Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

62. FEJEZET

Az égig érő fa

Az égig érő fa

Egy éjjel Nabukodonozor rémisztő álmot lát. Gyorsan szól a bölcseknek, hogy mondják el, mit jelent. De senki sem tudja megfejteni. Végül a király hívatja Dánielt.

Így szól hozzá: „Álmomban egy hatalmas, égig érő fát láttam. Olyan magas volt, hogy az egész földön mindenki láthatta. Nagyon szép levelei voltak, és sok-sok gyümölcs termett rajta. Az állatok az árnyékában pihentek, és a madarak fészket raktak az ágai közé. Majd egy angyal szállt le az égből, és így kiáltott: »Vágjátok ki a fát, és vagdaljátok le az ágait! De a tövét a gyökerével együtt hagyjátok a földben, és rakjatok rá egy vasból és rézből készült bilincset! Emberi szíve változzon át, és vadállat szívét kapja! Hét idő múljon el felette! Mindenkinek meg kell tudnia, hogy Isten uralkodik az emberek felett, és annak ad hatalmat, akinek csak akar.«”

Jehova feltárja Dánielnek, hogy mit jelent az álom. Amikor Dániel megérti, szörnyen megijed. Ezt mondja a királynak: „Ó, király, bárcsak az ellenségeidről szólna ez az álom! De a nagy fa, amelyet kivágtak, te vagy. Elveszíted a hatalmadat, és mint a vadállatok, füvet fogsz enni a mezőn. Az angyal azt mondta, hogy a fa tövét és a gyökerét meghagyják. Ez azt jelenti, hogy később újból király leszel.”

Eltelik egy év, és Nabukodonozor a palotája tetején sétálgat. Csodálattal nézi, hogy milyen gyönyörű Babilon. Ezt mondja: „Hm, milyen bámulatos várost építettem! Mindenki láthatja, hogy nincs nálam nagyszerűbb ember!” Miközben kimondja ezeket a szavakat, egy hang hallatszik az égből: „Nabukodonozor! Most veszítetted el a hatalmadat.”

Ebben a pillanatban Nabukodonozor elveszti az eszét, és olyan lesz, mint egy vadállat. Elűzik a palotából, és a vadállatokkal él kint a mezőn. A haja olyan hosszú lesz, mint a sasok tolla, a körmei pedig a madarak karmaihoz lesz hasonló.

Hét évvel később Nabukodonozor visszanyeri az értelmét, és Jehova újra Babilon királyává teszi. Ezt mondja: „Áldom Jehovát, az ég királyát! Most már tudom, hogy ő uralkodik a föld felett. A büszke embereket megalázza, és annak ad hatalmat, akinek csak akar.”

„Az összeomlást büszkeség előzi meg, és a botlást gőgös szellem” (Példabeszédek 16:18)