Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO NYƆŊMA KƐ EJWƐ

Mɛni Baahã Oweku Lɛ Aná Miishɛɛ?

Mɛni Baahã Oweku Lɛ Aná Miishɛɛ?

1, 2. Mɛni Yehowa sumɔɔ ni wekui aná?

YEHOWA NYƆŊMƆ ji mɔ ni to klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ lɛ shishi. Biblia lɛ kɛɛ akɛ ebɔ klɛŋklɛŋ yoo lɛ ni “ekɛ lɛ bahã nuu lɛ.” Adam ná miishɛɛ aahu akɛ, ekɛɛ akɛ: “Agbɛnɛ, wu ni jɛ miwui lɛ amli kɛ heloo ni jɛ miheloo mli nɛ.” (1 Mose 2:22, 23) Enɛ hãa wɔnaa akɛ Yehowa miisumɔ ni mɛi ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ aná miishɛɛ.

2 Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi babaoo náaa miishɛɛ yɛ amɛwekui amli. Shi ŋaawoi kɛ gbɛtsɔɔmɔi babaoo yɛ Biblia lɛ mli ni baanyɛ aye abua weku lɛ mli bii lɛ fɛɛ koni amɛkɛ amɛhe ahi shi jogbaŋŋ ni amɛná miishɛɛ.​—Luka 11:28.

MƐNI NYƆŊMƆ TAOƆ NI WUMƐI AFEE?

3, 4. (a) Te esa akɛ wu kɛ eŋa aye ahã tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wumɛi kɛ amɛŋamɛi atɔmɔi ake amɛ, ni ŋamɛi hu kɛ amɛwumɛi atɔmɔi ake amɛ lɛ?

3 Biblia lɛ tsɔɔ akɛ wu kpakpa sumɔɔ eŋa ni ebuɔ eŋa lɛ hu. Ofainɛ kanemɔ Efesobii 5:25-29. Wu kpakpa jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ eŋa yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli be fɛɛ be. Agbɛnɛ hu, ebuɔ eŋa lɛ he, ekwɛɔ lɛ, ni efeee nɔ ko ni baaye eŋa lɛ awui.

4 Shi mɛni esa akɛ wu lɛ afee kɛ́ eŋa lɛ tɔ̃? Biblia lɛ kɛɔ wumɛi akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛsumɔa nyɛŋamɛi, ni nyɛmli akafua amɛ waa.” (Kolosebii 3:19) Wumɛi, nyɛkaia akɛ nyɛ hu nyɛtɔ̃ɔ. Kɛ́ ootao ni Nyɔŋmɔ kɛ otɔmɔ ake bo lɛ, esa akɛ bo hu okɛ oŋa lɛ he ake lɛ. (Mateo 6:12, 14, 15) Kɛ́ wumɛi kɛ amɛŋamɛi atɔmɔi keɔ amɛ ni ŋamɛi lɛ hu feɔ nakai nɔŋŋ amɛhãa amɛwumɛi lɛ, amɛbaaná miishɛɛ yɛ amɛgbalashihilɛ lɛ mli.

5. Mɛni hewɔ esa akɛ wu kɛ woo ahã eŋa lɛ?

5 Yehowa sumɔɔ ni wumɛi kɛ woo ahã amɛŋamɛi. Esa akɛ wu kɛ ejwɛŋmɔ aya nibii ni he hiaa eŋa lɛ nɔ jogbaŋŋ. Enɛ he miihia waa diɛŋtsɛ. Kɛ́ wu ko kɛ eŋa yeee jogbaŋŋ lɛ, ekolɛ Yehowa boŋ esɔlemɔi atoi. (1 Petro 3:7) Yehowa shwɛɛɛ mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ ahe kwraa. Esumɔɔ hii kɛ yei fɛɛ sane.

