Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO ENUMƆ

Kpɔmɔnɔ Lɛ​—Nyɔŋmɔ Nikeenii Ni Fe Fɛɛ

Kpɔmɔnɔ Lɛ​—Nyɔŋmɔ Nikeenii Ni Fe Fɛɛ

1, 2. (a) Mɛni hãa ohiɛ sɔɔ nikeenii ko waa? (b) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ ji nibii ni Nyɔŋmɔ kɛke wɔ lɛ ateŋ nɔ ni fe fɛɛ?

MƐNI ji nikeenii ni fe fɛɛ ni onine eshɛ nɔ? Kɛ́ mɔ ko ke bo nɔ ko lɛ, bei pii lɛ, jeee shika abɔ ni ekɛhé nii lɛ ji nɔ ni hãa ohiɛ sɔɔ nikeenii lɛ. Moŋ lɛ, nɔ ni nikeenii lɛ baafee ehã bo, kɛ bɔ ni ehã omii eshɛ ohe lɛ ji nɔ ni hãa ohiɛ sɔɔ nikeenii lɛ.

2 Yɛ nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ eke wɔ lɛ ateŋ lɛ, ekome ko yɛ ni he miihia wɔ fe ekrokomɛi lɛ fɛɛ. Kɛ́ wɔɔwie lɛ, eji nibii ni Nyɔŋmɔ eke adesai lɛ ateŋ nɔ ni fe fɛɛ. Yitso nɛɛ baahã wɔna akɛ, Yehowa tsu e-Bi Yesu Kristo kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ koni wɔtsɔ enɔ wɔná naanɔ wala. (Kanemɔ Mateo 20:28.) Yehowa sumɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ, no hewɔ ni etsu Yesu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ koni ekɛ ewala abashã afɔle kɛkpɔ̃ wɔ lɛ.

MƐNI JI KPƆMƆNƆ LƐ?

3. Mɛni hewɔ wɔgboiɔ?

3 Kpɔmɔnɔ lɛ ji gbɛ ni Yehowa baatsɔ nɔ ekpɔ̃ gbɔmɛi adesai kɛje esha kɛ gbele mli. (Efesobii 1:7) Bɔ ni afee ni wɔna nɔ hewɔ ni kpɔmɔnɔ lɛ he miihia wɔ lɛ, hã wɔsusu nɔ ni tee nɔ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli afii akpei abɔ ni eho nɛ lɛ he wɔkwɛ. Adam, ni ji adesai fɛɛ atsɛ, kɛ Hawa, ni ji adesai fɛɛ anyɛ lɛ, fee esha. Esha ni amɛfee lɛ hã amɛgboi. Ni akɛni wɔjɛ amɛmli hewɔ lɛ, wɔná esha kɛjɛ amɛŋɔɔ akɛ gboshinii, ni no hewɔ wɔ hu wɔgboiɔ lɛ.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 9.

4. Namɔ ji Adam? Ni be ni abɔ lɛ lɛ, mɛni Nyɔŋmɔ hã lɛ?

4 Be ni Yehowa bɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, ni ji Adam lɛ, ehã lɛ nikeenii ko ni nɔ bɛ kwraa. Ehã lɛ gbɔmɔtso kɛ jwɛŋmɔ ni eye emuu. No mli lɛ, eshã bɛ ehe. Kulɛ hela mɔŋ lɛ, egbɔŋ, ni egboŋ hu. Yehowa batsɔ tamɔ tsɛ ehã Adam, ejaakɛ lɛ ebɔ lɛ. (Luka 3:38) Yehowa kɛ Adam gbaa sane. Nyɔŋmɔ tsɔɔ lɛ nɔ ni esa akɛ efee kɛ nɔ ni esaaa akɛ efeɔ, ni ehã lɛ nitsumɔ kpakpa ni etsu.​—1 Mose 1:28-30; 2:16, 17.

5. Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ be ni ekɛɛ Nyɔŋmɔ bɔ Adam tamɔ “bɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ”?

