Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 10

Matsɛ ɔ Tsu E We Bi A He Ngɛ Mumi Mi

Matsɛ ɔ Tsu E We Bi A He Ngɛ Mumi Mi

OTI NƐ NGƐ YI NƐ Ɔ MI

Nɔ́ he je nɛ Yesu tsu e we bi a he ngɛ mumi mi, kɛ bɔ nɛ e tsu a he ha

1-3. Mɛni Yesu pee benɛ e na kaa a ngɛ sɔlemi we ɔ he mu woe ɔ?

 YESU ngɛ bu nɛ mi kuɔ kɛ ha sɔlemi we nɛ ngɛ Yerusalem ɔ, ejakaa e le nɔ́ nɛ sɔlemi we ɔ daa si ha. Kɛ je blema nɛ a kɛ sɔlemi we ɔ tsu ní kaa he nɛ a jaa Mawu ngɛ ngɛ anɔkuale mi ngɛ zugba a nɔ. Se e sa nɛ jami nɛ a kɛ ma ha Yehowa Mawu nɛ ngɛ klɔuklɔu ɔ he nɛ tsɔ. Mo susu bɔ nɛ Yesu nu he ha benɛ e na kaa nihi ngɛ sɔlemi we ɔ he mu woe ngɛ Nisan 10, jeha 33 ɔ mi ɔ he nɛ o hyɛ. Mɛni nɛ ya nɔ?​—Kane Mateo 21:12, 13.

2 Ngɛ sɔlemi we ɔ kpo ɔ nɔ he nɛ Ma Je li ɔmɛ ngɛ ɔ, ní juali hɛ tsuli kɛ sika tsakeli sisiɔ nihi nɛ a ma afɔle sami ha Yehowa a. a Yesu ‘fie nihi nɛ ngɛ ní juae, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ ní hee ɔ tsuo kɛ je lejɛ ɔ, nɛ e sake sika tsakeli ɔmɛ a we okplɔɔ ɔmɛ ngɔ fia si.’ (Mo kɛ to Nehemia 13:7-9 ɔ he.) E kã nihi nɛ a foɔ mɛ pɛ a nɔ́ mi, nɛ a kɛ e Tsɛ ɔ we ɔ “pee ojo fiali a laami he” ɔ a hɛ mi. E sa nɛ jami nɛ a kɛ ma ha e Tsɛ ɔ he nɛ tsɔ!

3 Jeha lafa komɛ a se benɛ a wo Yesu Mesia Matsɛ ɔ, e kpale tsu sɔlemi we ko he,​—e kɔɔ nihi tsuo nɛ a suɔ kaa a ma ja Yehowa bɔ nɛ maa sa Yehowa hɛ mi ɔ a he. Lɛɛ mɛni sɔlemi we nɛ Yesu tsu he ɔ?

A Tsu “Osɔfo Ɔmɛ” A He

4, 5. (a) Yesu tsu e se nyɛɛli a he kɛ je jeha 1914 kɛ ya si jeha 1919 ɔ sisije ngɛ mɛni blɔ nɔ? (b) Anɛ jamɛ a be ɔ mi nɛ Mawu we bi a he tsumi ɔ ba nyagbe lo? Moo tsɔɔ nya.

4 Kaa bɔ nɛ wa na ngɛ womi nɛ ɔ Yi 2 ɔ mi ɔ, benɛ a wo Yesu Matsɛ ngɛ jeha 1914 ɔ se ɔ, Yesu kɛ e Tsɛ ɔ ba hyɛ mumi mi sɔlemi we, nɛ ji jami klɔuu blɔ nya nɛ a to ɔ. b Akɛnɛ a ba hyɛ sɔlemi we ɔ he je ɔ, Matsɛ ɔ na kaa e he hia nɛ a tsu Kristofohi nɛ a pɔ mɛ nu, nɛ a ji “osɔfo ɔmɛ” ɔ a he. (Mal. 3:1-3) Kɛ je jeha 1914 kɛ ya si jeha 1919 ɔ sisije ɔ, Yehowa nɛ ji “Sika Tsu Ga Ní Tsulɔ” ɔ tsu e we bi a he. E tsu a he kɛ gu blɔ nɛ e ngmɛ nɛ a kɛ kahi, kɛ yi mi wami slɔɔtohi kpe ɔ nɔ. Bua jɔmi sane ji kaa nihi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ gblee ka a mi, nɛ a he tsɔ, nɛ a he su, nɛ a fia a pɛɛ si kaa a kɛ kã ma fĩ Mesia Matsɛ ɔ se!

