1–2. a) Mit mondott Russell testvér egy lelkipásztornak arról, hogy miből fedezik a Bibliakutatók a kiadásaikat? b) Mit vizsgálunk meg ebben a fejezetben?

 EGYSZER a református egyház egyik lelkipásztora felkereste Charles T. Russellt. Arra volt kíváncsi, hogy miből fedezik a Bibliakutatók a tevékenységükkel járó kiadásokat.

 – Sosem rendezünk gyűjtést – magyarázta Russell testvér.

 – Akkor honnan van pénzük? – kérdezte a lelkipásztor.

 – Ha elmondom önnek az igazságot, aligha fogja elhinni – válaszolta Russell testvér. – Amikor az emberek eljönnek az összejöveteleinkre, nem nyomunk perselyt az orruk alá. Azonban tudják, hogy vannak kiadások, és talán ezen töprengenek: „Ennek a teremnek biztosan vannak költségei. . . Hogyan járulhatnék én is hozzá egy kis pénzzel a költségek fedezéséhez?”

 A lelkipásztor hitetlenkedve nézett Russell testvérre.

 – A színtiszta igazságot mondom önnek – mondta Russell testvér. – Egyszerűen megkérdezik tőlem: „Hogyan támogathatnám önöket egy kis adománnyal?” Amikor valaki áldásban részesül, és van pénze, azt az Úr érdekében szeretné felhasználni. De ha nincs pénze, miért unszolnánk őt erre? a

² Russell testvér valóban a „színtiszta igazságot” mondta. Isten népe már régóta önkéntes adományokkal támogatja az igaz imádatot. Ebben a fejezetben megvizsgálunk néhány ezzel kapcsolatos szentírási és modern kori példát. Miközben áttekintjük, hogyan fedezzük napjainkban a Királyság-munkával járó kiadásokat, mindannyian tegyük fel magunknak a következő kérdést: „Hogyan fejezhetem ki, hogy szeretném támogatni a Királyságot?”

3–4. a) Miben biztos Jehova az imádóival kapcsolatban? b) Hogyan támogatták az izraeliták a hajlék készítését?

³ Jehova bízik az igaz imádóiban. Tudja, hogy ha lehetőségük nyílik rá, örömmel kimutatják az odaadásukat az önkéntes adakozás által. Vizsgáljunk meg két példát Izrael történelméből.

 ⁴ Miután Jehova kivezette Egyiptomból az izraelitákat, arra kérte őket, hogy készítsenek egy hordozható sátrat, vagyis hajlékot imádati célra. Az építmény és a hozzá tartozó felszerelés elkészítéséhez jelentős támogatásra volt szükség. Jehova arra utasította Mózest, hogy adjon lehetőséget a népnek, hogy támogathassa a munkálatokat. Ezt mondta: „Minden készséges szívű személy hozzon Jehovának adományt” (2Móz 35:5). Hogyan reagáltak azok az emberek, akiknek az életét nemrég még „mindenféle rabszolgamunkával” keserítették meg? (2Móz 1:14). Teljes mértékben támogatták a munkát arany-, ezüst- és más értékes tárgyakkal, melyek többségét feltehetőleg az egyiptomi rabszolgatartóiktól hozták el (2Móz 12:35, 36). Az izraeliták még többet is adományoztak, mint amennyire szükség volt, ezért vissza kellett tartani a népet, hogy már ne vigyen semmit sem (2Móz 36:4–7).

5. Hogyan reagáltak az izraeliták, amikor lehetőségük nyílt adakozni a templom építésére?

⁵ Mintegy 475 évvel később Dávid a saját kincseiből ajánlott fel a templom, vagyis az igaz imádat első állandó központjának építésére. Majd izraelita társainak is lehetőséget adott az adakozásra. Ezt kérdezte tőlük: „Ki ajánlkozik önként, hogy megtöltse ma a kezét Jehovának szánt ajándékkal?” Válaszul a nép tagjai „teljes szívvel adták az önkéntes felajánlásokat Jehovának” (1Krón 29:3–9). Dávid felismerte, hogy ki az adományok valódi forrása, ezért így imádkozott Jehovához: „tőled van minden, és a te kezedből adunk neked” (1Krón 29:14).

