Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO KPAWO

Nyɔŋmɔ Baatee Gbohii Ashi!

Nyɔŋmɔ Baatee Gbohii Ashi!

1-3. Mɛni ewo gbɔmɛi fɛɛ tsuŋ? Ni te Yehowa baafee tɛŋŋ ejie wɔ kɛje tsuŋwoo nɛɛ mli?

ŊƆƆ lɛ akɛ, awo bo tsuŋ yɛ efɔŋ ko ni ofeko lɛ hewɔ, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ abaaŋmɛɛ ohe. Ohiɛnɔkamɔ fɛɛ etã, ni oleee nɔ ni obaafee yɛ shihilɛ lɛ he. Shi trukaa lɛ, oná ole akɛ, mɔ ko yɛ ni baanyɛ ajie bo, ni ewo shi akɛ ebaaye ebua bo! Te obaanu he ohã tɛŋŋ?

2 Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, gbele ewo wɔ fɛɛ tsuŋ. Wɔteŋ mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ajo naa foi. Shi Yehowa baanyɛ ahã wɔye wɔhe kɛje gbele dɛŋ. Ewo shi akɛ, ebaahã “naagbee henyɛlɔ,” ni ji gbele lɛ, sɛɛ afo.​—1 Korintobii 15:26.

3 Kwɛ bɔ ni omii baashɛ ohe ahã kɛ́ be ko shɛ ni agbooo dɔŋŋ! Shi jeee mɛi ni yɔɔ wala mli lɛ pɛ baaná Yehowa shiwoo lɛ he sɛɛ. Yehowa baatee mɛi ni egboi lɛ hu ashi kɛba wala mli. Ni tsɔɔ akɛ, gbohii lɛ baaba wala mli ekoŋŋ. Mɛɛ miishɛɛ sane po nɛ! (Yesaia 26:19) Enɛ ji nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ gbohiiashitee lɛ.

KƐ́ MƆ KO NI WƆSUMƆƆ ESANE GBO

4. (a) Kɛ́ wɔwekunyo ko loo wɔnaanyo ko gbo lɛ, mɛni baanyɛ ashɛje wɔmii? (b) Namɛi ji Yesu nanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ ateŋ mɛi komɛi?

4 Kɛ́ wɔwekunyo ko loo wɔnaanyo ko ni bɛŋkɛ wɔ kpaakpa gbo lɛ, edɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ. Wɔyeɔ awerɛho, ni wɔfeɔ basaa. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee koni mɔ lɛ aba wala mli ekoŋŋ. Shi saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ shɛjeɔ wɔmii. (Kanemɔ 2 Korintobii 1:3, 4.) Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Yehowa kɛ Yesu miisumɔ ni amɛtee wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ashi kɛba wala mli. Hã wɔsusu nɔkwɛmɔnɔ kome ko ni tsɔɔ nakai lɛ he wɔkwɛ. Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, efɔɔ Lazaro kɛ enyɛmimɛi yei Marta kɛ Maria saramɔ, ejaakɛ enanemɛi ji amɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Yesu sumɔɔ Marta kɛ enyɛmi yoo lɛ kɛ Lazaro fɛɛ.” Kɛkɛ ni gbi ko lɛ, Lazaro gbo.​—Yohane 11:3-5.

5, 6. (a) Be ni Yesu na ni Lazaro wekumɛi kɛ enanemɛi miifó lɛ, mɛni efee? (b) Mɛni hewɔ bɔ ni Yesu nu he ehã be ni Lazaro gbo lɛ shɛjeɔ wɔmii lɛ?

