Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 9

Nɔ ni Ejɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli Kɛba​—‘Ŋmɔji lɛ Egba Futaa Kɛhã Kpamɔ’

Nɔ ni Ejɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ lɛ Mli Kɛba​—‘Ŋmɔji lɛ Egba Futaa Kɛhã Kpamɔ’

YITSO NƐƐ MLI SANE

Yehowa ehã Maŋtsɛyeli lɛ he anɔkwale dumɔwui lɛ eshwere

1, 2. (a) Mɛni hewɔ Yesu kaselɔi lɛ ahiɛ fee amɛ yaa lɛ? (b) Mɛɛ nikpamɔ he Yesu wie lɛ?

 KASELƆI lɛ ahiɛ efee amɛ yaa. Yesu ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ ni nyɛkwɛa ŋmɔji lɛ bɔ ni amɛgba futaa momo ni sa kpamɔ.” Amɛkwɛ he ni Yesu kpã enine mli kɛtsɔɔ lɛ, shi nɔ pɛ ni amɛnaa ji ŋmɔji ni efee frɔfrɔ, egbako futaa—akoko ni kpaako egba afofro. Ekolɛ amɛshwie amɛyiŋ akɛ, ‘Mɛɛ nikpamɔ he ewieɔ lɛ?’ ‘Ebaahe nyɔji komɛi dani nikpamɔ be lɛ baashɛ.’—Yoh. 4:35.

2 Kɛ̃lɛ, jeee nikpamɔ diɛŋtsɛ he Yesu wieɔ lɛ. Moŋ lɛ, ekɛ shihilɛ nɛɛ miitsu nii kɛtsɔɔ ekaselɔi lɛ nibii enyɔ komɛi ni he hiaa waa ni kɔɔ mumɔŋ nikpamɔ, ni ji gbɔmɛi akpamɔ lɛ he. Mɛɛ nibii etsɔɔ amɛ lɛ? Kɛhã hetoo lɛ, hã wɔpɛi amaniɛbɔɔ lɛ mli fitsofitso wɔkwɛ.

Ekanya Amɛ Kɛhã Nitsumɔ, ni Ewo Amɛ Shi akɛ Amɛbaaná Miishɛɛ

3. (a) Mɛni ekolɛ no hã Yesu kɛɛ akɛ: ‘Ŋmɔji lɛ egba futaa kɛhã kpamɔ’ lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.) (b) Te Yesu tsɔɔ nɔ ni ewie lɛ mli ehã tɛŋŋ?

3 Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ateŋ sanegbaa nɛɛ tee nɔ yɛ afi 30 Ŋ.B. naagbee gbɛ yɛ he ko ni bɛŋkɛ Samariabii amaŋ ni ji Sikar lɛ. Be ni ekaselɔi lɛ bote maŋ lɛ mli lɛ, eshwɛ Yesu kome pɛ yɛ nubu ko he, jɛmɛ egba yoo ko mumɔŋ anɔkwalei lɛ ahe sane, nɔŋŋ kɛkɛ ni yoo lɛ na bɔ ni Yesu tsɔɔmɔi lɛ ahe hiaa waa hã. Be ni kaselɔi lɛ ku amɛsɛɛ kɛba Yesu ŋɔɔ lɛ, yoo lɛ sha foi kɛtee Sikar maŋ lɛ mli, ni eyagba ekutsoŋbii lɛ naakpɛɛ nibii ni ekase. Ekutsoŋbii lɛ ná sane ni eyagba amɛ lɛ he miishɛɛ pam, ni amɛteŋ mɛi babaoo sha foi kɛtee nubu lɛ he koni amɛyana Yesu. Ekolɛ, no beaŋ—be ni Yesu kwɛ nii kɛtee shɔŋŋ kɛteke ŋmɔji lɛ, ena Samariabii babaoo miiba—ni ekɛɛ akɛ: “Nyɛkwɛa ŋmɔji lɛ bɔ ni amɛgba futaa momo ni sa kpamɔ” lɛ. a No hewɔ lɛ, bɔ ni afee ni amɛnu shishi akɛ jeee nikpamɔ diɛŋtsɛ he ewieɔ lɛ, shi mumɔŋ nɔ lɛ, Yesu kɛfata he akɛ: ‘Mɔ ni kpaa lɛ, eebua yibii anaa eeto naanɔ wala.’—Yoh. 4:5-30, 36.