5 Anɛ Mawu we bi a he tsumi ɔ ba nyagbe lo? Dɛbi. Kɛ gu Mesia Matsɛ ɔ nɔ ɔ, Yehowa yaa nɔ nɛ e yeɔ bua e we bi konɛ a he nɛ tsɔ, bɔ nɛ pee nɛ a ya nɔ nɛ a hi mumi mi sɔlemi we ɔ mi ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi. Ngɛ yihi enyɔ nɛ nyɛɛ se ɔmɛ a mi ɔ, wa maa kase bɔ nɛ Yehowa tsu e we bi a he nɛ a he tsɔ ngɛ je mi bami mi, kɛ bɔ nɛ e tsu asafo ɔ he ɔ he ní. Se kekleekle ɔ, nyɛ ha nɛ wa susu mumi mi he tsɔmi he. Yesu pee níhi kɛ ye bua e se nyɛɛli konɛ a he nɛ tsɔ ngɛ mumi mi. Wa naa ní nɛ ɔmɛ ekomɛ, nɛ ekomɛ hu lɛɛ waa kɛ wa hɛngmɛ nɛ́. Se ke wa susu níhi nɛ Yesu pee ɔ he ɔ, e maa wo wa hemi kɛ yemi mi he wami wawɛɛ.

“Nyɛɛ Pee Nyɛ He Klɔuklɔu”

6. Mlaahi nɛ Yehowa kɛ ha Yuda bi nɛ a ngɔ mɛ nyɔguɛ ɔ ye bua wɔ nɛ wa nu mumi mi he tsɔmi sisi ngɛ mɛni blɔ nɔ?

6 Mɛni ji mumi mi he tsɔmi? Benɛ Yuda bi nɛ a ji nyɔguɛhi ngɛ Babilon yaa a ma mi ngɛ jeha lafa ekpa loko a fɔ Kristo ɔ mi ɔ, Yehowa de mɛ nɔ́ ko. Nyɛ ha nɛ wa susu nɔ́ nɛ Yehowa de mɛ ɔ he, kɛkɛ wa maa na sane bimi nɛ ɔ heto. (Kane Yesaya 52:11.) A kpɔ̃ mɛ kɛ je nyɔguɛ yemi mi, nɛ a yaa Yerusalem konɛ a ya ma sɔlemi we ɔ, nɛ a to anɔkuale jami sisi ekohu. (Ezra 1:2-4) Yehowa suɔ nɛ e we bi nɛ a je a he kulaa kɛ je Babilon jami mi ní peepeehi a he. Mo kadi kaa e wo mɛ mlaa slɔɔtohi: “Nyɛ ko ta nɔ́ ko nɛ he tsɔ we he,” “nyɛɛ je Babilonia,” kɛ “nyɛɛ pee nyɛ he klɔuklɔu.” E sɛ nɛ a kɛ lakpa jami nɛ futu Yehowa jami nɛ ngɛ klɔuu ɔ. Lɛɛ mɛni wa ma nyɛ ma de kɛ mwɔ nya mɔ? Mumi mi he tsɔmi biɔ nɛ wa je wa he kɛ je lakpa jami mi tsɔɔmihi kɛ ní peepeehi a he.

7. Mɛni blɔ nya Yesu to kɛ ye bua e se nyɛɛli konɛ a he nɛ tsɔ ngɛ mumi mi?

7 Benɛ a wo Yesu Matsɛ se be bɔɔ pɛ ɔ, e to blɔ nya nɛ e ye bua e se nyɛɛli konɛ a he nɛ tsɔ ngɛ mumi mi. Tsɔlɔ anɔkualetsɛ kɛ ní lelɔ ɔ nɛ Kristo hla ngɛ jeha 1919 ɔ ji blɔ nya nɛ e to ɔ nɛ. (Mat. 24:45) Benɛ e ke suu jamɛ a jeha a, Baiblo Kaseli ɔmɛ je a he kɛ je lakpa jami mi tsɔɔmihi a he momo. Se loloolo ɔ, e he hia nɛ a tsu a he ngɛ mumi mi. Kɛ gu tsɔlɔ anɔkualetsɛ ɔ nɔ ɔ, Kristo ye bua e webi bɔɔbɔɔbɔɔ nɛ a ba nu sisi kaa gbijlɔ kɛ ní peepee komɛ ngɛ nɛ e sa kaa a kua. (Abɛ 4:18) Nyɛ ha nɛ wa susu enɛ ɔ he nɔ hyɛmi ní komɛ a he nɛ waa hyɛ.

