1. Nem láttuk rég a jó ösvényt,

nem volt sem fény, sem reménység.

De aztán eljött a fény:

a királyság oly szép remény!

Jehova volt, ki gondolt ránk,

így látjuk már, hogy mit kíván:

Áldjuk őt a népeként,

hogy más is dicsőítse szent nevét!

Tanúskodunk mindenfelé,

köztereken és házanként.

„Az igazság megszabadít”,

örömmel adjuk át e hírt.

Számunkra Jah a legelső.

Bár imádná az egész föld!

Vigyük még a jó hírét,

míg azt nem mondja, hogy most már elég!