Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 19

Yesu Tsɔɔ Samaria Yo Ko Ní

Yesu Tsɔɔ Samaria Yo Ko Ní

YOHANE 4:3-43

  • YESU TSƆƆ SAMARIA YO KO KƐ NI KPAHI NÍ

  • JAMI NƐ SA MAWU HƐ MI

Benɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ a je Yudea kɛ yaa Galilea a, a ya gu Samaria kpokpa a nɔ. Blɔ gagaa nɛ a nyɛɛ ɔ ha nɛ pɔ tɔ a he. Piani mi ɔ, a ya su Sikar, nɛ a to kaa a maa jɔɔ a he bɔɔ ngɛ Yakob vu ɔ he. Eko ɔ, Yakob nitsɛ lɛ tsua jamɛ a vu ɔ, aloo e bɔ nihi apaa nɛ a tsua ha lɛ jehahi babauu loko a fɔ Yesu. Se vu ɔ ngɛ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ ngɛ ma ko nɛ a tsɛɛ ke Nablus ɔ kasa nya.

Benɛ Yesu ngɛ e he mi jɔɔe ngɛ vu ɔ he ɔ, e kaseli ɔmɛ a ho ma a mi ya konɛ a ya he niye ní. Benɛ a je ɔ, Samaria yo ko ba nɛ e ba yɛ nyu. Yesu de lɛ ke: “Ha mi nyu ɔ eko nɛ ma nu.”​​—Yohane 4:7.

Akɛnɛ ninyɛ ngɛ Yuda bi kɛ Samaria bi a kpɛti he je ɔ, a kɛ a sibi yí. Enɛ ɔ he ɔ, e pee yo ɔ nyakpɛ nɛ e bi Yesu ke, “Pi Yuda no ji mo lo? Nɛ kɛ pee kɛɛ nɛ o ngɛ imi Samaria no nyu bae nɛ o nu ɔ?” Yesu ha lɛ heto ke: “Ke o le nɔ́ kpakpa nɛ Mawu haa nɔ, kɛ nɔ nɛ ngɛ mo nyu bae nɛ ɔ, jinɛ mo mohu o maa ba lɛ eko, nɛ lɛɛ e ma ha mo nyu nɛ haa nɔ wami.” Yo ɔ de lɛ ke, “Nyɔmtsɛ, vu ɔ mi kuɔ, nɛ o be nɔ́ ko hulɔ nɛ o kɛ maa yɛ nyu ɔ. Nyu nɛ haa nɔ wami ɔ, jije o ma ná kɛ je? Wa nɛ̃ Yakob nɛ ha wɔ kikɛmɛ a vu nɛ ɔ; nɛ lɛ nitsɛ, kɛ e bimɛ, kɛ e lohwehi tsuo nu e mi nyu. Anɛ o ngɛ hlae nɛ o tsɔɔ kaa moo o pe Yakob ɔ lo?”​​—Yohane 4:9-12.

Yesu he nɔ ke, “Nɔ tsuaa nɔ nɛ nuu vu nɛ ɔ mi nyu ɔ eko ɔ, kuma maa ye lɛ ekohu, se nɔ nɛ maa nu nyu nɛ imi ma ha lɛ ɔ, kuma be lɛ yee hu gblegbleegble. Ejakaa nyu nɛ ma ha lɛ ɔ ma plɛ nyu hɛngmɛ nɛ baa nyu nɛ haa nɔ wami kɛ yaa neneene ngɛ e mi.” (Yohane 4:13, 14) E ngɛ mi kaa pɔ tɔ Yesu mohu lɛɛ, se e suɔ nɛ e maa tsɔɔ Samaria yo ɔ anɔkuale munyuhi nɛ ma ha lɛ wami.

Jehanɛ ɔ, yo ɔ de lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, ha mi kikɛmɛ a nyu nɛ ɔ mɔ, kɛkɛ ɔ, kuma be mi yee hu, nɛ e be hiae po kaa ma ba hiɛ ɔ ba yɛ nyu.” Se Yesu tsake munyu ɔ nɛ e de yo ɔ ke: “Yaa nɛ o ya tsɛ o huno, nɛ o kɛ lɛ nɛ ba hiɛ ɔ.” Kɛkɛ nɛ yo ɔ he nɔ ke, “I be huno.” Se Yesu de lɛ ke: “Ke o de ke o be huno ɔ, o tu anɔkuale. O gba nyumuhi enuɔ momo, nɛ nyumu nɛ o kɛ lɛ ngɛ piɔ hu, pi o huno nitsɛnitsɛ ji lɛ.” Enɛ ɔ ha nɛ yo ɔ nya kpɛ e he.​—Yohane 4:15-18.

