Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 6

Nihi Nɛ A Fiɛɛ—Fiɛɛli Ngɔɔ A He Kɛ Haa Faa

Nihi Nɛ A Fiɛɛ—Fiɛɛli Ngɔɔ A He Kɛ Haa Faa

OTI NƐ NGƐ YI NƐ Ɔ MI

Matsɛ ɔ bua fiɛɛli babauu a nya

1, 2. Mɛni ní tsumi ngua ko nɛ Yesu gba kɛ fɔ si kaa a ma tsu, nɛ mɛni sane bimi nɛ he hia nɛ e sa kaa wa bi?

 BEHI fuu ɔ, ke ma hɛ mi nyɛɛli wo si ɔ, a yí nɔ. A kpɛti nihi nɛ hɛɛ juɛmi nɛ da po nyɛ we nɛ a ye a si womi nɔ. Se bua jɔmi sane ji kaa Yesu Kristo nɛ ji Mesia Matsɛ ɔ ngɛ slɔɔto, ejakaa e yeɔ e si womi nɔ be tsuaa be.

2 Benɛ a wo Yesu Matsɛ ngɛ jeha 1914 ɔ se ɔ, e pee klaalo kaa e ma ha nɛ gbami nɛ e gba kɛ fɔ si maa pee jeha 1,900 nɛ be ɔ nɛ ba mi. Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ nɛ e piɛ bɔɔ nɛ e ma gbo ɔ, e gba kɛ fɔ si ke: “Sane kpakpa nɛ ɔ nɛ kɔɔ matsɛ yemi ɔ he ɔ, a maa fiɛɛ kɛ kpa je ɔ mi tsuo.” (Mat. 24:14) Jamɛ a gbami ɔ mi bami piɛɛ okadihi nɛ tsɔɔ kaa Yesu ba, nɛ e ngɛ Matsɛ yee ɔ he. Se sane bimi ko nɛ e he hia ji: Ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi be nɛ nihi ma fo mɛ nitsɛmɛ pɛ a nɔ́ mi, nɛ mɔbɔ nami ko be a mi hii, nɛ a bua be Mawu jami he jɔe ɔ, mɛni blɔ nɔ Matsɛ ɔ maa gu kɛ bua fiɛɛli babauu a nya? (Mat. 24:12; 2 Tim. 3:1-5) E sa nɛ waa le ejakaa sane bimi nɛ ɔ heto ɔ kɔɔ anɔkuale Kristofohi tsuo a he.

3. Mɛni he kɛ nɔ fɔmi nɛ Yesu ná, nɛ jije e ná he kɛ nɔ fɔmi nɛ ɔ kɛ je?

3 Mo ha nɛ wa susu Yesu gbami ɔ he ekohu. Anɛ munyu nɛ ji, “a maa fiɛɛ” ɔ tsɔɔ kaa Yesu ngɛ he kɛ nɔ fɔmi lo? Ee, e tsɔɔ jã! Yesu ngɛ he kɛ nɔ fɔmi kaa e ma ná se nyɛɛli nɛ maa ngɔ a he kɛ ha faa ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi. Jije Yesu ná he kɛ nɔ fɔmi nɛ ɔ kɛ je? E ná kɛ je e Tsɛ ɔ ngɔ. (Yoh. 12:45; 14:9) Loko Yesu maa ba zugba a nɔ ɔ, e na kaa Yehowa ngɛ he kɛ nɔ fɔmi kaa E sɔmɔli maa je a tsui mi nɛ a maa ngɔ a he kɛ ha faa. Nyɛ ha nɛ waa hyɛ nɔ́ nɛ Yehowa pee kɛ tsɔɔ kaa e ngɛ he kɛ nɔ fɔmi ngɛ e sɔmɔli a mi.