Anɛ E Sa Kaa Kristofohi Nɛ A Ye Bloonya Lo?

8. Mɛni Baiblo Kaseli ɔmɛ le ngɛ Bloonya yemi he, se mɛni a nyɛ we nɛ a yɔse?

8 Baiblo Kaseli ɔmɛ le momo kaa Bloonya yemi je wɔ jami mi, nɛ a fɔ we Yesu ngɛ December 25. December 1881 Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ de ke: “A ngɔ wɔ jali babauu kɛ ba sɔlemi ɔ mi. Se biɛ kaa wɔ jali ɔ pɛ nɛ tsake, ejakaa wɔnɔ ɔmɛ ba pee sɔlemi ɔ we osɔfohi, nɛ a ngɔ Kristofohi a biɛhi kɛ wo gbijlɔhi nɛ je wɔ jami mi ɔ​—Bloonya ji a kpɛti kake.” Ngɛ jeha 1883 ɔ mi ɔ, a ngma munyu ko nɛ e yi ji, “Mɛni be a fɔ Yesu?” ngɛ Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ mi, nɛ a tsɔɔ mi kaa a fɔ Yesu maa pee October sisije. c Se kɛ ɔ, Baiblo Kaseli ɔmɛ nɛ́ kaa e sa nɛ a kpa Bloonya yemi. Betel weku ɔ mi bi nɛ a ngɛ Brooklyn ɔ po ya nɔ nɛ a ye Bloonya. Se níhi bɔni tsakemi ngɛ jeha 1926 mi. Mɛni he je?

9. Mɛni ji nɔ́ nɛ Baiblo Kaseli ɔmɛ ba yɔse ngɛ Bloonya yemi he?

9 Baiblo Kaseli ɔmɛ hyɛ munyu nɛ ɔ mi, nɛ a susu he saminya, nɛ a na kaa Bloonya ji wɔ jali a ní peepee nɛ wui Mawu hɛ mi nyami kulaa. Munyu nɛ e yi ji, “He Nɛ Bloonya Je” nɛ a ngma ngɛ December 14, 1927 The Golden Age ɔ mi ɔ tsɔɔ kaa Bloonya ji wɔ jali a gbijlɔ, nɛ hɛja jemi kɛ wɔ jami ji nɔ́ titli nɛ e woɔ mi he wami. Womi ɔ tsɔɔ mi heii kaa Kristo fa we kaa a ye jamɛ a gbijlɔ ɔ. Womi ɔ mwɔ munyu nɛ kɔɔ Bloonya yemi he ɔ nya ke: “Abosiami kɛ je ɔ lɛ ha nɛ Bloonya yemi gbɛ fia . . . e ji odase nɛ tsɔɔ kaa e sɛ nɛ nihi nɛ a jɔɔ a he nɔ kulaa kɛ ha Yehowa jami ɔ nɛ a ye.” E be nyakpɛ kaa ngɛ December nyɔhiɔ ɔ mi ngɛ jamɛ a jeha a mi ɔ, Betel weku ɔ yi Bloonya​—nɛ a kpa yemi kulaa!

10. (a) Mɛni nɛ ya nɔ ngɛ December 1928 ɔ mi nɛ a kɛ kpa Bloonya he bo wawɛɛ? (Hyɛ daka nɛ ji, “ He Nɛ Bloonya Je, Kɛ Nɔ́ He Je Nɛ Nihi Yeɔ” ɔ hulɔ.) (b) Mɛni blɔ nɔ nɛ a hɛli Mawu we bi si ngɛ gbijlɔ yemi kpahi nɛ e sa kaa a yu a he ngɛ a he ɔ he? (Hyɛ daka nɛ ji, “ A Kpa Gbijlɔ Kpahi A He Bo” ɔ mi.)

