Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 111

Bɔfoi lɛ Bi ní Ahã Amɛ Okadi

Bɔfoi lɛ Bi ní Ahã Amɛ Okadi

MATEO 24:3-51 MARKO 13:3-37 LUKA 21:7-38

  • BƆFOI EJWƐ BI NI AHÃ AMƐ OKADI

  • GBALƐI NI BA MLI YƐ KLƐŊKLƐŊ AFI OHA LƐ MLI KƐ NO SƐƐ

  • ESA AKƐ WƆHIƐ AHI WƆHE NƆ

Jufɔ shwane eshɛ, ni Nisan 11 lɛ miiba naagbee. Agbɛnɛ hu lɛ, nitsumɔi babaoo ni Yesu tsu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ miiba naagbee. No mli lɛ, kɛ́ je tsɛre lɛ eyatsɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni kɛ́ shɛ gbɛkɛ lɛ, eyaa maŋ kroko nɔ eyawɔɔ. Akɛni mɛi lɛ nyaa enitsɔɔmɔ lɛ he hewɔ lɛ, amɛbaa “eŋɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ leebi maŋkpa koni amɛbabo lɛ toi.” (Luka 21:37, 38) Amrɔ nɛɛ no eho, ni Yesu kɛ bɔfoi lɛ ateŋ mɛi ejwɛ​—Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane​—tara Oliv Gɔŋ lɛ nɔ.

Kaselɔi ejwɛ nɛɛ pɛ ba eŋɔɔ. Gba ni Yesu gba yɛ sɔlemɔwe lɛ he akɛ ashiŋ tɛ kome yɛ ekome nɔ lɛ ewo amɛ jwɛŋmɔ. Shi jeee no pɛ ewo amɛ jwɛŋmɔ lɛ. Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, ejaakɛ nɔ ŋmɛlɛtswaa ni nyɛhiɛ kãaa nɔ lɛ, gbɔmɔ Bi lɛ baaba.” (Luka 12:40) Etsɔ hiɛ ekɛ amɛ ewie “gbi” ni ji “be ni abaajie gbɔmɔ Bi lɛ kpo lɛ” hu he. (Luka 17:30) Ani nibii nɛɛ ni ewie lɛ kɛ nɔ ni ewie yɛ sɔlemɔwe lɛ he lɛ yɛ tsakpãa ko? Bɔfoi nɛɛ miitao amɛle enɛ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Kɛɛmɔ wɔ, mɛɛ be nibii nɛɛ baaba mli, ni mɛni baafee be ni oba lɛ kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee gbii lɛ he okadi lɛ?”​—Mateo 24:3.

Ekolɛ sɔlemɔwe ni amɛnaa lɛ hiɛkpatamɔ lɛ yɔɔ amɛjwɛŋmɔŋ. Agbɛnɛ hu, amɛbi lɛ be ni abaana akɛ gbɔmɔ Bi lɛ eba. Ekolɛ amɛbaakai nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu gba ni kɔɔ “ablade ko” ni ‘fã gbɛ koni eyaŋɔ maŋtsɛyeli hewalɛ ehã ehe ni eku esɛɛ eba’ lɛ he lɛ. (Luka 19:11, 12) Ni naagbee kwraa lɛ, amɛmiitao amɛle nɔ ni baaya nɔ yɛ “shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee gbii lɛ” amli.

Yɛ hetoo fitsofitso ni Yesu hã amɛ lɛ mli lɛ, ehã amɛ okadi ko ni tsɔɔ be ni Yudafoi lɛ ashihilɛ gbɛjianɔtoo ni amɛsɔlemɔwe lɛ hu fata he lɛ baaba naagbee. Shi jeee no pɛ kɛkɛ he ewie. Okadi nɛɛ baaye abua Kristofoi wɔsɛɛ koni amɛna be ni Yesu “eba” lɛ kɛ agbɛnɛ hu shihilɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ naagbee gbii lɛ.

Be ni afii lɛ hoɔ lɛ, bɔfoi lɛ na akɛ nibii ni Yesu gba lɛ miiba mli. Anɔkwa, nibii ni egba lɛ ateŋ babaoo bɔi mlibaa yɛ bɔfoi lɛ abeiaŋ. No hewɔ lɛ, Yudafoi lɛ ashihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ kɛ amɛsɔlemɔwe lɛ hiɛkpatamɔ lɛ ni ba yɛ afii 37 sɛɛ, yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, ebatiii Kristofoi ni hiɛ yɔɔ amɛhe nɔ lɛ ashi trukaa. Shi jeee nibii ni Yesu gba lɛ fɛɛ ba mli yɛ afii ni tsɔ afi 70 Ŋ.B. lɛ hiɛ lɛ, kɛ nakai afi lɛ mli. Belɛ, mɛni baahã ana akɛ eba ni eeye maŋtsɛ? Yesu hã bɔfoi lɛ le hetoo lɛ.