“O Ma Mi Bi Ɔmɛ Maa Ngɔ A He Kɛ Ha Ngɛ Mɛ Nitsɛmɛ A Suɔmi Nya”

4. Mɛni ní tsumi nɛ Yehowa de Israel bi ɔmɛ ke a tsu, nɛ kɛ a pee a ní ngɛ he ha kɛɛ?

4 Mo kai nɔ́ nɛ ya nɔ benɛ Yehowa de Mose ke e kpɛ kpe he bo tsu konɛ Israel ma a tsuo nɛ a ja lɛ ngɛ mi ɔ. Kɛ gu Mose nɔ ɔ, Yehowa de Israel bi ɔmɛ tsuo nɛ a fĩ ní tsumi ɔ se. Mose de Israel bi ɔmɛ ke: ‘Nɔ tsuaa nɔ nɛ ngɛ he tsui kaa e maa ke nɔ́ ko ɔ, nɛ e ba ke Yehowa ní.’ Mɛni ni ɔmɛ pee? “A kɛ a nike ní ɔmɛ ngɛ bae ba ngɛ Mose hae daa mɔtu.” A kɛ ní ɔmɛ ba hluu kɛ ya si be nɛ Mose de mɛ ke, ‘nɔ ko nɛ ko ngɔ nike ní ko kɛ ba hu’! (2 Mose 35:5; 36:3, 6) Israel bi ɔmɛ ngɔ a ní peepee kɛ tsɔɔ kaa e da kaa Yehowa ná he kɛ nɔ fɔmi ngɛ a mi.

5, 6. Kaa bɔ nɛ La 110:1-3 ɔ tsɔɔ ɔ, mɛni su nɛ Yehowa kɛ Yesu ngɛ blɔ hyɛe kaa anɔkuale jali ma je kpo ngɛ nyagbe ligbi ɔ mi?

5 Anɛ Yehowa hyɛ blɔ kaa e maa na su nɛ ɔ ngɛ e sɔmɔli a mi ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi lo? Ee! Maa pee jeha 1,000 kɛ se loko a ma fɔ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, Yehowa kɛ e mumi ɔ ye bua David nɛ e ngma be nɛ Mesia a maa je e nɔ yemi ɔ sisi ɔ he sane kɛ fɔ si. (Kane La 110:1-3.) He nyɛli maa te si kɛ wo Yesu nɛ ji Matsɛ ehe nɛ a wo ɔ. Se kɛ̃ ɔ, nihi babauu hu ma fĩ e se. A be a nɔ nyɛe kaa a sɔmɔ Matsɛ ɔ. Jokuɛwi nɛ ngɛ a kpɛti ɔ po maa ngɔ a he kɛ ha faa, nɛ a he maa hiɛ babauu kaa makɛ bɔ́. a

Nihi nɛ a je a tsui mi nɛ a fĩ Matsɛ Yemi ɔ se ɔ, a he maa hiɛ babauu kaa makɛ bɔ́ (Hyɛ kuku 5)

6 Yesu le kaa gbami nɛ ngɛ La 110 kɔ e he. (Mat. 22:42-45) Lɔ ɔ he ɔ, e ngɛ he kɛ nɔ fɔmi kaa e ma ná nihi nɛ kɛ anɔkuale yemi ma fĩ e se, nɛ a maa ngɔ a he kɛ ha faa kɛ fiɛɛ sane kpakpa a ngɛ zugba a nɔ tsuo. Mɛni nɛ yi nɔ sane ha nɛ wa na? Anɛ Matsɛ ɔ nyɛ nɛ e bua fiɛɛli babauu a nya konɛ a kɛ a he nɛ ha faa ngɛ nyagbe ligbi nɛ ɔmɛ a mi lo?

“Blɔ Nya Ní Tsumi Kɛ He Blɔ Nɛ I Ná Ji Kaa Ma Fiɛɛ Sɛ Gbi ɔ”

7. Benɛ a wo Yesu Matsɛ se ɔ, mɛni e pee kɛ dla e se nyɛɛli ɔmɛ kɛ ha ní tsumi nɛ fɔɔ si ngɛ a hɛ mi ɔ?

7 Benɛ a wo Yesu Matsɛ se bɔɔ pɛ ɔ, e dla e kaseli ɔmɛ kɛ ha ní tsumi ngua nɛ a ma tsu ɔ. Kaa bɔ nɛ wa na ngɛ Yi 2 ɔ mi ɔ, e ba hyɛ, nɛ e tsukɔ Mawu we bi a he ngɛ jeha 1914 kɛ ya si jeha 1919 ɔ mi. (Mal. 3:1-4) Ngɛ jeha 1919 ɔ mi ɔ, e hla tsɔlɔ anɔkualetsɛ ɔ konɛ e nyɛɛ Mawu we bi a hɛ mi. (Mat. 24:45) Kɛ je jamɛ a jeha a mi kɛ ma nɛ ɔ ji be titli nɛ tsɔlɔ ɔ bɔni mumi mi niye ní gbami kɛ gu kpe sisi munyuhi kɛ womihi nɛ e peeɔ ɔ nɔ, nɛ e kɛ kaii ɔ Kristofo no tsuaa Kristofo no kaa e he hia nɛ e fiɛɛ.

