Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 82

Yesu Nitsumɔ yɛ Perea

Yesu Nitsumɔ yɛ Perea

LUKA 13:22–14:6

  • NYƐMIAA NYƐHIƐ WAA KƐTSƆA SHINAA FINTƆŊŊ LƐ MLI

  • ESA AKƐ YESU AGBO YƐ YERUSALEM

Yesu etsɔɔ nii ni etsa mɛi yɛ Yudea kɛ Yerusalem. Agbɛnɛ lɛ, efo Yordan Faa lɛ ni eyakpa maji ni yɔɔ Perea kpokpaa lɛ nɔ lɛ amli etsɔɔ nii. Shi etsɛŋ, ebaaku esɛɛ eya Yerusalem.

Be ni Yesu yɔɔ Perea lɛ, nuu ko bi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, ani mɛi fioo kɛkɛ yiwala abaahere?” Ekolɛ nuu lɛ le ŋwanejei ni yaa nɔ yɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ lɛ​—mɛi komɛi kɛɛ abaahere mɛi pii ayiwala, mɛi komɛi hu kɛɛ abaahere mɛi fioo pɛ ayiwala. Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee nɔ ni esa akɛ mɔ afee koni ahere eyiwala lɛ nɔ, moŋ fe mɛi abɔ ni abaahere amɛyiwala lɛ. Ewie akɛ: “Nyɛmiaa nyɛhiɛ waa kɛtsɔa shinaa fintɔŋŋ lɛ mli kɛbotea mli.” Hɛɛ, esa akɛ mɔ amia ehiɛ, loo ebɔ mɔdɛŋ waa dani ebaanyɛ ebote mli. Mɛni hewɔ? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ, mɛi babaoo baatao akɛ amɛbote mli shi amɛnyɛŋ.”​—Luka 13:23, 24.

Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko tsu nii kɛtsɔɔ amɛ bɔ ni ehe hiaa ni mɔ amia ehiɛ waa lɛ mli akɛ: “Kɛ́ shĩatsɛ lɛ te shi ni eŋa shinaa lɛ, nyɛbaadamɔ shinaa lɛ naa ni nyɛbaabɔi shinaa lɛ shimɔ, ni nyɛbaakɛɛ akɛ, ‘Nuŋtsɔ, gbelemɔ wɔ.’ . . . Shi ebaagbele enaa ekɛɛ nyɛ akɛ, ‘Mileee he ni nyɛjɛ. Nyɛjea minɔ nyɛyaa, nyɛ mɛi fɛɛ ni nyɛtsuɔ nibii ni ejaaa!’”​—Luka 13:25-27.

Enɛ tsɔɔ shihilɛ ni jaraa ni mɔ ko ni kpeɔ sɛɛ lɛ yajeɔ mli, kɛ́ ebana akɛ aŋa shinaa lɛ ni ala sɛɛ lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, mɔ nɛɛ kpeɔ sɛɛ ejaakɛ ebaa yɛ be ni hi hã lɛ diɛŋtsɛ lɛ mli. Kulɛ, esa akɛ eba mra, kɛji nakai be lɛ ehiii hãaa lɛ po. Nakai nɔŋŋ eji yɛ mɛi babaoo ni kulɛ amɛbaaná jɛmɛ ni Yesu yɔɔ ni etsɔɔ amɛ nii lɛ he sɛɛ lɛ agbɛfaŋ. Amɛtsuuu hegbɛ ní amɛná akɛ amɛbaahã anɔkwa jamɔ afee nɔ ni he hiaa waa yɛ amɛshihilɛ mli lɛ he nii. Mɛi aŋɔɔ ni atsu Yesu lɛ ateŋ mɛi babaoo mɔɔɔ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto kɛhã yiwalaheremɔ lɛ mli. Yesu kɛɛ kɛ́ ashɛrɛ amɛ ashwie agbonaa lɛ, ‘amɛbaafo ni amɛbaakpe amɛnyanyɔjiashi.’ Kɛ̃lɛ, mɛi “baajɛ boka kɛ anai, kɛ kooyi kɛ wuoyi amɛba,” hɛɛ, amɛbaajɛ jeŋmaji fɛɛ mli, ni “amɛbaatara okpɔlɔ lɛ he yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli.”​—Luka 13:28, 29.

Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Sɛɛkpeebii komɛi [tamɔ mɛi ni jeee Yudafoi kɛ Yudafoi ni afeɔ amɛ niseniianii lɛ] yɛ ni baatsɔmɔ klɛŋklɛŋ bii, ni klɛŋklɛŋ bii komɛi [tamɔ Yudafoi lɛ ajamɔŋ bii ni abuɔ amɛ waa, ní kɛ Abraham seshibii ni amɛji lɛ shiɔ amɛtsitsi lɛ] yɛ ni baatsɔmɔ sɛɛkpeebii.” (Luka 13:30) Mɛi ni hiɛ esɔɔɔ nii nɛɛ baatsɔmɔ “sɛɛkpeebii,” ni tsɔɔ akɛ, amɛboteŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli kwraa.

