Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO EJWƐ

Namɔ Ji Yesu Kristo?

Namɔ Ji Yesu Kristo?

1, 2. (a) Ani mɔ ko ni ehe gbɛ́i lɛ gbɛ́i kɛkɛ ni obaale lɛ tsɔɔ akɛ ole lɛ jogbaŋŋ? Tsɔɔmɔ mli. (b) Mɛni mɛi komɛi kɛɔ yɛ Yesu he?

MƐI pii ehe gbɛ́i yɛ je lɛ mli, ni ekolɛ ole amɛteŋ mɛi komɛi. Shi ani ole amɛ jogbaŋŋ? Ekolɛ, amɛgbɛ́i kɛkɛ ole, shi oleee amɛhe saji krokomɛi, kɛ bɔ ni amɛhiɔ shi amɛhãa. No hewɔ lɛ, onyɛŋ okɛɛ akɛ ole amɛ jogbaŋŋ.

2 Eyɛ mli akɛ Yesu Kristo hi shikpɔŋ lɛ nɔ aaafee afii 2,000 ni eho nɛ moŋ, shi ekolɛ onu ehe sane. Shi mɛi pii leee mɔ tuuntu ni Yesu ji. Mɛi komɛi kɛɛ gbɔmɔ kpakpa ko kɛkɛ ji lɛ, mɛi komɛi hu kɛɛ gbalɔ ji lɛ, ni mɛi komɛi hu heɔ amɛyeɔ akɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ. Namɔ bo hu osusuɔ akɛ eji?​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 12.

3. Mɛni hewɔ ehe miihia ni ole Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo jogbaŋŋ lɛ?

3 Ehe miihia ni ole Yesu jogbaŋŋ. Mɛni hewɔ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛbaale bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ lɛ.” (Yohane 17:3) Lɛɛlɛŋ, kɛ́ obale Yehowa kɛ Yesu jogbaŋŋ lɛ, obaanyɛ ohi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Yohane 14:6) Agbɛnɛ hu, bɔ ni Yesu hi shi ehã kɛ bɔ ni ekɛ mɛi ye ehã lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔhi shi wɔhã kɛ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ mɛi aye ahã. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkase ehe nii ni wɔle lɛ jogbaŋŋ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ. (Yohane 13:34, 35) Wɔkase Nyɔŋmɔ he nii yɛ wolo nɛɛ Yitso 1 lɛ mli. Shi yɛ yitso nɛɛ mli lɛ, wɔbaakase Yesu he nii kɛjɛ Biblia lɛ mli.

WƆNA MESIA LƐ!

4. Mɛni wiemɔi ni ji “Mesia” kɛ “Kristo” lɛ tsɔɔ?

4 Afii pii dani abaafɔ Yesu lɛ, Yehowa gba yɛ Biblia lɛ mli akɛ, ebaatsu Mesia lɛ loo Kristo lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ. Wiemɔ “Mesia” lɛ kɛ “Kristo” lɛ fɛɛ ji gbɛnaa gbɛ́i. “Mesia” jɛ Hebri wiemɔ mli, ni “Kristo” jɛ Greek wiemɔ mli. Gbɛnaa gbɛ́i enyɔ nɛɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baahala Mesia ni ewo ehe shi lɛ ni ebaahã lɛ gbɛnaa krɛdɛɛ ko. Mesia lɛ ji mɔ ni baahã Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ fɛɛ aba mli. Yesu baanyɛ aye abua bo amrɔ nɛɛ hu. Shi be ni afɔko Yesu lɛ, mɛi pii bi amɛhe akɛ, ‘Namɔ baatsɔ Mesia lɛ?’

5. Ani Yesu kaselɔi lɛ he amɛye akɛ lɛ ji Mesia lɛ?

5 Yesu kaselɔi lɛ he amɛye kɛ amɛtsui fɛɛ akɛ, lɛ ji Mesia ni awo shi akɛ ebaaba lɛ. (Yohane 1:41) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛteŋ mɔ kome ni atsɛɔ lɛ Simon Petro lɛ kɛɛ Yesu akɛ: “Bo ji Kristo lɛ.” (Mateo 16:16) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna faŋŋ akɛ Yesu ji Mesia lɛ?

6. Mɛni Yehowa fee kɛye ebua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ koni kɛ́ Mesia lɛ ba lɛ, amɛnyɛ amɛna lɛ?

