Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 106

Wai Ngmɔ He Nɔ́ Hetomi Níhi Enyɔ Komɛ

Wai Ngmɔ He Nɔ́ Hetomi Níhi Enyɔ Komɛ

MATEO 21:28-46 MARKO 12:1-12 LUKA 20:9-19

  • NƆ́ HETOMI NƆ́ NƐ KƆƆ BINYUMUHI ENYƆ KOMƐ A HE

  • NƆ́ HETOMI NƆ́ NƐ KƆƆ WAI NGMƆ Ɔ MI APAATSƐMƐ ƆMƐ A HE

Benɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ kɛ ma nimeli ɔmɛ ya bi Yesu ke e tsɔɔ mɛ nɔ nɛ ha lɛ he blɔ nɛ e kɛ peeɔ níhi nɛ e peeɔ ɔ, heto nɛ e ha mɛ ɔ ha nɛ a ma a nya. Kɛkɛ nɛ e ngɔ nɔ́ hetomi nɔ́ ko kɛ tsu ní kɛ kpa a he bo konɛ nihi nɛ a na nimli tutuutu nɛ osɔfo ɔmɛ a ji.

Yesu je sisi ke: ‘Nyumu ko ngɛ binyumuhi enyɔ. Ligbi ko ɔ, e ya nɔkɔtɔma a ngɔ, nɛ e de lɛ ke, “Ye bi, mwɔnɛ ɔ, yaa tsu ní ngɛ ye wai ngmɔ ɔ mi.” E he nɔ ke, “I be yae.” Se pee se ɔ, e tsake e juɛmi, nɛ e ya. Tsɛ ɔ ya jokuɛ ɔ hu ngɔ, nɛ e ya de lɛ jã nɔuu. E he nɔ ke, “Yoo Tsaatsɛ ma ya!” Se e yɛ. Lɔ ɔ he ɔ, ni enyɔ ɔmɛ a kpɛti mɛnɔ lɛ pee nɔ́ nɛ a tsɛ ɔ suɔ?’ (Mateo 21:28-31) Heto ɔ fɔɔ si heii. Bi nɔkɔtɔma a nɛ sisije ɔ e sume nɛ e maa ya tsɔmi ɔ, lɛ mohu nɛ e pee e tsɛ ɔ suɔmi nya ní.

Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de e he nyɛli ɔmɛ ke: “Niinɛ i ngɛ nyɛ dee ke, tó tsuli ɔmɛ kɛ ajuama amɛ sɛ nyɛ hlami kɛ yaa hiɔwe matsɛ yemi ɔ mi.” Be ko nɛ be ɔ, jinɛ tó tsuli ɔmɛ kɛ ajuama amɛ sume kaa a sɔmɔ Mawu. Se kaa bɔ nɛ bitɛte ɔ pee ɔ, pee se ɔ, yayami peeli nɛ ɔmɛ tsake a tsui, nɛ a bɔni Mawu jami. Se jami nya dali ɔmɛ lɛɛ, a ngɛ kaa bi wayo ɔ. A deɔ ke a ngɛ Mawu jae, se ngɛ anɔkuale mi ɔ, a pee we jã. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “Yohane [Nɔ Baptisilɔ ɔ] ba nyɛ ngɔ, nɛ e ba tsɔɔ nyɛ blɔ kpakpa nɛ nyɛɛ nyɛɛ nɔ, nɛ nyɛ he we lɛ yi; se tó tsuli ɔmɛ, kɛ ajuama amɛ he lɛ ye. Pee se benɛ nyɛ ná le ɔ hu, nyɛ pia we nyɛ he tete, konɛ nyɛ he lɛ nyɛɛ ye.”​​—Mateo 21:31, 32.

Lɔ ɔ se ɔ, Yesu ngɔ nɔ́ hetomi nɔ́ kpa ko kɛ tsa nɔ. Ngɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ mi ɔ, Yesu tsɔɔ kaa pi kuami kɛkɛ nɛ jami nya dali ɔmɛ kua Mawu. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, a ji yiwutsotsɛmɛ. Yesu ya nɔ nɛ e de ke: ‘Nyumu ko pee wai ngmɔ, nɛ e du tso tsɔwi kɛ po piɛ kɛ bɔle lɛ. E tsua wai tɛ muɔ, nɛ e ma buli a mɔ ngɛ ngmɔ ɔ mi. E ngɔ wai ngmɔ ɔ kɛ ha apaa yeli, kɛkɛ nɛ e doma. Benɛ be su ha wai yiblii nya buami ɔ, e tsɔ tsɔlɔ kɛ ya apaa yeli ɔmɛ a ngɔ, konɛ e ya ngɔ e blɔ fa mi nɔ́ ngɛ a dɛ kɛ ba. Se apaa yeli ɔmɛ nu tsɔlɔ ɔ, nɛ a fiaa lɛ ní, nɛ a fie lɛ kɛ e dɛ gu. Ngmɔtsɛ ɔ kpale tsɔ nɔ kpa apaa yeli ɔmɛ a ngɔ. Se a ywia e yi, nɛ a pue e hɛ mi si. Jehanɛ ɔ, ngmɔtsɛ ɔ tsɔ nɔ kpa ko ekohu, nɛ lɛɛ a gbe lɛ. Kikɛ nɛ ɔ nɔuu apaa yeli ɔmɛ pee ni kpa komɛ nɛ e tsɔ ɔ hulɔ; a fiaa ni komɛ kpa, nɛ a gbe ni komɛ.’​​—Marko 12:1-5.

