Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 111

Bɔfo Ɔmɛ De Yesu Ke E Ha Mɛ Okadi

Bɔfo Ɔmɛ De Yesu Ke E Ha Mɛ Okadi

MATEO 24:3-51 MARKO 13:3-37 LUKA 21:7-38

  • KASELI EYWIƐ YA DE YESU KE E HA MƐ OKADI

  • GBAMI Ɔ BA MI NGƐ KASELI ƆMƐ A BE Ɔ MI, NƐ E NGƐ MI BAE NGƐ WA BE NƐ Ɔ MI HULƆ

  • E SA NƐ WAA HWƆƆ

Benɛ Pɛplɛgbi, Nisan ligbi 11 ɔ yaa nyagbe ɔ, jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, ní nɛ Yesu ngɛ tsue ngɛ zugba a nɔ ɔ hu nyagbe ngɛ sue. Ke je na a, Yesu ya tsɔɔ ní ngɛ sɔlemi we ɔ, se ke je jɔ ɔ, e hwɔ we Yerusalem. Nihi fuu bua jɔ e ní tsɔɔmi he, nɛ ‘mɔtu mla a, a yaa e ngɔ ngɛ sɔlemi we ɔ nɛ a ya buɔ lɛ tue.’ (Luka 21:37, 38) Jehanɛ lɛɛ jamɛ a be ɔ be, nɛ Yesu kɛ Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane ya hii si ngɛ Oliv Yo ɔ nɔ.

Benɛ Yesu pɛ hii si ɔ, kaseli eywiɛ nɛ ɔmɛ ya e ngɔ. Sɔlemi we ɔ he nɔ́ ngɛ mɛ dɔe, ejakaa Yesu de mɛ ke a be tɛ nɛ a kɛ ma sɔlemi we ɔ eko sie ngɛ eko nɔ. Níhi fuu ngɛ a juɛmi mi nɛ a ngɛ he susue ejakaa jamɛ a ligbi ɔ, Yesu sɛ hlami nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ hu nyɛɛ pee klaalo, ejakaa Nɔmlɔ Bi ɔ maa ba be mi nɛ nyɛ hyɛ we lɛ blɔ.” (Luka 12:40) Yesu tu “ligbi ɔ nɛ Nɔmlɔ Bi ɔ maa ba kɛ e hɛ mi nyami ɔ” hu he munyu. (Luka 17:30) Anɛ munyu nɛ ɔmɛ nɛ Yesu tu ɔ kɔɔ nɔ́ nɛ e de ngɛ sɔlemi we ɔ he ɔ he lo? Bɔfo ɔmɛ suɔ nɛ a maa le. Lɔ ɔ he ɔ, a bi lɛ ke: “Mɛni be ní nɛ ɔmɛ tsuo maa ba mi? Mɛni okadi maa tsɔɔ o bami be, kɛ je nɛ ɔ nyagbe be?”​​—Mateo 24:3.

Eko ɔ, sɔlemi we ɔ nɛ a ngɛ hyɛe ngɛ a hɛ mi nɛ a ma kpata hɛ mi ɔ lɛ ngɛ a juɛmi mi. Jehanɛ hu ɔ, a ngɛ be nɛ Nɔmlɔ Bi ɔ maa ba a he susue. E ma nyɛ maa pee kaa kaseli ɔmɛ kai kaa Yesu ngɔ e he kɛ to “ablade ko” nɛ e ‘doma kɛ ho lokoo ya, konɛ a ya wo lɛ matsɛ nɛ e kpale kɛ ba’ a he. (Luka 19:11, 12) Jehanɛ hu ɔ, a ngɛ bɔ nɛ níhi maa ya nɔ ha ngɛ “je nɛ ɔ nyagbe be ɔ” mi ɔ he susue.

Yesu tsɔɔ mɛ okadi nɛ ma ha nɛ a yɔse be nɛ a ma kpata Yuda bi ɔmɛ a ma a, kɛ a sɔlemi we ɔ hɛ mi. Se pi lɔ ɔ pɛ. Hwɔɔ se ko ɔ, okadi nɛ ɔ maa ye bua Kristofohi, nɛ a ma yɔse Kristo “bami be” ɔ, nɛ ke nyagbe ɔ hu ngɛ sue ɔ, a ma yɔse.

