Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 81

Ekɛ Tsɛ lɛ Efee Ekome, shi Jeee Lɛ Ji Nyɔŋmɔ

Ekɛ Tsɛ lɛ Efee Ekome, shi Jeee Lɛ Ji Nyɔŋmɔ

YOHANE 10:22-42

  • “MI KƐ TSƐ LƐ FƐƐ LƐ, EKOME NI”

  • YESU TSƆƆ AKƐ SANE NI AKƐFƆ̃ ENƆ AKƐ EETSƐ EHE NYƆŊMƆ LƐ BƐ MLI

Yesu eba Yerusalem kɛhã Nɔjɔɔmɔ Gbi Jurɔ (loo, Hanuka) lɛ yeli. Ayeɔ gbi jurɔ nɛɛ kɛkaiɔ sɔlemɔwe lɛ ni asaa ajɔɔ nɔ lɛ. Nɔ ni fe afii 100 ni tsɔ be nɛɛ hiɛ lɛ, Siria Maŋtsɛ Antioko IV Epifane ma afɔleshãa latɛ ko yɛ afɔleshãa latɛ wulu lɛ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe lɛ. Sɛɛ mli lɛ, osɔfo ko ni ji Yudafonyo lɛ bihii saa shɔ̃ Yerusalem, ni amɛsaa amɛjɔɔ sɔlemɔwe lɛ nɔ amɛhã Yehowa. Kɛjɛ nakai beiaŋ kɛbaa nɛɛ, daa afi lɛ ayeɔ enɛ he gbi jurɔ yɛ Kislev gbi 25 lɛ nɔ, ni nyɔɔŋ nɛɛ gbeɔ November naagbee gbɛ kɛmiimɔ December shishijee gbɛ.

Fɛ̃i be mli ni. Yesu nyiɛ sɔlemɔwe lɛ yɛ Solomon Koishi lɛ. Kɛkɛ ni Yudafoi lɛ gba bɔle lɛ, ni amɛbi lɛ akɛ: “Be enyiɛ kwraa obaahã wɔmɛ kɛyashi? Kɛ́ bo ji Kristo lɛ, kɛɛmɔ wɔ faŋŋ.” (Yohane 10:22-24) Te Yesu baahã hetoo tɛŋŋ? Ekɛɛ amɛ akɛ: “Mikɛɛ nyɛ, ni kɛ̃lɛ nyɛheee nyɛyeee.” Yesu ekɛko amɛ tɛ̃ɛ akɛ lɛ ji Kristo lɛ, taakɛ ekɛɛ Samaria yoo lɛ yɛ nubu lɛ he lɛ. (Yohane 4:25, 26) Kɛ̃lɛ, etsɔ hiɛ ehã amɛle mɔ ni eji, be ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Dani Abraham baaba shihilɛ mli lɛ, miyɛ” lɛ.​—Yohane 8:58.

Yesu miitao ni mɛi kɛ nitsumɔi ni etsuɔ lɛ ato nɔ ni agba akɛ Kristo lɛ baatsu lɛ he, ní amɛmu sane naa amɛhã amɛhe akɛ lɛ ji Kristo lɛ. No hewɔ ni bei komɛi lɛ, ekɛɔ ekaselɔi lɛ akɛ amɛkakɛɛ mɔ ko mɔ ko akɛ lɛ ji Mesia lɛ. Shi yɛ be nɛɛ mli lɛ, egba mli kpoo ekɛɛ Yudafoi ni nyɛɔ lɛ lɛ akɛ: “Nitsumɔi ni mitsuɔ yɛ mi-Tsɛ gbɛ́i mli lɛ, nomɛi yeɔ mihe odase. Shi nyɛheee nyɛyeee.”​—Yohane 10:25, 26.

Mɛni hewɔ amɛheee amɛyeee akɛ Yesu ji Kristo lɛ? Ekɛɛ akɛ: “Nyɛheee nyɛyeee, ejaakɛ nyɛjeee migwantɛŋi. Migwantɛŋi lɛ boɔ migbee toi, ni mile amɛ, ni amɛnyiɛɔ misɛɛ. Mihãa amɛ naanɔ wala, ni akpãtãŋ amɛhiɛ kɔkɔɔkɔ, ni mɔ ko mɔ ko shɔ̃ŋ amɛ yɛ midɛŋ. Nɔ ni mi-Tsɛ eŋɔhã mi lɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ.” Kɛkɛ ni Yesu tsɔɔ amɛ wekukpaa ni mli wa ni yɔɔ ekɛ e-Tsɛ lɛ teŋ. Ekɛɛ: “Mi kɛ Tsɛ lɛ fɛɛ lɛ, ekome ni.” (Yohane 10:26-30) Yesu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ nakai beiaŋ, ni e-Tsɛ lɛ yɛ ŋwɛi, no hewɔ lɛ etsɔɔɔ diɛŋtsɛ akɛ lɛ nɔŋŋ ji e-Tsɛ lɛ. Moŋ lɛ eetsɔɔ akɛ, ekɛ Tsɛ lɛ hiɛ yiŋtoo kome, amɛfee ekome.