6. Miért van szükség a Királyság-munka végzéséhez pénzre, és milyen kérdések merülnek fel?

⁶ Sem Mózesnek, sem Dávidnak nem kellett kényszerítenie Isten népét az adakozásra, mivel az emberek készséges szívvel adtak. Mit mondhatunk napjainkról? Jól tudjuk, hogy a Királyság-munkához jelentős anyagi támogatásra van szükség. Ez a munka magában foglalja, hogy Bibliákat és Biblián alapuló kiadványokat nyomtatunk és terjesztünk, összejöveteli helyeket és fiókhivatalokat építünk és tartunk fent, valamint segítséget nyújtunk azoknak a hittársainknak, akik katasztrófa áldozataivá válnak. Ezért felvetődik néhány fontos kérdés: Honnan származik az ezekhez szükséges pénz? És vajon a Király követőit unszolni kell arra, hogy anyagilag támogassák a munkát?

7–8. Miért nem kéreget Jehova népe vagy folyamodik emberekhez támogatásért?

⁷ Russell testvér és a társai nem akarták követni a keresztény egyházaknál megszokott pénzgyűjtési módszereket. Russell testvér a következőket írta Az Őrtorony második számában, az „Akarjátok a Sioni Őrtorony folyóiratot?” alcím alatt: „Hisszük, hogy a »Sioni Őrtoronynak« JEHOVA  a támogatója, és mindaddig, amíg ez igaz, ez a folyóirat sohasem fog emberektől kéregetni vagy emberekhez folyamodni támogatásért. Amikor az, Aki mondja, »a hegyek minden aranya és ezüstje az enyém«, nem gondoskodik többé a szükséges pénzalapról, megértjük majd, hogy ideje megszüntetni a lap kiadását” (Agg 2:7–9). Több mint 130 évvel később Az Őrtorony folyóiratnak és a szervezetnek, mely kiadja, még mindig biztos az anyagi háttere!

⁸ Jehova népe nem kéreget. Nem adnak körbe perselyt, és nem kérnek levélben pénzt az egyháztagoktól. Nem rendeznek jótékonysági vásárokat, és nem árulnak tombolát. Ehelyett ahhoz ragaszkodnak, ami az Őrtoronyban már régen megjelent: „Sosem tartottuk helyénvalónak, hogy pénzt kérjünk az Úr ügyéért, mint ahogy az szokás . . . Úgy ítéljük meg, hogy ha az Úr nevében különféle kéregetési módszerekkel gyűjtünk pénzt, az sértő az Úrra nézve, elfogadhatatlan neki, és nem áldja meg sem az adományozókat, sem a munkát, melyre pénzt adnak.” b

9–10. Egyebek közt miért adunk önkéntes adományokat?

⁹ A Királyság alattvalóit nem kell kényszeríteni arra, hogy adakozzanak. Épp ellenkezőleg! Örömmel fordítjuk a pénzünket és más javainkat a Királyság támogatására. Miért vagyunk készek adakozni? Nézzük meg ennek három okát.

¹⁰ Először is, azért adunk önkéntes adományokat, mert szeretjük Jehovát, és azokat szeretnénk tenni, „amik kedvesek a szemében” (1Ján 3:22). Jehova nagyon örül annak, ha az imádói önként, szívből adakoznak. Vizsgáljuk meg, mit írt Pál apostol a keresztény adakozásról. (Olvassátok fel: 2Korintusz 9:7.) Egy igaz keresztény nem vonakodva vagy kényszeredetten adakozik. Inkább azért teszi, mert „eltökélte szívében”. c Tehát alaposan átgondolja, mire lehet szükségük a hívőtársainak, és hogyan tudna segíteni nekik. Az ilyen személy kedves Jehovának, mivel „a vidám adakozót szereti az Isten”, vagy ahogy egy másik bibliafordítás fogalmaz, „Isten szereti azokat, akik szeretnek adni”.