4. (a) Mɛɛ nikasemɔi enyɔ ni kɔɔ nikpamɔ lɛ he Yesu tsɔɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu lɛ?

4 Mɛɛ nikasemɔi enyɔ ni he hiaa ni kɔɔ mumɔŋ nikpamɔ lɛ he Yesu tsɔɔ lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, ebiɔ ni akɛ oyaiyeli atsu. Sane ni ewie akɛ ‘ŋmɔji lɛ egba futaa kɛhã kpamɔ’ lɛ tsɔɔ akɛ eebi ekaselɔi lɛ koni amɛfee nɔ ko. Bɔ ni afee ni Yesu ahã ekaselɔi lɛ ana akɛ ehe miihia ni akɛ oyaiyeli atsu lɛ, ekɛfata he akɛ: ‘Mɔ ni kpaa lɛ miiná enyɔmɔwoo.’ Hɛɛ, no mli lɛ nikpamɔ lɛ eje shishi momo—esaaa akɛ afiteɔ be kwraa! Nɔ ni ji enyɔ lɛ, nitsulɔi lɛ yɛ miishɛɛ. Yesu kɛɛ akɛ nidulɔi lɛ kɛ nikpalɔi lɛ ‘baafee ekome kɛnya.’ (Yoh. 4:35b, 36) Bɔ ni ekolɛ Yesu mii shɛ ehe be ni ena akɛ ‘Samariabii lɛ ateŋ mɛi pii ehé enɔ eye’ lɛ, nakai nɔŋŋ ekaselɔi lɛ hu amii baashɛ amɛhe waa be ni amɛjɛɔ amɛtsuiŋ fɛɛ amɛtsuɔ nikpamɔ nitsumɔ lɛ. (Yoh. 4:39-42) Sane nɛɛ ni tee nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ sa kadimɔ waa kɛhã wɔ ŋmɛnɛ, ejaakɛ ehãa wɔnaa nɔ ni yaa nɔ ŋmɛnɛ yɛ mumɔŋ nikpamɔ ni enɔ eko bako dã lɛ mli. Mɛɛ be ŋmɛnɛ beaŋ nikpamɔ lɛ je shishi? Namɛi náa mli gbɛfaŋnɔ? Mɛni ejɛ mli kɛba?

Wɔ-Maŋtsɛ lɛ Nyiɛ Nikpamɔ Kpele ni Enɔ Eko Bako Pɛŋ lɛ Hiɛ

5. Namɔ nyiɛ jeŋ fɛɛ nikpamɔ lɛ hiɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yohane ninaa lɛ tsɔɔ akɛ nitsumɔ lɛ biɔ oyaiyeli?

5 Yɛ ninaa ni ajie atsɔɔ bɔfo Yohane lɛ mli lɛ, Yehowa hã ana akɛ efã Yesu koni enyiɛ hiɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ nikpamɔ nitsumɔ, ni ji gbɔmɛi akaselɔ feemɔ lɛ mli. (Kanemɔ Kpojiemɔ 14:14-16.) Ninaa nɛɛ mli lɛ, awie Yesu he akɛ akekere fĩ eyitso, ni ehiɛ nikpamɔ kakla. ‘Shika akekere ni fĩ Yesu yitso’ lɛ maa nɔ mi akɛ eji Maŋtsɛ ni miiye nɔ. ‘Nikpamɔ kakla ni naa ba ni yɔɔ edɛŋ’ lɛ maa gbɛfaŋnɔ ni etsuɔ akɛ Nikpalɔ lɛ nɔ mi. Sane ni Yehowa tsɔ bɔfo ko nɔ ewie akɛ ‘shikpɔŋ lɛ nɔ nikpamɔ nii lɛ etsu lɛ’ tsɔɔ akɛ, Yehowa ma bɔ ni ebiɔ ni akɛ oyaiyeli atsu nitsumɔ lɛ nɔ mi. “Nikpamɔ ŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ” lɛɛlɛŋ—esaaa akɛ afiteɔ be kwraa! Yɛ fãmɔ ni Yehowa kɛhã akɛ, “okɛ onikpamɔ kakla lɛ awo mli” lɛ naa lɛ, Yesu kɛ enikpamɔ kakla lɛ wo mli, ni ekpa je lɛ—ni tsɔɔ akɛ, akpa gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ. Ninaa ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ maa nɔ mi ekoŋŋ kɛhãa wɔ akɛ ‘ŋmɔji lɛ egba futaa kɛhã kpamɔ.’ Aso ninaa nɛɛ yeee ebuaaa wɔ ni wɔna be ni aje je lɛ nikpamɔ lɛ shishi? Eyeɔ ebuaa wɔ waa!