6 Afii pii dani abaafɔ Yesu lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ egbalɔi lɛ anɔ ehã aŋmala Mesia lɛ he saji babaoo ashwie shi, bɔ ni afee ni kɛ́ Mesia lɛ ba lɛ, mɛi anyɛ ayoo lɛ. Mɛni hewɔ efee nakai? Ŋɔɔ lɛ akɛ atsu bo ni oyawo mɔ ko kɛjɛ trɔtrɔ steshɛŋ ko kɛba, shi onako mɔ lɛ dã. Mɛni esa akɛ mɔ ni tsuɔ bo lɛ afee? Esa akɛ etsɔɔ bo bɔ ni mɔ lɛ yɔɔ jogbaŋŋ, bɔ ni afee ni kɛ́ otee lɛ, onyɛ ona lɛ. Nakai pɛpɛɛpɛ Yehowa fee. Etsɔ egbalɔi lɛ anɔ etsɔɔ nɔ ni Mesia lɛ baafee kɛ nibii ni baaba enɔ. Nibii ni agba yɛ Mesia lɛ he lɛ fɛɛ ba mli, ni no ji nɔ ni ye ebua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ni amɛna akɛ Yesu ji Mesia lɛ.

7. Mɛɛ gbalɛi enyɔ komɛi tsɔɔ faŋŋ akɛ Yesu ji Mesia lɛ?

7 Hã wɔsusu nibii ni agba yɛ Mesia lɛ he lɛ ateŋ enyɔ he wɔkwɛ. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ nɛ: Afii 700 dani abaafɔ Yesu lɛ, Yehowa tsɔ gbalɔ Mika nɔ egba akɛ, abaafɔ Mesia lɛ yɛ maŋ bibioo ko ni atsɛɔ lɛ Betlehem lɛ mli. (Mika 5:2) Ni nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ; afɔ Yesu yɛ Betlehem! (Mateo 2:1, 3-9) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa tsɔ Daniel nɔ egba akɛ, yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ, abaana mɔ ni ji Mesia lɛ. (Daniel 9:25) Gbalɛi babaoo ni tsɔɔ faŋŋ akɛ Yesu ji Mesia ni awo ehe shi lɛ ateŋ enyɔ pɛ nɛ.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 13.

Be ni abaptisi Yesu lɛ, ebatsɔ Mesia lɛ, loo Kristo lɛ

8, 9. Be ni abaptisiɔ Yesu lɛ, mɛni ba ni hãa wɔnaa faŋŋ akɛ lɛ ji Mesia lɛ?

8 Yehowa ehã ana faŋŋ akɛ, Yesu ji Mesia lɛ. Nyɔŋmɔ kɛɛ Yohane Baptisilɔ lɛ akɛ, ebaahã ena okadi ko, bɔ ni afee ni ena mɔ ni ji Mesia lɛ. Yɛ afi 29 Ŋ.B., be ni Yesu tee Yohane ŋɔɔ koni abaptisi lɛ yɛ Yordan Faa lɛ mli lɛ, Yehowa hã Yohane na okadi lɛ. Biblia lɛ gbaa wɔ nɔ ni tee nɔ, ekɛɔ akɛ: “Be ni abaptisi Yesu agbe naa lɛ, amrɔ nɔŋŋ ni ewó ehe nɔ kɛje nu lɛ mli; ni naa! ŋwɛi naa gbele, ni ena Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ miikpeleke shi tamɔ okpo, ni eeba enɔ. Agbɛnɛ hu, naa! gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: ‘Mɔ nɛ ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ, mɔ ni miná ehe miishɛɛ lɛ.’” (Mateo 3:16, 17) Nɔ ni Yohane na kɛ nɔ ni enu lɛ hã ená nɔmimaa akɛ Yesu ji Mesia lɛ. (Yohane 1:32-34) Nakai gbi lɛ, Yehowa fɔse emumɔ lɛ eshwie Yesu nɔ, ni no hã Yesu batsɔ Mesia lɛ. Yehowa tsɔ emumɔ lɛ nɔ ehala lɛ akɛ Hiɛnyiɛlɔ kɛ Maŋtsɛ.​—Yesaia 55:4.

9 Nibii ni Biblia lɛ gba yɛ Mesia lɛ he, Yehowa diɛŋtsɛ daaŋ wiemɔ, kɛ okadi ni Yehowa kɛhã be ni abaptisi Yesu lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yesu ji Mesia lɛ. Shi nɛgbɛ Yesu yɔɔ dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ? Ni mɛɛ sui ejie lɛ kpo? Biblia lɛ baatsɔɔ wɔ.

NƐGBƐ YESU YƆƆ DANI EBA SHIKPƆŊ LƐ NƆ?

10. Nɛgbɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yesu yɔɔ dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ?

