Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

SAK 13

Rĩungã koe-moonegã yell taa bʋ-kaoodbã taoore

Rĩungã koe-moonegã yell taa bʋ-kaoodbã taoore

D SẼN NA N GOM BŨMB NING YELL SAKÃ PƲGẼ:

Wa a Zezi sẽn togsã, pãn-soaadbã gɩdgda kiris-nebã tɩ b ra moon koɛɛgã ye

1, 2. a) Bõe la tũudmã taoor dãmb tõog n maane, la tʋm-tʋmdbã manesem yɩɩ wãna? b) B sẽn yiis noor n gɩdg koɛɛgã moonegã, bõe yĩng tɩ tʋm-tʋmdbã pa sak n tũ?

YƲƲMD 33 Pãntekotã sasa la b lugl kiris-neb tigingã Zerizalɛm. A luglgã poor semen a wãn bala, a Sʋɩtãan gesame tɩ b sẽn nan lugl-a paalmã, a sã n saam-a wakat kãng t’a nan pa paam n fɩɩg n são. Tao-tao bala, a wẽna yɛlã, n kɩt tɩ tũudmã taoor dãmb gɩdg Rĩungã koɛɛgã moonego. Baasgo, tʋm-tʋmdbã kell n moona ne raoodo, hal tɩ rap la pagb wʋsg lebg tẽedba, n sak Zu-soabã.—Tʋʋ. 4:18, 33; 5:14.

Tʋm-tʋmdbã maana sũ-noogo, “b sẽn zems tɩ paam namsg a Zezi yʋʋrã yĩngã”

2 Tũudmã taoor dãmb sũy le wa n yika ne tʋm-tʋmdbã. So-kãnga wã, b yõg-b lame n pag bãens roogo. La a Zeova malɛk n wa ne yʋngã, n pak bãensã roog kʋɩlensã tɩ tʋm-tʋmdbã yi. Zĩigã ne a yẽegã tɩ b le tɩ moonda koɛɛgã. B le yõg-b lame, n tall-b masã n kẽng karengã bʋ-kaoodb taoore, tɩ bãmb yeel tɩ b kɩɩsã noor ning sẽn yet tɩ b ra le moon koɛɛgã. Ne raoodo, tʋm-tʋmdbã leok-b lame yaa: “A zemsame tɩ tõnd sak Wẽnnaam n yɩɩd nebã.” Karengã bʋ-kaoodbã sũy yika wʋsgo, tɩ b tolg n da “rat n kʋ” tʋm-tʋmdbã. Yɩɩ wakat kãng la a Gamaliɛll sẽn yaa tõogã karen-saamb a ye nebã sẽn waoogdã yik n keoog karengã bʋ-kaoodbã woto: “Bɩ y gũus. . . Bɩ y bas daop kãense, n da maan bãmb bũmb ye.” B sak n deega a Gamaliɛll goamã n bas tʋm-tʋmdbã tɩ b looge. Ad yɩɩ lingri! Bõe la tʋm-tʋmdbã maan-yã? Ne yẽesem, b “zãmsa nebã la b moon a Zezi Kirist koe-noogã n ka bas ye.”—Tʋʋ. 5:17-21, 27-42; Yel. 21:1, 30.

3, 4. a) Hal n tãag rũndã, bõe la a Sʋɩtãan nong n tũnugd ne n zabd ne Wẽnnaam nin-buiidã? b) Sag-kãngã la sak 14 ne 15 wã pʋgẽ, bõe yell la d na n gome?

3 Tʋm-tʋmdbã sẽn moon koɛɛgã tɩ b yõg-b n kẽng bʋ-kaoodbã taoor yʋʋmd 33 wã n yɩ pipi b sẽn tall koe-moonegã yell n kẽng bʋʋdo. La pa tek bãmb wakatẽ wã bal ye. (Tʋʋ. 4:5-8; 16:20; 17:6, 7) Rũndã-rũndã me, a Sʋɩtãan wẽnda yɛlã, tɩ tũudum hakɩkã bɛɛb pirsd pãn-soaadbã tɩ b gɩdgd koɛɛgã moonego. Bɛɛbã rõta Wẽnnaam nin-buiidã tɩ b maanda yɛl toor-toor sẽn kɩɩsd laloa wã. Wala makre, b yetame tɩ tõnd yaa tẽn-dãmbdba. B yetame me tɩ d yaa nanambsã bɛɛba. B rõt-d lame me tɩ d yaa lɛɛbdba. La wakat fãa, d saam-biisã gũuda wakat sẽn zẽmse, n tall yellã n kẽng bʋ-kaoodbã taoore, sẽn na yɩl n wilg tɩ yaa rõadga. B sã n kẽnge, bʋʋdã baasda wãna? Wãn to la bʋ-kaoodbã sẽn dɩk no-sɩɩr ninsã nafd tõnd ned kam fãa rũndã-rũndã? Bɩ d tẽeg yɛl a wãn b sẽn tall n kẽng bʋʋdo. D na n yãame tɩ sõnga nebã tɩ b bãng tɩ “koe-noogã yaa sɩda,” la tɩ sõnga tõnd me tɩ d paam sor bʋ-kaoodbã taoor n tõe n moon koe-noogã tɩ gɩdgr kaẽ ye.—Fil. 1:7.

4 Sag-kãngã pʋgẽ, d na n goma d sẽn mao to-to n tõog n wilg tɩ d tara sor n na n moon koɛɛgã. Sẽn na yɩl n wilg tɩ d pa kẽesd d toog dũniyã yɛlẽ, la tɩ yaa Wẽnnaam noyã la d tũuda, yɛl kẽer la d tall n kẽng bʋ-kaoodbã taoore. Sak 14 ne 15 wã na n tẽeg-d-la yɛl a wãna.

