Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 58

Yesu Ha Nɛ Abolo Bɔɔ Ko Pee Fuu, Nɛ E Bɔ Kɔkɔ Ngɛ Masa He

Yesu Ha Nɛ Abolo Bɔɔ Ko Pee Fuu, Nɛ E Bɔ Kɔkɔ Ngɛ Masa He

MATEO 15:32–16:12 MARKO 8:1-21

  • YESU HA NYUMUHI 4,000 NIYE NÍ

  • YESU BƆ KƆKƆ NGƐ FARISI BI ƆMƐ A MASA A HE

Nihi babauu ya Yesu ngɔ ngɛ Dekapoli ní ɔmɛ a mi ngɛ Galilea Wo ɔ se. A hɛɛ kusii loo kɛtɛ nguahi kɛ a mi niye ní kpɛ̃kpɛ̃ɛkpɛ̃ kɛ ya konɛ a ya bu Yesu tue, nɛ e tsa mɛ.

Be bɔɔ se ɔ, Yesu de e kaseli ɔmɛ ke: “Ye mi mi ngɛ mi sãae ngɛ nimli kpekpemi nɛ ɔmɛ a he, ejakaa a kɛ mi hi si ligbi etɛ sɔuu, nɛ a be nɔ́ ko nɛ a maa ye. Ke i ngmɛɛ a he nɛ a kɛ mi mi hwɔ je hiɛ ɔ kɛ yaa we mi ɔ, klibi ma ya po mɛ ngɛ blɔ ɔ nɔ, ejakaa a ti ni komɛ je hehi nɛ kɛ.” Kaseli ɔmɛ bi Yesu ke: “Jije nɔ ko ma ná niye ní nɛ maa su nimli kpekpemi nɛ ɔmɛ a nya ngɛ nga nɔ hiɛmɛ nɛ ɔ?”​​—Marko 8:2-4.

Yesu hu bi mɛ ke: “Abolo nyɛmɛ nyɛ ngɛ?” Kaseli ɔmɛ he nɔ ke: “Kpaago, kɛ lo tsɔwi bɔɔ ko.” (Mateo 15:34) Kɛkɛ nɛ Yesu ha nɛ ni ɔmɛ hi si ngɛ nga a nɔ. E kɛ̃ abolo ɔ kɛ lo ɔ nɛ e na Mawu si, nɛ e kɛ ha e kaseli ɔmɛ, nɛ mɛ hu a gba ha ni ɔmɛ. E maa pee mo nyakpɛ kaa ni ɔmɛ tsuo ye ní, nɛ a tɔ. E ngɛ mi kaa nyumuhi 4,000 slo yihi kɛ jokuɛwi lɛ a ye ní ɔ mohu, se a kukuɔ bibliwi nɛ e hyi kusii nguahi kpaago sɔuu!

Lɔ ɔ se ɔ, Yesu wo ni ɔmɛ blɔ, nɛ lɛ hu e kɛ e kaseli ɔmɛ sɛ lɛ mi kɛ ho Magadan ya ngɛ Galilea Wo ɔ se. Benɛ a ngɛ lejɛ ɔ, Farisi bi kɛ Saduki bi komɛ ba Yesu ngɔ konɛ a ba ka lɛ kaa e ma nyɛ ma ha mɛ okadi ko kɛ je hiɔwe lo.

Benɛ Yesu na kaa a hɛɛ juɛmi yaya a, e de mɛ ke: “Ke pu yaa nɔ si ɔ, nyɛ deɔ ke, ‘Je mi ma tsɔ, ejakaa hiɔwe pee tsutsuu.’ Mɔtu ɔ, nyɛ deɔ ke, ‘Hiɔmi maa nɛ mwɔnɛ ɔ, ejakaa hiɔwe pee tsutsuu, nɛ je ɔ mi pee kaa nɔ nɛ hiɔmi maa nɛ.’ Niinɛ, ke nyɛ hyɛ hiɔwe pɛ nyɛ le kaa je ɔ mi ma tsɔ, loo hiɔmi maa nɛ. Se okadihi nɛ kɔɔ yi nɔ nɛ ɔmɛ a he lɛɛ nyɛ be nyɛe maa tsɔɔ sisi!” (Mateo 16:2, 3) Kɛkɛ nɛ Yesu de Farisi bi ɔmɛ kɛ Saduki bi ɔmɛ kaa a be mɛ okadi ko hae kaa ja Yona okadi ɔ pɛ.