11. Mi indít minket arra, hogy a tőlünk telhető legtöbbet adjuk Jehovának?

¹¹ Másodszor, azért adunk adományokat, hogy ezzel is kifejezzük a hálánkat a Jehovától jövő áldásokért. Nézzünk meg egy önvizsgálatra ösztönző alapelvet a mózesi törvényből. (Olvassátok fel: 5Mózes 16:16, 17.) Amikor az izraelita férfiak évente háromszor részt vettek az ünnepen, mindegyiküknek ajándékot kellett adnia, olyan mértékben, „amennyire megáldotta [őket] Jehova”. Ezért az ünnep előtt át kellett gondolniuk, hogy mi mindennel áldotta meg őket Jehova, és hogy ehhez mérten mi lenne a tőlük telhető legtöbb, amit ajándékként adhatnának neki. Ehhez hasonlóan, ha mi is elmélkedünk  azon, hogy mennyi mindennel áldott meg bennünket Jehova, arra érzünk majd indíttatást, hogy a tőlünk telhető legtöbbet adjuk neki. A teljes szívű ajándékunk, mely az adományainkat is magában foglalja, tükrözi, hogy mennyire értékeljük a Jehovától jövő áldásokat (2Kor 8:12–15).

12–13. Hogyan bizonyítják az önkéntes hozzájárulásaink a Király iránt érzett szeretetünket, és mennyi hozzájárulást adjunk?

¹² Harmadszor, az önkéntes adományainkkal kifejezzük a Királyunk, Jézus Krisztus iránt érzett szeretetünket. Miért mondhatjuk ezt? Figyeljük meg, mit mondott Jézus a tanítványainak a földi életének utolsó éjszakáján: „Ha valaki szeret engem, megtartja a szavamat”. (Olvassátok fel: János 14:23.) Jézus szava magában foglalja azt a parancsot, hogy prédikálni kell a Királyság jó hírét az egész világon (Máté 24:14; 28:19, 20). Úgy tudjuk megtartani Jézus szavát, ha mindennel, amink van – az időnkkel, energiánkkal és az anyagi javainkkal – támogatjuk a Királyság-prédikáló munkát. Ezzel kifejezzük a Messiás-Király iránt érzett szeretetünket.

 ¹³ Igen, a Királyság lojális alattvalóiként szeretnénk teljes szívvel támogatni a Királyságot, azáltal hogy adományokat adunk. De mennyit adjunk? Ezt mindenki maga dönti el. Mindannyian a tőlünk telhető legtöbbet adjuk. Ám vannak olyan hittársaink, akiknek nem sok mindenük van (Máté 19:23, 24; Jak 2:5). Ők vigaszt meríthetnek abból, hogy Jehova és a Fia még a csekély adományokat is értékeli, ha azokat készséges szívvel adják (Márk 12:41–44).

14. Hogyan ajánlották fel Jehova Tanúi éveken át a kiadványaikat?

¹⁴ Jehova Tanúi éveken át pénzért cserébe ajánlották fel a bibliai témájú kiadványokat. Az adomány javasolt összegét a lehető legalacsonyabbra szorították, hogy még a szerényebb anyagi helyzetű emberek is megkaphassák a kiadványokat. Természetesen a Királyság-hírnökök akkor is odaadták a kiadványt a házigazdának, ha érdeklődést mutatott, de nem tudott adományt adni. Azt szerették volna, hogy a kiadványok olyan őszinte szívű emberek kezébe kerüljenek, akik elolvassák, és hasznot merítenek belőlük.

15–16. a) Hogyan változtatott a vezetőtestület 1990-ben a kiadványaink felkínálási módján? b) Hogyan lehet önkéntes adományokat adni? (Lásd a „ Hová kerülnek az adományok?” című kiemelt részt is.)

