Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 97

Nɔ́ Hetomi Nɔ́ Nɛ Kɔɔ Wai Ngmɔ Mi Ní Tsuli Komɛ A He

Nɔ́ Hetomi Nɔ́ Nɛ Kɔɔ Wai Ngmɔ Mi Ní Tsuli Komɛ A He

MATEO 20:1-16

  • NÍ TSULI NƐ A ‘KPƐ SE’ KƐ YA WAI NGMƆ Ɔ MI Ɔ BA PEE ‘HLAMI SƐLI’

Yesu sɛ hlami nɛ e de nihi nɛ e tsɔɔ mɛ ní ngɛ Perea a kaa ‘nihi fuu nɛ a sɛ hlami ɔ ma ba pee sekpɛli, nɛ sekpɛli ma ba pee hlami sɛli.’ (Mateo 19:30) E ngɔ nɔ́ hetomi nɔ́ ko nɛ kɔɔ nihi nɛ a ya tsu ní ngɛ wai ngmɔ ko mi he ɔ kɛ tsu ní kɛ ma munyu nɛ ɔ nɔ mi. E de ke:

“Hiɔwe matsɛ yemi ɔ ngɛ kaa kikɛ nɛ ɔ: Ligbi ko ɔ, nyumu ko je kpo makɛ mla ya bɔ nihi apaa nɛ a ba tsu ní ngɛ e wai ngmɔ mi. E kɛ ní tsuli ɔmɛ ye nya kaa e ma ha nɔ tsuaa nɔ sika hiɔ yi kake nɛ ji apaatsɛ ligbi kake hiɔwo ɔ. Kɛkɛ nɛ e wo mɛ blɔ kɛ ho e wai ngmɔ ɔ mi ya. Kɛ ma mɔtu ngmlɛ nɛɛ mi ɔ, e je kpo ekohu kɛ ya jua a nɔ. E na ní komɛ nɛ daa si gu ngɛ lejɛ ɔ nɛ a tsu we nɔ́ ko. E de mɛ ke, ‘Nyɛ hu nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya tsu ní ngɛ wai ngmɔ ɔ mi, nɛ ma wo nyɛ hiɔ bɔ nɛ sa.’ Nɛ a ho. Jehanɛ ɔ, ngmlɛ nyɔngma kɛ enyɔ, kɛ ngmlɛ etɛ ɔ, e je kpo nɛ e ya pee jã nɔuu. Kɛ ma gbɔkuɛ ngmlɛ enuɔ mi nɛ e ya jua a nɔ ekohu ɔ, e na ni komɛ ngɛ lejɛ ɔ nɛ a daa si gu. E bi mɛ ke, ‘Mɛni he je nyɛ daa si ngɛ hiɛ ɔ mwɔnɛ ɔ ligbi ɔ tsuo nɛ nyɛ tsu we nɔ ko ɔ?’ A he nɔ ke, ‘Nɔ ko ba bɔɛ wɔ apaa.’ E de mɛ ke, ‘Yoo, nyɛ hu nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya tsu ní ngɛ ye wai ngmɔ ɔ mi.’”​​—Mateo 20:1-7.

Eko ɔ, benɛ nihi nɛ a ngɛ Yesu tue bue ɔ nu nɛ e tu “hiɔwe matsɛ yemi” ɔ kɛ “ngmɔtsɛ” he munyu ɔ, a kai Yehowa Mawu. Ejakaa Ngmami ɔ ngɔ Israel ma a kɛ to wai ngmɔ he, nɛ e ngɔ Yehowa kɛ to wai ngmɔtsɛ he. (La 80:8, 9; Yesaya 5:3, 4) Ngmami ɔ ngɔ nihi nɛ Mawu kɛ mɛ so Mlaa somi ɔ kɛ to wai ngmɔ mi ní tsuli a he. Pi níhi nɛ ya nɔ blema ngɛ Israel he munyu nɛ Yesu ngɛ tue, mohu ɔ, níhi nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ e be ɔ mi ɔ he munyu nɛ e ngɛ tue.

Ngɛ blɔ ko nɔ ɔ, jami hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ ngɛ kaa nihi nɛ a kɛ a be tsuo ngɛ ní tsue ha Mawu. A ngɛ kaa ní tsuli nɛ a kɛ a be tsuo tsu ní ngɛ ngmɔ mi nɛ a ngɛ blɔ hyɛe kaa a ma ná ligbi kake hiɔwo. Ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, ligbi kake hiɔwo ji denario kake.

Osɔfo ɔmɛ kɛ ni kpahi nɛ a buu a he dali ɔ naa Yuda bi dɛgutsɛmɛ ɔmɛ kaa nihi nɛ a kɛ a be bɔɔ pɛ lɛ jaa Mawu, nɛ a ngɛ kaa ní tsuli nɛ a tsu ní be bɔɔ ko pɛ ngɛ Mawu wai ngmɔ ɔ mi. Ngɛ Yesu nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ mi ɔ, nihi nɛ ngmɔtsɛ ɔ ya ngɔ mɛ mɔtu ngmlɛ nɛɛ, piani ngmlɛ nyɔngma kɛ enyɔ, ngmlɛ etɛ, kɛ gbɔkuɛ ngmlɛ enuɔ ke a ya tsu ní ngɛ e ngmɔ ɔ mi ɔ daa si ha Yuda bi dɛgutsɛmɛ ɔmɛ.