Nɔ́ nɛ yo ɔ nu ɔ ha nɛ e na kaa pi nɔmlɔ gu ko kɛkɛ ji Yesu; e he mi po nɛ e bi Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, i na kaa gbalɔ ji mo.” Kɛkɛ nɛ yo ɔ de nɔ́ ko nɛ tsɔɔ kaa e bua jɔ Mawu jami he. Mɛni e de? E de ke: “Wa nɛmɛ [Samaria bi ɔmɛ] ja Mawu ngɛ yo nɛ ɔ nɔ [Gerizim Yo ɔ nɛ e kɛ lejɛ ɔ kɛ we ɔ], se nyɛ Yuda bi lɛɛ nyɛ ke Yerusalem ji he nɛ sa kaa wa ja Mawu ngɛ.”​—Yohane 4:19, 20.

Se Yesu tsɔɔ nya kaa pi he nɛ a ma ja Mawu ngɛ ɔ nɛ he hia. E de ke: “Be ma nɛ nyɛ ma ja Tsɛ ɔ, pi yo nɛ ɔ nɔ, nɛ pi Yerusalem hulɔ.” Kɛkɛ nɛ e tsa nɔ ke: “Be ɔ ma, nɛ Mawu ma ha nihi he wami, konɛ a ja Tsɛ ɔ ngɛ mumi mi kɛ anɔkuale mi kaa bɔ nɛ Tsɛ ɔ nitsɛ suɔ.”​​—Yohane 4:21, 23, 24.

Pi he nɛ a ma ja ngɛ ɔ nɛ he hia, mohu ɔ, bɔ nɛ a ma ja Tsɛ ɔ ha a lɛ he hia. Yo ɔ bua jɔ nɔ́ nɛ Yesu de ɔ he nɛ e de ke, “I le kaa Mesia a nɛ a tsɛɛ lɛ Kristo ɔ ma, nɛ ke e ba a, e maa tsɔɔ wɔ nɔ́ tsuaa nɔ́.”​​—Yohane 4:25.

Kɛkɛ nɛ Yesu je anɔkuale sane ko nɛ he hia wawɛɛ kpo kɛ tsɔɔ lɛ. E de lɛ ke: “Imi nɛ i kɛ mo ngɛ munyu ɔ tue ɔ, imi ji Mesia a nɛ.” (Yohane 4:26) Moo lɛɛ mo susu he nɛ o hyɛ! Jinɛ yo nɛ ɔ ma nyu yɛmi, se Yesu wo e hɛ mi nyami ngɛ blɔ klɛdɛɛ ko nɔ. E de yo ɔ nɔ́ ko nɛ e de we ni kpahi lolo​​—kaa lɛ ji Mesia a.

SAMARIA BI FUU HE YESU YE

Yesu kaseli ɔmɛ a ya he niye ní kɛ je Sikar ma a mi kɛ ba. A ba na Yesu ngɛ he nɛ a je e he ngɛ ɔ ngɛ Yakob vu ɔ he nɛ e kɛ Samaria yo ko ngɛ ní sɛɛ. Benɛ kaseli ɔmɛ ba su lejɛ ɔ, yo ɔ je e buɛ ɔ he nɛ e ma fo kɛ ho ma a mi ya.

Benɛ yo ɔ ya su Sikar ma a mi ɔ, e de ma a mi bi ɔmɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ Yesu de lɛ ɔ. E de mɛ ke: “Nyɛɛ ba! Nyɛ ba hyɛ nyumu ko nɛ de mi níhi tsuo nɛ i pee hyɛ.” Akɛnɛ e ngɛ hlae nɛ ni ɔmɛ a nyɛɛ e se kɛ ya he nɛ e ya na Yesu ngɛ ɔ he je ɔ, e bi mɛ ke: “Anɛ pi lɛ ji Kristo ɔ lo?” (Yohane 4:29) Nihi ngɛ hlae nɛ a maa le Kristo ɔ kɛ je Mose be ɔ mi tɔɔ. (5 Mose 18:18) Enɛ ɔ he ɔ, sane nɛ yo ɔ bi ɔ ha nɛ ma a tsuo bu yuu kɛ ya he nɛ Yesu ngɛ ɔ konɛ a ya na lɛ kɛ mɛ nitsɛmɛ a hɛngmɛ.