8-10. Kɛ kpehi nɛ a pee ɔ wo fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi he wami ha kɛɛ? Mo ha enɛ ɔ he nɔ hyɛmi nɔ́. (Hyɛ daka nɛ ji, “ Kpehi Nɛ Wo Fiɛɛmi Ní Tsumi ɔ Mi He Wami” ɔ hulɔ.)

8 Kpe sisi munyuhi. Benɛ kekle Je Mi Ta a ba nyagbe ɔ, Baiblo Kaseli ɔmɛ bua a he nya ngɛ Cedar Point, Ohio, ngɛ U.S.A., kɛ je September 1 kɛ ya si 8, 1919, nɛ a pee a kekleekle kpe konɛ a kɛ hla blɔ tsɔɔmi. Ngɛ ligbi enyɔne ɔ nɔ ɔ, Nyɛminyumu Rutherford tu magbɛ nɔ munyu ko, nɛ e de tue buli ɔmɛ ke: “Kristofo no ní tsumi ngɛ zugba a nɔ . . . ji kaa e fiɛɛ Nyɔmtsɛ ɔ matsɛ yemi ɔ he sane ɔ.”

9 Ngɛ ligbi etɛ se benɛ kpe ɔ ma nyagbe ɔ, Nyɛminyumu Rutherford tu magbɛ nɔ munyu nɛ e yi ji, “Munyu Kɛ Ha Nihi Nɛ Waa Kɛ Mɛ Ngɛ Ní Tsue,” nɛ pee se ɔ, a ngma jamɛ a munyu ɔ ngɛ Hwɔɔmi Mɔ nɛ e yi ji, “E Ngɛ Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae” ɔ mi. E de ke: “Ke Kristofo no ko hi si dii nɛ e susu níhi a he ɔ, e ma bi e he ke, Mɛni he je nɛ i ngɛ je mi? E sa nɛ e ha heto ke, Nyɔmtsɛ ɔ pee mi e nane mi dalɔ konɛ ma fiɛɛ sɛ gbi nɛ ma dla nihi kɛ Mawu a kpɛti, nɛ sɛ gbi nɛ ɔ nɛ ma fiɛɛ ɔ ji he blɔ nɛ i ná kɛ ye blɔ nya ní tsumi.”

10 Ngɛ jamɛ a magbɛ nɔ munyu ɔ mi ɔ, Nyɛminyumu Rutherford fia adafi kaa a maa pee womi tɛtlɛɛ ehe nɛ e biɛ ji, The Golden Age (amlɔ nɛ ɔ Awake!), nɛ a kɛ maa gbla nihi a juɛmi kɛ ba Matsɛ Yemi ɔ nɔ kaa lɔ ɔ pɛ ji adesahi a hɛ nɔ kami. Kɛkɛ nɛ e bi tue buli ɔmɛ kaa a kpɛti nihi enyɛmɛ nɛ a maa suɔ kaa a gba womi tɛtlɛɛ nɛ ɔ. Amaniɛ ko nɛ a bɔ kɛ kɔ kpe ɔ he ɔ tsɔɔ kaa: “Bɔ nɛ tue buli ɔmɛ kplɛɛ nɔ ha a ngɛ bua jɔmi. Nihi 6,000 nɛ a ngɛ kpe ɔ sisi ɔ tsuo te si kɛ da si kɛ tsɔɔ kaa a suɔ nɛ a kɛ a he nɛ wo womi ɔ gbami mi, nɛ enɛ ɔ ngɛ bua jɔmi wawɛɛ.” b E ngɛ heii kaa Matsɛ ɔ ngɛ nihi nɛ a fĩ e se kɛ je a tsui mi, nɛ a suɔ wawɛɛ kaa a fiɛɛ e Matsɛ Yemi ɔ he sane kɛ tsɔɔ ni kpahi!

