Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 138

Kristo yɛ Nyɔŋmɔ Ninejurɔ Nɔ

Kristo yɛ Nyɔŋmɔ Ninejurɔ Nɔ

BƆFOI 7:56

  • YESU YATA NYƆŊMƆ NINEJURƆ NƆ

  • SAUL BATSƆ KASELƆ

  • WƆYƐ YIŊTOO HEWƆ NI SA AKƐ WƆNÁ MIISHƐƐ

Be ni Yesu kwɔ kɛtee ŋwɛi gbii nyɔŋma sɛɛ lɛ, afɔse mumɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie kaselɔi lɛ anɔ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ, ni no ma nɔ mi akɛ eyɛ ŋwɛi lɛɛlɛŋ. Shi nɔ kroko hu ba ni ma enɛ nɔ mi. Atswia kaselɔ Stefano tɛi yɛ ekãa ni ekɛye odase lɛ hewɔ. Shi dani abaatswia lɛ tɛi lɛ, ebo akɛ: “Naa! miina ni agbele ŋwɛi naa ni gbɔmɔ Bi lɛ damɔ Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ.”​—Bɔfoi 7:56.

Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ yɛ ŋwɛi, shi esa akɛ emɛ kɛyashi enine baashɛ famɔ pɔtɛ̃ɛ ko ni agba yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ nɔ. Akɛ mumɔ tsirɛ David ni eŋma akɛ: “Yehowa kɛɛ minuŋtsɔ lɛ [Yesu] akɛ: ‘Tá mininejurɔ nɔ kɛyashi beyinɔ ní maŋɔ ohenyɛlɔi lɛ mafee onajiashi maaŋoo.’” Kɛ́ be ni Yesu kɛmɛɔ lɛ ba naagbee lɛ, ‘ebaaye lumɔ yɛ ehenyɛlɔi lɛ ateŋ.’ (Lala 110:1, 2) Shi kɛyashi be ni Yesu kɛbaakpãta ehenyɛlɔi lɛ ahiɛ lɛ baashɛ lɛ, mɛni ebaajɛ ŋwɛi efee?

Ato Kristofoi asafo lɛ shishi yɛ Pentekoste 33 Ŋ.B. Yesu jɛ ŋwɛi ebɔi ekaselɔi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ anɔyeli. (Kolosebii 1:13) Ekudɔ amɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni esaa amɛ eto kɛhã nitsumɔ ni amɛbaatsu wɔsɛɛ lɛ. Mɛɛ nitsumɔ ni? Abaatee mɛi ni baaye anɔkwa kɛyashi gbele mli lɛ ashi, ni amɛbaafata Yesu he kɛye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli.

Mɛi ni sa akɛ amɛyeɔ maŋtsɛ wɔsɛɛ lɛ ateŋ mɔ ko ji Saul, ni Roma gbɛ́i ni akɛle lɛ waa ji Paulo. Tsutsu ko lɛ eji Yudafonyo, ni ehiɛ dɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ he afii pii, shi Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ hã edu gbɛ aahu akɛ, ekpɛlɛ po ni atswia Stefano tɛi. Saul ‘wo Nuŋtsɔ lɛ kaselɔi lɛ ahe gbeyei ni eesumɔ waa ni egbe amɛ,’ kɛkɛ ni eyiŋ kɛtee Damasko. Osɔfonukpa Kaiafa hã lɛ gbɛŋmɛɛ woji koni eyamɔmɔ Yesu kaselɔi lɛ kɛku sɛɛ kɛba Yerusalem. (Bɔfoi 7:58; 9:1) Shi be ni Saul nyiɛ gbɛ eyaa lɛ, la ko kpɛ kɛbɔle lɛ, ni egbee shi.

Gbee ko kɛɛ lɛ akɛ: “Saul, Saul, mɛni hewɔ owaa mi yi?” shi enaaa mɔ ni kɛ lɛ wieɔ lɛ. Saul bi akɛ: “Bo namɔ, Onukpa?” Gbee lɛ to he hã lɛ akɛ: “Miji Yesu, mɔ ni owaa lɛ yi lɛ.”​—Bɔfoi 9:4, 5.

