Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

45. FEJEZET

Hatalma van a démonok sokasága felett

Hatalma van a démonok sokasága felett

MÁTÉ 8:28–34 MÁRK 5:1–20 LUKÁCS 8:26–39

  • DISZNÓCSORDÁBA ŰZI A DÉMONOKAT

A tanítványok épphogy átélték a szörnyű megpróbáltatást a tengeren. Most kikötnek a parton, ahol újabb megrázó élményben van részük. Két, démonoktól megszállt dühöngő férfi jön ki a közeli temetőből, és Jézus felé futnak. Az egyikük különösen erőszakos, és talán régebb óta vannak benne démonok, ezért ő kerül a figyelem középpontjába.

Ez a szánalomra méltó férfi meztelenül járkál. Éjjel-nappal folyton kiáltozik a sírokban meg a hegyekben, és kövekkel vagdossa magát (Márk 5:5). Olyan vad, hogy az emberek félelmükben elkerülik ezeket a helyeket. Már próbálták megkötözni őt, de szétszakítja magán a láncot, és a bilincset is a lábán. Senkinek sincs ereje megfékezni őt.

Most térdre borul Jézus előtt, és a benne lévő démonok hatására így kiált: „Mit akarsz tőlem, Jézus, a legfelségesebb Isten Fia? Megesketlek az Istenre, ne kínozz!” Jézus most megmutatja, hogy hatalma van a démonok felett, és ezt parancsolja: „Menj ki ebből az emberből, te tisztátalan szellem!” (Márk 5:7, 8).

A férfiban nagyon sok démon van. Jézus ezt kérdezi: „Mi a neved?” A válasz így hangzik: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk” (Márk 5:9). Egy római légió több ezer katonából áll, tehát ebben a férfiban is sok démon van, akik élvezetet találnak a szenvedésében. Kérlelik Jézust, „hogy ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek”. Kétségtelenül tudják, hogy mi vár rájuk, és a vezetőjükre, Sátánra (Lukács 8:31).

A közelben sok-sok disznó legelészik, körülbelül 2000. A disznók a törvény szerint tisztátalanok, ezért a zsidók nem tarthatnak ilyen állatokat. A démonok ezt mondják: „Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük!” (Márk 5:12). Jézus kiűzi őket a férfiból, és belemennek a disznókba. Erre mind a 2000 disznó hanyatt-homlok a szakadék felé rohan, és a tengerbe zuhan.

Amikor a disznócsordát őrző pásztorok ezt meglátják, elszaladnak, hogy elmondják a hírt a városban és a vidéken. Az emberek eljönnek megnézni, hogy mi történt. Amint odaérnek, látják, hogy a férfi, akiben démonok voltak, most teljesen egészséges és épelméjű. Fel van öltözve, és Jézus lábánál ül.

Félelem lesz úrrá mindazokon, akik hallanak erről az esetről, vagy látják a férfit, hiszen nem tudják, mire számítsanak még. Sürgetve kérik Jézust, hogy menjen el tőlük. Amikor Jézus beszáll a csónakba, a férfi, akiben démonok voltak, kérleli őt, hogy hadd menjen vele. Jézus azonban ezt mondja neki: „Menj haza a rokonaidhoz, és számolj be nekik arról, hogy mi mindent tett érted Jehova, és milyen irgalmas volt hozzád” (Márk 5:19).

Jézus általában azt mondja azoknak, akiket meggyógyít, hogy ezt ne mondják el senkinek. Nem akarja, hogy az emberek csupán szenzációs híreket halljanak róla, és ez alapján vonjanak le következtetéseket. Ebben az esetben viszont Jézus azt szeretné, hogy ez a férfi tanúskodjon azoknak, akikhez ő nem jut el személyesen, hiszen élő bizonyítéka Jézus hatalmának. Tanúskodása elhallgattathatja az esetleges kedvezőtlen híreszteléseket is a disznók elpusztulása miatt. Így hát a férfi elmegy, és egész Dekapoliszban elmondja, hogy mit tett érte Jézus.