Yaa tẽn-dãmbdb bɩ, bɩ b teenda Wẽnnaam Rĩungã?

5. Bõe yĩng la b sẽn yõg koe-moondbã yʋʋmd 1940 sẽn wa n kolgdẽ wã, la bõe la taoor lʋɩtbã tags n na n maane?

5 Yʋʋmd 1940 sẽn wa n kolgdẽ wã, Etazĩni tẽns wʋsg pʋgẽ, b baoome n na n modg a Zeova Kaset rãmbã tɩ b reng n bao sebr sẽn wilgd tɩ b tara sor n na n moon koɛɛgã. D saam-biisã pa sak ye. Bala b sã n deeg seb-kãngã, pãn-soaadbã tõe n le wa teka b noorã. Sẽn paase, sẽn yaa a Zezi n kõ noor tɩ kiris-nebã moon Rĩungã koɛɛgã, saam-biisã ra kɩsa sɩd tɩ goosneema baa a ye pa tar sor n na n gɩdg rẽ ye. (Mark 13:10) B sẽn pa sak n bao sebrã, b yõga koe-moondb wʋsgo. Siglgã taoor lʋɩtbã gesame tɩ b sã n kẽng bʋʋdo, tõe n sõngame. B ra ratame n wilg tɩ pãn-soaadbã sẽn lugl noy n gɩdg a Zeova Kaset rãmbã tɩ b pa tõe n tũ b tũudmã wa b sẽn datã pa zems ye. Yʋʋmd 1938 wã, yell la b tall n kẽng bʋʋdo, tɩ rẽ pak sor tɩ b na n tõog n tall yɛl a taab me n kẽnge. Yɩɩ bõe yelle?

6, 7. Bõe n paam saam-biig a Cantwell ne a zakã rãmba?

6 Yʋʋmd 1938 tʋʋl-nif kiuug rasem 26 daare, saam-biig a Newton Cantwell sẽn da tar yʋʋm 60, ne a pag a Esther, la b kom-dibli a tãabã, a Henry, a Russell, la a Jesse yiime n na n tɩ moon koɛɛgã Niuhavɛn, sẽn be Konɛktikotã. B nu wã fãa ra yaa zall so-pakdba. La b ra segla b mense, n miẽ tɩ tõe tɩ b pa lebg baraarã ye. Bõe yĩnga? Bala b ra zoe n yõk-b-la naoor wʋsgo. Dẽnd b ra ninga b yamẽ tɩ b tõe n le yõk-b lame. Baasgo, rẽ pa koms b raood tɩ b bas n pa tɩ moon ye. B kẽnga ne mobil a yiibu. Saam-biig a Newton n wẽn zakã rãmb mobillã sẽn da zɩlg sɛb la fonograf rãmbã, t’a Henry sẽn da tar yʋʋm 22 wã wẽn mobill sẽn tar alo-alo. La wa bãmb mengã sẽn da tagsã, pa yã n maan lɛɛr a wãn la polɩɩs rãmbã yõk-b ye.

7 B reng n yõka a Russell sẽn da tar yʋʋm 18 wã. Rẽ poore, b yõka a Newton ne a Esther. A Jesse sẽn da tar yʋʋm 16 ra bee yɩɩga, n get polɩɩs rãmbã sẽn loogd ne a roagdbã la a kẽemã. A Henry ra bee zĩig a to n moond koɛɛgã. Dẽnd a Jesse ra lebga a ye. Baasgo, a rɩka a fonografã n ket n gilgd n moond koɛɛgã. Rap a yiib sẽn yaa Katolik rãmb n sak t’a Jesse ning saam-biig a Rutherford sõsg tɩ b kelge. Sõsgã gom-zug ra yetame tɩ “Bɛɛba.” Rapã sẽn kelg sõsgã, b sũyã puugame hal tɩ b rat n pãb a Jesse. La a Jesse sĩnda a noor n dɩk a sor n looge. Pa yã n kaoos la polɩɩs wa yõk-a ye. B talla yẽ me n kẽng polɩɩs rãmbã zakẽ. B basa saam-bi-poak a Esther, la b yeel tɩ saam-biig a Cantwell ne a kom-dibli wã tara taale. B bas-b-la baraarã bala, la b reng n kɩtame tɩ b yao.

8. Bõe yĩng la bʋ-kaoodbã sẽn yeel t’a Jesse yaa tẽn-dãmbdã?

8 Kiis a wãn poore, b boola saam-biig a Cantwell ne a zakã rãmb Niuhavɛn bʋ-kaoodbã taoore. Yɩɩ yʋʋmd 1938 bõn-bɩʋʋng kiuugã. Bʋ-kaoodbã yeelame t’a Newton ne a Russell la a Jesse ra gilgdame n deegd kũun nebã nengẽ, n yaool n pa tar sebr sẽn kõt-b sor ye. Yellã taa Konɛktikot bʋ-kaoodbã sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã, la b baas n ninga a Jesse taale, t’a yaa tẽn-dãmbda, rat n yeel t’a bolgda zaba. Bõe yĩnga? Bala rap a yiibã sẽn kelg a Rutherford sõsgã yeela bʋ-kaoodbã taoor tɩ yaa no-baoodem goam, la goam sẽn sãbsd bãmb tũudmã. Sẽn na yɩl n wilg tɩ yaa rõadga, siglgã saam-biis nins sẽn get bʋ-kaoorã yellã taasa yellã Etazĩni tẽnsã fãa bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n tɩ yɩɩdã.

9, 10. a) Etazĩni bʋ-kaoodbã sull ning sẽn tar noor n tɩ yɩɩdã kaoo a Cantwell dãmb bʋʋdã, n yeel tɩ bõe? b) Wãn to la bʋ-kaoodbã no-sɩɩrã ket n nafd tõndo?