11, 12. Ngɛ jeha 1920 ɔ mi ɔ, mɛni Hwɔɔmi Mɔ ɔ de ngɛ be nɛ Yesu gba kɛ fɔ si kaa a ma tsu ní tsumi nɛ ɔ he?

11 Womihi nɛ a pee. Kɛ gu Hwɔɔmi Mɔ ɔ nɔ ɔ, e ba pee heii kaa ní tsumi nɛ Yesu gba kɛ fɔ si nɛ ji Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a fiɛɛmi ɔ he hia wawɛɛ nitsɛ. Mo susu nɔ hyɛmi ní komɛ nɛ ya nɔ ngɛ jeha 1920 jeha amɛ a mi ɔ he nɛ o hyɛ.

12 Mɛni sɛ gbi a maa fiɛɛ nɛ ma ha nɛ Mateo 24:14 ɔ nɛ ba mi? Mɛni be a ma tsu ní tsumi nɛ ɔ? Munyu nɛ e yi ji, “Matsɛ Yemi ɔ He Sane Kpakpa a” nɛ a ngma ngɛ July 1, 1920 Hwɔɔmi Mɔ ɔ mi ɔ de ngɛ sɛ gbi nɛ ɔ he ke: “Sane kpakpa a kɔɔ je yaya nɛ ɔ nyagbe kɛ Mesia matsɛ yemi ɔ sisi tomi he.” Womi ɔ tsɔɔ be nɛ a maa fiɛɛ sɛ gbi ɔ mi heii, e de ke: “E sa nɛ a fiɛɛ sɛ gbi nɛ ɔ kɛ je kekleekle je mi ta a se kɛ ya si ‘amanehlu ngua a’ sisije.” Womi ɔ de hu ke: “Amlɔ nɛ ɔ ji be . . . nɛ e sa kaa waa fiɛɛ sane kpakpa nɛ ɔ kɛ tsɔɔ nihi tsuo nɛ a tsɛɛ a he ke Kristofohi ɔ.”

13. Ngɛ jeha 1921 ɔ mi ɔ, mɛni blɔ nɔ Hwɔɔmi Mɔ ɔ wo nihi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ he wami nɛ a ngɔ a he kɛ ha ngɛ?

13 Anɛ a maa nyɛ Mawu we bi a nɔ loko a ma tsu ní tsumi nɛ Yesu gba kɛ fɔ si ɔ he ní lo? Dɛbi. Munyu nɛ e yi ji, “Mo Ná Kã,” nɛ a ngma ngɛ March 15, 1921 Hwɔɔmi Mɔ ɔ mi ɔ wo Kristofohi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ he wami konɛ a ngɔ a he kɛ ha. A wo nɔ tsuaa nɔ he wami nɛ e bi e he ke: “Anɛ pi he blɔ ngua nɛ i ná, kɛ ye blɔ nya ní tsumi ji kaa ma tsu ní tsumi nɛ ɔ lo?” Womi ɔ de hu ke: “Wa ngɛ nɔ mi mami kaa ke o na ní tsumi ɔ kaa he blɔ nɛ o ná a, o maa pee kaa Yeremia nɛ ‘sɛ gbi ɔ pee kaa la nɛ ngɛ tsoe ngɛ e tsui mi, kɛ e wuhi a mi’ nɛ lɔ ɔ ha we nɛ e kpa Mawu ta womi ɔ.” (Yer. 20:9) Jamɛ a munyu nɛ woɔ nɔ he wami ɔ ha nɛ wa na kaa Yehowa kɛ Yesu ngɛ he kɛ nɔ fɔmi ngɛ Matsɛ Yemi ɔ se nyɛɛli nɛ a yeɔ anɔkuale ɔ a mi.

14, 15. Ngɛ jeha 1922 ɔ mi ɔ, mɛni blɔ nɔ Hwɔɔmi Mɔ ɔ wo nihi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ he wami konɛ a fiɛɛ ngɛ?

