Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

12. FEJEZET

Jézus megkeresztelkedik

Jézus megkeresztelkedik

MÁTÉ 3:13–17 MÁRK 1:9–11 LUKÁCS 3:21, 22 JÁNOS 1:32–34

  • JÉZUS MEGKERESZTELKEDIK, ÉS FELKENIK ŐT

  • JEHOVA A FIÁNAK JELENTI KI JÉZUST

Keresztelő János már vagy fél éve hirdeti az üzenetét. Jézus, aki most úgy 30 év körüli, megkeresi őt a Jordán folyónál. Vajon miért? Nem csak egy baráti látogatásról van szó. És nem is csupán azért akar Jánossal beszélni, hogy megtudja, hogyan halad a prédikálása. Jézus azért jön, hogy megkérje Jánost, keresztelje meg őt.

Persze nem meglepő, hogy János tiltakozik: „Neked kellene engem megkeresztelni, és te jössz énhozzám?” (Máté 3:14). János tudja, hogy Jézus Isten fia, és a szent szellem nemzette. János édesanyja, Erzsébet biztosan elmesélte neki, mi történt, amikor Mária meglátogatta őket. Mária várandós volt Jézussal, és amikor belépett az ajtajukon, János örömében megmozdult Erzsébet méhében. És bizonyára arról is hallott, hogy angyal jelentette be Máriának Jézus születését, valamint hogy több angyal is megjelent a pásztoroknak azon az éjjelen, amikor Jézus világra jött.

János tudja, hogy neki azokat kell megkeresztelnie, akik megbánják a bűneiket. Ám Jézus bűntelen. János tiltakozása ellenére Jézus határozottan erre kéri őt: „Ne akadályozz meg ebben, mert ez szükséges ahhoz, hogy teljesítsük mindazt, ami igazságos” (Máté 3:15).

Miért helyénvaló, hogy Jézus is megkeresztelkedik? Jézus ezzel nem a bűnök megbánását fejezi ki. A keresztelkedésével azt bizonyítja, hogy kész az Atyja akaratát cselekedni (Héberek 10:5–7). Eddig ácsként tevékenykedett, most azonban itt az ideje, hogy elkezdje azt a szolgálatot, amiért égi Atyja a földre küldte őt. Mit gondolsz, vajon János számít arra, hogy valami szokatlan történik, amikor megkereszteli Jézust?

Nos, János később így beszél erről: „aki elküldött, hogy vízben kereszteljek, az mondta nekem: »Akire látod, hogy leszáll a szellem, és rajta is marad, ő az, aki szent szellemmel keresztel«” (János 1:33). Tehát János számít rá, hogy Isten szelleme leszáll valakire, akit ő megkeresztel. Éppen ezért talán nincs is igazán meglepve, hogy amikor Jézus feljön a vízből, „Isten szelleme leszáll, mint egy galamb, és leereszkedik rá” (Máté 3:16).

Jézus keresztelkedésekor még további rendkívüli dolgok is történnek. Először is megnyílik előtte az ég. Mit jelent ez? Alighanem arról van szó, hogy Jézus ekkor visszakapja azokat az emlékeit, amelyek még a földi élete előtti időből, az égből származnak. Jézus most már fel tudja idézni, milyen volt Jehova szellemfiaként élni, és hogy milyen igazságokat tárt fel neki Atyja még az égben.

Mi több, Jézus keresztelkedésekor egy hang ezt jelenti ki az égből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben örömömet lelem” (Máté 3:17). Kinek a hangja ez? Nem lehet Jézusé, hiszen ő itt van Jánossal. Ez bizony Isten hangja. Ebből nyilvánvaló, hogy Jézus Isten fia, és nem maga Isten.

Fontos megjegyezni, hogy Jézus emberként ugyanúgy Isten egyik fia, mint ahogyan az első ember, Ádám volt. Miután Lukács tanítvány beszámol Jézus keresztelkedéséről, ezt írja: „Jézus körülbelül 30 éves volt, amikor elkezdte a szolgálatát, és azzal összhangban, ahogy az emberek gondolták, ő József fia volt, aki Héli fia. . ., aki Dávid fia. . ., aki Ábrahám fia. . ., aki Noé fia. . ., aki Ádám fia, aki Isten fia volt” (Lukács 3:23–38).

Jézus tehát emberként ugyanolyan fia Istennek, mint Ádám volt. A keresztelkedésekor különleges kapcsolatba kerül Istennel, és megérti, hogy az égben majd Isten szellemfiaként él tovább. Ezért valóban alkalmas arra, hogy megtanítsa az igazságot Istenről, és hogy megmutassa az élethez vezető utat. Jézus most egy olyan szolgálatot kezd el, amelynek végén feláldozza az életét a bűnös emberiségért.