Cezáreában lakik egy római katonatiszt, Kornéliusz. Nem zsidó származású, de a zsidók szeretik és tisztelik őt. Jószívű, és mindig segít a szegényeken. Hisz Jehovában, és nagyon sokat imádkozik hozzá. Egyszer egy angyal jelenik meg neki, és ezt mondja: „Isten meghallgatta az imáidat. Küldj el néhány férfit Joppéba, ahol Péter van, és kérd meg, hogy jöjjön el hozzád!” Kornéliusz azonnal szót fogad, és elküld három férfit Joppéba. Ez a város délre van, körülbelül 50 kilométernyi távolságra.

Péter Joppéban van, és egy látomásban állatokat lát. Ezek olyan állatok, melyeket a zsidók nem ehetnek meg. Egy hang mégis azt mondja neki, hogy egyen belőlük. Péter ellenkezik: „Soha életemben nem ettem tisztátalan állatot.” „Ne mondd ezekre az állatokra, hogy tisztátalanok! Isten tisztává tette őket – folytatja a hang. – Három férfi vár az ajtó előtt. Menj el velük!” Péter kimegy hozzájuk, és megkérdezi őket, hogy miért keresik. Így válaszolnak: „Kornéliusz, a római katonatiszt küldött minket. Kéri, hogy gyere el hozzá Cezáreába.” Péter azt mondja  a férfiaknak, hogy legyenek a vendégei, és aludjanak ott. Másnap elmegy velük Cezáreába, és néhány testvér is velük tart Joppéból.

Amikor Kornéliusz meglátja Pétert, letérdel előtte. De Péter ezt mondja neki: „Állj fel! Én is ugyanolyan ember vagyok, mint te. Isten azt mondta, hogy jöjjek el hozzád, pedig tudod, hogy a zsidók nem lépnek be a nem zsidók házába. Kérlek, mondd el, hogy miért hívtál!”

Kornéliusz így válaszol: „Négy nappal ezelőtt imádkoztam Istenhez, és egy angyal azt mondta, hogy hívjalak a házamba téged. Kérlek, taníts minket Jehováról!” Péter erre ezt mondja: „Most már látom, hogy Isten mindenkit elfogad, aki imádni akarja őt.” Péter nagyon sok mindent megtanít nekik Jézusról és Jehováról. Ezután Kornéliusz, és a vele levők is megkapják a szent szellemet, és mindannyian megkeresztelkednek.