9 Yʋʋmd 1940 tʋʋlg kiuug rasem 29 wã, bʋ-kaoodb a nii n paas b taoor soab a Charles Hughes kelga saam-biig a Hayden Covington sẽn yaa a Zeova Kaset rãmbã avoka wã. * Konɛktikot tẽngã porkɩrɛɛrã yikame n gome, n dat n wilg t’a Zeova Kaset rãmbã sɩd yaa tẽn-dãmbdba. A sẽn gom n sa wã, bʋ-kaood a yembr n sok-a yaa: “Rẽ yĩnga, b pa yeel tɩ koɛɛg ning a Zezi Kirist sẽn da moondã ra pa noom nebã sɩda?” A leoka woto: “Yaa sɩda. La m sã n tẽr m sẽn karem Biiblã pʋgẽ wã, b togsa bũmb ning sẽn paam a Zezi, a sẽn moon koɛɛgã.” Porkɩrɛɛrã gomdã yaa vẽenega! Baa a pa bãnge, a sẽn leok to-to wã wilgame tɩ yaa wa a Zeova Kaset rãmbã bee a Zezi zĩigẽ, tɩ Konɛktikot tẽngã taoor dãmb be neb nins sẽn dõd a Zezi wã zĩigẽ. Sig-noy kiuugã rasem 20 wã, bʋ-kaoodbã naaga taab n dɩk no-sɩɩre, n kõ a Zeova Kaset rãmbã bʋʋm.

A Hayden Covington (taoorã, sʋk soabã), a Glen How (goabg soabã) ne neb a taab sẽn yit bʋʋd roogẽ. Rẽ tɩ b paama bʋʋm

10 Bʋ-kaoodbã sẽn dɩk no-sɩɩr ningã yõod yɩɩ bõe? Kɩtame tɩ ned fãa paam sor n na n tũ a tũudum wa a sẽn dat Etazĩni soolmã pʋgẽ, t’a tẽngã taoor dãmb pa tõe n gɩdg-a ye. Sẽn paase, bʋ-kaoodbã yeelame t’a Jesse manesmã “pa . . . yɩ zabr bolgre, bɩ tẽn-dãmbg ye.” Dẽnd bʋ-kaoodbã no-sɩɩrã wilga vẽeneg t’a Zeova Kaset rãmbã pa tẽn-dãmbdb ye. Ad sɩd yɩɩ tõogr tɛkẽ! Wãn to la no-sɩɩrã ket n nafd tõndo? A Zeova Kaset soab sẽn yaa avoka yeelame: “D sẽn paam sor n na n tũ d tũudmã wa d sẽn date, n pa yɛɛsd b na n wa gɩdg d tʋʋmã kɩtame tɩ d tõe n moon koɛɛgã, n wilg d sakã neb tɩ manegr n wate.”

Yaa nanambsã bɛɛb bɩ, bɩ yaa sɩdã la b togsda?

La haine ardente du Québec pour Dieu, pour Christ et pour la liberté, est un sujet de honte pour tout le Canada

11. Yʋʋmd 1940 sẽnese, bõe la Kanada saam-biisã maan-yã, la yɩɩ bõe yĩnga?

11 Yʋʋmd 1940 sẽnese, b namsa a Zeova Kaset rãmb nins sẽn da be Kanada wã hal wʋsgo. Yʋʋmd 1946, sẽn na yɩl tɩ nebã bãng tɩ pãn-soaadbã ket n maanda b toog kae ne noor ning sẽn wilgd tɩ ned fãa tara sor n tũ a tũudmã, beenẽ saam-biisã rɩka rasem 16 n pʋɩ seb-vãoog sẽn tar nens a naase. A gom-zugã ra yaa: La haine ardente du Québec pour Dieu, pour Christ et pour la liberté, est un sujet de honte pour tout le Canada. Seb-vãoogã pʋgẽ, b togsa vẽeneg tɩ tũudmã taoor dãmb pirsda neb tɩ b namsd d saam-biisã, la b togs polɩɩs rãmbã sẽn maand-bã, la kʋʋngã sẽn mi n sũ taab n namsd Kebɛk saam-biisã. B yeela sebrã pʋgẽ tɩ “b ket n yõgda a Zeova Kaset rãmbã, baa ne sẽn pa zems ne laloa wã.” B yeelame me tɩ “Gãrãnd Moreyalle, yɛl b sẽn dogl a Zeova Kaset rãmbã n dɩk n taas polɩɩs rãmbã taa 800.”

12. a) Seb-vãoogã pʋɩɩbã kɩtame tɩ bɛɛbã maan bõe? b) B rõda d saam-biisã bõe? (Ges-y vẽnegrã me.)

12 Wakat kãng tɩ yaa a Maurice Duplessis n yaa Kebɛk premie ministri. Yẽ ne Katolik rãmbã Kardinal a Villeneuve ra zemsda taaba. A sẽn yã seb-vãoogã, a wẽename t’a na n zaba ne a Zeova Kaset rãmbã n pa tol n zoe b nin-bãaneg ye. Tao-tao bal tɩ yɛl b sẽn tall n kẽng polɩɩs rãmbã taoor sõor zẽkame n ta 1600. Saam-bi-poak a ye sẽn yaa so-pakd yeelame: “Polɩɩs rãmbã ra yõgda tõnd yaar-yaar hal tɩ d ra pʋd n pa le sõt ye. B sã n da yõk a Zeova Kaset soab sẽn pʋɩt seb-vãoogã, b rõt-a lame t’a pʋɩta “sebr sẽn wilgd t’a yaa naamã bɛ.” *

13. Ãnd rãmb la b reng n dõd tɩ b yaa nanambsã bɛɛba, la bʋ-kaoodbã kaoo bʋʋdã n yeel tɩ bõe?