10 Ngɛ jeha nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, a tsɔɔ níhi nɛ kɔɔ Bloonya yemi he ɔ mi fitsofitso kɛ tsɔɔ Baiblo Kaseli ɔmɛ. Ngɛ December 12, 1928 ɔ, Nyɛminyumu Richard H. Barber, nɛ je asafo ɔ ní tsumi yi ɔ tu magbɛ nɔ munyu ko ngɛ hleedio nɔ kɛ kpa gbijlɔ nɛ he tsɔ we nɛ ɔ he bo. Kɛ Mawu we bi pee a ní ngɛ blɔ tsɔɔmi nɛ ngɛ heii nɛ je asafo ɔ ní tsumi yi ɔ he ha kɛɛ? Benɛ Nyɛminyumu Charles Brandlein ngɛ benɛ e kɛ e weku ɔ kpa Bloonya yemi ɔ he munyu tue ɔ, e de ke: “Anɛ e hao wɔ kaa wa sake níhi nɛ je wɔ jami mi nɛ ɔ kɛ fɔ he lo? E hɛwi wɔ kulaa. . . . E ngɛ kaa tade nɛ mu ko tlɔ mi nɛ wa sake fɔ he.” Nyɛminyumu Henry A. Cantwell nɛ pee se ɔ, e sɔmɔ kaa kpɔ mi nɔ hyɛlɔ, nɛ́ lɛ hu e pee jã a de ke: Wa bua jɔ wawɛɛ kaa wa nyɛ nɛ wa kpa Bloonya yemi konɛ wa kɛ tsɔɔ kaa wa suɔ Yehowa. Kristo se nyɛɛli anɔkualetsɛmɛ suɔ kaa a maa pee tsakemihi, nɛ a kɛ a he be gbijlɔhi nɛ je wɔ jami mi ɔ mi woe. d​—Yoh. 15:19; 17:14.

11. Mɛni wa ma nyɛ maa pee kɛ fĩ Mesia Matsɛ ɔ se?

11 Hyɛ nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ Baiblo Kaseli anɔkualetsɛmɛ nɛ ɔmɛ pee kɛ ha wɔ! Ke wa susu a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ he ɔ, e haa nɛ wa biɔ wa he ke: ‘Kɛ i peeɔ ye ní ngɛ blɔ tsɔɔmi nɛ jeɔ tsɔlɔ anɔkualetsɛ kɛ ní lelɔ ɔ ngɔ kɛ ba a he ha kɛɛ? Anɛ i kɛ ye tsui tsuo kplɛɛɔ nɔ, nɛ i kɛ nɔ́ nɛ i kase ɔ tsuɔ ní lo?’ Wa tsui mi nɛ wa maa je kɛ pee tue bumi ɔ tsɔɔ kaa wa fĩ Mesia Matsɛ nɛ e kɛ tsɔlɔ anɔkualetsɛ ɔ ngɛ ní tsue kɛ ngɛ wɔ mumi mi niye ní hae ngɛ be nɛ sa mi ɔ se.​—Níts. 16:4, 5.

Anɛ E Sa Kaa Kristofohi Kɛ Klɔɔsu Nɛ Tsu Ní Lo?

Jlasi nɛ klɔɔsu ngɛ mi (Hyɛ kuku 12 kɛ 13)

12. Mɛni Baiblo Kaseli ɔmɛ kɛ jehahi babauu susu ngɛ klɔɔsu ɔ he?

12 Baiblo Kaseli ɔmɛ kɛ jehahi babauu susu kaa klɔɔsu ɔ ji Kristofohi a kadimi nɔ́. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, a susuu we kaa e sa nɛ a ja klɔɔsu ɔ, ejakaa a le kaa amaga jami hí. (1 Kor. 10:14; 1 Yoh. 5:21) Ngɛ jeha 1883 ɔ mi tɔɔ nɛ Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ gba mi kpoo nɛ e de ke, “Mawu sume amaga jami.” Se sisije ɔ, Baiblo Kaseli ɔmɛ susu kaa tɔmi ko be klɔɔsu kɛ ní tsumi he. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, a ngɔɔ jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi ɔ kɛ mɛtɛɛ a gugue nɔ kaa kadimi nɔ́. Ngɛ a blɔ fã mi ɔ, jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi ɔ tsɔɔ kaa ke a ye anɔkuale kɛ ya su gbenɔ mi ɔ, a ma ha mɛ wami kaa kunimi nɛ a ye ɔ he jlasi. Kɛ je jeha 1891 ɔ, a bɔni jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi ɔ he okadi tɛni mi ngɛ Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ hɛ mi.