6. Kɛ́ akɛɛ wu kɛ ŋa ji “heloo kome” lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ?

6 Yesu kɛɛ akɛ nuu kɛ eŋa lɛ, “amɛjeee mɛi enyɔ dɔŋŋ, shi moŋ heloo kome.” (Mateo 19:6) Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yeɔ enaanyo anɔkwa, ni amɛteŋ mɔ ko ejeee enaanyo sɛɛ kɔkɔɔkɔ. (Abɛi 5:15-21; Hebribii 13:4) Esa akɛ wu kɛ eŋa aná bɔlɛ, ni ŋa lɛ hu kɛ ewu aná bɔlɛ, ni esaaa akɛ amɛteŋ mɔ ko foɔ lɛ pɛ enɔ mli. (1 Korintobii 7:3-5) Esa akɛ wu lɛ akai akɛ “gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko enyɛko lɛ diɛŋtsɛ egbɔmɔtso dã, shi moŋ elɛɔ lɛ ni edɔɔ he.” No hewɔ lɛ, esa akɛ esumɔ eŋa lɛ ni ehiɛ lɛ jogbaŋŋ. Nɔ ni ŋamɛi sumɔɔ waa ni amɛwumɛi afee ahã amɛ ji, ni amɛ mli ahi yɛ amɛnɔ ni amɛsumɔ amɛ.​—Efesobii 5:29.

MƐNI NYƆŊMƆ TAOƆ NI ŊAMƐI AFEE?

7. Mɛni hewɔ esa akɛ weku fɛɛ weku aná yitso lɛ?

7 Yɛ weku fɛɛ weku mli lɛ, esa akɛ aná yitso ni ji mɔ ko ni baanyiɛ weku lɛ hiɛ, ni ekwɛ ni nɔ fɛɛ nɔ aya nɔ jogbaŋŋ. Biblia lɛ kɛɔ yɛ 1 Korintobii 11:3 lɛ akɛ: “Nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo lɛ; ni yoo fɛɛ yoo hu yitso ji nuu; ni Kristo lɛ hu yitso ji Nyɔŋmɔ.”

8. Mɛɛ gbɛ nɔ ŋa baanyɛ ajie bulɛ ni mli kwɔ kpo etsɔɔ ewu?

8 Wu fɛɛ wu tɔ̃ɔ. Shi kɛ́ wu kpɛ yiŋ ni eŋa lɛ fi sɛɛ, ni eŋa lɛ jɛ esuɔmɔ mli ekɛ lɛ fee ekome lɛ, weku muu lɛ fɛɛ náa he sɛɛ. (1 Petro 3:1-6) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Esa akɛ ŋa lɛ aná bulɛ ni mli kwɔ ehã ewu.” (Efesobii 5:33) Ni kɛ́ wu lɛ kɛ eŋa lɛ bɛ jamɔ kome mli hu? Fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ ŋa lɛ aná bulɛ ni mli kwɔ ehã ewu lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛ ŋamɛi . . . nyɛbaa nyɛhe shi nyɛwoa nyɛwumɛi ashishi, koni kɛ́ amɛteŋ mɛi komɛi booo wiemɔ lɛ toi lɛ, atsɔ nyɛjeŋba nɔ ni nine ashɛ amɛnɔ ni wiemɔ fataaa he, ejaakɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛnaa nyɛjeŋba ni he tse lɛ, kɛ agbɛnɛ hu, bulɛ ni mli kwɔ ni nyɛjieɔ lɛ kpo lɛ.” (1 Petro 3:1, 2) Subaŋ kpakpa ni ŋa lɛ baajie kpo lɛ baanyɛ ahã wu lɛ ana akɛ eŋa lɛ jamɔ lɛ, jamɔ kpakpa ni, ni ebaaná bulɛ ehã jamɔ ni eŋa lɛ yɔɔ mli lɛ.

9. (a) Kɛ́ ŋa lɛ kɛ ewu kpãaa gbee lɛ, mɛni esa akɛ ŋa lɛ afee? (b) Mɛɛ ŋaa awo ŋamɛi yɛ Tito 2:4, 5 lɛ?

9 Kɛ́ ŋa lɛ kɛ ewu kpãaa gbee lɛ, mɛni ŋa lɛ baanyɛ afee? Esa akɛ ejɛ bulɛ mli etsɔɔ esusumɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, Sara wie nɔ ko ni Abraham sumɔɔɔ, shi Yehowa kɛɛ Abraham akɛ: “Bo lɛ toi.” (1 Mose 21:9-12) Efɔɔɔ kaa akɛ wu ni ji Kristofonyo lɛ baakpɛ yiŋ ni kɛ Biblia lɛ kpãaa gbee, no hewɔ lɛ, esa akɛ eŋa lɛ afi esɛɛ. (Bɔfoi 5:29; Efesobii 5:24) Ŋa kpakpa kwɛɔ eweku lɛ jogbaŋŋ. (Kanemɔ Tito 2:4, 5.) Kɛ́ ewu lɛ kɛ ebii lɛ na bɔ ni ebɔɔ ehe mɔdɛŋ yɛ amɛhewɔ lɛ, amɛbaasumɔ lɛ ni amɛbaaná bulɛ babaoo amɛhã lɛ fe tsutsu lɛ po.​—Abɛi 31:10, 28.

Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Sara fee ni ŋamɛi baanyɛ akase?

10. Mɛni Biblia lɛ kɛɔ yɛ mligbalamɔ kɛ gbalamlitsemɔ he?

10 Bei komɛi lɛ, gbalashihilɛ mli bii ahe feɔ oya kɛgbálaa mli loo kɛtseɔ gbãla. Shi Biblia lɛ kɛɔ akɛ “esaaa akɛ ŋa tseɔ ehe kɛjeɔ ewu he,” ni akɛ “esaaa akɛ wu hu shiɔ eŋa.” (1 Korintobii 7:10, 11) Shihilɛi ni naa wa komɛi yɛ ni baanyɛ ahã gbalashihilɛ mli bii agbála mli, shi esa akɛ asusu nii ahe jogbaŋŋ dani akpɛ nakai yiŋ lɛ. Ni gbalamlitsemɔ hu? Biblia lɛ hãa wɔnaa akɛ yiŋtoo pɛ ni sa ni wu loo ŋa baanyɛ adamɔ nɔ etse gbãla ji, kɛ́ eŋa lɛ loo ewu lɛ kɛ mɔ kroko yaná bɔlɛ.​—Mateo 19:9.

MƐNI NYƆŊMƆ TAOƆ NI FƆLƆI AFEE?

Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ehã weku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ

11. Mɛni esa akɛ fɔlɔi afee ahã amɛbii?

11 Fɔlɔi, esa akɛ nyɛná be babaoo nyɛhã nyɛbii lɛ. Nyɛhe miihia nyɛbii lɛ, ni esa akɛ nyɛtsɔɔ nyɛbii lɛ Yehowa he nii.​—5 Mose 6:4-9.

12. Mɛni esa akɛ fɔlɔi afee kɛbu amɛbii lɛ ahe?

12 Satan je lɛ miiya nɔ eefite be fɛɛ be, ni mɛi komɛi yɛ ni miitao ni amɛye wɔbii lɛ awui, kɛ́ amɛná po lɛ, amɛkɛ wɔbii lɛ baaná bɔlɛ loo amɛkɛ amɛ baashwɛ shwɛmɔi ni esaaa. Ewa kɛhã fɔlɔi komɛi akɛ amɛkɛ amɛbii baagba bɔlɛnamɔ he saji. Shi esa akɛ fɔlɔi abɔ amɛbii lɛ kɔkɔ yɛ nakai mɛi lɛ ahe, ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ nɔ ni esa akɛ amɛfee koni mɛi nɛɛ akaye amɛ awui. Fɔlɔi, esa akɛ nyɛbu nyɛbii lɛ ahe. *​—1 Petro 5:8.

13. Te esa akɛ fɔlɔi atsɔɔ amɛbii lɛ anii amɛhã tɛŋŋ?

13 Fɔlɔi ji mɛi ni esa akɛ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ bɔ ni esa akɛ amɛba amɛjeŋ amɛhã. Te esa akɛ otsɔɔ obii lɛ anii ohã tɛŋŋ? Esa akɛ otsɔse obii lɛ, shi esaaa akɛ okɛ yiwalɛ jajeɔ amɛ. (Yeremia 30:11) No hewɔ lɛ, kaagbala amɛtoi be ni omli efu. Esaaa akɛ owieɔ tamɔ ‘abamɔɔ klante.’ (Abɛi 12:18) Nyɛyea nyɛbuaa nyɛbii lɛ ni amɛna nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛbo nyɛ toi.​—Efesobii 6:4; Hebribii 12:9-11; kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 30.

MƐNI NYƆŊMƆ TAOƆ NI BII AFEE?