13 Yʋʋmd 1947 wã, yaa saam-biig a Aimé Boucher ne a kom-pugli a yiibã, a Gisèle ne a Lucille la b reng n dõd tɩ b yaa nanambsã bɛɛba, n tall-b n kẽng bʋʋdo. Kãsmã ra tara yʋʋm 18, tɩ yao wã tar yʋʋm 11. B ra yalsa b pʋʋgã sɛɛgẽ n pʋɩ La haine ardente du Québec seb-vãoogã. La ned ra pa tõe n yeel tɩ b yaa tẽn-dãmbdb ye. Bala saam-biig a Boucher ra yaa sik-m-meng soab la nin-bʋgsgo, n tʋmd a pʋʋgẽ n pa tar a toorẽ yell ye. Yaa wakat-wakat bal la a mi n kẽ a wed-moaagã sarɛt n kẽng tẽngã pʋgẽ. Ne rẽ fãa, wa b sẽn bilg seb-vãoogã pʋgẽ wã, a zakã rãmb yãa namsgo. Baa ne kaset sẽn da be n wilgd t’a Boucher rãmb pa tar taalã, bʋ-kaoodbã taoor soabã sẽn da kis a Zeova Kaset rãmbã pa sak n deeg ye. A pʋd n sakame tɩ porkɩrɛɛrã sẽn yeel tɩ seb-vãoogã yaa no-baoodem sebrã yaa sɩda, la t’a Boucher rãmb sɩd tara taale. Dẽnd a goamã rat n yeelame tɩ ned sã n togs sɩda, a maana sẽn pa segde. B rõda saam-biig a Aimé ne a Gisèle tɩ b yaa tẽn-kãn-neb la naamã bɛɛba. Baa a Lucille sẽn da paoodã maana rasem a yiib bãens roogẽ. Saam-biisã rɩka yellã n taas Kanada bʋ-kaoor sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã, tɩ b sak n na n bʋ.

14. Yʋʋm nins fãa b sẽn nams Kebɛk saam-biisã, b maana wãna?

14 Kebɛk saam-biisã kell n moona koɛɛgã ne raoodo, baa ne b sẽn da namsd-b ne toolem wʋsg n ka basdẽ wã. Ne rẽ fãa, b tʋʋmdã ra womda biisi. Seb-vãoogã pʋɩɩb sɩnga yʋʋmd 1946. La yʋʋm a naas poor bal tɩ saam-biisã sõorã sẽn da yaa 300 wã fɩɩgame n ta 1000. *

15, 16. a) Kanada bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã kaoo saam-biig a Boucher rãmb bʋʋdã n yeel tɩ bõe? b) B sẽn kõ a Zeova Kaset rãmbã bʋʋma, wãn to la naf bãmb la neb a taaba?

15 Yʋʋmd 1950 sigr kiuugã, Kanada bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã sak n deega a Aimé Boucher yellã n na n bʋ. Yɩɩ bʋ-kaoodb a wɛ. Kiis a yoob poore, rat n yeel tɩ yʋʋm-sar kiuug rasem 18 wã, b kaoo bʋʋdã n kõ a Zeova Kaset rãmbã bʋʋm. Bõe yĩnga? Saam-biig a Glen How sẽn yaa a Zeova Kaset rãmbã avoka wã wilgame tɩ bʋ-kaoodbã sak n deegame tɩ b sã n yeel tɩ ned yaa naamã bɛ, rat n yeelame t’a soab pirsda a taab tɩ b tʋmd wẽnem, n dat tɩ b sik naabã. Seb-vãoogã yaool “n pa tar goam sẽn pirsd nebã tɩ b maan woto ye. Dẽnd zemsa ne laloa wã sẽn kõ ned fãa sor t’a togs a sẽn tagsdã.” Saam-biigã paasame: “Mam bãnga vẽeneg tɩ yaa a Zeova n sõng tɩ d tõoge.” *

16 Bʋ-kaoodb sull kãngã sẽn dɩk no-sɩɩr ningã sɩd yɩɩ tõogr sẽn kɩt tɩ Wẽnnaam Rĩungã paam kilsgu. Yɛl a taab b sẽn da tall n ta bʋ-kaoodb taoore, n dõd a Zeova Kaset rãmbã tɩ b yaa naamã bɛɛb ra taa 122. No-sɩɩrã b sẽn dɩkã kell n welga rẽ fãa. Sẽn paase, no-sɩɩrã wilgame tɩ Kanada neda, la tẽns nins fãa Ãngeletɛɛr sẽn so wã ned sã n yã bũmb sẽn pa noom-a naamã rɩɩb wɛɛngẽ, a tara sor masã n na n gome. Kɩtame tɩ Kebɛk Egiliizã ne tẽngã taoor dãmbã sẽn da rat n maan a Zeova Kaset rãmbã bũmb ningã pa le tõe ye. *

Yaa lɛɛbdb bɩ, bɩ b taasda Wẽnnaam Rĩungã koɛɛgã?

17. Bõe la goosneema rãmb maand sẽn na yɩl n gɩdg d tʋʋm kẽere?

17 Wa pipi kiris-nebã, a Zeova Kaset rãmbã me pa “dɩkd Wẽnnaam koɛɛgã n leebd n baood yõod ye.” (Karm-y 2 Korẽnt dãmb 2:17.) Baasgo, tẽns kẽer pʋsẽ, b yetame t’a Zeova Kaset rãmbã yaa lɛɛbdba. Woto kɩtame tɩ goosneemã bao n na n tũnug ne noy b sẽn gãneg leebgã wɛɛngẽ, n gɩdg d tʋʋm kẽere. Rẽ wɛɛngẽ, d talla yɛl kẽer n kẽng bʋʋdo. Bɩ d tẽeg yɛl a yiibu.