14 Mɛni blɔ nɔ e sa nɛ anɔkuale Kristofohi nɛ a gu kɛ fiɛɛ Matsɛ Yemi ɔ he sɛ gbi ɔ? Munyu nɛ e yi ji, “Sɔmɔmi He Hia” nɛ ngɛ August 15, 1922 Hwɔɔmi Mɔ ɔ mi ɔ wo Kristofohi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ he wami kaa “a kɛ kã nɛ gba asafo ɔ womihi kɛ ha nihi, nɛ a ye nihi odase ngɛ sinya nya, konɛ a tsɔɔ ni ɔmɛ kaa hiɔwe matsɛ yemi ɔ su si ta.”

15 E ngɛ heii kaa kɛ je jeha 1919 kɛ ma nɛ ɔ, Kristo gu e tsɔlɔ anɔkualetsɛ kɛ ní lelɔ ɔ nɔ nɛ e ngɛ nɔ mi mae kaa blɔ nya ní tsumi kɛ he blɔ nɛ Kristofo no hɛɛ ngɛ zugba a nɔ ji kaa e maa fiɛɛ Matsɛ Yemi ɔ he sɛ gbi ɔ. Se benɛ a wo Baiblo Kaseli ɔmɛ he wami kaa a tsu Matsɛ Yemi fiɛɛmi ní tsumi ɔ, kɛ a pee a ní ngɛ he ha kɛɛ?

“Nihi Nɛ A Yeɔ Anɔkuale Maa Ngɔ A He Kɛ Ha Faa”

16. Kɛ nikɔtɔmahi nɛ a fɔ sɔ kɛ hla mɛ ɔ a kpɛti ni komɛ pee a ní ngɛ blɔ tsɔɔmi kaa Kristofohi tsuo nɛ a ya wehi a mi fiɛɛmi ɔ he ha kɛɛ?

16 Ngɛ jeha 1920 kɛ 1930 jeha amɛ a mi ɔ, ni komɛ kplɛɛ we nɔ kaa e sa nɛ Kristofohi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ tsuo nɛ a ya fiɛɛmi. November 1, 1927 Hwɔɔmi Mɔ ɔ tsɔɔ nɔ́ nɛ ya nɔ ɔ mi ke: “Ni komɛ ngɛ asafo ɔ mi mwɔnɛ ɔ, nɛ a ji asafo mi nikɔtɔmahi . . . nɛ a sume kaa a maa wo nyɛmimɛ he wami nɛ a ya fiɛɛmi, nɛ mɛ nitsɛmɛ hu a kua kɛ a be fiɛɛmi yae. . . . A tsɔɔ kaa se nami be he kaa a ma ya fiɛɛ sɛ gbi nɛ kɔɔ Mawu, e Matsɛ ɔ, kɛ e Matsɛ Yemi ɔ he kɛ ha nihi ngɛ a wehi a mi. Womi ɔ gba mi kpoo nɛ e de ke: E su be nɛ sa kaa nihi nɛ a yeɔ anɔkuale ɔ nɛ kadi nihi kaa jã a, nɛ a kɛ mɛ ko bɔ, nɛ a ha nɛ a le kaa e sɛ nɛ a peeɔ asafo mi nikɔtɔmahi.” c

17, 18. Mɛni asafohi babauu pee ngɛ blɔ tsɔɔmi nɛ asafo ɔ ní tsumi yi ɔ kɛ ha a he, nɛ mɛni nɛ nihi ayɔhi abɔ hu pee ngɛ jeha 100 nɛ be ɔ mi?

17 Bua jɔmi sane ji kaa asafohi babauu kplɛɛ blɔ tsɔɔmi nɛ je asafo ɔ ní tsumi yi ɔ nɔ. A bu Matsɛ Yemi fiɛɛmi ɔ kaa he blɔ nɛ a ná. March 15, 1926 Hwɔɔmi Mɔ ɔ de ke: “Nihi nɛ a yeɔ anɔkuale ɔ maa ngɔ a he kɛ ha, . . . konɛ a fiɛɛ sɛ gbi nɛ ɔ kɛ tsɔɔ nihi.” Anɔkualetsɛmɛ nɛ ɔmɛ pee a ní ngɛ gbami munyuhi nɛ ngɛ La 110:3 nya kɛ tsɔɔ kaa a fĩ Mesia Matsɛ ɔ se kɛ je a tsui mi.