Yesu wiemɔi lɛ wo Yudafoi lɛ amli la aahu akɛ, shi kome ekoŋŋ lɛ, amɛkɔlɔ tɛi akɛ amɛbaatswia lɛ ní egbo. Enɛ wooo Yesu he gbeyei. Ewie akɛ: “Mijie nitsumɔi kpakpai pii ni jɛ Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ akpo mitsɔɔ nyɛ. Te nakai nitsumɔi lɛ ateŋ nɔ hewɔ ni nyɛbaatswia mi tɛi nɛɛ?” Amɛhã lɛ hetoo akɛ: “Jeee nitsumɔ kpakpa lɛ hewɔ wɔbaatswia bo tɛi lɛ, shi moŋ musubɔɔ hewɔ; ejaakɛ . . . ofeɔ ohe nyɔŋmɔ ko.” (Yohane 10:31-33) Yesu ekɛko pɛŋ akɛ nyɔŋmɔ ko ji lɛ, belɛ mɛni hewɔ amɛkɛ sane nɛɛ fɔ̃ɔ enɔ mɔ?

Anɔkwa, Yesu miitsɔɔ akɛ, eyɛ hewalɛ ní Yudafoi lɛ heɔ yeɔ akɛ Nyɔŋmɔ pɛ yɔɔ eko lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewie ‘gwantɛŋi’ lɛ ahe akɛ: “Mihãa amɛ naanɔ wala,” nɔ ko ni adesa ko nyɛŋ afee. (Yohane 10:28) Yesu ewie faŋŋ akɛ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ jɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ, shi Yudafoi lɛ miiku amɛhiɛ amɛmiifɔ̃ anɔkwa sane nɛɛ nɔ.

Yesu tsɔɔ akɛ sane ni amɛkɛfɔ̃ɔ enɔ lɛ bɛ mli. Ebi amɛ akɛ: “Ani aŋmako yɛ nyɛ-Mla lɛ mli [yɛ Lala 82:6 lɛ] akɛ, ‘Mikɛɛ, “nyɔŋmɔi ji nyɛ”’? Kɛ́ etsɛ mɛi ni Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ wie eshi amɛ lɛ ‘nyɔŋmɔi’ [lɛ], . . . ani nyɛmiikɛɛ mi mɔ ni Tsɛ lɛ efee mi krɔŋkrɔŋ, ni etsu mi kɛba je lɛ mli lɛ akɛ, ‘Obɔ musu,’ akɛni mikɛɛ akɛ, ‘Nyɔŋmɔ Bi ji mi’ lɛ hewɔ?”​—Yohane 10:34-36.

Hɛɛ, Ŋmalɛi lɛ tsɛ adesai kojolɔi ni ejaaa lɛ po akɛ “nyɔŋmɔi.” No hewɔ lɛ, ani Yudafoi lɛ baanyɛ akɛɛ akɛ Yesu etɔ̃, akɛni ekɛɛ “Nyɔŋmɔ Bi ji mi” lɛ hewɔ? Yesu gbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee nɔ ko ni baahã amɛyiŋ atsɔ lɛ nɔ. Ewie akɛ: “Kɛ́ mitsuuu mi-Tsɛ nitsumɔi lɛ, nyɛkahea mi nyɛyea. Shi kɛ́ miitsu, ni kɛ̃lɛ nyɛheee mi nyɛyeee po lɛ, nyɛhea nitsumɔi lɛ nyɛyea, koni nyɛbale ni nyɛya nɔ nyɛle akɛ Tsɛ lɛ kɛ mi efee ekome, ni mi hu mi kɛ Tsɛ lɛ efee ekome.”​—Yohane 10:37, 38.

Nɔ ni Yesu wie nɛɛ hewɔ lɛ, Yudafoi lɛ ka akɛ amɛbaamɔ lɛ, shi eje amɛdɛŋ ekoŋŋ. Eshi Yerusalem ni etee Yordan Faa lɛ sɛɛ, he ni Yohane bɔi mɛi baptisimɔ yɛ, nɔ ni miihe ashɛ afii ejwɛ ni eho nɛ lɛ. Etamɔ nɔ ni biɛ kɛ Galilea Ŋshɔ lɛ wuoyigbɛ jekɛɛɛ tsɔ.

Mɛi babaoo ba Yesu ŋɔɔ amɛbakɛɛ: “Yohane efeee okadi ko moŋ, shi nibii fɛɛ ni Yohane wie yɛ nuu nɛɛ he lɛ, anɔkwale ni.” (Yohane 10:41) Enɛ hewɔ lɛ, Yudafoi babaoo he Yesu nɔ ye.