18, 19. Bõe la Danemark tẽngã taoor dãmb maan-yã, n da rat n gɩdg koɛɛgã moonego?

18 Danemark: Yʋʋmd 1932 zĩ-likr kiuug pipi raarã tɛka, b wilgame tɩ ned pa segd n koos sɛb n pa tar sebr sẽn kõt-a sor ye. Saam-biisã pa sak n na n bao sebrã ye. Vẽkembeoogã, koe-moondb a nu n kẽng Roskild sẽn yɩɩd kilo 30 ne Kopenaag sẽn yaa na-tẽngã, n tɩ moon koɛɛgã daarã tõre. Zaabr sẽn ta, b nin-yend la b pa yã. Yaa a August Lehmann. Polɩɩs rãmbã yõk-a lame, n yeel t’a koosda teed n yaool n pa tar sebr sẽn kõt-a sor ye.

19 Yʋʋmd 1932 yʋʋm-sar kiuug rasem 19 wã, b boola a August Lehmann bʋʋdo. A yeelame tɩ yaa sɩd tɩ yẽ ra kẽnda nebã nengẽ n kõt-b sɛb sẽn wɛgsd Biiblã goamã, la a ra pa koosd teed ye. Bʋ-kaoodbã saka a gomdã. Ad b sẽn yeele: A August Lehmann “tara ligd n get a meng yelle. A sẽn maan bũmb ningã pa kõ-a yõodo, yẽ mengã pa maan n baood yõod ye. A pʋd n kẽesa a meng ligdi.” Bʋ-kaoodbã yeelame t’a Zeova Kaset rãmbã bee bʋʋm, bala ned pa tõe n yeel t’a Lehmann sẽn da “maand bũmb ningã yaa leebg ye.” La Wẽnnaam nin-buiidã bɛɛb yẽ ra yãka yam n na n maan b sẽn tõe tɩ b ra moon koɛɛgã tẽngã zĩig baa a ye. (Yɩɩl 94:20) Porkɩrɛɛrã talla yellã n kẽng tẽngã bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã nengẽ. Saam-biisã maana wãna?

20. Danemark bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã kaoo bʋʋdã n yeel tɩ bõe, la d saam-biisã maana bõe?

20 Rasem a wãn sẽn deng bʋʋdã kaoobo, a Zeova Kaset rãmbã wɩnga ne koɛɛgã mooneg Danemark tẽngã gilli. Yʋʋmd 1933 zĩ-likr kiuugã rasem a 3 sẽn yɩ talaat daarã, bʋ-kaoodbã togsa no-sɩɩr ning b sẽn dɩkã. B sak n deegame tɩ bʋ-kaoodbã sull a ye wã sẽn yeel t’a Lehmann pa kɩɩs tẽngã laloa wã yaa sɩda. No-sɩɩrã wilgdame t’a Zeova Kaset rãmbã tõe n kell n moona koɛɛgã tɩ gɩdgr kaẽ ye. Saam-biisã maneg n wɩnga ne koɛɛgã mooneg n yɩɩd pĩndã, n na n wilg a Zeova b sũ-noogo, a sẽn kɩt tɩ b paam bʋʋmã. Bʋ-kaoodbã sẽn dɩk no-sɩɩrã tɛka, Danemark saam-biisã moonda koɛɛgã tɩ tẽngã taoor dãmb pa gɩdgd-b ye.

Yʋʋmd 1930 sẽnese: Danemark saam-biis sẽn moond koɛɛgã ne raoodo

21, 22. Etazĩni bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n tɩ yɩɩdã bʋʋ saam-biig a Murdock yellã n yeel tɩ bõe?

21 Etazĩni: Yʋʋmd 1940 wao-fugdg kiuug rasem 25 wã, a Robert Murdock sẽn yaa so-pakdã, n paas koe-moondb a yopoe n da moond koɛɛgã Zanɛt sẽn pẽ Pidisbɛrgã. Polɩɩs rãmbã yõk-b lame, n yeel tɩ b pa tar sebr sẽn kõt-b sor tɩ b pʋɩ sɛb ye. Yellã taa Etazĩni bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n tɩ yɩɩdã, tɩ b sak n na n bʋ.

22 Yɩɩ yʋʋmd 1943 sig-noy kiuugã rasem a 3 wã daar la bʋ-kaoodbã togs no-sɩɩr ning b sẽn dɩkã. B kõo a Zeova Kaset rãmbã bʋʋm. B yeelame tɩ Pɛnsilvani taoor dãmbã sẽn yeel tɩ saam-biisã segd n deng n daa sebr sẽn kõt-b sorã pa zemse, bala woto rat n yeelame tɩ yaa tɩlae tɩ f “yao la f yaool n maan bũmb soolmã fãa kõstitisɩõ wã sẽn kõ sor tɩ f tõe n maane.” Bʋ-kaoodbã sãama noor ning Pɛnsilvani tẽngã taoor dãmb sẽn da gãnegã, n yeel tɩ “kɩtdame tɩ nebã pa tõe n gom b yam, la b pa tõe n tũ b tũudmã wa b sẽn dat ye.” Bʋ-kaood a William Douglas togsa bũmb sẽn wilgd bʋ-kaoodbã fãa la bal tagsgo. A yeelame t’a Zeova Kaset rãmbã tʋʋmdã “pa tek koɛɛg moonego, pa tek tũudum sɛb pʋɩɩb me, la t’a yiibã fãa tũuda taaba.” A paasa woto: “B tʋʋmdã tara yõod wʋsg b nifẽ. . . . Yaa a ye ne f sẽn kẽng wẽnd-doogẽ n tɩ pʋʋse, bɩ f sẽn yas neb taoor wẽnd-doogẽ n sõsda.”