6. (a) Mɛɛ be “nikpamɔ be lɛ” je shishi? (b) Mɛɛ be aje ‘je lɛ nikpamɔ lɛ’ shishi? Tsɔɔmɔ mli.

6 Akɛni Yohane ninaa ni yɔɔ Kpojiemɔ yitso 14 lɛ tsɔɔ akɛ Yesu, ni ji Nikpalɔ lɛ fĩ akekre yɛ eyitso (kuku 14) hewɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ no mli lɛ awó lɛ Maŋtsɛ momo yɛ afi 1914. (Dan. 7:13, 14) No sɛɛ be ko lɛ, afã Yesu koni eje nikpamɔ lɛ shishi (kuku 15). Anaa bɔ ni shihilɛ nɛɛ tee nɔ ehã lɛ henɔ yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ ŋmaakpamɔ lɛ he lɛ mli, ekɛɛ akɛ: ‘Ŋmaakpamɔ lɛ ji je nɛŋ naagbee lɛ.’ Enɛ tsɔɔ akɛ nikpamɔ be lɛ kɛ shihilɛ nɛɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ je shishi yɛ be kome mli—afi 1914. Sɛɛ mli lɛ, nikpamɔ lɛ diɛŋtsɛ je shishi “ŋmaakpamɔ be lɛ” mli. (Mat. 13:30, 39) Kɛbashi amrɔ nɛɛ, kɛ́ wɔsusu nibii ni etee nɔ lɛ ahe lɛ, wɔnaa akɛ Yesu bɔi nɔyeli akɛ Maŋtsɛ afii komɛi asɛɛ dani nikpamɔ be lɛ je shishi. Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛjɛ afi 1914 kɛyashi afi 1919 mra beaŋ lɛ, Yesu tsuu esɛɛnyiɛlɔi ní afɔ amɛ mu lɛ ahe. (Mal. 3:1-3; 1 Pet. 4:17) Kɛkɛ ni yɛ afi 1919 lɛ, aje ‘je lɛ nikpamɔ lɛ’ shishi. Yesu fiteee be kwraa, ekɛ nyɔŋ anɔkwafo ni ahala lɛ etsɛko lɛ tsu nii kɛye ebua wɔnyɛmimɛi lɛ koni amɛna bɔ ni ebiɔ ní akɛ oyaiyeli atsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Bo lɛ susumɔ nɔ ni ba lɛ he okwɛ.

7. (a) Mɛɛ niiamlipɛimɔ ye ebua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛyɔse bɔ ni ehe ebahia ni akɛ oyaiyeli atsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? (b) Mɛni awo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ koni amɛfee?

7 Yɛ July afi 1920 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ wɔpɛi Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ lɛ, wɔnáa nɔmimaa ákɛ akɛ hegbɛ kpele ehã asafo lɛ koni eshiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ etsɔɔ.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesaia gbalɛ wiemɔi lɛ ye ebua nyɛmimɛi lɛ ni amɛna akɛ esa akɛ ashiɛ Maŋtsɛyeli sane lɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ. (Yes. 49:6; 52:7; 61:1-3) No mli lɛ, amɛleee bɔ ni baafee ni anyɛ atsu nitsumɔ nɛɛ, shi amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaagbele gbɛ lɛ ehã amɛ. (Kanemɔ Yesaia 59:1.) Akɛni wɔnyɛmimɛi lɛ na bɔ ni ehe hiaa waa ni akɛ oyaiyeli atsu nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ, awo amɛ hewalɛ koni amɛwo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli la. Te nyɛmimɛi lɛ fee amɛnii yɛ he amɛhã tɛŋŋ?

8. Yɛ afi 1921 lɛ, mɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he anɔkwalei enyɔ ni he hiaa wɔnyɛmimɛi lɛ nu shishi?