Yesu gba akɛ ‘amɛbaanu tai kɛ tai amaniɛbɔi ahe’ kɛ agbɛnɛ hu “jeŋmaŋ baate shi awo jeŋmaŋ.” (Mateo 24:6, 7) Ekɛɛ hu akɛ “shikpɔŋhosomɔi kpelei baaba, ni hɔji kɛ tsɛŋemɔ helai baaba yɛ heihei.” (Luka 21:11) Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Mɛi baamɔmɔ nyɛ ni amɛbaawa nyɛ yi.” (Luka 21:12) Amale gbalɔi baate shi ni amɛbaalaka mɛi babaoo. Mlatɔmɔ baafa, ni mɛi pii asuɔmɔ he baajɔ. Ewie hu akɛ “abaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa nɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ koni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase, ni no sɛɛ lɛ naagbee lɛ baaba.”​—Mateo 24:14.

Eyɛ mli akɛ Yesu gbalɛ lɛ ba mli yɛ afii ni tsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ hiɛ kɛ agbɛnɛ hu yɛ be ni Romabii lɛ bakpãtã Yerusalem hiɛ lɛ mli moŋ, shi ani eeenyɛ efee akɛ Yesu gbalɛ lɛ baaba mli ekoŋŋ yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ be kroko mli? Ani oona nibii komɛi ni tsɔɔ akɛ Yesu gbalɛ ni sa kadimɔ nɛɛ miiba mli yɛ wɔbei nɛɛ amli yɛ gbɛ ni da nɔ?

Nɔ kome ni Yesu tsĩ tã ni baahã ana akɛ eba lɛ ji “nihiinii ni kɛ amaŋfɔfeemɔ baa lɛ” ni baaba. (Mateo 24:15) Yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ, nɛkɛ nihiinii ni kɛ amaŋfɔfeemɔ baa lɛ ba be ni Roma ‘tabilɔi lɛ babɔ nsara’ amɛwo Yerusalem he ni amɛkɛ amɛmagajamɔ okadi lɛ ma jɛmɛ lɛ. Romabii lɛ bɔ nsara amɛwo Yerusalem he ni amɛbɔi egbogboi lɛ afãi komɛi ashishi tsaa. (Luka 21:20) No hewɔ lɛ, “nihiinii lɛ” ma he ni esaaa akɛ emaa, ni ji he ko ni Yudafoi lɛ buɔ lɛ akɛ “he krɔŋkrɔŋ ko lɛ.”

Yesu tee nɔ egba akɛ: “Amanehulu kpeteŋkpele ni anako enɔ dã kɛjɛ je lɛ shishijee aahu kɛbashi amrɔ nɛɛ, dabi, ni asaŋ eko baŋ dɔŋŋ lɛ baaba.” Romabii lɛ kpãtã Yerusalem hiɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. Nakai Yudafoi lɛ ‘amaŋ krɔŋkrɔŋ’ lɛ kɛ esɔlemɔwe lɛ hiɛ ni akpãtã lɛ bafee amanehulu kpeteŋkpele diɛŋtsɛ ejaakɛ agbe mɛi akpei abɔ. (Mateo 4:5; 24:21) Akpãtãko Yudafoi lɛ amaŋ lɛ hiɛ yɛ gbɛ ni naa wa nɛkɛ nɔ pɛŋ, ni hiɛkpatamɔ nɛɛ fo Yudafoi lɛ ajamɔŋ gbɛjianɔtoo ni ehe shi afii ohai abɔ lɛ sɛɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, belɛ kɛ́ Yesu gbalɛ nɛɛ ba mli wɔsɛɛ ekoŋŋ lɛ, ebaafee hiɛkpatamɔ ni naa wa diɛŋtsɛ fe Yudafoi lɛ anɔ lɛ po.

