Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 44

Yesu Ha Nɛ Wo Nɔ Kɔɔhiɔ Ngmɛ Dii

Yesu Ha Nɛ Wo Nɔ Kɔɔhiɔ Ngmɛ Dii

MATEO 8:18, 23-27 MARKO 4:35–41 LUKA 8:22-25

  • YESU HA NƐ KƆƆHIƆ NGMƐ DII NGƐ GALILEA WO Ɔ NƆ

Yesu tsɔɔ ní ligbi ɔ tsuo nɛ pɔ tɔ e he. Benɛ e su gbɔkuɛ ɔ, e de e kaseli ɔmɛ ke: “Nyɛ ha waa po wo ɔ kɛ ya e se je.” A je Kapernaum kɛ yaa Dekapoli kpokpa a nɔ.​​—Marko 4:35.

Gerasa bi ɔmɛ a ngɛ Galilea Wo ɔ se ngɛ beleku je. Lejɛ ɔ nɛ a tsɛɛ ke Dekapoli ɔ nɛ. E ngɛ mi kaa Yuda bi fuu ngɛ Dekapoli ma amɛ a mi mohu lɛɛ, se Hela bi ɔmɛ a kusumi he si ngɛ lejɛ ɔ wawɛɛ.

Benɛ Yesu maa je Kapernaum ɔ, nimli kpekpemi ɔ na lɛ nɛ e yaa. Lɛ kpahi hu fie a se ngɛ wo ɔ nɔ. (Marko 4:36) Galilea Wo ɔ kle, se kɛ je Kapernaum kɛ yaa wo ɔ se kɛ we tsɔ. Wo ɔ mi kami maa pee kaa si tomi 13, nɛ e blimi hu maa pee kaa si tomi 7. Se e mi kuɔ wawɛɛ.

E ngɛ mi kaa Yesu ye mluku mohu lɛɛ, se ní nɛ e tsu ngɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi ɔ ha nɛ pɔ tɔ e he. Lɔ ɔ he ɔ, benɛ a ngɛ wo ɔ nɔ kɛ yaa a, e tslɔ sɔnue, nɛ e hwɔ mahe.

E bɔfo ɔmɛ a kpɛti nihi fuu le wo yami, se a blɔ hiami nɛ ɔ lɛɛ, a be lɛ nae gbɔjɔɔ. Yokuhi bɔle Galilea Wo ɔ, nɛ kɔɔhiɔ mi hu pɔɔ la dɔmi wawɛɛ ngɛ wo ɔ nɔ. Ngɛ be komɛ a mi ɔ, kɔɔhiɔ nɛ mi jɔ jeɔ yoku ɔmɛ a nɔ nɛ e ba náa wo nɔ kɔɔhiɔ nɛ mi dɔ la a, nɛ enɛ ɔ haa nɛ ahumi nɛ nya wa fiaa ngɛ wo ɔ nɔ. Jã pɛpɛɛpɛ nɛ e ba benɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ ngɛ wo ɔ nɔ ɔ. E kɛ we nɛ́ oslɔke bɔni lɛ ɔ nami. “Nyu bɔni lɛ ɔ mi sɛmi, nɛ lɛ ɔ miɔ nɛ e ma mu.” (Luka 8:23) Se loloolo ɔ, Yesu ngɛ mahe mi!

Kaseli ɔmɛ a he be ngɛ wo yami mi. Enɛ ɔ he ɔ, a bɔ mɔde tsuaa nɛ a ma nyɛ kaa a ma kudɔ lɛ ɔ kɛ gblee kɔɔhiɔ ɔ mi. Se a nɛ́ nɔ́ ko nya, ejakaa bɔ nɛ ahumi ɔ nya wa ha a, a kɛ eko kpi hyɛ. Benɛ a na kaa a su gbenɔ muɔ nya ta a, a tsɛ̃ɛ Yesu nɛ a de lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, wa gbo oo! He wa yi wami!” (Mateo 8:25) Jehanɛ ɔ lɛɛ a ngɛ gbeye yee kaa a ma mu!

Benɛ Yesu te si ɔ, e de mɛ ke: ‘Mɛni he je nyɛ ngɛ gbeye yee, nyɛ hemi kɛ yemi pi pɛ!’ (Mateo 8:26) Kɛkɛ nɛ Yesu nga kɔɔhiɔ ɔ kɛ wo ɔ yi ke: “Ngmɛɛ dii!” (Marko 4:39) Nɔuu nɛ kɔɔhiɔ ɔ kpa fiami, nɛ wo ɔ ngmɛ dii. (Marko kɛ Luka bɔ nɔ́ nɛ ya nɔ ɔ he amaniɛ. Kekleekle ɔ, a de nyakpɛ blɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ ha nɛ kɔɔhiɔ ɔ nya jɔ ɔ, nɛ lɔ ɔ se ɔ, a tu bɔ nɛ kaseli ɔmɛ a hemi kɛ yemi pi ha a he munyu.)

Moo hyɛ bɔ nɛ nɔ́ nɛ ɔ ma ná kaseli ɔmɛ a nɔ he wami ha! A na nɛ wo nɛ ngɛ fiae ɔ ngmɛ dii. Gbeye pue a nɔ. A de a sibi ke: “Mɛnɔ ji nɛ ɔ nɛ kɔɔhiɔ kɛ wo tete buɔ lɛ tue nɛ ɔ!” Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, a ya su wo ɔ se slɔkee. (Marko 4:41–5:1) Eko ɔ, lɛ kpahi nɛ ma ngɛ a se ɔ kpale a se.

Lemi nɛ wa le kaa Mawu Bi ɔ ngɛ he wami ngɛ adebɔ níhi a nɔ ɔ woɔ wa bua saminya! Ke e su be nɛ Yesu bɔni zugba a dlami ngɛ e Matsɛ Yemi ɔ mi ɔ, adesahi maa hi si slɔkee ejakaa adebɔ mi oslaahi be bae hu!