Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 97

Wein Ŋmɔ lɛ mli Nitsulɔi lɛ he Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ

Wein Ŋmɔ lɛ mli Nitsulɔi lɛ he Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ

MATEO 20:1-16

  • NITSULƆI NI BA WEIN ŊMƆ LƐ MLI “KLƐŊKLƐŊ” LƐ BATSƆMƆ “SƐƐKPEEBII”

Etsɛko tsɔ ni Yesu kɛɛ etoibolɔi lɛ yɛ Perea akɛ, “klɛŋklɛŋ bii babaoo baatsɔmɔ sɛɛkpeebii, ni sɛɛkpeebii baatsɔmɔ klɛŋklɛŋ bii.” (Mateo 19:30) Egba nɔkwɛmɔnɔ ko ni kɔɔ nitsulɔi komɛi ni atsɛ ni amɛyatsu nii yɛ wein ŋmɔ ko mli lɛ he ni ekɛma sane nɛɛ nɔ mi, ekɛɛ:

“Ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ tamɔ shĩatsɛ ko ní je kpo leebi maŋkpa koni eyabɔ nitsulɔi apaa kɛya ewein ŋmɔ mli. Be ni ekɛ nitsulɔi lɛ eye naa akɛ ebaahã amɛ denario kome kɛhã gbi kome lɛ, ewo amɛ gbɛ kɛtee ewein ŋmɔ lɛ mli. Be ni eje kpo aaafee ŋmɛlɛtswaa ni ji etɛ lɛ hu nɔ lɛ, eyana mɛi krokomɛi damɔ jara lɛ nɔ ni amɛtsuuu nɔ ko; ni ekɛɛ amɛ akɛ, ‘Nyɛ hu nyɛyaa wein ŋmɔ lɛ mli, ni nɔ ni sa lɛ mahã nyɛ.’ No hewɔ lɛ, amɛyiŋ amɛtee. Ni eje kpo ekoŋŋ aaafee ŋmɛlɛtswaa ni ji ekpaa kɛ ŋmɛlɛtswaa ni ji nɛɛhu lɛ nɔ, ni eyafee nakai nɔŋŋ. Naagbee lɛ, aaafee ŋmɛlɛtswaa ni ji nyɔŋma kɛ ekome lɛ nɔ lɛ, eje kpo ni eyana mɛi krokomɛi hu damɔ shi, ni ekɛɛ amɛ akɛ, ‘Mɛni hewɔ nyɛdamɔ biɛ gbi muu fɛɛ ni nyɛtsuuu nɔ ko lɛ?’ Amɛhere nɔ akɛ, ‘Ejaakɛ mɔ ko ebɔko wɔ apaa.’ Ekɛɛ amɛ akɛ, ‘Nyɛ hu nyɛyaa wein ŋmɔ lɛ mli.’”​—Mateo 20:1-7.

Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ Yesu toibolɔi lɛ nu wiemɔi ni ji “ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ” kɛ “shĩatsɛ” lɛ, mɔ ni baa amɛjwɛŋmɔŋ ji Yehowa Nyɔŋmɔ. Afeɔ Yehowa he mfoniri yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ, wein ŋmɔtsɛ, ni afeɔ Israel maŋ lɛ he mfoniri hu akɛ wein ŋmɔ. (Lala 80:9, 10; Yesaia 5:3, 4) Akɛ mɛi ni yɔɔ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ toɔ wein ŋmɔ mli nitsulɔi ahe. Shi Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɔɔɔ nɔ ko ni tee nɔ yɛ blema lɛ he. Eewie shihilɛ ko ni miiya nɔ yɛ ebeiaŋ lɛ he.

Abuɔ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ, tamɔ Farisifoi ni etsɛko tsɔ nɛ ni amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ gbalatsemɔ baaka Yesu lɛ akɛ mɛi ni miitsu Nyɔŋmɔ nitsumɔ. Amɛtamɔ nitsulɔi komɛi ni miitsu nii gbi muu fɛɛ, ni esa akɛ awo amɛ nyɔmɔ denario kome, ni ji gbi kome nitsumɔ nyɔmɔwoo.

Osɔfoi lɛ kɛ mɛi ni fata amɛhe lɛ buɔ Yudafoi foji lɛ akɛ amɛsɔmɔɔɔ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ tamɔ amɛ, oookɛɛ nɔ ni mɛi foji lɛ kɛ gbi fã pɛ miitsu nii yɛ Nyɔŋmɔ wein ŋmɔ lɛ mli. Yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu gba lɛ mli lɛ, hii ni abɔ amɛ apaa yɛ “ŋmɛlɛtswaa ni ji etɛ” lɛ (leebi 9:00) kɛ mɛi ni abɔ amɛ apaa yɛ ŋmɛlɛtswaa ni ji ekpaa lɛ kɛ ŋmɛlɛtswaa ni ji nɛɛhu lɛ kɛ ŋmɛlɛtswaa ni ji nyɔŋma kɛ ekome lɛ (gbɛkɛ 5:00) nɔ lɛ feɔ mɛi foji lɛ ahe mfoniri.