ESA AKƐ WƆFEE EKÃA BE NI GBALƐ LƐ BAA MLI YƐ WƆGBII LƐ AMLI LƐ

Yesu egbeko nɔ ni ekɛɔ ebɔfoi lɛ yɛ okadi ni baahã ana akɛ eba akɛ maŋtsɛ kɛ okadi ni tsɔɔ akɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee ebɛŋkɛ lɛ naa. Agbɛnɛ ebɔ amɛ kɔkɔ ni amɛkayanyiɛ “amale Kristoi kɛ amale gbalɔi” asɛɛ. Ehã amɛle akɛ mɛi baabɔ mɔdɛŋ akɛ ‘amɛaalaka mɛi, kɛ́ aaahi lɛ mɛi ni ahala lɛ tete.’ (Mateo 24:24) Shi anyɛŋ alaka mɛi ni ahala lɛ. Amale Kristoi lɛ baaba ni abaana amɛ faŋŋ. Shi kɛ́ Yesu ba lɛ, anaŋ lɛ kɛ hiŋmɛi.

Be ni Yesu wieɔ bɔ ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba mli ahã yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ he lɛ, ewie akɛ: “Hulu lɛ baawo duŋ, ni nyɔŋtsere lɛ kpɛŋ, ni ŋulamii lɛ baajɛ ŋwɛi abatswiatswiaa shi, ni abaahoso ŋwɛi hewalɛi lɛ.” (Mateo 24:29) Bɔfoi lɛ ni ekɛwieɔ lɛ leee bɔ tuuntu ni amanehulu nɛɛ baaba lɛ hã, shi eyɛ faŋŋ akɛ ebaafee nɔ ko ni yɔɔ gbeyei.

Mɛɛ gbɛ nɔ nifeemɔ ni yɔɔ gbeyei nɛɛ baasa adesai ahe yɛ? Yesu kɛɛ akɛ: “Nɔ baanyɔnyɔɔ mɛi anɔ yɛ gbeyeishemɔ kɛ nibii ni baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ agbɛkwɛmɔ hewɔ, ejaakɛ abaahoso ŋwɛi hewalɛi lɛ.” (Luka 21:26) Anɔkwa, Yesu miitsɔɔ akɛ nakai be lɛ baafee be ni yɔɔ gbeyei fe fɛɛ yɛ adesai ashihilɛ mli.

Miishɛɛ sane ji akɛ, Yesu hã ebɔfoi lɛ le akɛ, jeee mɛi fɛɛ baaye awerɛho be ni ‘amɛbaana gbɔmɔ Bi lɛ akɛ eeba kɛ hewalɛ kɛ anunyam kpele’ lɛ. (Mateo 24:30) Etsɔ hiɛ ewie akɛ Nyɔŋmɔ baafo nakai gbii lɛ anɔ kuku yɛ “mɛi ni ahala lɛ ahewɔ.” (Mateo 24:22) No hewɔ lɛ, te esa akɛ nakai kaselɔi anɔkwafoi lɛ afee amɛnii ahã tɛŋŋ be ni nibii ni yɔɔ gbeyei ni Yesu wieɔ he lɛ yaa nɔ lɛ? Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Kɛ́ nibii nɛɛ bɔi baa lɛ, nyɛdamɔa shi jaŋŋ ni nyɛholea nyɛyitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.”​—Luka 21:28.

Shi te Yesu kaselɔi ni baahi shi yɛ be mli ni gbalɛ nɛɛ baaba mli lɛ baafee tɛŋŋ ayoo akɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ lɛ? Yesu kɛ agbami tso fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ekɛɛ: “Nyɛkasea agbami tso lɛ he nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ: Kɛ́ enine fɔ lɛ fee frɔ̃frɔ̃, ni efũ bai nɔŋŋ lɛ, nyɛle akɛ latsaa be eshɛ etã. Nakai nɔŋŋ nyɛ hu, kɛ́ nyɛna nibii nɛɛ fɛɛ lɛ, nyɛnáa nyɛlea akɛ eshɛ shinai lɛ anaa etã. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, nɛkɛ yinɔ nɛɛ hoŋ eyaŋ kɔkɔɔkɔ kɛyashi nibii nɛɛ fɛɛ baaba mli.”​—Mateo 24:32-34.