8 Yɛ December afi 1921 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ tswa adafi akɛ: “Atsu nitsumɔ lɛ waa yɛ afi nɛɛ mli fe afii fɛɛ ni eho, ni mɛi babaoo enu anɔkwale lɛ he sane lɛ yɛ afi 1921 nɛɛ mli fe nyɛsɛɛ afi lɛ.” Buu-Mɔɔ lɛ kɛfata he akɛ: “Kɛ̃lɛ nitsumɔ babaoo yɛ lolo ni abaatsu. . . . Nyɛhãa wɔjɛa wɔtsuiiaŋ wɔkɛ miishɛɛ atsua.” Kadimɔ bɔ ni nyɛmimɛi lɛ yɔse shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he anɔkwalei enyɔ nɛɛ nɔŋŋ ni he hiaa ni Yesu hã ekaselɔi lɛ le lɛ: Ebiɔ ni akɛ oyaiyeli atsu nitsumɔ lɛ, ni nitsulɔi lɛ hu yɛ miishɛɛ.

9. (a) Yɛ afi 1954 lɛ, mɛni Buu-Mɔɔ lɛ wie yɛ nikpamɔ nitsumɔ lɛ he, ni mɛni hewɔ?  (b) Mɛɛ hiɛyaa aná yɛ shiɛlɔi ayifalɛ lɛ mli yɛ afii 50 ni eho lɛ amli? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Jeŋ Muu Fɛɛ Shweremɔ” lɛ.)

9 Yɛ afi 1930 afiiaŋ be ni wɔnyɛmimɛi lɛ enu shishi akɛ, tooi krokomɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo baakpɛlɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ nɔ sɛɛ lɛ, atee nɔ awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli la. (Yes. 55:5; Yoh. 10:16; Kpoj. 7:9) Mɛni jɛ mli ba? Maŋtsɛyeli lɛ sane lɛ he shiɛlɔi lɛ ayifalɛ fo mli kɛjɛ 41,000 yɛ afi 1934 kɛyashɛ 500,000 yɛ afi 1953! December 1, 1954 Buu-Mɔɔ lɛ mu sane naa yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Yehowa mumɔ lɛ kɛ e-Wiemɔ lɛ mli hewalɛ lɛ ji nɔ ni etsu nikpamɔ kpele nɛɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ.” bZak. 4:6.

 

JEŊ MUU FƐƐ SHWEREMƆ

Maŋ

1962

1987

2013

Australia

15,927

46,170

66,023

Brazil

26,390

216,216

756,455

France

18,452

96,954

124,029

Italy

6,929

149,870

247,251

Japan

2,491

120,722

217,154

Mexico

27,054

222,168

772,628

Nigeria

33,956

133,899

344,342

Philippines

36,829

101,735

181,236

U.S. of America

289,135

780,676

1,203,642

Zambia

30,129

67,144

162,370

 

BIBLIA NIKASEMƆI ABƆ NI AFEƆ LƐ MIIYA HIƐ

1950

234,952

1960

646,108

1970

1,146,378

1980

1,371,584

1990

3,624,091

2000

4,766,631

2010

8,058,359

Nɔ ni Ejɛ Nikpamɔ lɛ Mli Eba —Agba Afɔ̃ Shi yɛ Mfonirifeemɔ Wiemɔŋ

10, 11. Yɛ sinapi wu lɛ he abɛbua lɛ mli lɛ, te wu lɛ kwɛ̃ɛ lɛ he nibii lɛ ateŋ nɔ ni awie he?

10 Yɛ Yesu Maŋtsɛyeli lɛ he abɛbuai lɛ amli lɛ, ekɛ wiemɔi ni mli kã shi faŋŋ tsu nii kɛtsɔɔ nɔ ni baajɛ nikpamɔ nitsumɔ lɛ mli aba. Hã wɔsusu sinapi wu lɛ kɛ masha lɛ ahe abɛbuai lɛ ahe wɔkwɛ. Wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama bɔ ni gbalɛi nɛɛ eba mli ehã yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ anɔ titri.