23. A Zeova Kaset rãmbã sẽn paam bʋʋm bʋ-kaoodbã taoor yʋʋmd 1943 wã nafda tõnd wãn to?

23 No-sɩɩr kãngã yɩɩ tõogr tɛkẽ! Sõngame tɩ b bãng tõnd sẽn sɩd yaa b rãmba. D yaa koe-moondba, d pa lɛɛbdb ye. Daar ning b sẽn togs no-sɩɩrã yɩɩ ra-kãsenga. Bala a Zeova Kaset rãmbã sẽn da tall yɛl n kẽng bʋ-kaoodbã taoor taa 13. La baraarã, saam-biig a Murdock yellã sẽn naage, yɩɩ yɛl 12 fãa zug la b kõ-b bʋʋm. No-sɩɩr nins bʋ-kaoodbã sẽn dɩkã sõnga wʋsgo, bala rẽ tɛka, tẽns a taab pʋsẽ, bɛɛbã sã n wa yeel t’a Zeova Kaset rãmbã pa tar sor n moond koɛɛgã zak-zak la zĩis a taaba, b tikda no-sɩɩr kãens n welg yellã.

“Zemsame tɩ tõnd sak Wẽnnaam n yɩɩd nebã”

24. Tẽng taoor dãmb sã n gɩdg tõnd tɩ d ra moon koɛɛgã, d maanda wãna?

24 Tõnd sẽn yaa a Zeova nin-buiidã, goosneemã sã n kõ-d sor tɩ d tõe n moon koɛɛgã tɩ gɩdgr kae, d sũy yaa noogo. La b sã n wa gɩdg koɛɛgã moonego, d baooda soay a taab sẽn na yɩl n ket n moondẽ. Wa tʋm-tʋmdbã sẽn da yeelã, “zemsame tɩ tõnd sak Wẽnnaam n yɩɩd nebã.” (Tʋʋ. 5:29; Mat. 28:19, 20) D kẽngda bʋ-kaoodb taoor me, sẽn na yɩl n paam sor n tʋmd d tʋʋmã tɩ gɩdgr kaẽ ye. D ges makr a yiibu.

25, 26. Yel-bʋg n zĩnd Nikaragua, hal tɩ b taas-a bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã, la baasa wãna?

25 Nikaragua: Yʋʋmd 1952 sɩpaolg kiuug rasem 19 wã, b boola saam-biig a Donovan Munsterman tʋʋmd noor ning sẽn get sãambã sẽn kẽed tẽngã pʋgẽ wã yellã biru pʋgẽ. Yaa kapɩtɛn Arnoldo García sẽn yaa taoor soabã n bool-a. Saam-biig a Munsterman da yaa misioneer la Nikaragua Betɛllã yel-gɛta. Kapɩtɛnnã yeel-a lame t’a Zeova Kaset rãmbã fãa sẽn be Nikaragua wã “pa le tar sor n moond b koɛɛgã la b maand b tũudmã yɛl a taabã ye.” Saam-biigã sok-a lame tɩ bõe yĩnga, t’a leok tɩ goosneemã pa kõ sor tɩ b tõe n tʋm b tũudmã tʋʋma, la tɩ sẽn paase, b yaa kominist rãmba. Ãnd dãmb n tɩ rõd saam-biisã woto? Yaa Katolik tũudmã taoor dãmba.

Nikaragua saam-biisi. Yaa gɩdgrã sasa

26 Zĩig pʋgẽ, saam-biig a Munsterman baoo goosneemã tʋʋmd noor ning sẽn get tũudmã yellã sõngre, n paas a Anastasio Somoza García sẽn da yaa tẽngã naabã me sõngre, la pa yãk neng ye. Rẽ n so tɩ saam-biisã bao soay a taab sẽn na yɩl n ket n tʋmd b tʋʋmã. B paga Rĩungã roogo, n maan sull bõones n tigimd taaba, la b bas koɛɛgã mooneg soayã noyã. La b ra ket n moonda Rĩungã koɛɛgã. Saam-biisã gʋlsa sebre, tɩ neb wʋsg tik b nus n wilg tɩ b ratame tɩ bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã ges tɩ gɩdgrã sa. Zĩig fãa, zʋrno-rãmbã ra togsda bũmb ning sẽn be seb-kãng pʋgẽ wã, la b gomd noorã b sẽn yiis n gɩdg tõnd tũudmã yelle. Bʋ-kaoodbã sakame n na n bʋ. Baasa wãna? Yʋʋmd 1953 sigr kiuug rasem 19 wã, bʋ-kaoodbã togsa no-sɩɩr ning b sẽn dɩkã. B naaga taab noor a ye, n yeel t’a Zeova Kaset rãmbã tara bʋʋm. B wilgame tɩ gɩdgrã kɩɩsda kõstitisɩõ wã sẽn yet tɩ ned fãa tara sor n togs a sẽn tagsde, n tũ a sũur-kaseto, la a wilg neb a taabã a sẽn tẽedã. B paasame me tɩ goosneemã modge, tɩ bãmb ne a Zeova Kaset rãmbã sʋk bɩ bũmb fãa le yɩ wa pĩndã.

27. Bõe yĩng tɩ bʋ-kaoodbã no-sɩɩrã ling Nikaragua nebã? Saam-biisã ra kɩsa sɩd tɩ yaa bõe yĩng la b sẽn tõogã?

27 Bʋ-kaoodbã sẽn kõ a Zeova Kaset rãmbã bʋʋma linga Nikaragua nebã hal wʋsgo. Bala sẽn deng rẽ, ra yaa tũudmã taoor dãmb sẽn yeel n be, hal tɩ bʋ-kaoodbã ra pa rat n kɩɩs-b tɩ wa ne yell ye. Sẽn paase, goosneemã taoor dãmb me ra tara pãng wʋsgo, tɩ bʋ-kaoodbã pa tar zug n kɩɩsd-b ye. La saam-biisã ra kɩsa sɩd tɩ b sẽn tõogã yaa b Rĩmã sẽn kogend-bã yĩnga, n paas b sẽn kell n wɩng ne koɛɛgã moonegã.—Tʋʋ. 1:8.