18 Ngɛ jeha 100 nɛ be ɔ mi ɔ, nihi ayɔhi abɔ je a tsui mi nɛ a kɛ a he wo Matsɛ Yemi fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi. Ngɛ yi bɔɔ nɛ nyɛɛ se ɔmɛ a mi ɔ, wa ma susu bɔ nɛ a fiɛɛ ha​—blɔ slɔɔtohi a nɔ nɛ a gu kɛ fiɛɛ, kɛ Baiblo kasemi níhi nɛ a kɛ tsu ní​—kɛ nɔ́ nɛ je mi kɛ ba a he. Kekleekle ɔ, nyɛ ha nɛ wa susu nɔ́ he je nɛ ngɛ je nɛ nihi foɔ mɛ pɛ a nɔ́ mi nɛ ɔ mi ɔ, nihi je a tsui mi nɛ a kɛ a he wo Matsɛ Yemi fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi ɔ he. Benɛ wa ngɛ nɔ́ he je nɛ nihi pee jã a he susue ɔ, e sa nɛ wa bi wa he ke, ‘Mɛni he je nɛ i kɛ nihi sɛɛɔ sane kpakpa a he ní ɔ?’

‘Nyɛ hla Mawu Matsɛ Yemi ɔ Kekle’

19. Mɛni he je nɛ wa buɔ Yesu fami kaa wa ‘hla Mawu Matsɛ Yemi ɔ kekle’ ɔ tue ɔ?

19 Yesu wo e se nyɛɛli ga kaa a ‘hla Mawu Matsɛ Yemi ɔ kekle.’ (Mat. 6:33) Mɛni he je nɛ waa kɛ ga womi nɛ ɔ tsuɔ ní ɔ? Ejakaa wa le kaa Matsɛ Yemi ɔ he hia wawɛɛ nitsɛ, nɛ e ji Mawu yi mi tomi titli. Kaa bɔ nɛ wa na ngɛ Yi 5 ɔ mi ɔ, mumi klɔuklɔu ɔ je anɔkualehi nɛ ngɛ bua jɔmi nɛ kɔɔ Matsɛ Yemi ɔ he ɔ kpo bɔɔbɔɔbɔɔ. Ke Matsɛ Yemi ɔ he anɔkuale ko ta wa tsui he ɔ, e haa nɛ wa nuɔ he kaa e sa nɛ wa hla Matsɛ Yemi ɔ kekle.

Kaa bɔ nɛ nyumu ɔ ná bua jɔmi babauu benɛ e na juetli nɛ a kɛ laa a, jã nɔuu nɛ Kristofohi a bua jɔ kaa a na Matsɛ Yemi ɔ he anɔkuale ɔ (Hyɛ kuku 20)

20. Mɛni blɔ nɔ Yesu nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ juetli nɛ a ngɔ kɛ laa a he ɔ tsɔɔ nɔ́ nɛ e se nyɛɛli maa pee ngɛ ga womi kaa a hla Matsɛ Yemi ɔ kekle ɔ he?

20 Yesu le bɔ nɛ e se nyɛɛli ɔmɛ maa pee a ní ha ngɛ ga womi kaa a hla Matsɛ Yemi ɔ kekle ɔ he. Mo susu Yesu nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ juetli nɛ a ngɔ kɛ laa a he nɛ o hyɛ. (Kane Mateo 13:44.) Ngɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ mi ɔ, apaatsɛ ɔ na juetli benɛ e ngɛ ní nɛ e tsuɔ daa ligbi ɔ tsue ɔ, nɛ amlɔ nɔuu nɛ e na bɔ nɛ juetli ɔ he jua wa ha. Mɛni e pee? “Bua jɔmi sɔuu nɛ e ná he je ɔ, e ho nɛ e ya jua níhi tsuo nɛ e ngɛ ɔ, nɛ e kɛ he jamɛ a ngmɔ ɔ.” Mɛni wa kaseɔ ngɛ mi? Ke wa na bɔ nɛ Matsɛ yemi ɔ he anɔkuale ɔ he jua wa ha a, lɔ ɔ ma ha nɛ wa maa je wa tsui mi nɛ waa kɛ níhi maa sa afɔle konɛ waa kɛ Matsɛ Yemi ɔ nɛ pee oti ngɛ wa si himi mi. d

21, 22. Mɛni nɛ anɔkualetsɛmɛ nɛ a fĩɔ Matsɛ Yemi ɔ se ɔ peeɔ kɛ tsɔɔ kaa a hlaa Matsɛ Yemi ɔ kekle? Mo ha enɛ ɔ he nɔ hyɛmi nɔ́.