11 Sinapi wu lɛ he abɛbua lɛ. Nuu ko du sinapi wu. Ekwɛ̃ ebatsɔ tso wulu ni ŋwɛi loofɔji bahiɔ nɔ. (Kanemɔ Mateo 13:31, 32.) Te sinapi wu lɛ kwɛ̃ɛ lɛ he nibii lɛ ateŋ nɔ ni awie he yɛ abɛbua nɛɛ mli lɛ? (1) Bɔ ni ekwɛ̃ ehã lɛ yɛ naakpɛɛ. “Wu bibioo fe shikpɔŋ lɛ nɔ wui fɛɛ” lɛ batsɔ tso “ni egbálaa niji kpelei.” (Mar. 4:31, 32) (2) Awo shi akɛ ebaada. “Kɛ́ adu [wu] lɛ, ekwɛ̃ɔ.” Yesu ekɛɛɛ akɛ, “Ekolɛ, ebaakwɛ̃.” Moŋ lɛ, ewie akɛ: “Ekwɛ̃ɔ.” Anyɛɛɛ atsĩ ekwɛ̃ɛ lɛ naa. (3) Tso lɛ daa ni kooloi baa nɔ, efeɔ amɛshihilɛhe. ‘Ŋwɛi loofɔji bahiɔ nɔ, ni amɛfeɔ tsũi yɛ ehɔŋ lɛ shishi.’ Mɛɛ gbɛ nɔ nibii etɛ ni awie he nɛɛ kɔɔ ŋmɛnɛ beaŋ mumɔŋ nikpamɔ lɛ he?

12. Te sinapi wu lɛ he abɛbua lɛ kɔɔ ŋmɛnɛ beaŋ nikpamɔ lɛ he ehãa tɛŋŋ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Biblia Mli Nikasemɔi Anɔyaa” lɛ hu.)

12 (1) Ekwɛ̃ɛ loo edaa lɛ: Abɛbua lɛ hãa anaa Maŋtsɛyeli sane lɛ kɛ Kristofoi asafo lɛ shweremɔ. Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ lɛ, atee nɔ abua nakai nikpalɔi ni kɛ ekãa tsuɔ nii lɛ anaa awo Kristofoi asafo ni ato shishi ekoŋŋ lɛ mli. No beaŋ lɛ, nitsulɔi lɛ ayi faaa kwraa, shi amɛyi bafa oyayaayai. Anɔkwa, ekwɛ̃ɛ ni ji amɛyifalɛ kɛjɛ afi 1900 mra beaŋ afiiaŋ lɛ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ etee hiɛ waa naakpa. (Yes. 60:22) (2) Shiwoo loo nɔmimaa: Anyɛko atsĩ Kristofoi asafo lɛ shweremɔ ni ji ekwɛ̃ɛ lɛ naa kɔkɔɔkɔ. Ekɔɔɔ he eko naatsĩi ni Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ kɛba dumɔwu bibioo lɛ nɔ lɛ, etee nɔ ekwɛ̃, ni ji eshwere—enyɛ eye gbɛtsiinii fɛɛ anɔ. (Yes. 54:17) (3) Shihilɛhe: “Ŋwɛi loofɔji” ni bafeɔ amɛshihilɛhe yɛ tso lɛ nɔ lɛ damɔ shi kɛhã aŋkroaŋkroi akpekpei komɛi ni hiɛ tsui kpakpa, ni jɛ shikpɔji aaafee 240 anɔ ni amɛkpɛlɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni ajajeɔ lɛ nɔ kɛbatsɔmɔ Kristofoi asafo lɛ fã lɛ. (Ezek. 17:23) Biɛ amɛnáa mumɔŋ niyenii, hejɔɔmɔ, kɛ hebuu yɛ.—Yes. 32:1, 2; 54:13.

Sinapi wu lɛ he abɛbua lɛ hãa wɔnaa akɛ mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ náa hejɔɔmɔhe kɛ hebuu (Kwɛmɔ kuku 11, 12)

13. Mɛɛ shweremɔ he awie yɛ masha lɛ he abɛbua lɛ mli?

13 Masha lɛ he abɛbua lɛ. Be ni yoo ko kɛ masha fioo ko futu ma babaoo lɛ, masha lɛ hã fɛɛ naa bawa. (Kanemɔ Mateo 13:33.) Mɛɛ shweremɔ he awie yɛ abɛbua nɛɛ mli lɛ? Hã wɔsusu enyɔ ahe wɔkwɛ. (1) Shweremɔ lɛ kɛ tsakemɔ ba. Masha lɛ tee nɔ esha ma lɛ “kɛyashi beyinɔ ni fɛɛ sha” loo enaa wa. (2) Shweremɔ lɛ gbɛ shwã. Masha lɛ sha “ma tsesei etɛ” lɛ fɛɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ nibii enyɔ ni awie he nɛɛ kɔɔ ŋmɛnɛ beaŋ mumɔŋ nikpamɔ lɛ he?