10 Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, dani Yesu baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ ehi ŋwɛi afii pii. Mika wie akɛ, Mesia lɛ yɛ kɛjɛ “blema tɔ̃ɔ.” (Mika 5:2) Yesu diɛŋtsɛ hu wie shii abɔ akɛ, ŋwɛi eyɔɔ dani afɔ lɛ akɛ gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Kanemɔ Yohane 3:13; 6:38, 62; 17:4, 5.) No hewɔ lɛ, dani Yesu baaba shikpɔŋ lɛ nɔ po lɛ, wekukpaa krɛdɛɛ ko yɛ ekɛ Yehowa teŋ.

11. Mɛni hewɔ Yehowa shwɛɛɛ Yesu he kwraa lɛ?

11 Yehowa shwɛɛɛ Yesu he kwraa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ lɛ ji klɛŋklɛŋ mɔ ni Nyɔŋmɔ bɔ. Ebɔ lɛ dani ebɔ nibii krokomɛi fɛɛ. Enɛ hewɔ Biblia lɛ tsɛɔ Yesu “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ.” * (Kolosebii 1:15) Agbɛnɛ hu, lɛ pɛ ji mɔ ni Yehowa bɔ tɛ̃ɛ. No hewɔ atsɛɔ lɛ “e-Bi koome lɛ.” (Yohane 3:16) Nɔ ni ji etɛ lɛ, lɛ pɛ ji mɔ ni Yehowa tsɔ enɔ kɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ. (Kolosebii 1:16) Ni Yesu pɛ ji mɔ ni atsɛɔ lɛ “Wiemɔ lɛ,” ejaakɛ enɔ Yehowa tsɔ ekɛ shɛɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi hã ŋwɛibɔfoi kɛ adesai.​—Yohane 1:14.

12. Mɛni tsɔɔ akɛ jeee Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ?

12 Mɛi komɛi kɛɛ Yesu lɛ, lɛ nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ. Shi jeee nakai Biblia lɛ tsɔɔ wɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ abɔ Yesu, ni tsɔɔ akɛ eyɛ shishijee. Shi Yehowa bɛ shishijee; lɛ ebɔ nibii fɛɛ. (Lala 90:2) Yesu, ni ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ, ekaaa kɔkɔɔkɔ akɛ ebaafee ehe Nyɔŋmɔ; ebaaa ejwɛŋmɔŋ po akɛ efee nakai. Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, Tsɛ lɛ da fe Bi lɛ. (Kanemɔ Yohane 14:28; 1 Korintobii 11:3.) Yehowa pɛ ji “Nyɔŋmɔ Ofe.” (1 Mose 17:1) Mɔ ko mɔ ko bɛ ŋwɛi loo shikpɔŋ lɛ nɔ ni nɔ kwɔ loo eyɛ hewalɛ fe lɛ.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 14.

13. Mɛni hewɔ Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yesu “tamɔ Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ lɛ”?

13 Yehowa kɛ e-Bi Yesu fee ekome kɛtsu nii afii akpekpe toi akpei abɔ. No mli lɛ, ebɔko ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ po. Amɛbasumɔ amɛhe waa diɛŋtsɛ! (Yohane 3:35; 14:31) Yesu kase sui ni e-Tsɛ lɛ yɔɔ lɛ jogbaŋŋ, aahu akɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “Lɛ ji mɔ ni tamɔ Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ lɛ.”​—Kolosebii 1:15.

14. Te fee tɛŋŋ abafɔ Yehowa Bi ni eshwɛɛɛ ehe lɛ akɛ gbɔmɔ?

14 Yehowa Bi ni eshwɛɛɛ ehe kwraa lɛ jɛ esuɔmɔ mli eshi ŋwɛi, ni abafɔ lɛ akɛ gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Te fee tɛŋŋ eba lɛ nakai? Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ekɛ e-Bi lɛ wala wo oblayoo fro ko ni atsɛɔ lɛ Maria lɛ musu mli. No hewɔ lɛ, jeee nuu ko kɛ Maria fɔ Yesu. Enɛ hewɔ lɛ, bi ni Maria fɔ lɛ eye emuu, esha ko kwraa bɛ ehe, ni ewo lɛ gbɛ́i akɛ Yesu.​—Luka 1:30-35.

TE YESU HI SHI EHÃ TƐŊŊ?