21 Anɔkualetsɛmɛ nɛ a fĩɔ Matsɛ Yemi ɔ se ɔ kɛ a ní peepee tsɔɔ kaa a hlaa Matsɛ Yemi ɔ kekle, se pi kaa a de ɔ kɛ a nya kɛkɛ. A ngɔɔ a wami, a dloomi nike ní, kɛ níhi nɛ a ngɛ ɔ kɛ fĩɔ Matsɛ Yemi fiɛɛmi ní tsumi ɔ se. Nihi fuu kɛ níhi sã afɔle bɔ nɛ pee nɛ a kɛ a be tsuo nɛ tsu sɔmɔmi ní tsumi ɔ. Fiɛɛli tsuo nɛ a je a tsui mi nɛ a kɛ a níhi sã afɔle ɔ na kaa, Yehowa jɔɔ nihi nɛ a kɛ Matsɛ Yemi ɔ pee oti ngɛ a si himi mi ɔ. Mo susu nɔ́ ko nɛ ba be ko nɛ be ɔ he nɛ o hyɛ.

22 Avery kɛ Lovenia Bristow tsuo sɔmɔ kaa colporteurs (blɔ gbali) ngɛ United States woyi je, nɛ a je sisi ngɛ jeha 1920 jeha amɛ a nyagbe. Jeha komɛ a se ɔ, Lovenia de ke: “Wa ná bua jɔmi wawɛɛ ngɛ jehahi babauu nɛ i kɛ Avery waa kɛ tsu blɔ gbami ní tsumi ɔ mi. Behi fuu ngɛ nɛ wa li he nɛ wa ma ná sika ngɛ kɛ he pɛtloo loo niye ní. Se Yehowa guu blɔ slɔɔtohi a nɔ kɛ haa wɔ níhi nɛ hia wɔ be tsuaa be. Wa kpa we blɔ gbami ní tsumi ɔ. Be tsuaa be ɔ, wa náa níhi nɛ hia wɔ.” Lovenia kai be nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ Pensacola, Florida nɛ a sika kɛ a niye ní ngɛ tae ɔ. Benɛ a ba we mi ɔ, a ba na kotoku ngua enyɔ kɛ a mi niye ní nɛ a ngma womi kɛ fɔ nɔ. A ngma ngɛ womi ɔ nɔ ke: “Pensacola Company mi bi ɔmɛ nɛ a je a tsui mi nɛ a kɛ ha nyɛ.” e Benɛ Lovenia susu be babauu nɛ e kɛ tsu sɔmɔmi ní tsumi ɔ he ɔ, e de ke: “Yehowa kua we wɔ gblegbleegble. E ha we nɛ wa nine nɛ nyɛ si ngɛ wa hɛ nɛ waa kɛ fɔ e nɔ ɔ he kɔkɔɔkɔ.”

23. Kɛ o naa Matsɛ Yemi ɔ he anɔkuale ɔ nɛ o ba le ɔ ha kɛɛ, nɛ mɛni o ma o juɛmi nya si kaa o maa pee?

23 Ngmlɛfia abɔ nɛ nɔ tsuaa nɔ kɛ fiɛɛ ɔ be nyɛɛ maa sɔ. E slo nɔ tsuaa nɔ kɛ e si fɔfɔɛ. Se wɔ tsuo wa ma nyɛ maa bu sane kpakpa a nɛ waa kɛ wa tsui tsuo maa fiɛɛ ɔ kaa e ji he blɔ ngua nɛ wa ná. (Kol. 3:23) Akɛnɛ Matsɛ Yemi ɔ he anɔkuale ɔ he jua wa ha wɔ he je ɔ, wa suɔ nɛ waa kɛ níhi nɛ sã afɔle konɛ wa nyɛ nɛ wa sɔmɔ saminya. Anɛ pi jã ji bɔ nɛ o ma o juɛmi nya si lo?

