Mózes már negyven éve Midián földjén él. Megnősült, és vannak gyermekei is. Egy nap, amikor a juhait a Sínai-hegynél legelteti, valami furcsa dolgot vesz észre. Az egyik tövisbokor lángol, de nem ég el. Amikor közelebb megy, a bokorból hangot hall: „Mózes, ne gyere közelebb! Vedd le a sarudat, mert szent földön állsz.” Vajon ki szól hozzá? Jehova egy angyala által.

Mózes félelmében eltakarja az arcát. A hang ezt mondja neki: „Látom, mennyire szenvednek az izraeliták Egyiptomban. Kiszabadítom őket, és elviszem őket egy gazdagon termő, gyönyörű földre. Te fogod kihozni a népet Egyiptomból.” Szerinted mit érez Mózes, meglepődik?

– Mit mondjak, ha megkérdezik, ki küldött? – kérdezi.

– Mondd nekik, hogy Jehova küldött, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene!

– De mi lesz, ha nem hallgatnak rám? – kérdezősködik tovább Mózes.

Jehova most bizonyítja Mózesnek, hogy segíteni fog neki. Arra kéri, hogy dobja le a botját a földre. Amikor a bot leesik, kígyóvá változik. Majd amikor Mózes megfogja a farkánál fogva, a kígyóból újra bot lesz. Jehova ezt mondja: „Ha ezt a csodát majd végrehajtod, tudni fogják, hogy én küldtelek.”

Mózes vonakodik, mert úgy érzi, nem tud ügyesen beszélni. De Jehova ezt ígéri neki: „Majd megmondom, hogy mit mondj, és a testvéred, Áron melletted lesz, hogy segítsen.” Mózes most már biztos benne, hogy Jehova vele lesz, így hát a feleségével és a fiaival elindul Egyiptomba.