HӦL SE TĒ ‘E ‘ON LALOGA

Skip to table of contents

SẠIO‘ 6

Gou la Pō Tapen la Hȧ‘ȧk ‘e Hạitạupiriga?

Gou la Pō Tapen la Hȧ‘ȧk ‘e Hạitạupiriga?

HÜN NE ‘ÄE KOP LA ‘INEA E

Kepoi ka ‘äe ‘inea tēet ne ‘äe nonoj la rē, ‘äe la pō la rē puer ‘e ‘äe, ‘eake la fue‘ la iris ne tore la puer se ‘äe.

KA TES TÄ ‘ÄE LA RĒ?

Rē a‘häe se tē te‘is: Brian hȧ‘ tūtū ‘e avat ne le‘ he ruạ ‘e rako leuof se ia. Te‘is ta ‘on fol ne avat ne iriạ pa ‘es la Brian la hȧ‘ sika.

Le‘et ‘e le‘ fā he rua ‘ea:

“ ‘Äe ‘esea he? Tapen se la ‘äe la kạumane‘ag ma le‘ te‘.”

Kạumane‘ag ne le‘ fā te‘ ‘ạliạg‘ạkia, sika ta. Iạ tekạim ‘e ‘on taga ma täe iạ nāaf se le Brian.

Brian ‘on huga rue ‘e ‘on räeag se sika heta.

Brian ‘ea, “Se fek ka gou ‘ea ma vạhia ne gou kal . . .”

Ma täe le‘ fā tä ‘on rue mut uạn ‘on fäeag ta ma ‘eag: “ ‘Äe ko mäeav fea!”

“Gou kat mäeav fea ra!” Brian ‘ea ‘e huạg to‘a.

Le‘ fā tä ‘on rue a‘eleaf se Brian ma täe ‘eaf se iạ, “Sag tekạiof.”

Le‘ fā mumuạ heta a‘eleaf sika heta se le Brian ma iạ mus‘ȧk ma ‘eag: “ ‘Ạmiạr kal ‘ea ra se ta le‘et. Gat ke ‘is folu ta ‘inea.”

Kepoi ka ‘äe ta Brian, tes tä ‘äe la rē?

A‘HÄE A‘TOTOAK!

Ka tei ka le‘ fā he rua ne fup ma Brian pō ma rē a‘häe lelei se tē ne iriạ rērē‘ia? Ka tei ka iriạ pō ma rē puer ‘e iriạ ‘esea? Kop ma ‘igkȧ‘. Iriạ pa ‘es la iris ne tore la tȧr iriạ, ta ‘on‘on iriạ fue‘ la iris ne tore la puer se iria.

Kepoi ka ‘äe la agtạu ma fūfū ‘eseat ma, ka ‘äe la pō tapen la hȧ‘ȧk ‘e hạitạupiriga?

  1. OSOSIA ‘ÄE

    Puk Ha‘a ‘ea: “Le‘et ne huạg mafua räe se ma se tē raksa‘at, ma mo‘oan. Ka iris ne huạg parpara leu la‘oag ma, ma agtạu tē.”Fäeag ‘Es Fuạga 22:3.

    ‘E fūfū ‘on rereag ‘äe la pō la ‘inea ne pefä‘ het la sok. Kel‘ạkiạg het, kop ma ‘äe la räe se iris he his ‘e ‘ou kạurakoag ta hȧ‘hȧ‘ ‘e salat ne ‘äe la‘la‘o e. ‘E ‘ou la ösös se fūfū tape‘ ta, ‘äe la pō la ‘inea tē ne ‘äe la rē.

  2. RĒ A‘HÄE

    Puk Ha‘a ‘ea: ‘ ‘Omus konsiene la nōnō lelei ma.’1 Pita 3:16.

    Sạio‘ se ‘äe, ‘Ka tes tä la sok kepoi ka gou la hạitạupiriạg ma irisa?’ Kop ma iris ne fup ma ‘äe kal ‘oaf ra ‘e rēko ‘äe kat hạitạupiriạg ra. Iạ la luạk kepoi ka la a‘tatạu‘ȧk ma pefä‘ ne la sok ‘e avat ne ‘äe la tạupiriạg. Tapen, tei ka ‘äe la a‘pā‘ȧk ‘ou pilifi la pō la ‘äe la a‘ofan huạg ne ‘ou kạurakoag ta?Sại‘ạkiga 23:2.