24. Mɛni ji ní nguahi nɛ Matsɛ Yemi ɔ pee ngɛ nyagbe ligbi ɔ mi ɔ a kpɛti kake?

24 Ngɛ jeha lafa nɛ be ɔ mi ɔ, Matsɛ ɔ ha nɛ e gbami nɛ ngɛ Mateo 24:14 ɔ ngɛ mi bae. E nyɛ we nihi a nɔ konɛ e kɛ ha nɛ e gbami ɔ nɛ ba mi. Yesu se nyɛɛli ɔmɛ je a he ngɛ je nɛ nihi foɔ mɛ pɛ a nɔ mi ɔ he, nɛ a ngɔ a he kɛ ha faa kaa a maa fiɛɛ. Sane kpakpa a nɛ a ngɛ fiɛɛe ngɛ je kɛ wɛ ɔ ji okadi kake nɛ tsɔɔ kaa Yesu Kristo ba, nɛ e ngɛ Matsɛ yee, nɛ e ji ní nguahi nɛ Matsɛ Yemi ɔ pee ngɛ nyagbe ligbi ɔ mi ɔ a kpɛti kake.

a Ngɛ Baiblo ɔ mi ɔ, a kɛ bɔ́ toɔ nɔ́ ko nɛ hiɛ babauu he.​—1 Mose 27:28; Mika 5:7.

b Womiyo ko nɛ a tsɛɛ ke, To Whom the Work Is Entrusted ɔ tsɔɔ mi ke: “Waa kɛ The Golden Age ɔ maa fiɛɛ matsɛ yemi ɔ he sɛ gbi ɔ ngɛ wehi a mi. . . . Jehanɛ hu, nɔ tsuaa nɔ nɛ wa maa fiɛɛ ha lɛ ɔ, ke e maa sɛ The Golden Age ɔ eko jio, e be eko sɛe jio, wa ma ha lɛ kake.” Jehahi babauu se ɔ, a wo nyɛmimɛ ɔmɛ he wami konɛ a ye bua nihi nɛ a sɛ The Golden Age ɔ kɛ Hwɔɔmi Mɔ ɔ. Kɛ je February 1, 1940 ɔ, a wo Yehowa we bi he wami kaa a gba womi tɛtlɛɛ ɔmɛ, nɛ a bu abɔ nɛ a kɛ ha a he akɔtaa.

c Jamɛ a be ɔ mi ɔ, asafo ɔmɛ fɔɔ sɔ kɛ hlaa asafo mi nikɔtɔmahi. Lɔ ɔ he ɔ, asafo ɔmɛ ma nyɛ nɛ a be sɔ fɔe kɛ hla nyumuhi nɛ e teɔ si kɛ woɔ fiɛɛmi ní tsumi ɔ kaa asafo mi nikɔtɔmahi. Wa ma susu tsakemi nɛ a pee kaa a hla asafo mi nikɔtɔmahi ngɛ ngmami ɔ nya a he ngɛ Yi 12 ɔ mi.

d Yesu tu munyu ko kaa jã nɔuu ngɛ e nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ jua yelɔ blɔ hialɔ ko nɛ e ya hla adiagba saminyayoo nɛ he jua wa a mi. Benɛ jua yelɔ ɔ ya na adiagba a, e jua nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ e ngɛ nɛ e kɛ ya he. (Mat. 13:45, 46) Nɔ́ hetomi níhi enyɔ ɔmɛ tsɔɔ wɔ kaa wa ma nyɛ maa kase anɔkuale ɔ ngɛ blɔ slɔɔtohi a nɔ. E ngɛ kaa nɔ́ nɛ ni komɛ na anɔkuale ɔ ngɛ he ní nya; ni komɛ hu hlaa anɔkuale ɔ. Ngɛ blɔ saisaa nɛ wa gu nɔ kɛ na anɔkuale ɔ tsuo se ɔ, wa suɔ nɛ waa ngɔ níhi kɛ sã afɔle konɛ waa kɛ Matsɛ Yemi ɔ nɛ pee oti ngɛ wa si himi mi.

e Jamɛ a be ɔ mi ɔ, a tsɛɛ asafo ke company.