14. Te masha lɛ he abɛbua lɛ kɔɔ ŋmɛnɛ beaŋ nikpamɔ lɛ he ehãa tɛŋŋ?

14 (1) Tsakemɔ: Masha lɛ damɔ shi kɛhã Maŋtsɛyeli sane lɛ, ni ma lɛ damɔ shi kɛhã gbɔmɛi. Bɔ ni kɛ́ akɛ masha futu ma lɛ, etsakeɔ lɛ lɛ, nakai nɔŋŋ be ni aŋkroaŋkroi kpɛlɛɔ Maŋtsɛyeli sane lɛ nɔ lɛ amɛfeɔ tsakemɔi yɛ amɛtsuii amli. (Rom. 12:2) (2) Egbɛɔ eshwãa: Masha lɛ ni sha ma lɛ fɛɛ lɛ damɔ shi kɛhã Maŋtsɛyeli sane lɛ gbɛɛ kɛshwãmɔ. Masha lɛ náa ma lɛ nɔ hewalɛ fiofio kɛyashiɔ eshaa ma lɛ fɛɛ. Nakai nɔŋŋ Maŋtsɛyeli sane lɛ egbɛ eshwã “kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔf. 1:8) Bɔ ni naagbee mli aahu lɛ esha ma muu lɛ fɛɛ lɛ tsɔɔ hu akɛ, Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ baashɛ shikpɔji po ni atsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa yɛ mli lɛ anɔ kɛ̃, eyɛ mli akɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli fã kpotoo yɛ nakai shikpɔji lɛ anɔ lɛ ejeŋ kpo faŋŋ moŋ.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 60:5, 22 lɛ eba mli? (Kwɛmɔ akrabatsai ni ji “ Yehowa Hã Anyɛ Afee” kɛ “ Bɔ ni ‘Mɔ Bibioo lɛ Ebatsɔ Maŋ Wulu’” lɛ hu.)

15 Aaafee afii 800 dani Yesu bu nakai abɛbuai lɛ, Yehowa tsɔ Yesaia nɔ ekɛ wiemɔi komɛi ni hiɛ kpaŋ nɔ tsu nii kɛgba bɔ ni wɔŋmɛnɛ beaŋ mumɔŋ nikpamɔ lɛ baaji ahã kɛ miishɛɛ ni ekɛbaaba lɛ he sane efɔ̃ shi. c Yehowa wie mɛi ni baafrɔke ‘kɛjɛ shɔŋŋ’ kɛba esafo lɛ mli lɛ he. Egbala ejwɛŋmɔ kɛtee “yoo” ko nɔ, ni ŋmɛnɛ lɛ yoo lɛ damɔ shi kɛhã mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ewie akɛ: ‘Ohiŋmɛi baana; obaaná miishɛɛ kɛteke nɔ, ni otsui baatɔ, ni obaanya. Ejaakɛ akɛ jeŋmaji lɛ ajwetrii baaba abahã bo; akɛ amɛjwetrii baajɛ ŋshɔ sɛɛ abahã bo.’ (Yes. 60:1, 4, 5, 9) Kwɛ bɔ ni wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale hã! Ŋmɛnɛ lɛ, be ni mɛi ni kɛ afii saŋŋ esɔmɔ Yehowa lɛ naa bɔ ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni yɔɔ amɛshikpɔji anɔ lɛ ayi faa kɛjɛ mɛi fioo kɛshɛɔ akpei pii lɛ, amɛmii shɛɔ amɛhe waa.

Nɔ Hewɔ ni Yehowa Tsuji Fɛɛ Amii Baanyɛ Ashɛ Amɛhe

16, 17. Mɛɛ yiŋtoo kome hewɔ ‘nidulɔ lɛ kɛ nikpalɔ lɛ fɛɛ náa miishɛɛ lɛ’? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Bɔ ni Dɛhiɛmɔ Woji Enyɔ Komɛi Ná Mɛi Enyɔ Atsuii Anɔ Hewalɛ hã yɛ Amazon” lɛ hu.)

16 Kaimɔ akɛ Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: ‘Mɔ ni kpaa lɛ miibua yibii anaa eeto naanɔ wala, koni mɔ ni duɔ lɛ kɛ mɔ ni kpaa lɛ fɛɛ afee ekome kɛnya.’ (Yoh. 4:36) Mɛɛ gbɛ nɔ ‘wɔfeɔ ekome kɛnyaa’ yɛ jeŋ fɛɛ nikpamɔ lɛ mli? Yɛ gbɛi pii anɔ. Hã wɔsusu emli etɛ ahe wɔkwɛ.