5 Yesu tee Marta kɛ Maria shĩa lɛ koni eyashɛje amɛmii. Be ni eshwɛ fioo ni Yesu baashɛ amɛmaŋ lɛ mli lɛ, Marta nu akɛ eeba. No hewɔ lɛ, eje kpo kɛjɛ maŋ lɛ mli ni ekɛ lɛ ayakpe. Be ni ekɛ Yesu kpe lɛ, ená miishɛɛ akɛ Yesu eba. Shi eyasusu akɛ Yesu sɛɛ etsɛ tsɔ. No hewɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Eji oyɛ biɛ kulɛ, minyɛmi nuu lɛ náaa agbo.” Yesu na ni Marta nyɛmi yoo Maria hu miifó. Bɔ ni amɛfóɔ ni amɛyeɔ awerɛho lɛ hã Yesu werɛ ho ehe waa, ni lɛ hu efó. (Yohane 11:21, 33, 35) Enu he tamɔ bɔ ni wɔnuɔ he kɛ́ mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane lɛ gbo lɛ.

6 Bɔ ni kɛ́ wɔsuɔlɔ ko gbo lɛ, edɔɔ wɔ lɛ, nakai nɔŋŋ edɔɔ Yesu. Enɛ ni wɔle lɛ shɛjeɔ wɔmii waa. Ni Yesu tamɔ e-Tsɛ pɛpɛɛpɛ. (Yohane 14:9) Yehowa baanyɛ ahã gbele sɛɛ afo kɛya naanɔ, ni etsɛŋ kwraa ebaafee nakai.

“LAZARO EE, JEE KPO!”

7, 8. Be ni Yesu wie akɛ ajie tɛ lɛ ni yɔɔ Lazaro gbonyobu lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ Marta sumɔɔɔ ni ajieɔ lɛ? Shi mɛni Yesu fee?

7 Be ni Yesu yashɛ he ni afũ Lazaro yɛ lɛ, ena akɛ, akɛ tɛ agbo ko etsĩ gbonyobu lɛ naa. No hewɔ lɛ, ekɛɛ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ akɛ: “Nyɛjiea tɛ lɛ.” Shi Marta sumɔɔɔ ni ajieɔ tɛ lɛ, ejaakɛ no mli lɛ, Lazaro eye gbii ejwɛ yɛ gbonyobu lɛ mli. (Yohane 11:39) No mli lɛ, eleee akɛ Yesu miiba ebatee enyɛmi nuu lɛ shi.

Feemɔ bɔ ni Lazaro wekumɛi kɛ enanemɛi amii shɛ amɛhe be ni atee lɛ shi lɛ he mfoniri okwɛ!​—Yohane 11:38-44

8 Yesu kɛɛ Lazaro akɛ: “Jee kpo!” Be ni Yesu wie enɛ lɛ, nɔ ko ni Marta kɛ Maria kpaaa gbɛ kwraa ba. “Nuu ni no mli lɛ egbo lɛ je kpo ni akɛ mamai ebala enaji kɛ eniji.” (Yohane 11:43, 44) Atee Lazaro shi kɛba wala mli, ni ewekumɛi kɛ enanemɛi na lɛ ekoŋŋ! Amɛbaanyɛ amɛta ehe, amɛmɔ emli, ni amɛkɛ lɛ agba sane. Mɛɛ naakpɛɛ sane enɛ ji nɛkɛ! Yesu tee Lazaro shi.

“GBEKƐ YOO FIOO, MIIKƐƐ BO AKƐ, ‘TEE SHI!’”

9, 10. (a) Nɛgbɛ Yesu ná hewalɛ yɛ kɛtee mɛi ashi? (b) Mɛni hewɔ gbohiiashitee he amaniɛbɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe yɔɔ sɛɛnamɔ waa lɛ?

