Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

SAK 58

B sãama Zerizalɛm

B sãama Zerizalɛm

Zida nebã basa a Zeova naoor wʋsgo, n pʋʋs bõn-naandse. Yʋʋm-kãens fãa, a Zeova baoome n na n sõng-ba. A tʋma no-rɛɛsdb wʋsg tɩ b gom ne-ba, la b pa kelg ye. B pʋd n yaala no-rɛɛsdbã. Bõe la a Zeova na n maan tɩ nebã bas bõn-naandsã pʋʋsgo?

Babilond rĩm a Nebukadnezaar ra zabd n deegda tẽnsã yembr-yembre. A sẽn na n zab ne Zerizalɛm pipi wã, a yõka rĩm a Zozakin, nanambsã, sodaasã ne rap sẽn mi tʋʋm sõma n tall n kẽng Babilond. A leb n wʋka te-sõma nins fãa sẽn da be a Zeova roogẽ wã n looge. Rẽ poore, a kɩtame t’a Sedesias lebg Zida rĩma.

Sɩngrẽ wã, a Sedesias ra sakda rĩm a Nebukadnezaare. La tẽn-yagsã ne ziri no-rɛɛsdbã yeel-a lame t’a ra le sak ye. La a Zeremi yeela a Sedesias yaa: ‘Fo sã n kɩɩs-a, a na n wa kʋʋ neba, kom la bãas me na n namsa Zida nebã.’

A Sedesias sẽn dɩ naam yʋʋm a nii poore, a sɩngame n kɩɩsd Babilond rĩmã. A kosa Ezɩpt sodaasã sõngre. La a Nebukadnezaar tʋma a sodaasã tɩ b na n tɩ zab ne Zerizalɛm. B wa n gũbga tẽngã. A Zeremi yeela a Sedesias yaa: ‘A Zeova yeelame tɩ fo sã n sak tɩ Babilond nebã tall yãmb n looge, foo ne tẽngã nebã fãa na n põsame. La fo sã n pa sake, Babilond nebã na n yõoga Zerizalɛm la b tall foo n tɩ kẽes bãens-roogo.’ La a Sedesias leokame: ‘M pa na n sak Babilond rĩmã noor ye.’

Yʋʋmd la kiis a yoob poore, Babilond sodaasã pooga Zerizalɛm lalsã n kẽ, n yõog tẽngã bugum. B yõoga wẽnd-doogã, n kʋ neb wʋsgo, la b yõg neb ka tɛk n looge.

A Sedesias zoeeme, la Babilond nebã rig-a lame n tɩ yõk Zeriko sɛɛga. B tall-a lame n wa kõ a Nebukadnezaare. B kʋʋ a Sedesias kom-dibli wã t’a mengã getẽ. Rẽ poore, b pusa a ninã, n kẽes-a bãens-roogo, la a wa n kiime. A Zeova pʋlma Zida nebã yaa: ‘Yʋʋm 70 poore, mam na n kɩtame tɩ y lebg n wa Zerizalɛm.’

La bõe n na n paam kom-bɩɩs nins b sẽn tall n kẽng Babilondã? B na n kell n saka a Zeova bɩ?

“Zu-soab a Wẽnnaam Sẽn-Tõe-Fãa, yãmb bʋʋda kaoob yaa sɩda, la tɩrga.”—Vẽnegre 16:7