Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 21

Yesu Ya Nazaret Kpe He ɔ

Yesu Ya Nazaret Kpe He ɔ

LUKA 4:16-31

  • YESU KANE YESAYA WOMI Ɔ

  • NAZARET BI ƆMƐ KA KAA A MAA GBE YESU

Nazaret ma a mi tsuo pee hoo. Loko Yesu maa ya Yohane ngɔ kaa e baptisi lɛ ɔ, jinɛ kapitɛ ji lɛ ngɛ Nazaret. Se amlɔ nɛ ɔ lɛɛ a le lɛ kaa e peeɔ nyakpɛ ní. Ma a mi bi ɔmɛ ngɛ blɔ hyɛe kaa e maa pee nyakpɛ ní ngɛ lejɛ ɔ.

Benɛ a na kaa Yesu yaa kpe he ɔ, a blɔ hyɛmi ɔ mi ba wa wawɛɛ. Nɔ́ nɛ a pɔɔ peemi ngɛ kpe he ɔ ji kaa, a sɔleɔ nɛ a kaneɔ Mose womi ɔmɛ kaa bɔ nɛ a peeɔ “daa Hejɔɔmi ligbi ɔ.” (Bɔfo Ɔmɛ A Ní Tsumi 15:21) A kaneɔ gbali ɔmɛ a womi ɔmɛ hulɔ. Benɛ Yesu te si nɛ e maa kane ngmami ɔ, e na nihi fuu nɛ e le mɛ kɛ je e jokuɛyo mi nɛ mɛ hu a hii si ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti. A ha lɛ gbalɔ Yesaya womi ɔ. E bli kɛ ya he ko nɛ a tu Nɔ nɛ a ngɔ Yehowa mumi ɔ kɛ pɔ lɛ nu ɔ he munyu ngɛ ɔ. A ngma jamɛ a munyu ɔ ngɛ Yesaya 61:1, 2.

Yesu kane kaa Nɔ nɛ a wo e he si ɔ maa fiɛɛ he yemi kɛ ha nihi nɛ a ngɔ mɛ nyɔguɛ, kɛ nihi nɛ a hɛngmɛ yu ɔ, nɛ be maa su nɛ Yehowa ma he e ma a yi wami. Benɛ Yesu kane Yesaya womi ɔ ta a, e ngɔ womi ɔ kɛ ha tsɔlɔ ɔ, nɛ e hi si. Nɔ tsuaa nɔ bɔni lɛ hyɛmi too. Kɛkɛ nɛ e tu munyu saii, nɛ lɔ ɔ se ɔ e de ke: “Mwɔnɛ ɔ ligbi nɛ ɔ, ngmami nɛ ɔ ba mi, nɛ nyɛ nu kɛ nyɛ tue.”​​—Luka 4:21.

“Munyuhi nɛ a he jua wa nɛ je e nya” a ha nɛ ni ɔmɛ tsuo a nya kpɛ a he, nɛ a bi a sibi ke: “Anɛ pi Yosef bi ɔ ji nɛ ɔ lo?” Se Yesu yɔse kaa a ngɛ hlae nɛ e pee nyakpɛ níhi kaa ní nɛmɛ nɛ a nu kaa e pee ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e de mɛ ke: “I heɔ yeɔ kaa nyɛ maa bu mi abɛ nɛ ɔ ke, ‘Tsopatsɛ, tsa mo nitsɛ o he.’ Nyɛ ma de mi hulɔ ke níhi nɛ nyɛ nu nɛ i pee ngɛ Kapernaum ɔ, ma pee ngɛ hiɛmɛ nɛ ɔ, ngɛ imi nitsɛ ye ma mi.’” (Luka 4:22, 23) Yesu kpɔ mi bi ɔmɛ a susu kaa e sa nɛ e ko pee nyakpɛ ní ngɛ e ma a mi kekle konɛ e ma mi bi ɔmɛ nɛ a ná he se. Jehanɛ hu ɔ, a susu kaa Yesu bui mɛ.

Benɛ Yesu na a juɛmi ɔ, e de mɛ blema sane komɛ nɛ ya nɔ ngɛ Israel. E de mɛ ke, gbalɔ Eliya be ɔ mi ɔ, yalɔyihi babauu ngɛ Israel, se a tsɔ we Eliya kɛ yɛ a ti nɔ ko nɔ ko ngɔ. Mohu ɔ, e ya yalɔyo ko nɛ pi Israel no ji lɛ nɛ e hi Zarefat ngɛ Sidon ɔ ngɔ, nɛ lejɛ ɔ Eliya ya pee nyakpɛ ní ngɛ kɛ he nɔ ko yi wami. (1 Matsɛmɛ 17:8-16) Ngɛ gbalɔ Elisha be ɔ mi hu ɔ, nihi fuu ngɛ Israel nɛ he womi nɔ hiɔ yaya ngɛ a he, se gbalɔ ɔ tsa we a ti nɔ ko nɔ ko pe Naeman nɛ e ji Siria no ɔ pɛ.​​—2 Matsɛmɛ 5:1, 8-14.

Benɛ ni ɔmɛ na kaa Yesu ngɛ tsɔɔe kaa a foɔ mɛ pɛ a nɔ mi, nɛ a be hemi kɛ yemi ɔ, kɛ a pee a ní ha kɛɛ? Nihi nɛ a ngɛ kpe he ɔ a mi mi fu, nɛ a fie lɛ kɛ je ma a mi. Nazaret ma a ngɛ yoku nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, a nu lɛ kɛ je ma a mi kɛ ho kɔ̃ ɔ nya ya, nɛ a bɔ mɔde kaa a ma tsitsɛɛ lɛ kɛ wo kɔ̃ ɔ mi. Se Yesu je a dɛ slɔkee, nɛ e pue nɔ kɛ ho Kapernaum ya ngɛ Galilea.