Jami hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ buɔ nihi nɛ a ngɛ Yesu se nyɛɛe ɔ kaa nihi nɛ “a gbiɛ mɛ.” (Yohane 7:49) Yesu se nyɛɛli ɔmɛ a kpɛti nihi fuu ji apaatsɛmɛ kɛ wo yali. Se benɛ e su jeha 29 ɔ, “wai ngmɔtsɛ ɔ” tsɔ Yesu kɛ ya tsɛ dɛgutsɛmɛ nɛ ɔmɛ konɛ a ba pee Kristo kaseli, nɛ a tsu ní ha Mawu. Mɛ ji “sekpɛtsɛmɛ” nɛ Yesu tsɔɔ kaa a ya tsɛ mɛ ngɛ ma a mi gbɔkuɛ ngmlɛ enuɔ konɛ a ya tsu ní ngɛ wai ngmɔ ɔ mi ɔ nɛ.

Benɛ Yesu ngɛ nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ nya mwɔe ɔ, e tsɔɔ nɔ́ nɛ ya nɔ benɛ ligbi ɔ ba nyagbe ɔ. E de ke: “Gbɔkuɛ ɔ, wai ngmɔtsɛ ɔ de e tsɔlɔ nɔkɔtɔma a ke, ‘Tsɛ ní tsuli ɔmɛ nɛ o wo mɛ hiɔ. Jee sisi kɛ je sekpɛtsɛmɛ ɔmɛ a nɔ kɛ ya su kekletsɛmɛ ɔmɛ a nɔ.’ Kɛkɛ nɛ nihi nɛ a bɔ mɛ apaa gbɔkuɛ ngmlɛ enuɔ ɔ ba, nɛ a ti nɔ tsuaa nɔ ná [denario kake]. Benɛ kekletsɛmɛ ɔmɛ ba a, a susu kaa mɛɛ a ma ná pe jã; se mɛ hu a ha a ti nɔ tsuaa nɔ sika hiɔ yi kake. Benɛ a nine su sika a nɔ ɔ, a tu munyu huitihuiti kɛ si nɔ nɛ bɔ mɛ apaa a. A ke, ‘Sekpɛtsɛmɛ nɛ ɔmɛ ɔ, ngmlɛfia kake pɛ a tsu ní; wɔɔ lɛɛ wa tsu ní ligbi ɔ tsuo. Pu tsoo wɔ, nɛ latsa tsa wɔ, se o wo waa kɛ mɛ hiɔ fiee!’ Ngmɔtsɛ ɔ he nɔ nɛ e de ní tsuli ɔmɛ a ti nɔ kake ke, ‘Ye huɛ, bu tue; i tsa sisi we mo! Anɛ pi sika hiɔ yi kake nɛ i kɛ mo ye nya ke ma ha mo lo? Ngɔɔ o hiɔwo ɔ nɛ o ho. I suɔ kaa ma wo nɔ nɛ i bɔ lɛ apaa sekpɛ nɛ ɔ hu hiɔ kaa bɔ nɛ i ha mo ɔ kɛ̃. Anɛ i be he blɔ kaa i kɛ imi nitsɛ ye sika peeɔ nɔ́ nɛ i suɔ lo? Aloo ye mi mi nɛ jɔ ɔ he o hɛngmɛ tsu ngɛ nɛ ɔ?’ Yesu de kɛ gbe nya ke, ‘Lɔ ɔ he ɔ, sekpɛli ma ba pee hlami sɛli, nɛ hlami sɛli ma ba pee sekpɛli.’”​​—Mateo 20:8-16.

Eko ɔ, kaseli ɔmɛ nui nɔ́ nɛ Yesu de kɛ gbe nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ nya a sisi. Mɛni blɔ nɔ nɛ Yuda bi ɔmɛ a jami nya dali ɔmɛ nɛ a susu kaa a sɛ nihi tsuo a “hlami” ɔ ma ba pee “sekpɛli” ngɛ? Nɛ Yesu kaseli ɔmɛ hu nɛɛ, mɛni blɔ nɔ a maa gu kɛ ba pee “hlami sɛli”?

Yesu kaseli ɔmɛ nɛ Farisi bi ɔmɛ kɛ ni kpahi buɔ mɛ kaa “sekpɛtsɛmɛ” ɔ, mɛ mohu nɛ Mawu maa bu mɛ kaa “kekletsɛmɛ,” nɛ e ma ha mɛ hiɔwo nɛ sa. Ke Yesu gbo ɔ, Mawu ma kua Yerusalem, nɛ e maa hla ma ehe kɛ pee e ma, nɛ a ma tsɛ ma ehe ɔ ke ‘Mawu Israel.’ (Galatia Bi 6:16; Mateo 23:38) Yohane Nɔ Baptisilɔ ɔ tsɔɔ kaa a kɛ mumi klɔuklɔu ɔ maa baptisi jamɛatsɛmɛ ɔmɛ. “Sekpɛtsɛmɛ” ɔmɛ ji kekleekle nihi nɛ a kɛ mumi klɔuklɔu ɔ maa baptisi mɛ, nɛ a ma ná he blɔ kɛ ye Yesu he odase ‘kɛ ya su je ɔ nyagbe he tɔɔ.’ (Bɔfo Ɔmɛ A Ní Tsumi 1:5, 8; Mateo 3:11) Ke kaseli ɔmɛ nu tsakemi ngua nɛ maa ba nɛ Yesu tu he munyu ɔ sisi ɔ, a maa na kaa jami hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ nɛ a ma ba pee “sekpɛtsɛmɛ” ɔ maa te si kɛ wo mɛ.