Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 99

Yesu Tsa Hii Shwilafoi Komɛi ni Eye Ebua Zakeo

Yesu Tsa Hii Shwilafoi Komɛi ni Eye Ebua Zakeo

MATEO 20:29-34 MARKO 10:46-52 LUKA 18:35–19:10

  • YESU TSA HII SHWILAFOI KOMƐI YƐ YERIKO

  • TOOHELƆ ZAKEO TSAKE ETSUI

Yesu kɛ mɛi ni fata ehe kɛfãa gbɛ lɛ eyashɛ Yeriko ni kɛ Yerusalem jekɛmɔ aaafee gbi kome gbɛnyiɛmɔ lɛ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, maji enyɔ ní hiɛ gbɛ́i Yeriko lɛ, maŋ momo lɛ kɛ maŋ hee ní ato shishi yɛ Romabii lɛ abeiaŋ lɛ, teŋ jekɛmɔ aaafee kilomita 1.6. Be ni Yesu kɛ mɛi ni fata ehe lɛ shiɔ maŋ nɛɛ ateŋ ekome mli kɛyaa ekroko lɛ mli lɛ, shwilafoi nibalɔi enyɔ komɛi nu hoofeemɔ lɛ he. Atsɛɔ amɛteŋ mɔ kome Bartimeo.

Be ni Bartimeo kɛ enaanyo lɛ nu akɛ Yesu miiho lɛ, amɛbɔi bolɔmɔ akɛ: “Nuŋtsɔ, David Bi, naa wɔ mɔbɔ!” (Mateo 20:30) Mɛi ni hoɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi kã amɛ akɛ amɛfee diŋŋ, shi amɛbɔi bolɔmɔ waa moŋ fe tsutsu lɛ. Be ni Yesu nu bolɔmɔ lɛ he lɛ, ewa. Ekɛɛ mɛi ni kɛ lɛ nyiɛ lɛ ni amɛtsɛ mɛi ni bolɔɔ lɛ kɛba. Amɛtee nibalɔi lɛ aŋɔɔ ni amɛkɛɛ amɛteŋ mɔ kome akɛ: “Hã otsui anyɔ omli! Tee shi; eetsɛ bo.” (Marko 10:49) Shwilafo lɛ shɛ etade nɔhaanɔ lɛ efɔ shi, ni ehuru edamɔ shi, ni etee Yesu ŋɔɔ kɛ miishɛɛ.

Yesu bi amɛ akɛ: “Mɛni nyɛtaoɔ ni mafee mahã nyɛ?” Amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, hã wɔhiŋmɛii agbele.” (Mateo 20:32, 33) Yesu musuŋ tsɔ lɛ ni etara amɛhiŋmɛii lɛ ahe, ni ekɛɛ amɛteŋ mɔ kome akɛ: “Yaa. Ohemɔkɛyeli ehã ohe ewa bo.” (Marko 10:52) Shwilafoi enyɔ lɛ na nii, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ wo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Be ni mɛi lɛ na nɔ ni etee nɔ lɛ, amɛ hu amɛjie Nyɔŋmɔ yi. Hii ni tsutsu ko lɛ amɛshwila lɛ bɔi Yesu sɛɛ nyiɛmɔ.

Be ni Yesu tsɔɔ Yeriko kɛhoɔ lɛ, asafoku yuu ko kɛ lɛ nyiɛ. Mɔ fɛɛ mɔ miitao ena mɔ ni tsa shwilafoi enyɔ lɛ. Akɛni mɛi lɛ miififia Yesu hewɔ lɛ, mɛi komɛi po nyɛɛɛ ana lɛ. Zakeo fata mɛi ni nyɛɛɛ ana lɛ ahe. Lɛ ji toohelɔnukpa yɛ Yeriko kɛ ehewɔ maji lɛ amli. Akɛni eyɛ kpitioo hewɔ lɛ, enyɛɛɛ ena nɔ ni yaa nɔ lɛ. No hewɔ lɛ, Zakeo sha foi kɛtsɔ hiɛ ni eyakwɔ sikamore tso (loo koo mli agbami tso) koni enyɛ ena Yesu ejaakɛ jɛmɛ Yesu baatsɔ. Agbɛnɛ Zakeo na nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ lɛ. Be ni Yesu shɛ jɛmɛ, ni ena Zakeo yɛ tso lɛ nɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Zakeo, ohe afee oya ni okpeleke shi, ejaakɛ owe lɛ esa akɛ mato ŋmɛnɛ.” (Luka 19:5) Zakeo he fee oya ni ekpeleke shi ni esha foi kɛtee shĩa koni eyasara egbɔ lɛ sɛɛ.

Be ni mɛi lɛ na nɔ ni yaa nɔ lɛ, amɛbɔi tɔkemɔ. Amɛsusuɔ akɛ esaaa akɛ Yesu yayeɔ nii yɛ nuu ni amɛbuɔ lɛ eshafeelɔ lɛ shĩa. Shika ni Zakeo etsɔ amimyeli nɔ eshɔ yɛ mɛi adɛŋ be ni eheɔ too lɛ ehã ená nii.

Be ni Yesu bote Zakeo shĩa lɛ, mɛi lɛ tɔke amɛkɛɛ: “Eyato nuu eshafeelɔ we akɛ gbɔ.” Shi Yesu naa Zakeo akɛ mɔ ko ni baanyɛ atsake etsui. Ni anɔkwa, Zakeo wooo Yesu hiɛgbele. Zakeo te shi edamɔ shi ni ekɛɛ Yesu akɛ: “Nuŋtsɔ, Naa! Miiŋɔ nibii ni miyɔɔ lɛ fã miihã ohiafoi, ni nɔ fɛɛ nɔ ni mishɔ̃ yɛ mɔ ko dɛŋ lɛ, miiku miibɔ he toi ejwɛ miihã lɛ.”​—Luka 19:7, 8.

Gbɛ ni Zakeo tsɔ nɔ ejie tsuitsakemɔ kpo lɛ sa waa diɛŋtsɛ! Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ ekwɛ etoohemɔ woji lɛ amli lɛ, ebaanyɛ ena shika abɔ ni ehe yɛ Yudafoi srɔtoisrɔtoi adɛŋ, ni ewo shi akɛ ebaaku ebɔ he toi ejwɛ ehã mɛi lɛ. Efee po fe bɔ ni Nyɔŋmɔ mla lɛ biɔ ni afee lɛ. (2 Mose 22:1; 3 Mose 6:2-5) Kɛfata he lɛ, Zakeo wo shi akɛ ebaaŋɔ enibii lɛ fã ehã ohiafoi.

Yesu ná bɔ ni Zakeo tsake etsui lɛ he miishɛɛ waa ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Ŋmɛnɛ lɛ, yiwalaheremɔ eba shĩa nɛɛ, ejaakɛ lɛ hu Abraham bi ji lɛ. Ejaakɛ gbɔmɔ Bi lɛ ba nɔ ni elaaje lɛ taomɔ kɛ eyiwalaheremɔ.”​—Luka 19:9, 10.

Yesu gbala ejwɛŋmɔ kɛtee ‘nɔ ni elaaje’ lɛ nɔ kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ ni egba yɛ binuu ni laaje lɛ he lɛ nɔ. (Luka 15:11-24) Amrɔ nɛɛ lɛ, ehã ana mɔ ko ni laaje shi ana lɛ ekoŋŋ lɛɛlɛŋ. Ekolɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛsɛɛnyiɛlɔi lɛ baatɔke ni amɛbaawie amɛshi Yesu akɛ etee Zakeo ŋɔɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu tee nɔ etao Abraham shwiei ni elaaje lɛ.