Yesu kɛɛ Saul koni eya Damasko ni abaatsɔɔ lɛ nibii krokomɛi ni sa akɛ efee, shi akɛni la ni kpɛ lɛ ehã eshwila hewɔ lɛ, ahiɛ emli kɛtee maŋ lɛŋ. Yesu jie ehe kpo yɛ ninaa kroko mli etsɔɔ ekaselɔi ni yɔɔ Damasko lɛ ateŋ mɔ kome ní atsɛɔ lɛ Anania. Yesu tsɔɔ Anania shĩa ko, ni ekɛɛ lɛ akɛ eya jɛmɛ ni eyatao Saul. Anania she gbeyei akɛ ebaaya, shi Yesu ma nɔ mi ehã lɛ akɛ: “Mɔ nɛ ji dɛŋdade ko ni ahala ahã mi koni ehiɛ migbɛ́i lɛ kɛya jeŋmaji lɛ kɛ maŋtsɛmɛi kɛ Israelbii lɛ ahiɛ.” Saul hiŋmɛi gbele ekoŋŋ, ni “ebɔi Yesu he sane shiɛmɔ” yɛ Damasko “akɛ, mɔ nɛ ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ.”​—Bɔfoi 9:15, 20.

Yesu ye ebua Paulo kɛ sane kpakpa shiɛlɔi krokomɛi lɛ ni amɛtsa shiɛmɔ nitsumɔ ni Yesu je shishi lɛ nɔ. Nyɔŋmɔ hã amɛshiɛmɔ lɛ shwere waa. Be ni Yesu jie ehe kpo etsɔɔ Paulo yɛ gbɛ ni yaa Damasko lɛ nɔ sɛɛ aaafee afii 25 lɛ, Paulo ŋma akɛ, ashiɛ sane kpakpa lɛ “yɛ bɔɔ nii ní yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ fɛɛ ateŋ.”​—Kolosebii 1:23.

Afii komɛi asɛɛ lɛ, Yesu jie ninai srɔtoi akpo etsɔɔ bɔfo Yohane ní esumɔɔ esane waa lɛ, ni ninai nɛɛ yɛ Biblia mli wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ mli. Ninai ni Yohane na nɛɛ tsɔɔ akɛ ehi shi ni ena be ni Yesu eba akɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ. (Yohane 21:22) “Yɛ mumɔ lɛ naa lɛ, [Yohane] yaje Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ nɔ.” (Kpojiemɔ 1:10) Mɛɛ be ji nakai gbi lɛ?

Biblia mli gbalɛi amlipɛimɔ fitsofitso hãa wɔnaa akɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ” je shishi yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ. Yɛ afi 1914 lɛ, ta ni atsɛ lɛ Jeŋ Ta I lɛ fɛ. Ni nibii ni efa babaoo kɛjɛ nakai beiaŋ kɛbaa nɛɛ ji tai, gbele helai, hɔji, shikpɔŋhosomɔi, kɛ nibii krokomɛi, ni enɛɛmɛi ehã “okadi lɛ” ni Yesu kɛhã ebɔfoi lɛ ni kɔɔ ‘be ni eba lɛ’ kɛ “naagbee lɛ” he lɛ miiba mli yɛ gbɛ ni da nɔ. (Mateo 24:3, 7, 8, 14) Amrɔ nɛɛ jeee Roma Nɔyeli lɛ mli pɛ ashiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ yɛ, moŋ lɛ aashiɛ yɛ jeŋ fɛɛ.

Akɛ mumɔ tsirɛ Yohane ni ehã ale nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ mli faŋŋ akɛ: “Agbɛnɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ yiwalaheremɔ lɛ kɛ ehewalɛ lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ eba, ni e-Kristo lɛ kɛ ehegbɛ lɛ ebɔi nitsumɔ.” (Kpojiemɔ 12:10) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni Yesu wie he waa lɛ ji nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ!

Enɛ ji miishɛɛ sane diɛŋtsɛ kɛhã Yesu kaselɔi anɔkwafoi fɛɛ. Esa akɛ Yohane wiemɔi nɛɛ akã amɛtsui nɔ, akɛ: “Enɛ hewɔ lɛ, nyɛ ŋwɛii kɛ nyɛ mɛi ni nyɛyɔɔ jɛmɛ, nyɛnáa miishɛɛ! Kpoo hã shikpɔŋ lɛ kɛ ŋshɔ lɛ, ejaakɛ Abonsam ekpeleke shi kɛba nyɛŋɔɔ, egiri waa diɛŋtsɛ, ejaakɛ ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ.”​—Kpojiemɔ 12:12.

No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ Yesu taaa e-Tsɛ ninejurɔ nɔ emɛɛɛ dɔŋŋ. Eeeye nɔ akɛ Maŋtsɛ, ni etsɛŋ ebaakpãtã ehenyɛlɔi fɛɛ hiɛ. (Hebribii 10:12, 13) Belɛ, mɛɛ nibii ni yɔɔ miishɛɛ wɔkpaa gbɛ wɔsɛɛ?