Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 48

E Pee Nyakpɛ Níhi, Se A He We Lɛ Yi Ngɛ Nazaret

E Pee Nyakpɛ Níhi, Se A He We Lɛ Yi Ngɛ Nazaret

MATEO 9:27-34; 13:54-58 MARKO 6:1-6

  • YESU TSA HƐ YUYUILI ENYƆ KƐ AMUƐTI KO

  • NAZARET BI ƆMƐ HE WE YESU YI

Yesu tsu ní ligbi ɔ tsuo. Benɛ Yesu je Dekapoli kpokpa a nɔ ɔ, e tsa yo ɔ nɛ muɔ ngɛ bee ngɛ e he ɔ, nɛ e tle Yairo biyo ɔ si. Se je jɔɛ lolo. Benɛ Yesu ngɛ kpo jee ngɛ Yairo we ɔ mi ɔ, hɛ yuyuili enyɔ komɛ nyɛɛ e se kɛ huhui ke: “David Bi, naa wɔ mɔbɔ oo naa wɔ mɔbɔ!”​​—Mateo 9:27.

Tsɛmi nɛ hɛ yuyuili ɔmɛ tsɛ Yesu ke “David Bi” ɔ tsɔɔ kaa a he ye kaa Yesu ji Mesia a nɛ Mawu maa ngɔ David matsɛ yemi ɔ kɛ ha lɛ ɔ nɛ. Yesu pee kaa e nui nɔ́ nɛ a ngɛ dee ɔ. Eko ɔ, e pui a nya mi konɛ e kɛ hyɛ kaa a hɛ dɔ niinɛ lo. Se mamoo Yesu puɛ sane ɔ. Kpaako a ya nɔ nɛ a kpa ngmlaa pe kekle ɔ. Benɛ Yesu ya sɛ we ko mi ɔ, nyumu enyɔ ɔmɛ nyɛɛ e se kɛ ya lejɛ ɔ. Yesu bi mɛ ke: “Nyɛ heɔ yeɔ kaa ma nyɛ ma tsa nyɛ lo?” A he nɔ wawɛɛ ke: “Ee, Nyɔmtsɛ!” Enɛ ɔ he ɔ, Yesu ta a hɛngmɛ ɔmɛ a he nɛ e de ke: ‘E ba mi ha nyɛ kaa bɔ nɛ nyɛ heɔ yeɔ ɔ!’​​—Mateo 9:28, 29.

Nɔuu nɛ a bɔni nɔ́ hyɛmi! Yesu de mɛ ke a ko de nɔ ko nɔ ko kaa bɔ nɛ ke e tsa nihi ɔ, e pɔɔ mɛ demi ɔ. Se akɛnɛ a bua jɔ kɛ be nɔ he je ɔ, a nyɛ we nɛ a ma a nya, nɛ a ya de nihi ngɛ ma a mi tsuo.

Benɛ nyumu enyɔ ɔmɛ ngɛ lejɛ ɔ jee ɔ, ni komɛ hu ngɔ amuɛti ko nɛ mumi yayami ngɛ lɛ haoe kɛ ba Yesu ngɔ. Yesu hia daimonio ɔmɛ ngɛ nyumu ɔ mi, nɛ e bɔni munyu tumi nɔuu. Nimli kpekpemi ɔ tsuo a nya kpɛ a he nɛ a de ke: “A nɛ kikɛmɛ a nɔ́ nɛ ɔ eko hyɛ ngɛ Israel!” Farisi bi komɛ na nɔ́ nɛ ya nɔ ɔ. Akɛnɛ a be nyɛe maa je atsinyɛ ngɛ nɔ́ nɛ Yesu pee ɔ he he je ɔ, a kpale tu munyu kɛ si he wami nɛ Yesu kɛ pee nyakpɛ ní ɔ. A de ke: “Mumi yayamihi a tsɛ ɔ he wami nɛ e kɛ hiaa mumi yayami ɔmɛ ɔ nɛ.”​​—Mateo 9:33, 34.

Lɔ ɔ se ɔ, Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ a je kɛ ho e ma a mi ya ngɛ Nazaret. Kɛ je benɛ e ya kpe he ɔ ngɛ Nazaret nɛ e ya tsɔɔ ní ɔ, jeha kake be. Benɛ e ya a, nihi nɛ a ngɛ lejɛ ɔ tsuo a nya kpɛ a he ngɛ níhi nɛ e de ɔ he, se pee se ɔ, a mi mi fu lɛ ngɛ níhi nɛ e tsɔɔ ɔmɛ a he, nɛ a ka kaa a maa gbe lɛ. Se Yesu kpale ya lejɛ ɔ ekohu konɛ e ya ye bua mɛ.

Yesu ya kpe he ɔ ngɛ Hejɔɔmi ligbi ɔ nɔ, nɛ e ya tsɔɔ ní. Ní nɛ e tsɔɔ ɔ pee nihi nyakpɛ nɛ a bi si ke: “Jije nyumu nɛ ɔ ná kikɛmɛ a nile nɛ ɔ kɛ je? E nyakpɛ ní ɔmɛ hu nɛɛ?” A ya nɔ nɛ a bi ke: “Anɛ pi kapitɛ ɔ bi ɔ ji nɛ ɔ? Anɛ pi e nyɛ nɛ a tsɛɛ Maria a? Pi e nyɛminyumuhi ji Yakobo, Yosef, Simon, kɛ Yuda a? E nyɛmiyi ɔmɛ ɔ, anɛ pi waa kɛ mɛ tsuo nɛ ngɛ hiɛ ɔ? Jije e ya ná ní nɛ ɔmɛ tsuo kɛ je mɔ?”​​—Mateo 13:54-56.

Ni ɔmɛ bu lɛ kaa e ji nɔmlɔ gu ko kɛkɛ. Eko po ɔ, a de ngɛ a yi mi ke: ‘Wa le e jokuɛwi a si, waa kɛ lɛ nɛ hi hiɛ ɔ kɛ wa, lɛɛ kɛ e ba lɛ kɛɛ nɛ e ba peeɔ Mesia a mɔ?’ Enɛ ɔ he ɔ, ngɛ nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee, kɛ nile munyuhi nɛ e tu ɔ tsuo se ɔ, a he we yi kaa lɛ ji Mesia a. Akɛnɛ Yesu weku li ɔmɛ kɛ lɛ hi si hluu he je ɔ, a he we lɛ yi. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “A buu gbalɔ ngɛ he tsuaa he, ja lɛ nitsɛ e ma mi, kɛ lɛ nitsɛ e we mi pɛ.”​​—Mateo 13:57.

E pee Yesu nyakpɛ wawɛɛ kaa lɛ nitsɛ e ma mi bi ɔmɛ he we lɛ yi. Kɛ je lɔ ɔ se ɔ, ‘hiɔtsɛmɛ bɔɔ ko pɛ nɛ Yesu tsa’ ngɛ Nazaret; e pee we nyakpɛ nɔ́ kpa ko hu ngɛ lejɛ ɔ.​​—Marko 6:5, 6.