Jeha komɛ ngɛ Yesu gbenɔ se ɔ, bɔfo ɔmɛ na kaa Yesu gbami ɔmɛ ngɛ mi bae. Níhi nɛ Yesu de ɔ fuu ba mi ngɛ bɔfo ɔmɛ a be ɔ mi. A kpata Yerusalem hɛ mi ngɛ jeha 70 ɔ mi. E ngɛ mi kaa benɛ Yesu tu hɛ mi kpatami nɛ ɔ he munyu ɔ, jeha 37 se loko e ba mi mohu lɛɛ, se hɛ mi kpatami nɛ ɔ ba ti we Kristofohi nɛ a hɛ ngɛ a he nɔ ɔ si tlukaa. Se kɛ̃ ɔ, níhi nɛ Yesu gba kɛ fɔ si ɔ tsuo bɛ mi ngɛ jehahi nɛ sɛ jeha 70 ɔ hlami ɔ a mi. Ke jã a, lɛɛ mɛni lɛ maa tsɔɔ kaa Yesu ba kaa Matsɛ? Yesu tsɔɔ e bɔfo ɔmɛ níhi nɛ ma kadi e bami ɔ.

Yesu de mɛ ke a maa nu “tahi a he, kɛ akeake hu nɛ ngɛ pɛe ngɛ tahi a he,” nɛ “ma maa te si ngɔ wo ma, nɛ matsɛ yemi maa te si ngɔ wo matsɛ yemi.” (Mateo 24:6, 7) E de hu kaa ‘zugba ma mimiɛ, nɛ hwɔ, kɛ gbenɔ hiɔ maa ba ngɛ he tsuaa he.’ (Luka 21:11) Lɔ ɔ se ɔ, Yesu bɔ e kaseli ɔmɛ kɔkɔ ke: “A maa nuu nyɛ, nɛ a maa wa nyɛ yi mi.” (Luka 21:12) Lakpa gbali maa ba, nɛ a maa sisi nihi fuu. Yayami maa pɔ he ngɛ zugba a nɔ tsuo, nɛ nɔ́ nɛ ɔ ma ha nihi fuu a nine mi ma jɔ̃. Jehanɛ hu ɔ, e de ke: ‘Sane kpakpa nɛ ɔ nɛ kɔɔ Matsɛ Yemi ɔ he ɔ, a maa fiɛɛ kɛ kpa je ɔ mi tsuo, bɔ nɛ pee nɛ je ma amɛ tsuo nɛ a nu; nɛ lɔ ɔ se loko nyagbe ɔ maa ba.’​​—Mateo 24:14.

E ngɛ mi kaa níhi nɛ Yesu de ke a maa ba mi loko a ma kpata Yerusalem hɛ mi, kɛ níhi nɛ maa ya nɔ ngɛ Yerusalem hɛ mi kpatami be ɔ mi ɔ ba mi ngɛ blɔ ko nɔ mohu lɛɛ, se anɛ Yesu ngɛ tsɔɔe kaa gbami ɔ ma ná e mi bami ngua hwɔɔ se lo? Anɛ o na okadihi nɛ tsɔɔ kaa níhi nɛ Yesu gba kɛ fɔ si ɔ ngɛ mi bae wawɛɛ ngɛ wa be nɛ ɔ mi lo?

Benɛ Yesu ngɛ níhi nɛ ma kadi e bami ɔ he munyu tue ɔ, e tu ‘ní hiemi nɔ́ ngua’ ko hu he munyu. (Mateo 24:15) Ngɛ jeha 66 mi ɔ, Roma tabo ɔ ya sa Yerusalem ma a yi. Roma tabo ɔ ji ní hiemi nɔ́ nɛ Yesu tu he munyu ɔ nɛ, ejakaa a ngɔ a wɔ jami aflangaa amɛ kɛ bɔle Yerusalem ma a, nɛ a bɔni gbogbo ɔmɛ a sisi tsuami. (Luka 21:20) Enɛ ɔ he ɔ, “ní hiemi nɔ́” ɔ ya ma si ngɛ he nɛ e sɛ́ nɛ e maa, ejakaa Yuda bi ɔmɛ buɔ Yerusalem kaa “he klɔuklɔu.”