28, 29. Yʋʋmd 1985 wã sẽnese, bõe n tiig n toeem fasɩ Zayɩɩre?

28 Zayɩɩr: Yʋʋmd 1985 sẽnesã t’a Zeova Kaset rãmbã sẽn da be Zayɩɩrã sõor zemsa 35000. Be la b sẽn boond masã tɩ Repiblik Demokartik di Kõngo wã. A Zeova Kaset rãmbã tʋʋmã sẽn da kẽngd taoor be wã yĩnga, Betɛllã ra meta ro-paala. Yʋʋmd 1985 yʋʋm-sar kiuugã, b maana tigis-kãseng ɛstaad a yembrẽ sẽn be Kinsasa sẽn yaa na-tẽngã. Sẽn ta a Zeova Kaset rãmb 32000 sẽn yit Zayɩɩr la tẽns a taab n wa, hal tɩ ɛstaadã pidi. La rẽ poore, yɛlã toeema fasɩ. Bõe n maane?

29 Wakat kãng tɩ saam-biig a Marcel Filteau sẽn yit Kebɛkã ra yaa misioneer Zayɩɩr. A ra paam n yãa a Duplessis sẽn nams Kebɛk saam-biisã to-to wã. A togsa bũmb ning sẽn maan Zayɩɩrã, n yeel woto: “Yʋʋmd 1986 tʋʋlg kiuug rasem 12 wã, b toola Betɛllã yel-gɛtbã lɛtr n yeel tɩ laloa wã pa mi a Zeova Kaset rãmbã asosiasɩõ wã tiir ye.” Yɩɩ tẽngã naab a Mobutu Sese Seko meng n tik a nug lɛtrã zugu.

30. Wa n lebga tɩlae tɩ Betɛllã yel-gɛtb maan bõe, la b yãka yam bʋgo?

30 Vẽkembeoogã, b yeela radio wã pʋgẽ woto: “Rũndã tɛka, d pa na n le wʋm a Zeova Kaset rãmbã kibar Zayɩɩr tẽngã pʋgẽ ye.” Zĩig pʋgẽ tɩ b sɩnga saam-biisã namsgo. B sãama Rĩung roto. B wʋka saam-biisã teedo. B yõka kẽere, n kẽes sãnda bãens roto, la b ra pãbd-ba. B ra kẽesda baa kambã meng bãens roto. Yʋʋmd 1988 zĩ-likr kiuug rasem 12 wã, goosneemã reega Betɛllã teedã, tɩ sodaas wa reeg Betɛllã n yãmbe. Saam-biisã gʋlsa sebre, n kos n na n yã a Mobutu la b pa paam leoor ye. Lebga tɩlae tɩ Betɛllã yel-gɛtb yãk b sẽn na n maanega. B ra sokda b mens b sã n na n talla yellã n kẽng bʋʋdo, bɩ b na n gũ n gesame. Saam-biig a Timothy Holmes sẽn da yaa misioneer la Betɛllã yel-gɛtb taoor-lʋɩtã yeela woto: “D ra teega a Zeova, n kotẽ t’a kõ-d yam la a wilg-d sore.” Yel-gɛtbã sẽn pʋʋs la b yẽs yellã zug sõma wã, b bãngame tɩ b sẽn gũud n são. B mikame tɩ sẽn pak n yɩɩd yaa b ges saam-biisã yelle, la b bao soay n ket n moond koɛɛgã.

“Yellã sẽn wa n be bʋ-kaoodbã nugẽ wã, d yãame t’a Zeova sɩd tõe n kɩtame tɩ yell wẽnemde”

31, 32. No-sɩɩr bʋg la Zayɩɩr bʋ-kaoodbã sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã rɩk-yã? Wãn to la naf saam-biisã?

31 Maana yʋʋm tɩ b ket n namsd a Zeova Kaset rãmbã. Tarẽ-n-tarẽ, namsgã wa n boogame. Tẽngã neb ra sakda ninsaalbã dʋrwa rãmb masã n yɩɩd pĩndã. Betɛllã yel-gɛtbã yãame tɩ wakat taame tɩ b tog n dɩk yellã n taas Zayɩɩr bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n yɩɩdã. Bʋ-kaoodbã sakame n na n bʋ. Ad sɩd yɩɩ lingri! Yʋʋmd 1993 yʋʋm-vẽkr kiuug rasem a 8 wã, bʋ-kaoodbã wilgame tɩ taoor dãmbã sẽn maan a Zeova Kaset rãmbã pa zems ne laloa wã, n kɩt tɩ gɩdgrã sa. Rẽ tɩ naabã sẽn yiis noor n gɩdg d tũudmã kolga yʋʋm a yopoe. Yãmb we n tags n gese! Bʋ-kaoodbã gẽnega b yõyã, bala yaa naabã meng noor la b sẽn sãamã. Saam-biig a Holmes yeelame: “Yellã sẽn wa n be bʋ-kaoodbã nugẽ wã, d yãame t’a Zeova sɩd tõe n kɩtame tɩ yell wẽnemde.” (Dan. 2:21) Tõogrã paasa d saam-biisã tẽebo. B yãa vẽeneg tɩ Rĩm a Zezi sõnga a nin-buiidã tɩ b bãng b sẽn tog n maanega, la wakat ning b sẽn tog n maan dẽ.