  3. RĒ PUER

    Puk Ha‘a ‘Ea: “Le‘et ne huạg poto fea ma ‘utuen ‘e tē raksa‘a.”Fäeag ‘Es Fuạga 14:16.

    Ma ‘on av het ‘is kop la a‘sokoa rē pure, ma ‘is la agtạu ma lelei ne raksa‘ ne ‘os rē pure. Puk Ha‘a fäeag‘ȧk iris ne rē puer lelei la fak se Josefa, Jope, ma le Jisu. Puk Ha‘a fäeag‘ȧk tape‘ma iris ne rē puer seseav, la fak se Keni, Iso, ma le Jutasa. Ka kạinag rē puer tese tä ‘äe la rē?

Puk Ha‘a ‘ea: “Sap la mou se ‘ou huạg aire.” (Salamo 37:3) Iạ tē pumuet la ‘äe la a‘häe‘ȧk mumuạ pefä‘ ne la soko, ma ‘äe kop la ‘inea a‘lelei tē ne ‘äe la rē. Tē te‘is täla a‘vavhinen ‘ou rērē pure, ma ‘äe la hele‘ la rē puer lelei.

‘Äe kat a‘noa ra la puer‘ȧk ‘ou kạumane‘aga. ‘Äe la ‘ea pạu se irisa ‘IGKȦ‘. Kepoi ka ‘äe pa ‘es la sui‘ȧk, ‘äe kop la kel‘ȧk ‘e ‘ou fūmou se rē puret ne ‘äe rē, ma ‘äe la pō la ‘ea:

  • “Gou kal a‘sok ra!”

  • “Gou kat rērē‘ia ra tē ‘i!”

  • “ ‘Io ‘äe ‘inea lelei pạu ne gou kat rērē‘ia ra tē ‘i!”

Kepoi ka ‘äe la rue mij ma fūmou tape‘ma se ‘ou rē pure, kop ma iris ne fup ma ‘äe kal has‘ia ra ‘äe!

TĒ NE LA RĒ ‘E AV NE ‘ÄE LA A‘JẠURARĀ‘ẠKI E

Kepoi ka ‘äe la vil se ‘oris hashasa la hạitạupiriạg, ‘äe täla hele‘ la le‘ mamauet, ma iris täla puer se ‘äe

Ka tapen se kepoi ka iris ne fup ma ‘äe a‘jạurarā‘ạki e ‘äe ‘e ‘oris ‘eag: Ka ‘äe fea‘ia?” ‘On ‘amnȧk ta la iris la rē ‘äe la hạitạupiriạg ma irisa. Ma ‘on tē he ruạ ‘äe la pō la rē ‘e fūfū te‘is.

  • ‘Äe la pō la tȧr a‘jạurarā‘ȧk tē ta. Ma ‘äe la pō la ‘ea: “ ‘I gou fea aier!” Vȧh ma kotä sui‘ạkia ‘on hün heta.

  • Fäeag noj. ‘Ea ‘on hün ne ‘äe ‘ea e ‘igkȧ‘, ma tä ‘äe la pō la ‘ea se ia: “Gou a‘häe ne ‘äe le‘ potot, ma ‘äe kal hȧ‘ sika ra!”

Kepoi ka iris la a‘jạurarā‘ȧk ma kikia ‘äe, lelei se‘ la ‘äe la la‘ tūou! A‘häe‘ȧk, roa ne ‘ou fu‘ ta, iạ täla a‘vavhinen tȧr ne ‘oris pa ‘ese. ‘E avat ne ‘äe la la‘ tū kel‘ȧk ne iris ne tore kat puer ra se tē ne ‘äe la rē.

‘Äe kal pō ra la jön ‘e hashasaga la hạitạupiriạg. Ka ‘äe la pō la puer se tē ne ‘äe la rē, ma la fūmou sin. Tē ne ‘äe la rē, täe kikia ‘e ‘äe!Josua 24:15.