Abuɔ hii kɛ yei ni nyiɛɔ Yesu sɛɛ lɛ akɛ mɛi ni “alomɔ amɛ.” (Yohane 7:49) No mli lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi ji wolɛi, ni mɛi krokomɛi hu ji apaafoi. Be ni shɛ afi 29 Ŋ.B. October mli lɛ, “wein ŋmɔtsɛ lɛ” tsu Yesu koni eyatsɛ mɛi ni baa shi lɛ koni amɛyatsu nii amɛhã Nyɔŋmɔ akɛ Kristo kaselɔi. Amɛji mɛi ni Yesu tsĩ amɛtã akɛ “sɛɛkpeebii” ni ji nitsulɔi ni ba wein ŋmɔ lɛ mli yɛ ŋmɛlɛtswaa ni ji nyɔŋma kɛ ekome lɛ nɔ lɛ.

Yesu wie nɔ ni ba be ni gbi lɛ ba naagbee lɛ he kɛmu nɔkwɛmɔnɔ lɛ naa ekɛɛ: “Be ni shɛ gbɛkɛ lɛ, wein ŋmɔtsɛ lɛ kɛɛ enitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ akɛ, ‘Tsɛ nitsulɔi lɛ ni owo amɛ nyɔmɔ, jee shishi kɛjɛ sɛɛkpeebii lɛ anɔ kɛyashi klɛŋklɛŋ bii lɛ anɔ.’ Be ni mɛi ni abɔ amɛ apaa yɛ ŋmɛlɛtswaa ni ji nyɔŋma kɛ ekome lɛ nɔ lɛ ba lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ná denario kome. No hewɔ lɛ, be ni klɛŋklɛŋ bii lɛ ba lɛ, amɛsusu akɛ amɛbaaná nɔ ni fa fe nakai, shi amɛ hu amɛná denario kome nyɔmɔwoo. Be ni amɛnine shɛ nɔ lɛ, amɛbɔi tɔkemɔ kɛ shĩatsɛ lɛ woo ni amɛkɛɛ, ‘Sɛɛkpeebii nɛɛ tsu nii ŋmɛlɛtswaa kome; kɛ̃lɛ okɛ amɛ eye tamɔ bɔ ni okɛ wɔ, ni wɔtsu nii dɛŋdɛŋ gbi muu fɛɛ ni hulu eshã wɔ lɛ, eye lɛ nɔŋŋ!’ Shi ehere nɔ ekɛɛ amɛteŋ mɔ kome akɛ, ‘Naanyo, mifeko bo efɔŋ. Ani jeee denario kome okɛ mi ye naa? Ŋɔɔ nɔ ni ji onɔ lɛ ni oya. Miisumɔ ni mahã sɛɛkpeebii nɛɛ bɔ ni mihã bo lɛ nɔŋŋ. Ani mibɛ hegbɛ akɛ mikɛ mi diɛŋtsɛ minii feɔ nɔ ni misumɔɔ? Aloo ohiŋmɛi miiklɔ mɔ nɔ yɛ ekpakpa ni mifeɔ lɛ hewɔ?’ Nakai nɔŋŋ sɛɛkpeebii lɛ baatsɔmɔ klɛŋklɛŋ bii, ni klɛŋklɛŋ bii lɛ baatsɔmɔ sɛɛkpeebii.”​—Mateo 20:8-16.

Ekolɛ kaselɔi lɛ susu nɔ ni Yesu wie kɛmu nɔkwɛmɔnɔ lɛ naa lɛ he. Mɛɛ gbɛ nɔ Yudafoi lɛ ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni buɔ amɛhe “klɛŋklɛŋ bii” lɛ baatsɔmɔ “sɛɛkpeebii”? Ni mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kaselɔi lɛ baatsɔmɔ “klɛŋklɛŋ bii”?

Yesu kaselɔi ni Farisifoi lɛ kɛ mɛi ni fata amɛhe lɛ buɔ amɛ akɛ “sɛɛkpeebii” lɛ baatsɔmɔ “klɛŋklɛŋ bii,” kɛ shishinumɔ lɛ akɛ amɛbaaná gbi muu fɛɛ nyɔmɔwoo. Kɛ́ Yesu gbo lɛ, Nyɔŋmɔ baakpoo Yerusalem ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ni ebaahala jeŋmaŋ hee, ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.” (Galatiabii 6:16; Mateo 23:38) Be ni Yohane Baptisilɔ lɛ wieɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ ni akɛbaabaptisi mɛi lɛ he lɛ, no mli lɛ, jeŋmaŋ hee nɛɛ he ewieɔ lɛ. Mɛi ni ji “sɛɛkpeebii” lɛ ji mɛi ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baptisi klɛŋklɛŋ ni batsɔmɔ mɛi ni baaye Yesu he odase “kɛyashi shikpɔŋ lɛ nɔ hei ni yɔɔ shɔŋŋshɔŋŋ lɛ.” (Bɔfoi 1:5, 8; Mateo 3:11) Kɛ́ kaselɔi lɛ yɔse tsakemɔ ni sa kadimɔ ni Yesu wieɔ he lɛ, no lɛ, ekolɛ amɛbaana akɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ni baatsɔmɔ “sɛɛkpeebii” lɛ baate shi awo amɛ waa.