5 Nyɔŋmɔ bɔ Adam tamɔ “bɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ.” (1 Mose 1:27) Enɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa kɛ esui ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ eko dro Adam. Sui nɛɛ ji suɔmɔ, hiɛshikamɔ, jalɛsaneyeli, kɛ hewalɛ. Agbɛnɛ hu, ehã Adam hegbɛ koni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ saji ahe. No hewɔ lɛ, Adam tamɔɔɔ robɔt ni ja asu loo akudɔ lɛ dani enyɛɔ efeɔ nɔ ko lɛ. Nyɔŋmɔ bɔ lɛ bɔ ni ebaanyɛ ehala akɛ ebaafee nɔ ni ja loo efeŋ. Eji Adam kpɛ eyiŋ akɛ ebaabo Nyɔŋmɔ toi kulɛ, ebaahi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso.

6. Be ni Adam gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ, mɛɛ nibii ŋmɛɛ lɛ? Ni te enɛ sa wɔhe ehã tɛŋŋ?

6 Be ni Adam gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ, Nyɔŋmɔ bu lɛ gbele fɔ, ni nibii kpakpai pii ŋmɛɛ lɛ. Ekɛ Yehowa teŋ fite, ni eyeee emuu dɔŋŋ, ni Paradeiso ni Nyɔŋmɔ fee ehã lɛ lɛ je edɛŋ. (1 Mose 3:17-19) Adam kɛ Hawa je gbɛ amɛgbo Nyɔŋmɔ nɔ toi, no hewɔ lɛ, hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛhã amɛ. Adam toigbele lɛ nɔ “esha tsɔ kɛba je lɛ mli, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no hã gbele tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha.” (Romabii 5:12) Be ni Adam fee esha lɛ, etamɔ nɔ ni ‘ehɔ̃ɔ’ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ wɔ fɛɛ akɛ nyɔji ehã esha kɛ gbele. (Romabii 7:14) Ani no tsɔɔ akɛ nɔ ko kwraa bɛ ni abaanyɛ afee yɛ wɔsane lɛ he? Dabi! Nɔ ko yɛ ni abaanyɛ afee.

7, 8. Mɛni ji kpɔmɔnɔ?

7 Mɛni ji kpɔmɔnɔ? Wiemɔ ni ji kpɔmɔnɔ lɛ kɔɔ nibii enyɔ ahe. Klɛŋklɛŋ lɛ, ekɔɔ shika ni awoɔ bɔ ni afee ni aŋmɛɛ mɔ ko loo nɔ ko he lɛ he. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ekɔɔ shika ni awoɔ kɛ́ afite mɔ ko nɔ ko lɛ he.

8 Nibii ni ŋmɛɛ Adam be ni efee esha ni ekɛ gbele ba wɔ fɛɛ wɔnɔ lɛ ajara wa aahu akɛ, gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko bɛ ni baanyɛ awo he nyɔmɔ loo ehã wɔnine ashɛ nɔ ekoŋŋ. Shi Yehowa fee nɔ ko koni ekɛkpɔ̃ wɔ kɛje esha kɛ gbele mli. No ji kpɔmɔnɔ lɛ. Hã wɔkase kpɔmɔnɔ nɛɛ he nii fioo, ni wɔkwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔná he sɛɛ.

GBƐ NI YEHOWA TSƆ NƆ KONI EKPƆ̃ WƆ

9. Mɛni ehe bahia ni aná akɛ kpɔmɔnɔ kɛhã wɔ?

9 Wɔteŋ mɔ ko bɛ ni baanyɛ ekɛ ewala ahã kɛkpɔ̃ adesai. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔteŋ mɔ ko mɔ ko yeee emuu. (Lala 49:7, 8) Ehe bahia ni aná adesa kroko ni eye emuu koni ekɛ ewala afɔ̃ shi kɛkpɔ̃ wɔ. Ja nakai dani kpɔmɔnɔ lɛ baafee “kpɔmɔnɔ ni sa.” (1 Timoteo 2:6) Esa akɛ kpɔmɔnɔ lɛ kɛ wala ni ŋmɛɛ Adam lɛ afee pɛpɛɛpɛ.

