Ábrahám és Sára már sok éve házasok. Elhagyták a kényelmes otthonukat Ur városában, és most sátorban laknak. De Sára nem panaszkodik, mert bízik Jehovában.

Már régóta szeretné, ha gyermeke születne, ezért ezt mondja Ábrahámnak: „Ha a szolgálóm, Hágár gyereket szül, az olyan, mintha az enyém lenne.” Idővel Hágárnak fia születik, és Izmaelnek nevezik el.

Sok évvel később, amikor Ábrahám 99 éves, Sára pedig 89, három látogatójuk érkezik. Ábrahám kedvesen egy fa alá hívja őket, hogy megpihenjenek, és ételt hoz nekik. Tudod, kik a látogatók? Képzeld, angyalok! Ezt mondják Ábrahámnak: „Jövő ilyenkor fiatok születik.” Sára bent, a sátorban hallja, amit mondanak. Nevet magában, mert ezt gondolja: „Hogy születhetne gyerekem, amikor ilyen öreg vagyok?!”

A következő évben Sárának fia születik, ahogyan Jehova angyala ígérte. Ábrahám Izsáknak nevezi el őt, ami azt jelenti: ’nevetés’.

 Körülbelül ötéves Izsák, amikor Izmael gúnyolja őt. Sára meg akarja védeni a fiát, ezért azt kéri Ábrahámtól, hogy küldje el Hágárt és Izmaelt. Ábrahám először nem akarja elküldeni őket, de Jehova ezt mondja neki: „Hallgass Sárára! Én majd gondoskodok Izmaelről. De az ígéreteim Izsákon teljesednek be.”