Repiblik Demokartik di Kõngo saam-biisã sũy yaa noogo, b sẽn tar sor masã n tũud b tũudmã

32 Gɩdgrã sẽn sa wã, b kõo Betɛllã sor tɩ b tõe n wa ne misioneer dãmb tẽngã pʋgẽ, n tõe n me rot b tʋʋmdã yĩnga, la b tõe n wa ne d sɛbã tẽngã pʋgẽ. * A Zeova Kaset rãmbã sẽn be dũniyã gill zugã sũy yaa noog wʋsgo, b sẽn ne a Zeova sẽn kogend a nin-buiidã tɩ b tẽebã ket n tar pãngã.—Ezai 52:10.

“Zu-soabã yaa mam sõngda”

33. D sẽn lebg n tẽeg yɛl d sẽn tall n kẽng bʋ-kaoodbã taoor n paam bʋʋmã, bõe la d bãng-yã?

33 Yɛl a wãn d sẽn tall n kẽng bʋ-kaoodbã taoor n paam bʋʋm la d sẽn tẽegã. Woto fãa yaa kaset t’a Zezi sɩd pidsa a sẽn yeelã. A ra yeelame: “Mam na n kõo yãmb noor ne yam tɩ yãmb bɛɛbã fãa ra tõog n kɩɩs wala leok ye.” (Karm-y Luk 21:12-15.) Wakat ninga, a Zeova tũnuga ne neb sẽn yaa wa a Gamaliɛll tɩ b kogl a nin-buiidã, pa rẽ bɩ a kɩt tɩ bʋ-kaoodb la avoka rãmb sẽn tar raood yik n zab tɩrlmã yĩnga. A Zeova sãama bɛɛbã zab-tẽedã. (Karm-y Ezai 54:17.) Baa fʋɩ kae n tõe n gɩdg Wẽnnaam tʋʋmdã ye.

34. Bõe yĩng tɩ d sẽn paam bʋʋm naoor wʋsg bʋ-kaoodbã taoorã yaa lingri, la bõe la rẽ wilgda? (Ges-y zĩ-gũbrã sẽn yet tɩ “ No-sɩɩr a wãn bʋ-kaoodbã sẽn dɩke, tɩ sõng tɩ koɛɛgã mooneg kẽng taoore.”)

34 D sẽn paam bʋʋm naoor wʋsg bʋ-kaoodbã taoorã yaa lingr menga. Bõe yĩng tɩ d yet woto? A Zeova Kaset rãmbã pa neb sẽn tar naam ye. D pa naagd n vote, d pa kẽed politikã yɛlẽ, d pa madgd taoor dãmbã noy tɩ b sõng-d ye. Sẽn paase, b wae n geta tõnd neb nins sẽn kẽnd bʋ-kaoodbã taoorã wa “nin-tals sẽn ka paam zãmsgo.” (Tʋʋ. 4:13) Dẽnd ninsaal nif gesgẽ, bũmb kae n tõe n kɩt tɩ bʋ-kaoodbã mong bɛɛbã sẽn yaa tũudmã la politikã taoor dãmbã bʋʋm, n sõng tõnd ye. Baasgo, naoor wʋsgã d paama bʋʋm bʋ-kaoodbã taoore! Woto wilgdame tɩ d sɩd kẽnda ‘Kirist tũud-n-taar pʋgẽ, Wẽnnaam taoore.’ (2 Kor. 2:17) Dẽnd wa tʋm-tʋmd a Polle, tõnd ned kam fãa yetame: “Zu-soabã yaa mam sõngda, mam kõn zoe rabeem ye.”—Heb. 13:6.

^ sull 9 Yɛl b sẽn taas Etazĩni bʋ-kaoodb sull ning sẽn tar noor n tɩ yɩɩdã, tɩ saam-biig a Hayden Covington sõng a Zeova Kaset rãmbã taa 43. A Cantwell ne Konɛktikot tẽngã taoor dãmb yellã n yɩ pipi. Saam-biig a Covington maana kaalem yʋʋm 1978. A pag a Dorothy kell n tũu a Zeova n tãag a kũum. A kii yʋʋmd 2015, rẽ t’a tara yʋʋm 92.

^ sull 12 Rõadgã tika noor b sẽn yiis yʋʋmd 1606. Noorã ra kõta bʋ-kaood sor t’a tõe n ning ned taale, a soabã sã n goma gomd tɩ bʋ-kaoodã tagsdẽ tɩ tõe n kɩtame tɩ nebã kɩɩs goosneemã. Baa gomdã yaa sɩda.

^ sull 14 Yʋʋmd 1950 wã, tɩ neb sẽn kẽesd b sẽkã zãng Wẽnnaam tʋʋmdã pʋgẽ Kebɛk tẽngã sõor yaa 164. Bãmb 63 n da yaa Gileyaad lekollã karen-biisi. B sakame tɩ b tʋm-b be, baa ne b sẽn da mi tɩ b na n nams-b-la wʋsgã.

^ sull 15 Saam-biig a Glen How yɩɩ avoka sẽn da tar raoodo. Yʋʋmd 1943 n tãag 2003, a sõnga a Zeova Kaset rãmbã tɩ b welg yɛl kobs b sẽn tall n kẽng bʋ-kaoodbã taoor Kanada, la tẽns a taaba.

^ sull 16 Y sã n dat n paam kibay n paase, bɩ y ges yʋʋmd 2000 tʋʋl-nif kiuug rasem 22 Réveillez-vous ! wã neng 18-24, sõsg ning gom-zug sẽn yet tɩ: “ La bataille n’est pas la vôtre, mais celle de Dieu ” wã.

^ sull 32 Sodaasã wa n loogame. La saam-biisã tɩ mee Betɛll zĩig a to.