17 Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛ́ wɔna gbɛfaŋnɔ ni Yehowa tsuɔ yɛ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe. Kɛ́ wɔshiɛ Maŋtsɛyeli sane lɛ, belɛ wɔdu wu ji no. (Mat. 13:18, 19) Kɛ́ wɔye wɔbua mɔ ko ni ebatsɔ Kristo kaselɔ lɛ, belɛ wɔkpa yibii ji no. Ni wɔ fɛɛ wɔmii shɛɔ wɔhe waa be ni wɔnaa bɔ ni Yehowa tsɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehãa Maŋtsɛyeli wu lɛ “kwɛ̃ɔ ni edaa” lɛ. (Mar. 4:27, 28) Dumɔwui ni wɔshwãa lɛ ekomɛi kwɛ̃ɔ sɛɛ mli, ni mɛi krokomɛi kpaa. Ekolɛ, oná wɔnyɛmiyoo Joan ni yɔɔ Britain, ni abaptisi lɛ afii 60 ni eho lɛ niiashikpamɔ lɛ eko pɛŋ. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛ mɛi komɛi kpeɔ ni amɛkɛɔ mi akɛ, afii komɛi ni eho lɛ midu wu yɛ amɛtsuiŋ be ni mishiɛ mitsɔɔ amɛ lɛ. Asomoaŋ sɛɛ mli lɛ, Odasefoi krokomɛi kɛ amɛ kase Biblia lɛ, ni amɛye amɛbua amɛ ni amɛbatsɔmɔ Yehowa tsuji. Mimii shɛɔ mihe akɛ wu ni midu lɛ da, ni akpa.”—Kanemɔ 1 Korintobii 3:6, 7.

18. Mɛɛ yiŋtoo ni hãa wɔnáa miishɛɛ atsĩ tã yɛ 1 Korintobii 3:8 lɛ?

18 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ wɔhã nɔ ni Paulo wie lɛ hi wɔjwɛŋmɔŋ lɛ, ehãa wɔhiɔ shi akɛ nitsulɔi ni yɔɔ miishɛɛ, ekɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aaaná lɛ diɛŋtsɛ enyɔmɔwoo, yɛ lɛ diɛŋtsɛ enitsumɔ naa.” (1 Kor. 3:8) Adamɔɔ nitsumɔ lɛ nɔ awoɔ mɔ nyɔmɔ, jeee yibii ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ. Kwɛ bɔ ni shiwoo nɛɛ hãa mɛi ni shiɛɔ yɛ hei ni abooo sane lɛ toi tsɔ, ni ji shikpɔji ni wooo yibii tsɔ lɛ anɔ lɛ atsuii nyɔɔ amɛmli hãa! Yɛ Yehowa hiɛ lɛ, Odasefonyo fɛɛ Odasefonyo ni jɛɔ etsuiŋ fɛɛ ekɛ ehe woɔ nidumɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ‘woɔ yibii pii,’ ni no hewɔ lɛ, mɔ lɛ baanyɛ aná miishɛɛ.—Yoh. 15:8; Mat. 13:23.

19. (a) Te Yesu gbalɛ ni yɔɔ Mateo 24:14 lɛ kɔɔ wɔmiishɛɛ lɛ he ehãa tɛŋŋ? (b) Kɛ́ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ ebatsɔmɔɔɔ kaselɔi po lɛ, mɛni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔŋ?

19 Nɔ ni ji etɛ lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe akɛ wɔnitsumɔ lɛ woɔ gbalɛ obɔ̃. Susumɔ hetoo ni Yesu kɛhã ebɔfoi lɛ he okwɛ, amɛbi lɛ akɛ: “Mɛni baafee be ni oba lɛ kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee gbii lɛ he okadi lɛ?” Ekɛɛ amɛ akɛ okadi lɛ fã ko ji jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Ani no mli lɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ he ewieɔ lɛ? Dabi. Ekɛɛ akɛ: “Abaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa nɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ koni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase.” (Mat. 24:3, 14NW) Enɛ tsɔɔ akɛ, Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ, ni ji wu dumɔ lɛ ji okadi lɛ fã ko. No hewɔ lɛ, be ni wɔshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ, wɔhãa ehiɔ wɔjwɛŋmɔ mli akɛ kɛ́ mɛi lɛ ebatsɔmɔɔɔ kaselɔi po lɛ, wɔtsu nɔ ko kɛ̃ akɛni wɔye amɛ “odase” lɛ hewɔ. d Hɛɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni mɛi feɔ amɛnii amɛhãa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ, wɔ hu wɔfata mɛi ni nitsumɔ woɔ Yesu gbalɛ lɛ obɔ̃ lɛ ahe, kɛfata he lɛ, wɔsɔmɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi.” (1 Kor. 3:9) Eji anɔkwale akɛ wɔyɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni wɔmii baanyɛ ashɛ wɔhe!