Yesu gba kɛ fɔ si hu ke: “Haomi ngua maa ba nɛ́ a nɛ eko hyɛ kɛ je be nɛ a bɔ je ɔ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. Lɔ ɔ se hu, nɔ́ ko kaa jã be bae gblegbleegble.” Roma bi ɔmɛ kpata Yerusalem hɛ mi ngɛ jeha 70 ɔ mi. Hɛ mi kpatami nɛ ba Yuda bi ɔmɛ a ‘ma klɔuklɔu’ ɔ kɛ a sɔlemi we ɔ nɔ ɔ ngɔ amanehlu ngua kɛ ba, nɛ nihi akpehi abɔ gbo. (Mateo 4:5; 24:21) Hɛ mi kpatami nɛ ngɛ kaa jã a eko bɛ Yuda bi ɔmɛ a nɔ hyɛ, nɛ enɛ ɔ ha nɛ Yuda bi ɔmɛ a jami nɛ ngɛ kɛ je blema a gu. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa, gbami nɛ ɔ mi bami ngua a maa pee gbeye po pe kekle nɔ́ ɔ.

KE GBAMI ƆMƐ A NGƐ MI BAE Ɔ YESU SE NYƐƐLI ƆMƐ MAA PEE KÃ

Yesu ya nɔ nɛ e de e kaseli ɔmɛ ní kpahi kɛ kɔ e bami ɔ, kɛ níhi nɛ ma kadi je nɛ ɔ nyagbe be ɔ he. E bɔ e kaseli ɔmɛ kɔkɔ ngɛ “lakpa Kristohi, kɛ lakpa gbali” nɛ a maa te si ɔ he. E de po kaa a maa bɔ mɔde kaa a maa “mlɔɔ nihi nɛ Mawu hla a tete.” (Mateo 24:24) Se a be nyɛe maa sisi nihi nɛ Mawu hla a. Lakpa Kristo ɔmɛ maa ba ngɛ he lo nya, nɛ nihi maa na mɛ. Se Yesu bami ɔ lɛɛ, pi nɔ́ nɛ nihi maa na kɛ a hɛngmɛ.

Benɛ Yesu ngɛ amanehlu ngua nɛ maa ba ngɛ je nɛ ɔ nyagbe be ɔ mi ɔ he munyu tue ɔ, e de ke: “Pu maa tsɔ diblii, nɛ nyɔhiɔ be kpɛe hu. Dodoehi ma tsɔ kɛ je hiɔwe ba fia si, nɛ a maa fie he wamihi nɛ bɔle je ɔ kɛ je a blɔ hehi.” (Mateo 24:29) Benɛ bɔfo ɔmɛ nu munyu nɛ ɔmɛ ɔ, a li nɔ́ tutuutu nɛ maa ba, se a le kaa nɔ́ nɛ maa ba a maa pee gbeye.

Kɛ gbeyegbeye níhi nɛ maa ba a maa sa adesahi a he ha kɛɛ? Yesu de ke: “Níhi nɛ ma je ɔ mi ɔ maa wo nihi a he gbeye, nɛ a maa hɛli, ejakaa he wamihi nɛ ngɛ hiɔwe ɔ, a maa fie mɛ kɛ je a blɔ hehi.” (Luka 21:26) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu ngɛ tsɔɔe kaa be ko maa su ngɛ adesahi a yi nɔ sane mi nɛ maa pee gbeye nitsɛ.

Bua womi munyu ji kaa Yesu ha nɛ a le kaa ke ‘Nɔmlɔ Bi ɔ ba kɛ he wami, kɛ hɛ mi nyami babauu’ ɔ, pi nihi tsuo nɛ a maa wo yana. (Mateo 24:30) E de mɛ momo kaa “Mawu bimɛ ɔmɛ nɛ e hla a a he je ɔ,” Mawu maa po ligbi ɔmɛ a nɔ kpiti. (Mateo 24:22) Lɔ ɔ he ɔ, kɛ e sa kaa kaseli ɔmɛ nɛ a pee a ní ha kɛɛ ngɛ níhi nɛ ngɛ gbeye nɛ Yesu de mɛ ɔ he? Yesu wo e se nyɛɛli ɔmɛ he wami ke: “Ke ní nɛ ɔmɛ bɔni mi bami ɔ, nyɛɛ te si, nɛ nyɛ wo nyɛ yi nɔ; ejakaa e be kɛe nɛ Mawu ma he nyɛ yi wami.”​​—Luka 21:28.