15. Mɛni baanyɛ aye abua bo ni ole Yehowa jogbaŋŋ?

15 Kɛ́ okane Mateo kɛ Marko kɛ Luka kɛ Yohane woji lɛ, obaale Yesu, kɛ sui ni ejie lɛ kpo, kɛ bɔ ni ehi shi ehã lɛ jogbaŋŋ. Woji nɛɛ yɛ Biblia lɛ mli, ni atsɛɔ amɛ Sanekpakpai lɛ. Akɛni Yesu tamɔ e-Tsɛ nɔŋŋ hewɔ lɛ, kɛ́ okane Yesu he sane lɛ, no baaye abua bo ni ole Yehowa hu jogbaŋŋ. No hewɔ ni Yesu wie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni ena mi lɛ ena Tsɛ lɛ hu” lɛ.​—Yohane 14:9.

16. Mɛni ji nɔ kome ni Yesu tsɔɔ mɛi? Namɔ ŋɔɔ Yesu kase nibii ni etsɔɔ mɛi lɛ yɛ?

16 Mɛi babaoo tsɛ Yesu akɛ “Tsɔɔlɔ.” (Yohane 1:38; 13:13) Nɔ kome ni he hiaa waa ni Yesu tsɔɔ mɛi ji “Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ.” Mɛni ji Maŋtsɛyeli nɛɛ? Eji nɔyeli ko ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ eto yɛ ŋwɛi koni ekɛye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ebaatsɔ nɔ ejɔɔ gbɔmɛi ni boɔ lɛ toi lɛ. (Mateo 4:23) Yesu kase nibii fɛɛ ni etsɔɔ mɛi lɛ kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ. Ewie akɛ: “Nɔ ni mitsɔɔ lɛ, jeee minɔ ni, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ ni.” (Yohane 7:16) Yesu le akɛ, Yehowa miisumɔ ni mɛi anu sane kpakpa ni ji akɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baaye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ.

17. Nɛgbɛ Yesu tsɔɔ mɛi anii yɛ? Mɛni hewɔ Yesu kɛ ebe kɛ ehewalɛ shã afɔle kɛtsɔɔ mɛi anii lɛ?

17 Nɛgbɛ Yesu tsɔɔ mɛi anii yɛ? Etsɔɔ mɛi anii yɛ he fɛɛ he ni ebaana mɛi yɛ; yɛ akrowai kɛ maŋtiasei amli, yɛ jaji anɔ kɛ hei ni mɛi kpeɔ yɛ kɛjáa Nyɔŋmɔ. Etee mɛi ashĩai po. Yesu kpaaa gbɛ akɛ mɛi lɛ aba eŋɔɔ. Bei pii lɛ, lɛ moŋ eyaa amɛ ŋɔɔ. (Marko 6:56; Luka 19:5, 6) Yesu tsu nii waa, ni ekɛ ebe kɛ ehewalɛ fɛɛ tsu nii kɛtsɔɔ mɛi anii. Mɛni hewɔ efee nakai? Efee nakai ejaakɛ ele akɛ no ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, ni eesumɔ ni efee nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ be fɛɛ be. (Yohane 8:28, 29) Agbɛnɛ hu, Yesu shiɛ ejaakɛ emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahewɔ. (Kanemɔ Mateo 9:35, 36.) Ena akɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ etsɔɔɔ mɛi lɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ he nii jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, eshwe akɛ eye ebua mɛi babaoo ni amɛnu sane kpakpa lɛ.

18. Te Yesu sui lɛ ateŋ nɔ ni onyaa he waa lɛ?

18 Ale Yesu akɛ mɔ ko ni sumɔɔ mɛi, ni jwɛŋɔ mɛi ahe. Emli hi, ni ekɛ sanegbaa waaa. Gbekɛbii po sumɔɔ akɛ amɛbɛŋkɛ lɛ. (Marko 10:13-16) Yesu kɛ mɔ fɛɛ mɔ ye jogbaŋŋ. Esumɔɔɔ ni atswaa mɛi ojo loo ayeɔ mɛi sane ni ejaaa. (Mateo 21:12, 13) Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, mɛi ebuuu yei kwraa. Shi Yesu efeee nakai. Ejie bulɛ kpo etsɔɔ yei, ni ekɛ amɛ hi shi jogbaŋŋ. (Yohane 4:9, 27) Agbɛnɛ hu, Yesu ba ehe shi waa diɛŋtsɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ, tsuji ji mɛi ni fɔɔ amɛnuŋtsɔmɛi anaji ahe moŋ, shi gbi ko gbɛkɛ lɛ, Yesu fɔ ebɔfoi lɛ anaji ahe.​—Yohane 13:2-5, 12-17.

