wɔná akɛ Kristo kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miitsɔɔ wɔ gbɛ!

a Dani be nɛɛ baashɛ lɛ, asusu akɛ ninaa lɛ miikɔ tawuu ko ni baakã wɔŋjalɔi ni yɔɔ Roma maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ kɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ teŋ lɛ he.

b Yɛ June afi 1880 lɛ, Zion’s Watch Tower lɛ tsɔɔ akɛ mɛi 144,000 lɛ baafee heloonaa Yudafoi ni abaatsake amɛ yɛ afi 1914. Kɛ̃lɛ, sɛɛ mli yɛ afi 1880 lɛ, akala shishinumɔ ko ni aná lɛ, ni no kɛ shishinumɔ ni wɔhiɛ ŋmɛnɛ lɛ kpãa gbee.