Jamɛ a be ɔ mi ɔ, kaseli ɔmɛ a bɔni Yesu pɛɛ kpami ke e ba wo e nya mi nɔ́ ko. Se e de mɛ ke: “I ngɛ ngma nɛ i yeɔ, se nyɛ li.” E kaseli ɔmɛ a hɛ mi pee mɛ yaa nɛ a bi a he ke: “Anɛ nɔ ko ba ha lɛ nɔ́ ko nɛ e ye lo?” Yesu je suɔmi mi nɛ e tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ e de ɔ sisi konɛ e se nyɛɛli tsuo nɛ a kase nɔ́ ko ngɛ mi. E de mɛ ke: “Ye niye ní ji kaa ma pee nɔ nɛ tsɔ mi ɔ suɔmi nya ní; nɛ́ nɔ́ nɛ e tsɔ mi tsumi ɔ, ma gbe nya.”​​—Yohane 4:32-34.

Pi ngma kpami ní tsumi nitsɛnitsɛ he munyu nɛ Yesu ngɛ tue, ejakaa e piɛ nyɔhiɔ eywiɛ sɔuu loko a ma bɔni ngma kpami. Mumi mi ní kpami ní tsumi mohu he munyu nɛ e ngɛ tue ɔ nɛ, ejakaa Yesu ya nɔ nɛ e de ke: “Nyɛɛ hyɛ ngmɔ ɔmɛ a nɔ kɛ kpe, nɛ nyɛ maa na kaa ní ba, nɛ e kpami be su nɛ a ma bua nya. Amlɔ nɛ ɔ po ní kpalɔ ɔ ngɛ e hiɔwo náe; e ngɛ ngmɔ ní nya buae kɛ ngɛ wami nɛ ngɛ kɛ yaa neneene ɔ toe, konɛ ní dulɔ ɔ, kɛ ní kpalɔ ɔ tsuo nɛ a bla kɛ nya.”​—Yohane 4:35, 36.

Yesu na bɔ nɛ ní nɛ e kɛ Samaria yo ɔ sɛɛ ɔ ngɛ yiblii woe ha momo. Sikar bi fuu he Yesu ye, ejakaa yo ɔ ye e he odase kɛ tsɔɔ mɛ ke: “E de mi níhi tsuo nɛ i pee.” (Yohane 4:39) Lɔ ɔ he ɔ, benɛ ni ɔmɛ je Sikar kɛ ba Yesu ngɔ ngɛ vu ɔ he ɔ, a kpa lɛ pɛɛ kaa e hi a ngɔ be bɔɔ konɛ e tsɔɔ mɛ ní. Yesu kplɛɛ a nine fɔmi ɔ nɔ nɛ e hi Samaria ligbi enyɔ.

Benɛ Samaria bi ɔmɛ bu Yesu tue ɔ, a kpɛti nihi fuu he lɛ ye. Kɛkɛ nɛ a de yo ɔ ke, “Jehanɛ lɛɛ pi o munyu ɔ nya hu nɛ wa heɔ yeɔ kaa nɔmlɔ nɛ ɔ ji je ɔ yi wami helɔ ɔ, se mohu nɔ́ nɛ wɔ nitsɛmɛ wa nu kɛ wa tue kɛ je lɛ nitsɛ e nya a he.” (Yohane 4:42) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Samaria yo ɔ pee bɔ nɛ e sa kaa waa ye Kristo he odase konɛ nihi a bua nɛ jɔ sane kpakpa a he ɔ he nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa kɛ ha wɔ.

Mo kai kaa e piɛ nyɔhiɔ eywiɛ loko ní kpami be ɔ maa su. Ngɛ lejɛ ɔ ní ɔmɛ a mi ɔ, a pɔɔ ngma kpami ngɛ gbiɛ be mi. Lɔ ɔ he ɔ, e maa pee kaa nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ ngɛ November loo December mi. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa, ngɛ jeha 30 Hetsɔmi ɔ se ɔ, Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ a ye maa pee nyɔhiɔ kpaanyɔ ngɛ Yudea nɛ a fiɛɛ, nɛ a baptisi nihi. Lɔ ɔ se ɔ, a gu yiti je kɛ ho a ma mi ya ngɛ Galilea. Mɛni maa ba ngɛ lejɛ ɔ?