“Kɛjɛ Hulu Shitee Mli Kɛyashi Eshinyɔɔ Mli”

20, 21. (a) Wiemɔi ni yɔɔ Maleaki 1:11 lɛ miiná emlibaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni okpɛ mli akɛ obaafee yɛ nikpamɔ nitsumɔ lɛ he, ni mɛni hewɔ?

20 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Yesu ye ebua ekaselɔi lɛ koni amɛna bɔ ni ebiɔ ni akɛ oyaiyeli atsu nikpamɔ nitsumɔ lɛ ahã. Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, Yesu eye ebua eŋmɛnɛ beaŋ kaselɔi lɛ ni amɛyɔse nakai anɔkwa sane lɛ nɔŋŋ. Enɛ ehã Nyɔŋmɔ webii lɛ ewo amɛnitsumɔ lɛ mli la waa diɛŋtsɛ. Anɔkwa, anyɛko atsĩ nikpamɔ nitsumɔ lɛ naa kɔkɔɔkɔ. Taakɛ Maleaki gba fɔ shi lɛ, ŋmɛnɛ lɛ aatsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ “kɛjɛ hulu shitee mli kɛyashi eshinyɔɔ mli.” (Mal. 1:11) Hɛɛ, kɛjɛ hulu shitee mli kɛyashi eshinyɔɔ mli—kɛjɛ bokã kɛyashi anai, he fɛɛ he kwraa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ—nidulɔi lɛ kɛ nikpalɔi lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii, ni amɛfeɔ ekome kɛnyaa. Ni kɛjɛ hulu shitee mli kɛyashi eshinyɔɔ mli—kɛjɛ leebi kɛyashi gbɛkɛ, loo gbi muu lɛ fɛɛ—lɛ, wɔkɛ oyaiyeli kɛ hiɛdɔɔ shiɛɔ.

21 Kɛ́ wɔkwɛ aaafee afii 100 ni eho lɛ, ni wɔna bɔ ni kuu bibioo ni ji Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ayi ebafa kɛbatsɔ “maŋ ni wa” loo maŋ wulu lɛ, ‘wɔtsui tɔɔ ni wɔmiishɛɛ lɛ yiɔ kɛtekeɔ nɔ.’ (Yes. 60:5, 22) Esa akɛ wɔhã nakai miishɛɛ lɛ kɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa, ni ji “nikpamɔ Nuŋtsɔ lɛ” akanya wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ koni wɔya nɔ wɔtsu wɔgbɛfaŋnɔ kɛgbe nikpamɔ kpele ni enɔ eko bako dã lɛ naa owula kosɛɛ!—Luka 10:2.

a Abaanyɛ akɛ nɔ ni Yesu wie yɛ bɔ ni ‘ŋmɔji lɛ egba futaa kɛhã kpamɔ’ lɛ he lɛ ato atadei yɛji ni ekolɛ Samariabii ni Yesu na akɛ amɛmiibɛŋkɛ lɛ lɛ wo lɛ ahe.

b Kɛ́ ootao ole nakai afii lɛ kɛ afii nyɔŋmai komɛi ni nyiɛ sɛɛ lɛ ahe nibii krokomɛi lɛ, wɔmiiwo bo hewalɛ ni okane Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom wolo lɛ baafa 425-520 ni tsɔɔ nɔ ni jɛ nikpamɔ nitsumɔ lɛ mli kɛba kɛjɛ afi 1919 kɛyashi afi 1992 lɛ.

c Kɛ́ ootao ole gbalɛ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ he saji fitsofitso lɛ, kwɛmɔ Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II, baafa 303-320.

d No mli lɛ, mra beaŋ Biblia Kaselɔi lɛ enu nakai anɔkwa sane lɛ shishi momo. November 15, 1895 Buu-Mɔɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ abaanyɛ abua akoko fioo pɛ po naa lɛ, no lɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, abaanyɛ aye anɔkwale lɛ he odase. . . . Mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ashiɛ sane kpakpa lɛ.”