10. Mɛni Yehowa fee koni ekɛkpɔ̃ wɔ?

10 Mɛni Yehowa fee koni ekɛkpɔ̃ wɔ? Yehowa tsu Yesu, ni ji e-Bi ni eshwɛɛɛ ehe kwraa lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ. Yesu ji klɛŋklɛŋ mɔ ni Yehowa bɔ. (1 Yohane 4:9, 10) Yesu jɛ esuɔmɔ mli eshi e-Tsɛ lɛ kɛ ŋwɛi he ni eyɔɔ lɛ koni eba shikpɔŋ lɛ nɔ. (Filipibii 2:7) Yehowa jie ewala kɛjɛ ŋwɛi, ni ehã afɔ lɛ akɛ gbɔmɔ adesa ni eye emuu ni esha ko kwraa bɛ ehe.​—Luka 1:35.

Yehowa kɛ e-Bi ni eshwɛɛɛ ehe lɛ hã kɛkpɔ̃ wɔ

11. Mɛni hewɔ Yesu baanyɛ ajie gbɔmɛi fɛɛ kɛje gbele mli lɛ?

11 Be ni Adam, ni ji klɛŋklɛŋ gbɔmɔ ni Yehowa bɔ lɛ gbo Yehowa nɔ toi lɛ, emuu ni no mli lɛ eyeɔ lɛ, ŋmɛɛ lɛ. Ani gbɔmɔ kroko yɛ ni baanyɛ ahã Adam seshibii lɛ aye amɛhe kɛje gbele mli? Hɛɛ. (Kanemɔ Romabii 5:19.) Akɛni Yesu yeɔ emuu, ni efeee esha hewɔ lɛ, enyɛ ekɛ ewala ni eye emuu lɛ hã kɛkpɔ̃ wɔ. (1 Korintobii 15:45) Yesu kɛ ewala ni eye emuu lɛ baanyɛ ajie Adam seshibii lɛ fɛɛ kɛje gbele mli.​—1 Korintobii 15:21, 22.

12. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ koni Yesu apiŋ nakai lɛ?

12 Biblia lɛ gbaa wɔ amanehulu ni Yesu na dani egbo. Agwao lɛ musuŋshãa naa, ni akala lɛ akpɛtɛ piŋmɔ tso he, koni epiŋ aahu kɛyashi ebaagbo. (Yohane 19:1, 16-18, 30) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ koni Yesu apiŋ nakai? Efee nakai, ejaakɛ Satan kɛɛ gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko boŋ Nyɔŋmɔ toi kɛji ekɛ shihilɛ ni mli wa waa kpe. Nɔ ni Yesu fee lɛ hã efee faŋŋ akɛ, kɛ́ gbɔmɔ ni eye emuu kɛ shihilɛ ni mli wa waa kpe lɛ, ebaanyɛ eya nɔ ebo Nyɔŋmɔ toi. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ hã Yehowa ná Yesu he miishɛɛ waa!​—Abɛi 27:11; kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 15.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã?

13 Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã? Yɛ Yudafoi anyɔɔŋ ni ji Nisan lɛ gbi ni ji 14 lɛ nɔ, yɛ afi 33 lɛ, Yehowa ŋmɛ gbɛ ni agbe Yesu. (Hebribii 10:10) Gbii etɛ sɛɛ lɛ, Yehowa tee Yesu shi kɛba wala mli ekoŋŋ. Eteee lɛ shi akɛ heloŋ gbɔmɔ, shi moŋ etee lɛ shi akɛ mumɔŋ gbɔmɔ. Shi hegbɛ ni Yesu yɔɔ akɛ ehi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu lɛ eŋmɛɛɛ lɛ. No hewɔ lɛ, be ni Yesu ku esɛɛ kɛtee e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ, ekɛ hegbɛ ni kulɛ eyɔɔ ni ebaanyɛ ekɛhi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ heloŋ gbɔmɔ lɛ yahã Yehowa bɔ ni afee ni Yehowa kɛ nakai hegbɛ lɛ ahã Adam seshibii lɛ koni amɛhi wala mli. (Hebribii 9:24) Gbɛ nɛɛ nɔ atsɔ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã. Amrɔ nɛɛ ni akɛ kpɔmɔnɔ lɛ ehã lɛ, hegbɛ egbele ni abaanyɛ atsɔ nɔ ajie wɔ kɛje esha kɛ gbele mli.​—Kanemɔ Romabii 3:23, 24.