¹⁵ 1990-ben a vezetőtestület változtatott a kiadványaink felkínálási módján. Ettől az évtől az Egyesült Államokban minden kiadványt díjmentesen kínáltak fel. Az országban minden gyülekezet kapott egy levelet a változásról, melyben ez állt: „A hírnökök és az érdeklődő személyek anélkül kaphatják meg a folyóiratokat és az egyéb kiadványokat, hogy egy adott pénzösszeget kérnénk tőlük, vagy akár csak utalnánk arra, hogy pénzt kellene adniuk értük . . . Bárki adhat adományt, aki szeretne segíteni az oktatómunkánk kiadásainak fedezésében, de az adomány nem feltétele annak, hogy megkaphassa a kiadványokat.” Ez rámutatott arra, hogy a munkánk önkéntes, vallási jellegű, és „nem házalunk az Isten szavával” (2Kor 2:17). Ezt az útmutatást idővel az egész világon alkalmazták a fiókhivatalok.

¹⁶ Hogyan lehet önkéntes adományokat adni? Jehova Tanúi Királyság-termeiben diszkréten elhelyezett adományládák találhatók. Emellett Jehova Tanúi valamelyik jogi személyének is lehet közvetlenül adományokat küldeni. Az Őrtoronyban minden évben megjelenik egy cikk, mely vázolja, hogyan lehet adományokat adni.

17–19. Hogyan használjuk fel a) a világméretű munkára, b) a világszerte folyó Királyság-terem-építésre, c) a gyülekezeti kiadásokra befolyt adományokat?

¹⁷ Világméretű munka. Az adományokat azoknak a költségeknek a fedezésére fordítjuk, melyek a világméretű prédikálómunkához kapcsolódó tevékenységek során merülnek fel. Ilyen lehet például a kiadványaink előállítása és szállítása,  a fiókhivatalok építése és karbantartása, valamint a különféle teokratikus iskolák működtetése. Továbbá az adományokból fedezzük a misszionáriusok, az utazófelvigyázók és a különleges úttörők kiadásait. Az adományok egy részét pedig arra használjuk, hogy segíteni tudjunk azoknak a hittársainknak, akiket katasztrófa ér. d

¹⁸ Világszerte folyó Királyság-terem-építés. Az adományokból a gyülekezetek Királyság-termeket tudnak építeni, átalakítani vagy felújítani. Amint újabb adományok érkeznek, további gyülekezetek kaphatnak segítséget. e

¹⁹ Gyülekezeti kiadások. Az adományokat a gyülekezet a Királyság-terem működtetésére és karbantartására fordítja. A vének javasolhatják, hogy a gyülekezet az adományok egy részét továbbítsa a helyi fiókhivatalnak a világméretű munka támogatására. Ilyenkor a vének egy határozatot terjesztenek a gyülekezet elé, és ha a gyülekezet jóváhagyja, akkor a javasolt összeget elküldik a fiókhivatalnak. Az a testvér, aki a gyülekezet könyvelését végzi, minden hónapban pénzügyi beszámolót készít, melyet felolvasnak a gyülekezetnek.

20. Hogyan szerezhetünk tiszteletet Jehovának az értékeinkkel?

²⁰ Ha átgondoljuk, mi mindent foglal magában az egész világra kiterjedő Királyság-prédikáló és tanítványképző munka, arra érzünk majd indíttatást, hogy tiszteljük Jehovát az értékeinkkel (Péld 3:9, 10). Az értékeink közé tartoznak a fizikai adottságaink, az értelmi képességünk és a keresztény tulajdonságaink. Ezeket teljes mértékben a Királyság érdekében szeretnénk felhasználni. De ne feledjük, hogy az értékeink az anyagi javainkat is magukban foglalják. Határozzuk el, hogy amikor lehetőségünk van rá, adakozunk, és annyit, amennyit tudunk. Az önkéntes adományainkkal tiszteletet szerzünk Jehovának, és támogatjuk a messiási Királyságot.