14, 15. Mɛni hewɔ esa akɛ bii abo amɛpapa kɛ amɛmami toi lɛ?

14 Yesu bo e-Tsɛ toi be fɛɛ be kɛ́ nakai feemɔ wa po. (Luka 22:42; Yohane 8:28, 29) Yehowa miitao ni bii hu abo amɛpapa kɛ amɛmami toi.​—Efesobii 6:1-3.

15 Bii, kɛ́ ewa kɛhã nyɛ akɛ nyɛbaabo nyɛpapa kɛ nyɛmami toi lɛ, nyɛkaia akɛ, kɛ́ nyɛbo nyɛpapa kɛ nyɛmami toi lɛ, Yehowa kɛ nyɛpapa kɛ nyɛmami fɛɛ baaná nyɛhe miishɛɛ. *​—Abɛi 1:8; 6:20; 23:22-25.

Mɛni baaye abua gbekɛbii koni amɛkatɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛ́ aka amɛ ni amɛfee efɔŋ?

16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ ekaa gbekɛbii koni amɛfee efɔŋ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ okɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa abɔ naanyo lɛ?

16 Abonsam baanyɛ ahã onanemɛi kɛ mɛi krokomɛi aka bo koni ofee efɔŋ. Ele akɛ ebaawa waa kɛhã bo akɛ obaadamɔ kaa nɛɛ naa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, no mli lɛ, Yakob biyoo Daina yɛ nanemɛi ni sumɔɔɔ Yehowa. Enɛ kɛ naagbai babaoo ba lɛ kɛ eweku lɛ nɔ. (1 Mose 34:1, 2) Kɛ́ onanemɛi lɛ sumɔɔɔ Yehowa lɛ, amɛbaanyɛ amɛwo bo hewalɛ koni ofee nɔ ko ni Yehowa sumɔɔɔ, ni ebaadɔ bo, ebaadɔ oweku lɛ, ni ebaadɔ Nyɔŋmɔ hu. (Abɛi 17:21, 25) No hewɔ ni esa akɛ okɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa abɔ naanyo lɛ.​—1 Korintobii 15:33.

NƆ NI BAAHÃ OWEKU LƐ ANÁ MIISHƐƐ

17. Mɛni esa akɛ weku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ afee koni weku lɛ aná miishɛɛ?

17 Kɛ́ weku mli bii kɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi tsu nii lɛ, no jieɔ amɛ kɛjeɔ naagbai babaoo amli. No hewɔ lɛ, kɛ́ wu ji bo lɛ, suɔmɔ oŋa, ni ojie suɔmɔ kpo otsɔɔ lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. Kɛ́ ŋa ji bo lɛ, jiemɔ bulɛ kpo otsɔɔ owu ni oba ohe shi ohã lɛ, ni okase ŋa kpakpa ni awie ehe yɛ Abɛi 31:10-31 lɛ. Kɛ́ fɔlɔ ji bo lɛ, tsɔɔmɔ obii lɛ ni amɛsumɔ Nyɔŋmɔ. (Abɛi 22:6) Kɛ́ tsɛ ji bo lɛ, ‘kwɛmɔ oweku lɛ nɔ jogbaŋŋ.’ (1 Timoteo 3:4, 5; 5:8) Ni bii, nyɛboa nyɛpapa kɛ nyɛmami toi. (Kolosebii 3:20) Nyɛkaia akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ baanyɛ atɔ̃, no hewɔ lɛ, kɛ́ otɔ̃ weku lɛ mli nyo ko nɔ lɛ, jɛɛ heshibaa mli obi ni ekɛ otɔmɔ lɛ ake bo. Yehowa etsɔ Biblia lɛ nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ehã weku lɛ mli bii ateŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛɛlɛŋ.

^ kk. 12 Kɛ́ ootao ole saji ni baaye abua bo koni obu obii lɛ ahe lɛ, kwɛmɔ wolo ni ji Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ Ŋɔɔ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ yitso 32 lɛ.

^ kk. 15 Kɛ́ gbekɛ ko papa loo emami kɛɛ lɛ akɛ efee nɔ ko ni esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, no lɛ, esaaa akɛ gbekɛ lɛ boɔ epapa lɛ loo emami lɛ toi.​—Bɔfoi 5:29.