Agbɛnɛ, Farisifoi komɛi ba Yesu ŋɔɔ amɛbawo lɛ ŋaa akɛ: “Jee kpo ni oshi biɛ oya, ejaakɛ Herode [Antipa] miitao bo egbe.” Ekolɛ Maŋtsɛ Herode diɛŋtsɛ ji mɔ ni je wiemɔ ni amɛbawie nɛɛ shishi, koni ekɛwo Yesu he gbeyei ní eshi kpokpaa lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ, Herode miishe gbeyei akɛ kɛ́ ekwɛɛɛ ni ahi lɛ, ebaahã agbe gbalɔ kroko hu, taakɛ ehã agbe Yohane Baptisilɔ lɛ. Shi Yesu kɛɛ Farisifoi lɛ akɛ: “Nyɛyaa nyɛyakɛa nakai osɔ lɛ akɛ, ‘Naa! miifãmɔ daimonioi ni miitsa mɛi ŋmɛnɛ kɛ wɔ́, ni gbi ni ji gbi etɛ lɛ nɔ lɛ magbe naa.’” (Luka 13:31, 32) Ekolɛ, Yesu tsɛ Herode “osɔ,” koni ekɛtsɔɔ akɛ Herode feɔ enii yɛ ŋaa mli tamɔ osɔi feɔ lɛ. Shi Yesu hãŋ Herode loo mɔ kroko atsɔɔ lɛ nɔ ni efee loo etsirɛ eyisɛɛ ni efee nɔ ko. Ebaaya nɔ etsu nitsumɔ ni e-Tsɛ kɛwo edɛŋ lɛ, ni ebaafee nakai yɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ eto lɛ naa, shi jeee bɔ ni gbɔmɔ eto.

Yesu tsa egbɛfãa lɛ nɔ, ni ewo ehiɛ ewo Yerusalem gbɛ, ejaakɛ ewie akɛ: “Enyɛŋ eba lɛ akɛ abaagbe gbalɔ ko yɛ he ko akɛ ja Yerusalem.” (Luka 13:33) Biblia mli gbalɛ ko ewieko akɛ esa akɛ Mesia lɛ agbo yɛ maŋ nɛɛ mli, no hewɔ lɛ, mɛni hewɔ Yesu kɛɛ abaagbe lɛ yɛ jɛmɛ lɛ? Ejaakɛ Yerusalem ji Yudafoi lɛ amaŋtiase. Jɛmɛ Sanhedrin lɛ, ni ji amɛsaneyelihe wulu kɛ emli bii 71 lɛ yɔɔ, ni jɛmɛ ayeɔ mɛi ni akɛɛ amale gbalɔi ji amɛ lɛ asane yɛ. Kɛfata he lɛ, jɛmɛ akɛ kooloi shãa afɔle yɛ. No hewɔ lɛ, Yesu yɔse akɛ enyɛŋ eba lɛ akɛ abaagbe lɛ yɛ he kroko.

Yesu kɛ dɔlɛ wie akɛ: “Yerusalem, Yerusalem, bo mɔ ni ogbeɔ gbalɔi lɛ ni otswiaa mɛi ni atsuɔ amɛ oŋɔɔ lɛ atɛi​—kwɛ bɔ ni mitao shii abɔ akɛ mabua obii lɛ anaa taakɛ wuɔ yoo buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ! Shi nyɛsumɔɔɔ. Naa! Ashi nyɛwe lɛ ahã nyɛ.” (Luka 13:34, 35) Maŋ lɛ ekpoo Nyɔŋmɔ Bi lɛ, ni abaagbala amɛtoi yɛ no hewɔ!

Dani Yesu baashɛ Yerusalem lɛ, Farisifoi lɛ ahiɛnyiɛlɔ ko fɔ̃ lɛ nine kɛba eshĩa yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ kɛhã niyeli. No mli lɛ, nuu ko yɛ jɛmɛ ni miiye fuumɔ hela ko (hela ko ni hãa gbɔmɔtso lɛ mli nu tĩaa yɛ gbɔmɔtso lɛ he ko, bei pii lɛ yɛ naji kɛ nanetokotai lɛ amli), ni mɛi ni afɔ̃ amɛ nine lɛ miikwɛ nɔ ni Yesu baafee ehã nuu nɛɛ. Yesu bi Farisifoi lɛ kɛ mɛi ni le Mla lɛ jogbaŋŋ lɛ akɛ: “Ani Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, mla ŋmɛɔ gbɛ akɛ atsaa mɔ aloo mla eŋmɛɛɛ gbɛ?”​—Luka 14:3.

Mɔ ko mɔ ko ejieee naa. Yesu tsa nuu lɛ, kɛkɛ ni ebi amɛ akɛ: “Nyɛteŋ namɔ kɛ́ ebi loo etsinanuu gbee nubu mli lɛ, ejieŋ lɛ amrɔ nɔŋŋ yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ?” (Luka 14:5) Shi kome ekoŋŋ lɛ, amɛnyɛɛɛ niianaatsɔɔmɔ ni nilee yɔɔ mli nɛɛ hetoo amɛhã.