9 Nɛgbɛ Yesu ná hewalɛ yɛ kɛtee mɛi ashi lɛ? Yehowa ni hã lɛ hewalɛ lɛ. Dani ebaatee Lazaro shi lɛ, esɔle ni Yehowa ahã lɛ hewalɛ koni enyɛ ekɛtee lɛ shi, ni Yehowa bo lɛ toi. (Kanemɔ Yohane 11:41, 42.) Yɛ Lazaro sɛɛ lɛ, Biblia lɛ wieɔ akɛ atee mɛi krokomɛi hu ashi. Amɛteŋ mɔ kome ji gbekɛ yoo ko ni eye afii 12 ni hela mɔ lɛ waa lɛ. Atsɛɔ gbekɛ yoo nɛɛ papa Yairo. Yairo kpa Yesu fai ni etsa ebiyoo lɛ, ejaakɛ lɛ ji ebi koome pɛ ni eyɔɔ. Be ni ekɛ Yesu wieɔ lɛ, hii komɛi ba ni amɛbakɛɛ lɛ akɛ: “Obiyoo lɛ egbo! Mɛni hewɔ ogbaa Tsɔɔlɔ lɛ naa lolo?” Shi Yesu kɛɛ Yairo akɛ: “Kaashe gbeyei, ná hemɔkɛyeli kɛkɛ, ni abaahere eyiwala.” Kɛkɛ ni ekɛ Yairo nyiɛ kɛtee eshĩa lɛ. Be ni eshwɛ fioo ni amɛbaashɛ shĩa lɛ, Yesu na ni mɛi miifó yɛ shĩa lɛ mli. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkpaa yaafo, ejaakɛ egboko shi wɔ kɛkɛ ewɔ.” Eeenyɛ efee akɛ, Yairo kɛ eŋa lɛ nuuu nɔ ni Yesu wie lɛ shishi. Yesu hã mɛi lɛ fɛɛ je kpo kɛje tsũ lɛ mli he ni gbekɛ yoo lɛ kã lɛ, ni ehã Yairo kɛ eŋa lɛ ba mli. Kɛkɛ ni Yesu mɔ gbekɛ yoo lɛ nineshi blɛoo, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Gbekɛ yoo fioo, miikɛɛ bo akɛ, ‘Tee shi!’” Amrɔ nɔŋŋ ni gbekɛ yoo lɛ te shi ni ebɔi nyiɛmɔ. Kwɛ bɔ ni efɔlɔi amii baashɛ amɛhe ahã! Yesu etee amɛbiyoo lɛ shi. (Marko 5:22-24, 35-42; Luka 8:49-56) Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛjɛ nakai gbi lɛ nɔ kɛyaa lɛ, be fɛɛ be ni amɛbaana amɛbiyoo lɛ, amɛbaakai nɔ ni Yehowa fee ehã amɛ kɛtsɔ Yesu nɔ lɛ. *

10 Mɛi ni Yesu tee amɛ shi lɛ saa amɛgboi ekoŋŋ. Shi amɛhe amaniɛbɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa, ejaakɛ nakai amaniɛbɔi lɛ hãa wɔnáa hiɛnɔkamɔ akɛ, Yehowa baatee mɛi ni egboi lɛ ashi, ni eesumɔ ni efee nakai.

NƆ NI WƆKASEƆ YƐ GBOHIIASHITEE HE AMANIƐBƆI LƐ AMLI

Bɔfo Petro tee yoo ko ni ji Kristofonyo ni atsɛɔ lɛ Dorka lɛ shi.​—Bɔfoi 9:36-42

Elia tee yoo okulafo ko binuu shi.​—1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24

11. Mɛni Jajelɔ 9:5 lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Lazaro he?

11 Biblia lɛ kɛɔ faŋŋ akɛ, “mɛi ni egboi lɛ leee nɔ ko nɔ ko kwraa.” Nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ yɛ Lazaro gbɛfaŋ. (Jajelɔ 9:5) Tamɔ bɔ ni Yesu wie lɛ, be ni Lazaro gbo lɛ, etamɔ nɔ ni ewɔ. (Yohane 11:11) ‘Eleee nɔ ko nɔ ko kwraa.’

