Jézus és az apostolok átsétálnak a Kidron völgyén, és felmennek az Olajfák hegyére. Már elmúlt éjfél, és éppen telihold van. Amikor a Gecsemáné-kertbe érnek, Jézus így szól: „Maradjatok itt, és ne aludjatok el!” Jézus nagyon nyugtalan, ezért egy kicsit beljebb megy a kertbe, térdre ereszkedik, és Jehovához imádkozik. Ezt mondja: „Legyen úgy, ahogy te akarod!” Jehova ekkor Jézushoz küld egy angyalt, hogy bátorítsa. Amikor Jézus később visszamegy az apostolokhoz, látja, hogy elaludtak. „Keljetek fel – mondja nekik –, most nem alhattok. Hamarosan értem jönnek, hogy elvigyenek az ellenségeimhez.”

Ebben a pillanatban férfiak veszik őket körbe. Kardok és dorongok vannak náluk. Vajon ki vezeti őket? Nem más, mint Júdás. Tudja, hogy Jézus gyakran kijön ebbe a kertbe. Mielőtt idejött volna, azt mondta a katonáknak, hogy meg fogja nekik mutatni Jézust. Így amikor megtalálja, odalép hozzá, arcon csókolja, és ezt mondja: „Üdvözöllek, tanító!” „Júdás, csókkal árulsz el?” – kérdezi tőle Jézus.

Majd előrelép, és így szól a Júdással jött férfiakhoz:

– Kit kerestek?

– A názáreti Jézust.

– Én vagyok az.

Amint ezt kimondja, a férfiak megrettennek, és a földre rogynak. Jézus újra megkérdezi tőlük:

– Kit kerestek?

– A názáreti Jézust – válaszolják.

– Már mondtam, hogy én vagyok az. A többieket hagyjátok békén!

Ekkor Péter hirtelen rájön, hogy mi is történik. Kirántja a kardját, és levágja  Málkusnak, a főpap szolgájának a fülét. De vajon mit tesz Jézus? Megérinti Málkus fülét, és meggyógyítja. Péternek pedig ezt mondja: „Tedd vissza a kardod! Ha karddal harcolsz, kard fog veled végezni.” A katonák megragadják Jézust, megkötözik a kezét, mire az apostolok gyorsan elmenekülnek. Jézust elviszik Annáshoz, egy magas rangú paphoz. Annás kifaggatja, majd átküldi Kajafás főpap házába. De mi lesz most az apostolokkal?