13. Mɛni Kristo se nyɛɛli ɔmɛ ba nu sisi ngɛ klɔɔsu kɛ ní tsumi he? (Hyɛ daka nɛ ji, “ A Tsɔɔ Nɔ́ He Je Nɛ E Sɛ Nɛ Waa Kɛ Klɔɔsu ɔ Nɛ Tsu Ní ɔ Mi Bɔɔbɔɔbɔɔ” ɔ hulɔ.)

13 Baiblo Kaseli ɔmɛ a bua jɔ jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi ɔ he wawɛɛ. Ngɛ jeha 1920 jeha amɛ a nyagbe ɔ, Kristo se nyɛɛli ɔmɛ bɔni anɔkuale nɛ kɔɔ klɔɔsu kɛ ní tsumi he ɔ sisi numi bɔɔbɔɔbɔɔ. Benɛ Nyɛminyumu Grant Suiter, nɛ pee se ɔ, e sɔmɔ kaa Blɔ Tsɔɔmi Ajla Toli ɔmɛ a kpɛti nɔ kake ɔ ngɛ kpe nɛ a pee ngɛ Detroit, Michigan ngɛ U.S.A., ngɛ jeha 1928 ɔ he munyu tue ɔ, e de ke: “A tsɔɔ mi ngɛ kpe ɔ sisi kaa, pi se nami pɛ kɛkɛ nɛ be jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi ɔ he, se e ji ní hiɔmi ní.” Ngɛ jehahi nɛ nyɛɛ se ɔmɛ a mi ɔ, a pee tsakemihi babauu. E ba pee heii kaa klɔɔsu ɔ be nɔ́ ko peemi ngɛ jami klɔuu mi.

14. Kɛ Mawu we bi pee a ní kɛɛ ngɛ níhi nɛ a tsɔɔ mɛ bɔɔbɔɔbɔɔ ngɛ klɔɔsu ɔ he ɔ?

14 Kɛ Mawu we bi pee a ní ngɛ tsɔɔmihi nɛ kɔɔ klɔɔsu he ɔ he ha kɛɛ? Anɛ a ya nɔ nɛ a kɛ jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi nɛ a bua jɔ he ɔ tsu ní lo? Nyɛmiyo Lela Roberts nɛ e kɛ be babauu sɔmɔ Yehowa a de ke, “Benɛ wa na nɔ́ nɛ jlasi nɛ a pee klɔɔsu ngɛ mi ɔ daa si kɛ ha a, oya nɔuu nɛ wa kpa kɛ ní tsumi.” Nyɛmiyo anɔkualetsɛ ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Ursula Serenco ɔ hu de ke: “Wa ba yɔse kaa nɔ́ nɛ wa bua jɔ he nɛ wa susu kaa e ji wa Nyɔmtsɛ ɔ gbenɔ, kɛ wa Kristofohi a he nɔ jɔɔmi ɔ he okadi ɔ ji wɔ jami okadi. Kaa bɔ nɛ Abɛ 4:18 ɔ tsɔɔ ɔ, wa bua jɔ kaa la a ngɛ kpɛe, nɛ wa blɔ ɔ nɔ tsɔ.” Kristo se nyɛɛli anɔkualetsɛmɛ sume kaa a kɛ a he maa wo lakpa jami mi ní peemihi nɛ a he tsɔ we ɔ a mi!

15, 16. Mɛni wa maa pee kɛ tsɔɔ kaa wa fia wa pɛɛ si kaa wa ma ha nɛ Yehowa mumi mi sɔlemi we kpo nɔ nɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ nɔ nɛ tsɔ?