12. Mɛni tsɔɔ akɛ atee Lazaro shi lɛɛlɛŋ?

12 Be ni Yesu tee Lazaro shi lɛ, mɛi pii na. Yesu henyɛlɔi lɛ po ejeee he ŋwane akɛ etee Lazaro shi. Mɛi na Lazaro ni ehiɛ kã, ni no ma nɔ mi akɛ, atee lɛ shi lɛɛlɛŋ. (Yohane 11:47) Agbɛnɛ hu, mɛi pii tee amɛyakwɛ Lazaro, ni no hã amɛhe Yesu nɔ amɛye akɛ ejɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Enɛ wo mɛi ni nyɛɔ Yesu lɛ amli la waa, no hewɔ lɛ, amɛkpaŋ akɛ amɛbaagbe Yesu kɛ Lazaro fɛɛ.​—Yohane 11:53; 12:9-11.

13. Mɛni hewɔ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Yehowa baatee gbohii ashi lɛ?

13 Yesu wie akɛ, abaatee “mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohii akaimɔ bui lɛ amli lɛ” ashi. (Yohane 5:28, shishigbɛ niŋmaa) Ni tsɔɔ akɛ, Yehowa kaiɔ mɛi nɛɛ fɛɛ, ni ekɛ amɛ baaba wala mli ekoŋŋ. Shi Yehowa nyɛŋ atee mɔ ko shi, ja ele mɔ lɛ he nɔ fɛɛ nɔ. No hewɔ lɛ, ani Yehowa baanyɛ akai mɛi ni egboi lɛ ahe nɔ fɛɛ nɔ? Susumɔ enɛ he okwɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, Yehowa kaiɔ ŋulamii akpekpe toi akpei abɔ ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ agbɛ́ii. (Kanemɔ Yesaia 40:26.) No hewɔ lɛ, ani ebaawa ehã lɛ akɛ ebaakai mɛi fɛɛ ni etaoɔ etee amɛ shi lɛ ahe nɔ fɛɛ nɔ? Dabi kwraa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa ji mɔ ni bɔ nɔ fɛɛ nɔ, no hewɔ lɛ, ewaaa hãaa lɛ kwraa akɛ ebaatee mɛi ni egboi lɛ ashi.

14, 15. Mɛni Hiob wiemɔi lɛ hãa wɔleɔ yɛ Yehowa he?

14 Nuu anɔkwafo Hiob he eye akɛ abaatee gbohii ashi. Ebi akɛ: “Kɛji gbɔmɔ gbo lɛ, ani ebaahi wala mli ekoŋŋ?” Kɛkɛ ni ekɛɛ Yehowa akɛ: “Obaatsɛ, ni mahere bo nɔ. Obaashwe oninenaa nitsumɔ lɛ waa.” Wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ, Hiob le akɛ Yehowa kɛ miishɛɛ miikpa be ni ebaatee gbohii lɛ ashi lɛ gbɛ.​—Hiob 14:13-15.

15 Ani gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ hãaa omii ashɛ ohe? Shi ekolɛ obaabi akɛ, ‘Ani abaatee miwekumɛi kɛ minanemɛi ni egboi lɛ hu ashi?’ Wɔle akɛ Yehowa miishwe waa ni etee mɛi ni egboi lɛ ashi, ni enɛ ji miishɛɛ sane. Hã wɔkwɛ nibii krokomɛi ni Biblia lɛ wieɔ yɛ gbohiiashitee lɛ he. Nɛgbɛ mɛi ni abaatee amɛ shi lɛ baahi? Ni namɛi ashi abaatee?

‘AMƐBAANU EGBEE NI AMƐBAAJE KPO’

16. Mɛɛ tsakemɔi baahã mɛi ni abaatee amɛ shi kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ amii ashɛ amɛhe waa?

16 Mɛi ni atee amɛ shi yɛ blema lɛ bafata amɛwekumɛi kɛ amɛnanemɛi ahe yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔŋŋ nɔ. Nakai nɔŋŋ ebaaba lɛ wɔsɛɛ. Shi nɔ ko baahã gbohiiashitee ni baaba wɔsɛɛ lɛ aŋɔɔ fe blema nɔ lɛ kwraa. No ji, mɛi ni abaatee amɛ shi wɔsɛɛ lɛ baaná hegbɛ akɛ amɛhi shi kɛya naanɔ. Agbɛnɛ hu, be ni abaatee amɛ shi lɛ, no mli lɛ, Yehowa ejie tawuu, kɛ awuiyeli, kɛ hela kɛje shikpɔŋ lɛ nɔ. Anɔkwa, je lɛŋ shihilɛ baaŋɔɔ waa yɛ nakai beiaŋ.