TE WƆNÁA KPƆMƆNƆ LƐ HE SƐƐ WƆHÃA TƐŊŊ?

14, 15. Mɛni esa akɛ wɔfee koni Yehowa kɛ wɔhe eshai ake wɔ?

14 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔmiiná Nyɔŋmɔ nikeenii ni fe fɛɛ lɛ he sɛɛ. Ni wɔsɛɛ hu, wɔbaaná he sɛɛ. Hã wɔsusu sɛɛnamɔi nɛɛ ekomɛi ahe wɔkwɛ.

15 Akɛ wɔhe eshai keɔ wɔ. Mɔ ko mɔ ko bɛ ni baanyɛ afee nɔ ni ja be fɛɛ be. Wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ yɛ wiemɔ kɛ nifeemɔ mli. (Kolosebii 1:13, 14) Mɛni esa akɛ wɔfee koni Yehowa kɛ wɔhe eshai ake wɔ? Esa akɛ wɔshwa wɔhe waa yɛ esha ni wɔfee lɛ he, ni wɔba wɔhe shi ni wɔbi Yehowa ni ekɛ wɔhe esha lɛ ake wɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ.​—1 Yohane 1:8, 9.

16. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔhenilee akagba wɔnaa?

16 Wɔbaanyɛ wɔná henilee kpakpa. Bei komɛi lɛ, wɔhenilee baanyɛ akɛɛ wɔ akɛ nɔ ko ni wɔfee lɛ ehiii. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔbuɔ wɔhe fɔ yɛ nɔ ni wɔfee lɛ hewɔ, ni no baanyɛ ahã wɔnu he akɛ wɔbɛ nɔ ko mli, ni wɔhe bɛ sɛɛnamɔ. Shi ani esa akɛ enɛ ahã wɔnijiaŋ aje wui? Dabi. Kɛ́ wɔsɔle wɔkpa Yehowa fai koni ekɛ wɔhe esha lɛ ake wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ ebaabo wɔ toi ni ekɛbaake wɔ. (Hebribii 9:13, 14) Yehowa miisumɔ ni wɔkɛɛ lɛ nɔ fɛɛ nɔ ni gbaa wɔnaa. (Hebribii 4:14-16) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaasaa wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ ni wɔhenilee gbaŋ wɔnaa dɔŋŋ.

17. Yesu gbele lɛ hewɔ lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi wɔnine baanyɛ ashɛ nɔ?

17 Wɔbaaná hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo ji gbele, shi nikeenii ni Nyɔŋmɔ kɛhãa ji naanɔ wala kɛtsɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ nɔ.” (Romabii 6:23) Yesu ebagbo ehã wɔ, no hewɔ lɛ, wɔsɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni wɔhi shi kɛya naanɔ. (Kpojiemɔ 21:3, 4) Shi mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnine ashɛ jɔɔmɔi nɛɛ anɔ?

MƐNI OBAANYƐ OFEE KƐTSƆƆ AKƐ OSUMƆƆ KPƆMƆNƆ LƐ?

18. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ?

18 Kɛ́ mɔ ko ke bo nɔ ko ni nɔ bɛ lɛ, ani onáŋ he miishɛɛ? Kpɔmɔnɔ lɛ ji nikeenii ni hi fe fɛɛ ni obaanyɛ oná, no hewɔ lɛ, esa akɛ wɔda Yehowa shi waa yɛ he. Yohane 3:16 lɛ kɛɔ akɛ, “Nyɔŋmɔ sumɔɔ je lɛ aahu akɛ ekɛ e-Bi koome lɛ hã.” Hɛɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ aahu akɛ ekɛ Yesu, ni ji e-Bi ni eshwɛɛɛ ehe kwraa lɛ hã wɔ. Ni wɔle akɛ Yesu hu sumɔɔ wɔ waa, ejaakɛ ejɛ esuɔmɔ mli ebagbo ehã wɔ. (Yohane 15:13) Esa akɛ kpɔmɔnɔ lɛ ahã ohe oye akɛ, Yehowa kɛ Yesu sumɔɔ bo lɛɛlɛŋ.​—Galatiabii 2:20.

Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkase Yehowa he nii lɛ, wɔbaabatsɔ enanemɛi, ni wɔbaasumɔ lɛ waa

19, 20. (a) Mɛni esa akɛ ofee koni obatsɔ Yehowa naanyo? (b) Mɛni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ osumɔɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshãa lɛ?

19 No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ni obana akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ bo waa lɛ, mɛni ehe hiaa ni ofee koni obatsɔ enaanyo? Kɛ́ oleee mɔ ko lɛ, ewa akɛ obaasumɔ lɛ. Yohane 17:3 lɛ tsɔɔ akɛ, wɔbaanyɛ wɔle Yehowa. Kɛ́ obale Yehowa lɛ, obaasumɔ lɛ waa, obaasumɔ akɛ ofee nɔ ni esumɔɔ, ni obaatsɔ enaanyo. No hewɔ lɛ, yaa nɔ okase Biblia lɛ, koni ole Yehowa jogbaŋŋ.​—1 Yohane 5:3.

20 Okɛ onifeemɔ atsɔɔ akɛ, osumɔɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshãa lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “mɔ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ Bi lɛ mli lɛ yɛ naanɔ wala.” (Yohane 3:36, shishigbɛ niŋmaa) Kɛ́ akɛɛ mɔ ko jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ Bi lɛ mli lɛ, mɛni no tsɔɔ? Etsɔɔ akɛ mɔ lɛ feɔ nibii fɛɛ ni Yesu ekɛɛ wɔ akɛ wɔfee lɛ. (Yohane 13:15) Wɔnaabu folo ni wɔkɛbaakɛɛ akɛ wɔheɔ Yesu nɔ wɔyeɔ lɛ pɛ kɛkɛ faaa. Esa akɛ wɔkɛ wɔnifeemɔi hu atsɔɔ. No dani wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ wɔsumɔɔ kpɔmɔnɔ lɛ. Yakobo 2:26 lɛ kɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli ni nitsumɔi fataaa he lɛ ji hemɔkɛyeli ni egbo.”

21, 22. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔya Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi daa afi lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ Yitso 6 kɛ 7 lɛ mli?

21 Yaa Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ. Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, ekɛɛ wɔ akɛ wɔye gbi jurɔ ko kɛkai egbele lɛ. Wɔyeɔ gbi jurɔ nɛɛ daa afi, ni atsɛɔ lɛ Kaimɔ lɛ loo “Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛ Niyeli lɛ.” (1 Korintobii 11:20; Mateo 26:26-28) Yesu miisumɔ ni wɔkai akɛ, ekɛ ewala ni eye emuu lɛ hã akɛ kpɔmɔnɔ yɛ wɔ hewɔ. Ewie akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛfea enɛ kɛkaia mi.” (Kanemɔ Luka 22:19.) Kɛ́ otee Kaimɔ lɛ shishi lɛ, no tsɔɔ akɛ okaiɔ kpɔmɔnɔ lɛ, kɛ suɔmɔ kpele ni Yehowa kɛ Yesu yɔɔ kɛhã wɔ lɛ.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 16.

22 Kpɔmɔnɔ lɛ ji nikeenii ni hi fe fɛɛ ni wɔnine baanyɛ ashɛ nɔ. (2 Korintobii 9:14, 15) Mɛi akpekpei abɔ ni egboi lɛ po baanyɛ aná nikeenii ni nɔ bɛ nɛɛ he sɛɛ. Wɔbaasusu enɛ he yɛ Yitso 6 kɛ 7 lɛ mli.