Se kɛ Yesu se nyɛɛli nɛ a maa hi si ngɛ be nɛ gbami ɔ maa ba mi ɔ mi ɔ maa pee kɛ le kaa e piɛ bɔɔ nɛ nyagbe ɔ maa su kɛɛ? Yesu ngɔ nɔ́ hetomi nɔ́ ko nɛ kɔɔ ngmɔkɔ tso ko he kɛ tsɔɔ mi. E de ke: “Nyɛɛ hyɛ ngmɔkɔ tso ɔ, nɛ nyɛɛ kase ní. Ke ngmɔkɔ tso kɔnihi plɔke, nɛ e bɔni ba tsɛ̃mi pɛ nyɛ le kaa latsa be ɔ su ta. Jã nɔuu, ke nyɛ hu nyɛ na ní nɛ ɔmɛ tsuo ɔ, nyɛɛ le kaa Nɔmlɔ Bi ɔ su si ta; e ngɛ agbo ɔ nya haa kɛ ma. Niinɛ, i ngɛ nyɛ dee ke, kikɛmɛ a yi nɔ nɛ ɔ be bee, ja ní nɛ ɔmɛ tsuo ba mi lolo.”​​—Mateo 24:32-34.

Enɛ ɔ he ɔ, ke e kaseli ɔmɛ na kaa okadi slɔɔto ɔmɛ nɛ e ha mɛ ɔ ngɛ mi bae ɔ, e sa nɛ a na kaa nyagbe ɔ su ta. Yesu bɔ kaseli nɛ a maa hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ kɔkɔ ke:

‘Se jamɛ a ligbi ɔ, kɛ jamɛ a ngmlɛfia a, nɔ ko nɔ ko li. Hiɔwe bɔfo ɔmɛ li ɔ, Bi ɔ tete li; Tsɛ ɔ nɔ kake too lɛ le. Nɔmlɔ Bi ɔ maa ba tlukaa, kaa nɔ́ nɛ ba ngɛ Noa be ɔ mi ɔ. Be mi nɛ nyu kpekpemi ɔ ma ba ha zugba a hɛ mi ɔ, nihi ngɛ ngma yee, nɛ a ngɛ ní nue; nyumuhi ngɛ yihi ngɔe, nɛ yihi hu ngɛ gbae kɛ ya su ligbi ɔ nɛ Noa ya sɛ daka a mi. Jamɛ a be ɔ mi tsuo ɔ, a li nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae kɛ ya si nyu kpekpemi ɔ ba muɔ mɛ tsuo kɛ ho. Ligbi ɔ nɛ Nɔmlɔ Bi ɔ maa ba a, kikɛ nɛ ɔ nɔuu níhi maa ya nɔ.’ (Mateo 24:36-39) Nyu Kpekpemi ɔ nɛ ba ngɛ Noa be ɔ mi nɛ Yesu kɛ to nyagbe ɔ he ɔ ba ngɛ je ɔ mi tsuo.

E ngɛ heii kaa Yesu bɔfo ɔmɛ nɛ a ngɛ lɛ tue bue ngɛ Oliv Yo ɔ nɔ ɔ na kaa e sa nɛ a pee klaalo. Yesu de mɛ ke: “Nyɛɛ hyɛ nɛ hi nɛ nyɛ ko ya di ní yemi, kɛ ní numi, kɛ je nɛ ɔ mi níhi nɛ ngɔɔ nɔ nya a a se tsɔ. Ke pi jã a, jamɛ a ligbi ɔ ma ba ti nyɛ si tlukaa kaa klama; ejakaa e maa ba nihi tsuo a nɔ ngɛ je nɛ ɔ mi he tsuaa he. Nyɛɛ hyɛ nyɛ he nɔ saminya, nɛ nyɛɛ sɔle daa, konɛ Mawu nɛ ha nyɛ he wami nɛ nyɛ kɛ gblee ní nɛ ɔmɛ tsuo nɛ maa ba a a mi slɔkee, nɛ nyɛ nyɛ nɛ nyɛɛ da Nɔmlɔ Bi ɔ hɛ mi.”​​—Luka 21:34-36.