15 Wɔ hu wa fia wa pɛɛ si jã nɔuu mwɔnɛ ɔ. Wa le kaa Kristo gu blɔ kake nɔ, nɛ ji, e tsɔlɔ anɔkualetsɛ kɛ ní lelɔ ɔ nɔ kɛ ngɛ e we bi ye buae konɛ a he nɛ tsɔ ngɛ mumi mi. Lɔ ɔ he ɔ, ke mumi mi niye ní nɛ wa ná a hɛli wɔ si ngɛ gbijlɔ yemihi, ní peepeehi, kɛ kusumihi nɛ je lakpa jami mi ɔ he ɔ, wa peeɔ tue bumi oya nɔuu. Kaa bɔ nɛ wa nyɛmimɛ nɛ a hi si ngɛ be nɛ Yesu ba a mi ɔ pee ɔ, wɔ hu wa fia wa pɛɛ si kaa wa ma ha Yehowa mumi mi sɔlemi we kpo ɔ nɔ nɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ, nɔ ma tsɔ.

16 Ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, Kristo ngɛ ní tsue kɛ ngɛ Yehowa asafo ɔ he piɛ poe konɛ nihi ko wo asafo ɔ he mu ngɛ mumi mi. Mɛni blɔ nɔ e peeɔ jã ngɛ? Nyɛ ha nɛ waa hyɛ.

A Ma Je “Nimli Yayami Ɔmɛ Ngɛ Nimli Kpakpa Amɛ A Kpɛti”

17, 18. Ngɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ ya a he ɔ mi ɔ, mɛni ní nɛ ɔmɛ tsɔɔ (a) ya nɛ a fɔ ngɛ wo ɔ mi ɔ, (b) lo slɔɔtoslɔɔtohi nɛ a gbe ɔ, (d) lo kpakpa amɛ nɛ a ngɔ wo kusiihi loo kɛtɛhi a mi ɔ, kɛ (e) lo yaya amɛ nɛ a sake ngɔ pue he ɔ?

17 Matsɛ Yesu Kristo hɛngmɛ ngɛ Mawu we asafohi nɛ ngɛ zugba a tsuo nɔ ɔ a he. Kristo kɛ hiɔwe bɔfo ɔmɛ ngɛ nihi a mi hlae, se wa be nyɛe maa na kɛ wa hɛngmɛ. Yesu tu ní tsumi nɛ ɔ he munyu ngɛ e nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ kɔɔ ya a he ɔ mi. (Kane Mateo 13:47-50.) Mɛni nɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ tsɔɔ?

Ya a daa si kɛ ha Matsɛ Yemi sɛ gbi ɔ nɛ a ngɛ fiɛɛe ha adesahi nɛ a ngɛ kaa wo ɔ (Hyɛ kuku 18)

18 A fɔ “ya ngɛ wo mi.” Ya a daa si kɛ ha Matsɛ Yemi sɛ gbi ɔ nɛ a ngɛ fiɛɛ kɛ ngɛ adesahi tsuo nɛ a ngɛ kaa wo ɔ hae ɔ. “A gbe lo slɔɔtoslɔɔtohi.” Nimli slɔɔtoslɔɔtohi a bua jɔ Matsɛ Yemi sane kpakpa a he. Nimli nɛ ɔmɛ ekomɛ ji nihi nɛ a tsake a je mi bami konɛ a pee anɔkuale Kristofohi. Ekomɛ hu ji nihi babauu nɛ eko ɔ, sisije ɔ, a ná munyu ɔ he bua jɔmi, se a mɛ́ a juɛmi nya si ngɛ jami klɔuu ɔ he. e A bua “kpakpa amɛ a nya ngɔ wo kusiihi [kɛtɛhi] a mi.” A ngɛ tsui kpakpatsɛmɛ a nya buae kɛ ngɛ asafohi nɛ ngɛ kaa kusii loo kɛtɛ ɔ mi woe konɛ a kɛ jami klɔuu nɛ ha Yehowa. A sake lo “yaya amɛ” ngɔ pue he. Ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, Kristo kɛ hiɔwe bɔfo ɔmɛ ngɛ ‘nimli yayami ɔmɛ hlae ngɛ nimli kpakpa amɛ a kpɛti.’ f Enɛ ɔ he ɔ, a ha we nihi nɛ a be tsui kpakpa, nɛ eko ɔ, a sume kaa a maa ngmɛɛ a ní peepee kɛ a hemi kɛ yemi yaya amɛ a he ɔ blɔ nɛ a wo asafo ɔ he mu. g

