A szanhedrin Jézus megölését tervezi. Ő meghiúsítva a tervüket Efraim városába utazik, Jeruzsálemtől északkeletre. Egy időre itt marad a tanítványaival, távol az ellenségeitől (János 11:54). Ám közeleg i. sz. 33 pászkája, ezért Jézus hamarosan ismét útnak indul. Észak felé megy, Szamárián át, hogy a halála előtt egy utolsó látogatást tegyen Galileában.

Még az útja elején, ahogy faluról falura halad, találkozik tíz férfival, akik leprában szenvednek. Ez a betegség fokozatosan elsorvaszthatja a beteg testrészeit, például az ujjait vagy a fülét (4Mózes 12:10–12). Isten törvénye szerint egy leprásnak ezt kell kiáltania maga előtt: „Tisztátalan, tisztátalan!” Illetve elkülönülten kell élnie (3Mózes 13:45, 46).

Ennek eleget téve a tíz leprás sem megy közel Jézushoz, de hangosan így kiáltoznak: „Jézus, Tanító, könyörülj rajtunk!” Amikor Jézus meglátja őket, így szól: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak” (Lukács 17:13, 14). Jézus ezzel tiszteletben tartja Isten törvényét, amely szerint a papok nyilváníthatnak valakit gyógyultnak. Ezután újra az egészséges emberek közt élhetnek (3Mózes 13:9–17).

A tíz leprás bízik Jézus csodatévő hatalmában. Elindulnak a papokhoz, noha még nem gyógyultak meg. Útközben a Jézusba vetett hitük jutalmat szül. Látják és érzik, hogy meggyógyultak!

A meggyógyított férfiak közül kilenc folytatja az útját. És mit tesz a tizedik? Ez a férfi, aki szamáriai, visszafordul, hogy megkeresse Jézust. Miért? Mert igazán hálás Jézusnak. „Hangos szóval” dicsőíti Istent, felismerve, hogy valójában neki köszönheti a gyógyulását (Lukács 17:15). Amikor a férfi megtalálja Jézust, arcra borul a lába előtt, és köszönetet mond neki.

Jézus ezt kérdezi az ott lévő emberektől: „Nemde mind a tízen megtisztultak? Hol van akkor a többi kilenc? Hát senki más nem fordult vissza, hogy dicsőséget adjon Istennek, csak ez a más nemzetből való?” Majd így szól a szamáriai férfihoz: „Kelj fel, és menj el! Mivel hittél, meggyógyultál” (Lukács 17:17–19).

A tíz leprás meggyógyításával Jézus bizonyítja, hogy Jehova Isten támogatását élvezi. A tíz férfi közül pedig az egyik nemcsak hogy meggyógyult Jézusnak köszönhetően, hanem valószínűleg az élethez vezető útra lépett. Mi nem olyan időben élünk, amikor Isten Jézus által meggyógyítja az embereket. Ám ha hiszünk Jézusban, mi is az élethez vezető útra léphetünk, ami az örök életet jelenti! Vajon mi is ugyanolyan hálásnak bizonyulunk, mint a szamáriai férfi?