Anɛ nihi nɛ a ngɛ Yesu tue bue ɔ nu nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ sisi lo? Eko ɔ, a kai munyu nɛ gbalɔ Yesaya tu kɛ si Israel ma a. Yesaya de ke: ‘Israel ma a ji Yehowa Tabohiatsɛ ɔ wai ngmɔ ɔ nɛ; Yuda bi ɔmɛ ji wai tso kpakpa amɛ nɛ e du ɔ nɛ. E hyɛ blɔ kaa a maa ye dami sane, se muɔ si mohu a ngɛ puee.’ (Yesaya 5:7) Yesu nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ ngɛ kaa nɔ́ nɛ gbalɔ Yesaya de ɔ pɛpɛɛpɛ. Ngmɔtsɛ ɔ ji Yehowa, nɛ Israel ma a ji wai ngmɔ nɛ Mawu ngɔ e Mlaa amɛ kɛ po he piɛ ɔ nɛ. Yehowa tsɔ gbali kɛ ya e we bi ɔmɛ a ngɔ kaa a tsɔɔ mɛ ní, nɛ a ye bua mɛ konɛ a wo yiblii kpakpa.

Se “apaatsɛmɛ ɔmɛ” kongo “tsɔli ɔmɛ,” nɛ a gbe mɛ. Yesu de ke: “Nyumu nɛ ɔ ngɛ binyumu kake too nɛ e suɔ lɛ saminya. Nyagbe ɔ, e tsɔ binyumu nɛ ɔ apaa yeli ɔmɛ a ngɔ, nɛ e ke, ‘A ma gbo ye bi ɔ zo.’ Se mɛɛ lɛɛ a de a he ke, ‘Ní yelɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ; nyɛ ha waa gbe lɛ, konɛ gbosi ní ɔ nɛ pee wa nɔ́.’ Lɔ ɔ he ɔ, a nu e binyumu ɔ, nɛ a gbe lɛ.”​​—Marko 12:6-8.

Kɛkɛ nɛ Yesu bi ni ɔmɛ ke: “Lɛɛ ke ngmɔtsɛ ɔ ba a, kɛ e maa pee kɛɛ?” (Marko 12:9) Jami nya dali ɔmɛ he nɔ ke: “E ma kpata jamɛ a nimli yayami ɔmɛ a hɛ mi butuu, nɛ e maa ngɔ wai ngmɔ ɔ ngɔ ha apaa yeli kpahi, nihi nɛ maa ngɔ wai yiblii ba ha lɛ ngɛ be nɛ sa mi.”​​—Mateo 21:41.

Jami hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ bu mɛ nitsɛmɛ a he fɔ momo se a li, ejakaa a ji “apaa yeli” ngɛ Israel ma nɛ ji Yehowa “wai ngmɔ” ɔ mi. Wai yiblii nɛ Yehowa ngɛ hlae nɛ apaa yeli ɔmɛ nɛ a kɛ ha lɛ ɔ eko ji hemi kɛ yemi. E sa nɛ a ko ná hemi kɛ yemi ngɛ e Bi, nɛ ji Mesia a mi. Yesu hyɛ jami nya dali ɔmɛ too, nɛ e de ke: ‘Tse nyɛ kane kikɛmɛ a ngmami nɛ ɔ hyɛ? “Tɛ ɔ nɛ tsu fiali ɔmɛ bui, nɛ a sake fɔ he ɔ, lɔ ɔ nɔuu lɛ plɛ pee kɔ nya tɛ. Yehowa dɛ mi enɛ ɔ je; ke wa hyɛ ɔ, e ngɛ nyakpɛ nitsɛnitsɛ.”’ (Marko 12:10, 11) Kɛkɛ nɛ Yesu gba mi kpoo nɛ e de mɛ ke: “Lɔ ɔ he ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, a ma kpɔ Mawu matsɛ yemi ɔ ngɛ nyɛ dɛ, nɛ a kɛ ma ha ma je li a ma ko nɛ maa wo yiblii bɔ nɛ sa.”​​—Mateo 21:43.

Benɛ Yesu de jã a pɛ nɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ kɛ mlaa tsɔɔli ɔmɛ na kaa ‘a he munyu lɛ e ngɛ tue’ ngɛ nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ mi ɔ nɛ. (Luka 20:19) Enɛ ɔ ha nɛ a mi mi fu wawɛɛ, nɛ a ná jinɛ a gbe “ní yelɔ ɔ.” Se ma kpekpemi ɔ he je ɔ, a nyɛ we nɛ a gbe lɛ jamɛ a be ɔ mi, ejakaa ni ɔmɛ buu Yesu kaa gbalɔ.