Yesu kpale ha nɛ a na kaa níhi nɛ e ngɛ dee ɔ maa ba ngɛ je ɔ mi tsuo. Pi níhi nɛ maa ba ngɛ jeha bɔɔ komɛ a se, nɛ ma kɔ Yerusalem loo Yuda ma a he ɔ pɛ he munyu nɛ e ngɛ tue. Dɛbi, níhi nɛ maa ba “nihi tsuo a nɔ ngɛ je ɔ mi he tsuaa he” ɔ he munyu e ngɛ tue ɔ nɛ.

E de kaa e he maa hia nɛ e kaseli ɔmɛ nɛ a pee klaalo, nɛ a hwɔɔ. Yesu ngɔ nɔ́ hetomi nɔ́ ko kɛ tsu ní kɛ bɔ mɛ kɔkɔ ke: ‘Nyɛ ná nɛ nyɛɛ le kaa ke wetsɛ ko le nyɔ mi be tutuutu nɛ julɔ maa ba e we mi ɔ, e ko hwɔɔ, nɛ e ko ngmɛ́ blɔ nɛ julɔ ɔ ba ju lɛ. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ hu nyɛ dla nyɛ he kɛ to; ejakaa Nɔmlɔ Bi ɔ maa ba tlukaa be mi nɛ nyɛ hɛ be nɔ.’​​—Mateo 24:43, 44.

Yesu ya nɔ nɛ e de e kaseli ɔmɛ nɔ́ ko nɛ maa wo a bua. E de mɛ kaa ke gbami nɛ ɔmɛ ngɛ mi bae ɔ, “tsɔlɔ” ko nɛ e hɛ ngɛ e he nɔ nɛ e peeɔ klaalo ɔ maa hi si. Yesu ngɔ si fɔfɔɛ ko nɛ e kaseli ɔmɛ le wawɛɛ kɛ tsɔɔ mɛ nya. E de mɛ ke: ‘Mɛnɔ ji tsɔlɔ anɔkualetsɛ kɛ ní lelɔ ɔ nɛ e nyɔmtsɛ ɔ ngɔ lɛ kɛ to tsɔli kpa amɛ a nya, konɛ e ha mɛ a nya mi ngma ngɛ be nɛ sa mi ɔ? Tsɔlɔ nɛ ke e nyɔmtsɛ ɔ ba we mi, nɛ e ma ba na kaa e ngɛ jã pee ɔ, a gbaa lɛ. Niinɛ, i ngɛ nyɛ dee ke, nyɔmtsɛ ɔ maa ngɔ tsɔlɔ nɛ ɔ ngɔ pee e weto ní tsuo nɔ hyɛlɔ.’ Se ke “tsɔlɔ” ɔ ji tsɔlɔ yaya, nɛ e bɔni tsɔli kpa amɛ ní sɛ ní peemi ɔ, e nyɔmtsɛ ɔ ‘ma tsɔtslɔ e mi, nɛ tue gblami nɛ sa osatotsɛmɛ ɔmɛ ɔ, e ma ná eko.’​​—Mateo 24:45-51; kɛ to Luka 12:45, 46 he.

Pi nɛ Yesu ngɛ tsɔɔe kaa e se nyɛɛli ɔmɛ ekomɛ ma ná su yaya. Lɛɛ mɛni nɛ Yesu ngɛ hlae nɛ e maa tsɔɔ e kaseli ɔmɛ mɔ? E suɔ nɛ a hɛ nɛ hi a he nɔ nɛ a pee klaalo kaa bɔ nɛ e tsɔɔ ngɛ nɔ́ hetomi nɔ́ kpa ko hu mi ɔ.