17. Namɛi ashi abaatee?

17 Namɛi ashi abaatee? Yesu wie akɛ, “mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohii abui lɛ amli lɛ baanu egbee ni amɛbaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29) Ni Kpojiemɔ 20:13 lɛ hu kɛɔ akɛ: “Ŋshɔ lɛ jie gbohii ni yɔɔ emli lɛ ehã, ni gbele kɛ Gbonyobu lɛ jie gbohii ni yɔɔ amɛmli lɛ amɛhã.” Enɛ hãa wɔnaa akɛ, abaatee mɛi akpekpe toi akpei abɔ shi. Bɔfo Paulo hu wie akɛ, “abaatee jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ shi.” (Kanemɔ Bɔfoi 24:15.) Te wiemɔ nɛɛ shishi lɛ?

Yɛ Paradeiso lɛ mli lɛ, abaatee mɛi ni egboi lɛ ashi, ni amɛkɛ amɛsuɔlɔi baahi shi ekoŋŋ

18. Namɛi ji “jalɔi” ni abaatee amɛ shi lɛ?

18 Namɛi ji “jalɔi” lɛ? Amɛji Yehowa tsuji anɔkwafoi ni hi shi dani Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ Yehowa tsuji ni egboi yɛ wɔbei nɛɛ amli. Abaatee mɛi tamɔ Noa kɛ Abraham kɛ Sara kɛ Mose kɛ Rut kɛ Ester shi kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ. Atsĩ anɔkwafoi komɛi ni abaatee amɛ shi lɛ hu atã yɛ Hebribii yitso 11 lɛ.

19. Namɛi ji “mɛi ni ejaaa” lɛ? Mɛɛ hegbɛ Yehowa baahã amɛ?

19 “Mɛi ni ejaaa” lɛ ateŋ mɛi komɛi ji mɛi akpekpe toi akpei abɔ ni náaa hegbɛ akɛ amɛbale Yehowa dani amɛgboi lɛ. Eyɛ mli akɛ amɛgboi moŋ, shi Yehowa hiɛ kpako amɛnɔ. Ebaatee amɛ shi, ni amɛbaaná hegbɛ amɛkase ehe nii, ni amɛsɔmɔ lɛ.

20. Mɛni hewɔ ateŋ mɛi komɛi ashi lɛ?

20 Ani enɛ tsɔɔ akɛ abaatee mɛi ni egboi lɛ fɛɛ shi? Dabi. Yesu wie akɛ mɛi komɛi yɛ ni ateŋ amɛ shi. (Luka 12:5) Namɔ yɔɔ hegbɛ akɛ etsɔɔ mɔ ni abaatee lɛ shi kɛ mɔ ni ateŋ lɛ shi? Yehowa. Shi ehã Yesu hu hegbɛ ni ekojo “hiɛkãalɔi kɛ gbohii” fɛɛ. (Bɔfoi 10:42) Yehowa eteŋ mɛi fɔji, ni ji mɛi ni sumɔɔɔ ni amɛtsakeɔ amɛtsui lɛ ashi.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 19.

ABAATEE MƐI KOMƐI ASHI KONI AMƐYAHI ŊWƐI

21, 22. (a) Kɛ́ atee mɛi ni baayahi ŋwɛi lɛ ashi lɛ, mɛɛ gbɔmɔtso abaahã amɛ? (b) Namɔ ji klɛŋklɛŋ mɔ ni atee lɛ shi koni eyahi ŋwɛi?

21 Biblia lɛ kɛɔ akɛ, abaatee mɛi komɛi ashi koni amɛyahi ŋwɛi. Mɛi ni baaná gbohiiashitee nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ baaná mumɔŋ gbɔmɔtsei, jeee heloŋ nɔ.

