Kele vôm ô ne lañe de

Kele tep

KABETÔLÔ 9

A yaé Nazareth

A yaé Nazareth

MATTHIEU 13:55, 56 MARC 6:3

  • NDA BÔTE JOSEPH BA MARIE JA NEN

  • YÉSUS A YÉ’É ÉSAÉ

Yésus a yaé mone tisone ba loone na Nazareth. Tison éte é mbe nord ya Judée, e minje’ese ya Galilée, vôme ba loone na Mañe ya Galilée mfa’a jôp da dim.

Joseph ba Marie be nga kôlô Égypte na ba ke tabe vôm ate, éko éziñ valé Yésus a bili mimbu mibaé. A mbe a yiane bo susu’a mone be mbe be bili éyoñ éte. Ve mvuse ya valé, bobenyañe bé Jacques, Joseph, Simon a Jude be nga bialé. Joseph ba Marie be nga biaé fe bobebinga, bekale be Yésus. Ôwé, Yésus a bili bebé bobenyañ a bekale besaman be ne nye mvus.

É ne été na, Yésus a bili bivuvumane bife. Bi nga yem Élisabeth ba Jean, mona fame wé. Jean a nyiñ ôyap, e sud ya Judée. Salomé, a nyiñe fefel Galilée, éko éziñ na a ne monyañe Marie, nalé, a ne fe nyia Yésus. Zébédée a ne nnôme Salomé. Bobefame bap bebaé, Jacques ba Jean ba yiane bo bobenyañe b’ôsu be Yésus. Bi nji yeme nge Yésus a nga tabe abui a bobefame bete bebaé éyoñ a mbe a yaék, ve amu bese bebaane be mbe minlômane mi Yésus, be mbe be yiane bi ngul awoso.

Joseph a yiane saé abui mfa’a ya jalé miñyiane ya beta nda bôte jé. A ne kafinda. Joseph a yale Yésus ane mone wé, ajô te ba loone Yésus na “mone kafinda.” (Matthieu 13:55, Mfefé Nkôñelan) Joseph a ye’ele Yésus ésaé kafinda, nye’ ki a yé’é nya nyé’ane. Ajô ete mvuse ya valé, bôte ba jô a lat a Yésus na: ‘Nye a ne kafinda.’​—Marc 6:3, Mfefé Nkôñelan.

E jame nda bôte Joseph ja tele ôsu e ne ékaña’a ba ve Yéhôva. Asu ya na be tôñ Atiñe Zambe, Joseph ba Marie ba liti bone bap mame ya nsisim ‘éyoñ be too si nda jap, a éyoñ ba wulu zen, a éyoñ ba bômbô si, a éyoñ ba kôlô si.’ (Deutéronome 6:6-9) Nda Zambe é ne Nazareth. Teke vaa nge beté, bi ne jô na Joseph a ke nda bôte jé wôé asu ékaña’a. Be nga su’ulane jô na, Yésus a mbe a kele nda Zambe môse Sabbat “ane a nga bo a bo’ok”. (Luc 4:16) Nda bôt éte é bili fe beta meva’a ya bo é kelek éyoñ ése Jérusalem e temple Yéhôva.