No hewɔ lɛ, kɛ́ ekaselɔi lɛ na akɛ okadi ni egba lɛ fãi srɔtoi lɛ ebɔi mlibaa lɛ, esa akɛ amɛyoo akɛ naagbee lɛ eshɛ etã. Be ni Yesu woɔ kaselɔi ni baahi shi yɛ nakai be ni sa kadimɔ waa lɛ mli lɛ ŋaa lɛ, ekɛɛ akɛ:

“Nakai gbi lɛ kɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ, mɔ ko mɔ ko leee, bɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ tete loo Bi lɛ tete leee, ja Tsɛ lɛ kɛkɛ. Ejaakɛ bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai nɔŋŋ be ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ hu baatamɔ. Ejaakɛ taakɛ eji yɛ gbii ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ amli, ni mɛi miiyeyee nii, amɛmiinunuu nii, hii miibote gbalashihilɛ mli, ni akɛ yei hu miihã gbãla, kɛyashi gbi ni Noa bote adeka lɛ mli, ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ eyaaa nɔ kɛyashi Nu Afua lɛ ba ebabɛɛ amɛ fɛɛ kɛtee lɛ, nakai nɔŋŋ be ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ.” (Mateo 24:36-39) Nɔ ni Yesu kɛto esane lɛ he, ni ji Noa gbii lɛ mli Nu Afua lɛ, ba jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ bɔfoi ni boɔ Yesu toi yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ lɛ yɔse akɛ ehe baahia ni amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ koni fufeemɔ kɛ dãanumɔ babaoo kɛ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔi akahe nyɛtsuii ni nakai gbi lɛ bati nyɛ shi trukaa tamɔ tsɔne. Ejaakɛ ebaaba mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ. Belɛ, nyɛyaa nɔ nyɛshia kpe, ni nyɛkɛ hiɛdɔɔ akpaa fai be fɛɛ be, koni nyɛnyɛ nibii nɛɛ fɛɛ ni baaba mli kɛ̃ lɛ mli nyɛje, ni nyɛnyɛ gbɔmɔ Bi lɛ hiɛ nyɛdamɔ.”​—Luka 21:34-36.

Shi kome ekoŋŋ lɛ, Yesu tsɔɔ akɛ nɔ ni ewieɔ lɛ baaba mli yɛ gbɛ ni da nɔ. Gbalɛ ni egbaa lɛ kɔɔɔ nɔ ko ni baaba mli yɛ afii fioo komɛi asɛɛ, ni baaba Yerusalem maŋ lɛ loo Yudafoi lɛ amaŋ lɛ pɛ nɔ. Dabi, eewie nɔ ko ni baaba “mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ” lɛ he.

Ewie akɛ, esa akɛ ekaselɔi lɛ ahiɛ ahi amɛhe nɔ, amɛbu ni amɛsaa amɛhe amɛto. Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ma sane nɛɛ nɔ mi ekɛɛ: “Nyɛnáa nyɛlea nɔ kome nɛɛ akɛ: Eji shĩatsɛ lɛ le nyɔɔŋ lɛ mli be ni julɔ lɛ baaba kulɛ, ewɔŋ, ni eŋmɛŋ gbɛ ni agbu ewe lɛ awo mli. Enɛ hewɔ lɛ, nyɛ hu nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, ejaakɛ nɔ ŋmɛlɛtswaa ni nyɛsusuuu akɛ no ni lɛ, gbɔmɔ Bi lɛ baaba.”​—Mateo 24:43, 44.

Yesu tee nɔ etsɔɔ ekaselɔi lɛ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ amɛsheɔ gbeyei. Ewo amɛ shi akɛ, kɛ́ gbalɛ nɛɛ miiba mli lɛ, abaana “nyɔŋ” ko ni hiɛ baahi ehe nɔ ni baatsu enitsumɔ. Yesu kɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ ko ni bɔfoi lɛ baanyɛ anu shishi amrɔ nɔŋŋ lɛ tsu nii ekɛɛ: “Namɔ tuuntu ji nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ ni enuŋtsɔ lɛ eŋɔ lɛ eto ewebii anɔ koni ehã amɛ amɛniyenii yɛ be ni sa mli lɛ? Nakai nyɔŋ lɛ yɛ miishɛɛ kɛ́ enuŋtsɔ lɛ ba ni ebanina lɛ akɛ eefee nakai! Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, ebaaŋɔ lɛ eto nibii fɛɛ ni eyɔɔ lɛ nɔ.” Shi kɛ́ “nyɔŋ” nɛɛ ná su fɔŋ ni ebɔi mɛi krokomɛi lɛ ayi waa lɛ, enuŋtsɔ lɛ ‘baagbala etoi waa.’​—Mateo 24:45-51; okɛto Luka 12:45, 46 lɛ he.

Shi Yesu ewieee enɛ ni ekɛtsɔɔ akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi baaná su fɔŋ. Belɛ, mɛni Yesu taoɔ etsɔɔ ekaselɔi lɛ? Eetao ni amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ ni amɛtsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ, ni efee enɛ faŋŋ yɛ nɔkwɛmɔnɔ kroko ni egba lɛ mli.