19. Mɛni o ma de ngɛ nɔ́ nɛ Kristo pee kɛ po anɔkuale jami he piɛ ɔ he?

19 Anɛ lemi nɛ wa le kaa wa Matsɛ Yesu Kristo ngɛ nihi nɛ a ngɛ e sisi ɔ a he piɛ poe ɔ wui wɔ he wami lo? Anɛ wa bua jɔɛ kaa kã nɛ Yesu kɛ ya tsu sɔlemi we ɔ he ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ, jamɛ a kã a nɔuu nɛ e kɛ ngɛ anɔkuale jami, kɛ anɔkuale jali a he tsue, nɛ e ngɛ a he piɛ poe mwɔnɛ ɔ lo? Wa bua jɔ wawɛɛ kaa Kristo ngɛ ní tsue konɛ e ha nɛ Mawu we bi a he nɛ tsɔ ngɛ mumi mi! Wa ma nyɛ ma fĩ Matsɛ ɔ kɛ e Matsɛ Yemi ɔ se kɛ gu wa he nɛ wa ma je kɛ je níhi nɛ kɛ lakpa jami ngɛ tsakpa a he.

a E sa kaa Yuda bi nɛ a ba sɔlemi we ɔ nɛ a kɛ sika pɔtɛɛ ko nɛ wo to nɛ a woɔ ngɛ sɔlemi we ɔ, se sika tsakeli heɔ sika loko a tsakeɔ sika kɛ haa nihi nɛ a ba sɔlemi we ɔ konɛ a kɛ wo a sɔlemi we to ɔ. Jehanɛ ɔ, e he maa hia nɛ a he lohwehi nɛ a kɛ maa sã afɔle. Yesu tsɛ ní juali nɛ ɔmɛ ke “ojo fiali,” ejakaa eko ɔ, a heɔ sika pe bɔ nɛ e sa kaa a he ngɛ nihi a dɛ.

b Yehowa we bi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ jaa lɛ ngɛ mumi mi sɔlemi we ngua a kpo ɔ nɔ.

c Hwɔɔmi Mɔ ɔ tsɔɔ mi kaa fiɛ̃ be nɛ nihi deɔ ke a fɔ Yesu ɔ “kɛ ngmami nɛ tsɔɔ kaa to hyɛli kɛ a to ɔmɛ je kpo ɔ” kɔ we.​—Luka 2:8.

d Ngɛ sɛ womi ko nɛ Nyɛminyumu Frederick W. Franz ngma ngɛ November 14, 1927 ɔ mi ɔ, e de ke: “Wa be Bloonya yee jeha nɛ ɔ. Betel weku ɔ kplɛɛ nɔ kaa wa be Bloonya yee hu.” Nyɔhiɔ bɔɔ komɛ a se ɔ, Nyɛminyumu Franz kpale ngma sɛ womi ko ngɛ February 6, 1928 ɔ mi, e ngma ke: “Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, Nyɔmtsɛ ɔ ngɛ wa he tsue ngɛ Abosiami blɔ nya tomi nɛ e kɛ peeɔ yayami nɛ ji Babilon ɔ he.”

e Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ngɛ jeha 2013 ɔ mi ɔ, fiɛɛli a yibɔ su 7,965,954, nɛ nihi abɔ nɛ a ba Kristo Gbenɔ Kaimi sisi ji 19,241,252.

f Lo kpakpa amɛ nɛ a hla ngɛ lo yaya amɛ a kpɛti ɔ ngɛ kpã ngɛ jijɔ kɛ apletsi nɛ a ma gba a mi ɔ he. (Mat. 25:31-46) Jijɔ ɔmɛ kɛ apletsi ɔmɛ a mi nɛ a ma gba, aloo nyagbe kojomi ɔ maa ya nɔ ngɛ amanehlu ngua a mi. Se loko jamɛ a be ɔ maa su ɔ, nihi nɛ a ngɛ kaa lo yaya a ma nyɛ maa kpale kɛ ba Yehowa ngɔ, konɛ a ngɔ mɛ kɛ wo asafohi nɛ a ngɛ kaa kɛtɛhi ɔ a mi.​—Mal. 3:7.

g Nyagbenyagbe ɔ, a kɛ okadi peemi mi lohi nɛ a hí ɔ maa wo flɔɔnɔɔ mi, nɛ tsɔɔ kaa a ma kpata a hɛ mi.