Yesu shiɛ ehã mɛi yɛ he fɛɛ he ni mɛi yɔɔ

19. Mɛni hãa wɔnaa akɛ Yesu le nɔ tuuntu ni he hiaa mɛi, ni ejɛ esuɔmɔ mli eye ebua amɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

19 Yesu le nɔ tuuntu ni he hiaa mɛi, ni ejɛ esuɔmɔ mli eye ebua amɛ. Nɔ kome ni hãa wɔnaa enɛ ji akɛ, Yesu kɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛdro lɛ lɛ tsa mɛi. (Mateo 14:14) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, nuu ko ni miiye kpiti ba Yesu ŋɔɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Kɛ́ oosumɔ kome too lɛ, obaanyɛ ohã mihe atse.” Yesu musuŋ tsɔ lɛ waa yɛ bɔ ni nuu lɛ naa nɔ ni epiŋɔ lɛ hewɔ. Nuu lɛ sane fee lɛ mɔbɔ waa, no hewɔ lɛ ejɛ esuɔmɔ mli eye ebua lɛ. Ekpã enine mli eta ehe, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Miisumɔ! Ohe atse.” Nɔŋŋ kɛkɛ ni kpiti lɛ tã yɛ nuu lɛ he, ni ehe wa lɛ! (Marko 1:40-42) Kwɛ bɔ ni nuu nɛɛ mii baashɛ ehe ahã!

YESU YE ETSƐ LƐ ANƆKWA BE FƐƐ BE

20, 21. Mɛni hewɔ Yesu ji mɔ ni fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase lɛ koni wɔnyɛ wɔbo Nyɔŋmɔ toi lɛ?

20 Yesu bo Nyɔŋmɔ toi yɛ nibii fɛɛ mli, ni enɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase. Yɛ shihilɛi srɔtoi ni ekɛkpe, kɛ nibii ni ehenyɛlɔi lɛ fee lɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eye e-Tsɛ lɛ anɔkwa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Satan ka lɛ lɛ, edamɔ naa, ni efeee esha eshiii Nyɔŋmɔ. (Mateo 4:1-11) Yesu wekumɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi heee amɛyeee akɛ lɛ ji Mesia lɛ, ni amɛwie po akɛ “ejwɛŋmɔ tsuuu nii jogbaŋŋ.” Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu tee nɔ etsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ lɛ. (Marko 3:21) Awa lɛ yi, shi etee nɔ eye Nyɔŋmɔ anɔkwa, ni efeee mɛi ni waa lɛ yi lɛ nɔ ko kɛtooo najiaŋ.​—1 Petro 2:21-23.

21 Yesu ye Yehowa anɔkwa kɛtee gbele mli tɔ̃ɔ. (Kanemɔ Filipibii 2:8.) Gbi ni agbe lɛ lɛ, ena nɔ waa diɛŋtsɛ. Amɔ lɛ, ni amale odasefoi ye odase amɛshi lɛ akɛ ebɔ musu. Kojolɔi ni ye esane lɛ yeee sane lɛ jogbaŋŋ, ni amɛbu lɛ gbele fɔ. Mɛi ŋmɔ lɛ, ni yɛ naagbee lɛ, asraafoi fee lɛ niseniianii ni amɛkala lɛ amɛkpɛtɛ tso he. Be ni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, ekɛɛ akɛ: “Agbe naa!” (Yohane 19:30) Yesu gbele lɛ sɛɛ gbii etɛ lɛ, Yehowa tee lɛ shi ni ehã lɛ mumɔŋ gbɔmɔtso. (1 Petro 3:18) No sɛɛ otsii fioo ko lɛ, eku esɛɛ kɛtee ŋwɛi, “eyata Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ,” ni emɛ kɛyashi Nyɔŋmɔ wo lɛ Maŋtsɛ.​—Hebribii 10:12, 13.

22. Akɛni Yesu ye Yehowa anɔkwa hewɔ lɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ wɔná?

22 Yehowa to akɛ gbɔmɛi ahi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Ni akɛni Yesu ye Yehowa anɔkwa hewɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, wɔyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ, nɔ ni Yehowa to lɛ baaba mli. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nɔ hewɔ ni Yesu gbele lɛ hãa wɔnáa hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ lɛ he.

^ kk. 11 Biblia lɛ tsɛɔ Yehowa akɛ wɔ-Tsɛ, ejaakɛ lɛ ebɔ wɔ. (Yesaia 64:8) Etsɛɔ Yesu hu akɛ Nyɔŋmɔ Bi, ejaakɛ Yehowa bɔ lɛ. Biblia lɛ tsɛɔ ŋwɛibɔfoi lɛ kɛ Adam hu akɛ Nyɔŋmɔ bii.​—Hiob 1:6; Luka 3:38.