22 Yesu ji klɛŋklɛŋ mɔ ni ná gbohiiashitee nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ. (Yohane 3:13) Be ni agbe Yesu lɛ sɛɛ gbii etɛ lɛ, Yehowa tee lɛ shi. (Lala 16:10; Bɔfoi 13:34, 35) Yesu baaa wala mli kɛ heloŋ gbɔmɔtso. Bɔfo Petro wie akɛ, “agbe lɛ yɛ heloo mli, shi ahã ehiɛ kã yɛ mumɔ mli.” (1 Petro 3:18) No hewɔ lɛ, Yehowa tee Yesu shi akɛ mumɔŋ gbɔmɔ ni hiɛ yɔɔ nyam waa. (1 Korintobii 15:3-6) Shi Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, mɛi krokomɛi hu baaná gbohiiashitee ni tamɔ nɛkɛ.

23, 24. Namɛi ji mɛi ni Yesu tsɛ amɛ akɛ “tooku bibioo” lɛ? Ni amɛyi enyiɛ?

23 Be ni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, ekɛɛ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ akɛ: “Miiya koni miyasaa he ko mato nyɛ.” (Yohane 14:2) Enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ atee Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ekomɛi ashi lɛ, amɛbaayahi ŋwɛi. Mɛi enyiɛ baayahi ŋwɛi lɛ? Yesu wie akɛ, amɛbaafee mɛi fioo ko pɛ. Etsɛ amɛ akɛ “tooku bibioo.” (Luka 12:32) Bɔfo Yohane tsɔɔ mɛi nɛɛ ayibɔ. Ewie akɛ, ena Yesu “damɔ Zion Gɔŋ lɛ nɔ [yɛ ŋwɛi], ni mɛi 144,000” fata ehe.​—Kpojiemɔ 14:1.

24 Mɛɛ be abaatee Kristofoi 144,000 lɛ shi? Biblia lɛ kɛɔ akɛ, kɛ́ awo Kristo Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ, no sɛɛ dani abaatee amɛ shi. (1 Korintobii 15:23) Amrɔ nɛɛ, Kristo ebɔi nɔyeli, no hewɔ lɛ, atee mɛi 144,000 lɛ ateŋ mɛi babaoo shi momo ni amɛtee ŋwɛi. Yehowa teɔ amɛteŋ mɛi ni gboiɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ shi amrɔ nɔŋŋ, koni amɛyahi ŋwɛi. Shi tamɔ bɔ ni wɔwie kɛtsɔ hiɛ lɛ, abaatee mɛi babaoo ashi wɔsɛɛ, ni amɛbaahi Paradeiso yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Mɛi nɛɛ ayi fa kwraa fe mɛi ni baaya ŋwɛi lɛ.

25. Mɛni wɔbaakase yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

25 Etsɛŋ kwraa, Yehowa baahã adesai fɛɛ aye amɛhe kɛje gbele mli. Ebaahã gbele sɛɛ afo kɛya naanɔ! (Kanemɔ Yesaia 25:8.) Shi mɛni mɛi ni baaya ŋwɛi lɛ baayafee yɛ jɛmɛ? Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, amɛkɛ Yesu baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ nɔyeli ko mli. Wɔbaakase nɔyeli nɛɛ he sane babaoo yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ kk. 9 Biblia lɛ gbaa wɔ mɛi krokomɛi ni atee amɛ shi lɛ hu ahe sane. Onukpai yɛ mli, ni gbekɛbii hu yɛ mli. Hii yɛ mli, ni yei hu yɛ mli. Amɛteŋ mɛi komɛi ji Israelbii, ni mɛi komɛi hu jeee Israelbii. Obaanyɛ okane amɛhe saji yɛ ŋmalɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ amli: 1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24; 2 Maŋtsɛmɛi 4:32-37; 13:20, 21; Mateo 28:5-7; Luka 7:11-17; 8:40-56; Bɔfoi 9:36-42; 20:7-12.