YI 54
Yesu Ji “Abolo Nɛ Haa Nɔ Wami” ɔ
-
YESU JI “ABOLO NƐ JE HIƆWE” Ɔ
Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ lɛ nimli akpehi abɔ ngɛ Galilea Wo ɔ beleku je, nɛ lɔ ɔ se benɛ ni ɔmɛ ngɛ hlae nɛ a maa wo lɛ matsɛ ɔ, e ya laa e he. Jamɛ a nyɔ ɔ mi ɔ, e nyɛɛ wo nɛ kɔɔhiɔ ngɛ fiae wawɛɛ ngɛ nɔ ɔ hɛ mi, nɛ benɛ Petro ngɛ nyu ɔ hɛ mi nyɛɛe nɛ e bɔni mumi ɔ, e he e yi wami. Jehanɛ ɔ hu ɔ, Yesu ha nɛ kɔɔhiɔ ɔ ngmɛ dii, nɛ lɔ ɔ ha we nɛ kaseli ɔmɛ a lɛ ɔ nɛ butu.
Yesu kpale ya Kapernaum ní ɔmɛ a mi ngɛ Galilea Wo ɔ pusinɔ he je. Nihi nɛ Yesu ha mɛ niye ní ɔ na lɛ, nɛ a bi lɛ ke: “Mɛni be o ba hiɛmɛ nɛ ɔ?” Yesu kã a hɛ mi kaa a ba ngɛ lɛ hlae ngɛ niye ní nɛ a suɔ nɛ e kpale ha mɛ ɔ he. E wo mɛ he wami kaa a ‘kó gbo ngma nɛ puɛɔ ɔ he dengme, mohu ɔ, a hla ngma nɛ hii si kɛ yaa neneene’ ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, a bi Yesu ke: “Kɛ wa maa pee kɛ pee Mawu suɔmi nya ní kɛɛ?”—Yohane 6:25-28.
Eko ɔ, a kɛ a juɛmi ya níhi nɛ Mose Mlaa a ngɛ hlae nɛ a pee ɔ nɔ, se pi lɔ ɔ nɛ Yesu ngɛ tsɔɔe, mohu ɔ, Yesu tu nɔ́ nɛ e he hia kaa a pee ɔ he munyu. E de mɛ ke: “Mawu suɔ kaa nyɛ he nɔ nɛ e tsɔ ɔ nyɛɛ ye.” Se ngɛ níhi nɛ Yesu pee ha mɛ ɔ tsuo se ɔ, a he we lɛ yi. A ngɛ hlae nɛ e to mɛ okadi ko loko a ma he ye kaa Mawu nɛ tsɔ lɛ. Lɔ ɔ he ɔ, a bi Yesu ke: “Mɛni o maa pee? Wa nɛmɛ ɔmɛ ye mana ngɛ nga a nɔ. E ngɛ ngmami ɔmɛ a mi ke, ‘E ha abolo je hiɔwe kɛ ba ha mɛ nɛ a ye.’”—Yohane 6:29-31; La 78:24.
Yesu gbla a juɛmi kɛ ya Nɔ nɛ haa nɔ niye ní ngɛ nyakpɛ blɔ nɔ ɔ nɔ, nɛ e ha mɛ heto ke: “I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke nɔ́ nɛ Mose ha nyɛ ɔ, pi lɔ ɔ ji abolo nɛ je hiɔwe ɔ. Tsaatsɛ ji nɔ nɛ haa nyɛ abolo nitsɛnitsɛ nɛ je hiɔwe. Mawu we abolo ɔ ji nɔ nɛ je hiɔwe kɛ ba a, nɛ lɛɛ e ma ha je ɔ wami.” A nui nɔ́ nɛ Yesu de ɔ sisi, enɛ ɔ he ɔ, a de lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, ha wɔ abolo nɛ ɔ eko daa.” (Yohane 6:32-34) Se mɛni “abolo” he munyu Yesu ngɛ tue ɔ?
