Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 53

Nɔ Yelɔ Nɛ E Ngɛ He Wami Ngɛ Adebɔ Níhi A Nɔ

Nɔ Yelɔ Nɛ E Ngɛ He Wami Ngɛ Adebɔ Níhi A Nɔ

MATEO 14:22-36 MARKO 6:45-56 YOHANE 6:14-25

  • NIHI NGƐ HLAE NƐ A MAA WO YESU MATSƐ

  • YESU NYƐƐ NYU HƐ MI, NƐ E HA NƐ KƆƆHIƆ NGMƐ DII

Nyakpɛ blɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ ha nimli kpekpemi ɔ niye ní ɔ ná a nɔ he wami wawɛɛ. Enɛ ɔ ha nɛ a ma nya si kaa ‘niinɛ, Gbalɔ ɔ nɛ ma je ɔ mi ɔ ji nɛ ɔ nɛ,’ lɛ ji Mesia a, nɛ lɛ nɛ e ma nyɛ maa ye a nɔ bɔ nɛ a ngɛ hlae ɔ. (Yohane 6:14; 5 Mose 18:18) Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ so kaa a maa nu Yesu nɛ a wo lɛ matsɛ.

Se Yesu na a juɛmi ɔ momoomo. Enɛ ɔ he ɔ, e wo ni ɔmɛ blɔ nɔuu, nɛ e de kaseli ɔmɛ kaa a ya sɛ lɛ ɔ mi nɛ a je. Jije a yaa, nɛ jije a maa gu kɛ ya? A yaa Kapernaum, nɛ a maa gu Betsaida kɛ ya. Jamɛ a gbɔkuɛ ɔ, Yesu piɛɛ we kaseli ɔmɛ a he kɛ yɛ, mohu ɔ, e ya yoku ɔ nɔ he ko konɛ e ya sɔle jamɛ a nyɔ ɔ mi.

Se benɛ e piɛ bɔɔ nɛ e maa su makɛ ɔ, nyɔhiɔ ɔ ngɛ kpɛe nɛ Yesu na lɛ nɛ kaseli ɔmɛ a ngɛ mi ɔ nɛ yaa ngɛ tsitsaa. Kɔɔhiɔ nɛ nya wa ngɛ fiae ngɛ wo ɔ nɔ, nɛ oslɔke ngɛ lɛ ɔ nae. ‘Pɔ tɔ kaseli ɔmɛ a he wawɛɛ kɛ lɛ ɔ hluimi; ejakaa a kɛ kɔɔhiɔ ngɛ kpee.’ (Marko 6:48) Lɔ ɔ he ɔ, Yesu kple yoku ɔ nɛ e bɔni nyɛɛmi ngɛ oslɔke ɔ hɛ mi kɛ yaa kaseli ɔmɛ a ngɔ. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, “kaseli ɔmɛ hlui lɛ ɔ kɛ ya saii, maa pee kaa si tomi etɛ, loo eywiɛ.” (Yohane 6:19) Benɛ kaseli ɔmɛ ke a maa hyɛ ɔ, a na Yesu nɛ e pee kaa e ngɛ a he bee kɛ yaa. Kɛkɛ nɛ a kpa ngmlaa nɛ a bi ke: “Wa ngɛ nlae lo, aloo nɔ́ nitsɛnitsɛ?”​​—Marko 6:49, NW.

Yesu wo a bua nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ ko je fɔ; imi; nyɛ ko ye gbeye!” Se Petro de ke: “Nyɔmtsɛ, ke mo ɔ, lɛɛ ha nɛ ma nyɛɛ nyu ɔ hɛ mi kɛ ba o ngɔ.” Yesu de lɛ ke: “Ba!” Kɛkɛ nɛ Petro je lɛ ɔ mi, nɛ e nyɛɛ nyu ɔ hɛ mi kɛ yaa Yesu ngɔ. Se benɛ e hyɛ kɔɔhiɔ ɔ, e tsui po, nɛ e bɔni mumi kɛ yaa nyu ɔ sisi. Nɔuu nɛ e kpa ngmla ke: “Nyɔmtsɛ, he mi!” Amlɔ nɔuu nɛ Yesu kpã e nine mi nɛ e pɛtɛ Petro he, nɛ e de lɛ ke: “Mo nɛ o hemi kɛ yemi pi! Mɛni he je nɛ o je nɔ́?”​​—Mateo 14:27-31.

Petro kɛ Yesu a sɛ lɛ ɔ mi, kɛkɛ nɛ kɔɔhiɔ ɔ jɔɔ fiami nɛ wo ɔ ngmɛ dii. Kaseli ɔmɛ a nya kpɛ a he, se anɛ e sa nɛ e pee mɛ nyakpɛ lo? Kaa a kɔ ‘ní kasemi nɛ ngɛ abolo ɔ he ɔ’ se, nɛ ji nyakpɛ blɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ hyɛ nihi akpehi abɔ a nɔ ngɛ ngmlɛfia bɔɔ nɛ be ɔ mi ɔ, jinɛ e ko pee we mɛ nyakpɛ kaa Yesu nyɛɛ nyu hɛ mi, nɛ e ha nɛ kɔɔhiɔ ngmɛ dii. Nɔuu nɛ a kpla si, nɛ a de Yesu ke: “Niinɛ Mawu Bi ji mo.”​​—Marko 6:52; Mateo 14:33.

E kɛ we nɛ a ya su Genezaret zugba nɛ ngɛ fɛu ɔ nɔ ngɛ Kapernaum woyi je. Lɛ ɔ ba sa kpo he, nɛ a mwɔ lɛ ɔ si. Nihi yɔse Yesu, nɛ a ngɔ a hiɔtsɛmɛ kɛ ba e ngɔ. Ke a pɛtɛ Yesu tade ɔ nya pɛ kɛkɛ a ná tsami.

Se pee se ɔ, nihi babauu ɔ nɛ Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ ha mɛ niye ní ɔ ba yɔse kaa Yesu je a he. Lɔ ɔ he ɔ, benɛ lɛ komɛ je Tiberia kɛ ba a, a sɛ mi, nɛ a ngɔ a hɛ mi kɛ tsɔɔ Kapernaum, konɛ a ya hla Yesu. Benɛ a ya na Yesu ɔ, a bi lɛ ke: “Tsɔɔlɔ, mɛni be o ba hiɛmɛ nɛ ɔ?” (Yohane 6:25) Se kaa bɔ nɛ wa maa na pee se ɔ, Yesu kã a hɛ mi.