Lɔ ɔ se ɔ, Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ a sɛ lɛ mi, nɛ a ho Betsaida ya ngɛ Galilea Wo ɔ yiti je. Benɛ a ngɛ blɔ ɔ nɔ kɛ yaa a, e kaseli ɔmɛ kai kaa abolo kake pɛ lɛ piɛ ngɛ a dɛ. Jinɛ e sa kaa a ko he eko kɛ piɛɛ nɔ́ nɛ a ngɛ ɔ he. Yesu lɛɛ nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ e kɛ Farisi bi ɔmɛ kɛ Saduki bi nɛ a ji Herode se nyɛɛli ɔmɛ a kpɛti ɔ he nɛ e ngɛ susue. Enɛ ɔ he ɔ, e bɔ e kaseli ɔmɛ kɔkɔ ke: “Nyɛɛ hyɛ saminya nɛ nyɛ hɛ nɛ hi nyɛ he nɔ ngɛ Farisi bi a masa a, kɛ Herode masa a he.” Kaseli ɔmɛ susu kaa abolo nɛ a hɛ je nɔ kaa a ma he ɔ he je nɛ Yesu tu masa he munyu ɔ nɛ. Yesu na kaa a nui nɔ́ nɛ e de ɔ sisi, lɔ ɔ he ɔ, e bi mɛ ke: ‘Mɛni he je nyɛ ngɛ susue kaa abolo nɛ nyɛ hɛɛ we ɔ he je i de enɛ ɔ?’​​—Marko 8:15-17.

E sa nɛ kaseli ɔmɛ nɛ a le kaa pi abolo nɛ a hɛɛ we ɔ nɛ ngɛ Yesu haoe, ejakaa a na nɛ Yesu ha nihi akpehi abɔ niye ní nɛ a ye. Yesu bi mɛ ke: “Benɛ i ku abolo enuɔ ɔ mi ha nimli akpe enuɔ ɔ, bibliwi kusii nyɛmɛ nyɛ kukuɔ?” A he nɔ ke: “Nyɔngma kɛ enyɔ.” Kɛkɛ nɛ Yesu kpale bi mɛ ke: “Benɛ i ku abolo kpaago ɔ mi ha nimli akpe eywiɛ ɔ hu nɛɛ; bibliwi kusii nyɛmɛ nyɛ kukuɔ?” A he nɔ ke: “Kpaago.”​​—Marko 8:18-20.

Kɛkɛ nɛ Yesu bi mɛ ke: “Mɛni he je nyɛ nui sisi kaa pi abolo he munyu nɛ i kɛ nyɛ ngɛ tue ɔ?” Kɛkɛ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ hɛ nɛ hi nyɛ he nɔ ngɛ Farisi bi ɔmɛ, kɛ Saduki bi ɔmɛ a masa a he.”​​—Mateo 16:11.

Kpaako loko kaseli ɔmɛ na nɔ́ nɛ e ngɛ mɛ tsɔɔe ɔ. Masa haa nɛ ma gboɔ, nɛ e haa nɛ blodo fuɔ ɔ. Yesu ngɔ masa kɛ da si ha nɔ́ ko nɛ puɛɔ nɔ́. Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ e kaseli ɔmɛ kɔkɔ bɔe konɛ a hyɛ a he nɛ hi ngɛ “Farisi bi ɔmɛ, kɛ Saduki bi ɔmɛ a tsɔɔmi ɔ” he konɛ e ko puɛ a juɛmi loo e ko ná a nɔ he wami.​—Mateo 16:12.