Yesu de ke: ‘Imi ji abolo nɛ haa nɔ wami ɔ nɛ. Ke nɔ ko ba ye ngɔ ɔ, hwɔ be lɛ yee gblegbleegble; nɛ nɔ nɛ he mi ye ɔ, kuma be lɛ yee gblegbleegble. Kaa bɔ nɛ i de nyɛ momo ɔ, nyɛ na mi lɛɛ, se nyɛ he we yi. Ejakaa i je hiɔwe kɛ ba nɛ ma ba pee nɔ nɛ tsɔ mi ɔ suɔmi nya ní, se pi imi nitsɛ ye suɔmi nya ní. Nɔ nɛ tsɔ mi ɔ, nɔ́ nɛ e suɔ ji kaa nihi tsuo nɛ e tu ngɔ wo ye dɛ mi ɔ, kake ngmelu kó je mi; se mohu nyagbe ligbi ɔ, ma tle mɛ tsuo si. Ejakaa Tsaatsɛ suɔ kaa nɔ tsuaa nɔ nɛ na Bi ɔ, nɛ e heɔ lɛ yeɔ ɔ, e ná neneene wami.’—Yohane 6:35-40.
Enɛ ɔ ha nɛ ni ɔmɛ a mi mi fu, nɛ Yuda bi ɔmɛ bɔni munyu tumi huitihuiti. Kɛ pee kɛɛ nɛ e ngɛ dee ke lɛ ji “abolo nɛ je hiɔwe” ɔ? (Yohane 6:41) Nɔ́ nɛ a le ji, nɔmlɔ adesa kaa mɛ lɛ fɔ Yesu, nɛ a le kaa e fɔli je Nazaret ngɛ Galilea. Ni ɔmɛ bi si ke: “Anɛ pi Yosef bi Yesu ɔ ji nɛ ɔ? Tse wa le e tsɛ kɛ e nyɛ?”—Yohane 6:42.
Yesu de mɛ ke, “Nyɛ kpa munyu huitihuiti tumi. Nɔ ko nɔ ko be nyɛe maa ba ye ngɔ kaa ja Tsɛ ɔ nɛ tsɔ mi ɔ gbla lɛ kɛ ba ye ngɔ; nɛ nyagbe ligbi ɔ, ma tle lɛ si. Nɔ́ nɛ gbali ɔmɛ ngma ji nɛ ɔ nɛ: ‘Mawu maa tsɔɔ nɔ tsuaa nɔ ní.’ Munyu nɛ Tsɛ ɔ tu ɔ, nɔ tsuaa nɔ nɛ maa nu, nɛ e maa kase ní kɛ je mi ɔ maa ba ye ngɔ. Se enɛ ɔ tsɔɔ we kaa nɔ ko na Tsɛ ɔ hyɛ; ja imi nɛ i je Mawu ngɔ ɔ, imi pɛ nɛ i na lɛ. I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke nɔ tsuaa nɔ nɛ heɔ yeɔ ɔ, e nine su neneene wami nɔ.”—Yohane 6:43-47; Yesaya 54:13.
O ma kai kaa benɛ Yesu kɛ Nikodemo sɛɛ ní be ko ɔ, Yesu tsɔɔ kaa tsakpa ngɛ nɔmlɔ Bi ɔ nɛ nɔ ko ma he lɛ maa ye ɔ kɛ neneene wami nɛ nɔ ɔ ma ná a kpɛti. E de ke: ‘Mawu ngɔ e Bi kake ɔ ngɔ ha, konɛ nɔ tsuaa nɔ nɛ heɔ lɛ yeɔ ɔ, Yohane 3:15, 16) Se piɔ lɛɛ e kɛ nihi fuu lɛ ngɛ munyu tue, nɛ e ngɛ mɛ dee kaa, ja a gu e nɔ loko a ma nyɛ ma ná neneene wami—wami nɛ mana loo Galilea abolo be nyɛe ma ha mɛ. Lɛɛ mɛni blɔ nɔ nihi maa gu kɛ ná neneene wami mɔ? Yesu kpale de mɛ ke: “Imi ji abolo nɛ haa nɔ wami ɔ nɛ.”—Yohane 6:48.
e hɛ mi ko kpata, se mohu e ná neneene wami.’ (Abolo nɛ je hiɔwe ɔ he munyu ɔ bɛ nyagbe ngɛ hiɛ ɔ, Yesu ya tsa nɔ ngɛ Kapernaum kpe he ɔ.