Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 3

“Mina Nyɔŋmɔ Ninai”

“Mina Nyɔŋmɔ Ninai”

EZEKIEL 1:1

NƆ NI ABAAWIE HE: Ezekiel ninaa ni kɔɔ ŋwɛi shwiili lɛ he lɛ he saji

1-3. (a) Tsɔɔmɔ nibii ni Ezekiel na kɛ nibii ni enu. (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛɛ hewalɛ hã Ezekiel na ninai lɛ, ni te ená enɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ?

EZEKIEL damɔ shia ŋa kplanaa nɔ, ni ewo ehiɛ nɔ eekwɛ nii yɛ shɔŋŋ. Eŋaa ehiŋmɛii fioo, kɛkɛ lɛ egbele lɛ waa. Eheee nɔ ni enaa lɛ eyeee. Ena akɛ ahum wulu ko miitswa kɛmiijɛ shɔŋŋ kɛmiiba. Shi enɛ jeee ahum ko kɛkɛ. Be ni kɔɔyɔɔ ni naa wa ni miitswa kɛmiijɛ kooyigbɛ lɛ tswaa eyitsɔi kɛ etadei waa lɛ, ena atatu wulu ko. La ni suɔ kɛkɛ lɛ egbo miitso kɛmiijɛ atatu lɛ teŋ, ni bɔ ni ekpɛlɛɔ lɛ hãa ekaiɔ ojarawa tɛ ko ni asere. * Be ni atatu lɛ hiɛ foi kɛbɛŋkɛɔ Ezekiel lɛ, enu gbɛɛmɔ ko ni naa wa waa​—tamɔ asraafoi ni miiya ta agbɛɛmɔ.​—Eze. 1:4, 24.

2 No mli lɛ, Ezekiel eye aaafee afii 30, ni ena nibii ni ehiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ. Enu he akɛ “Yehowa nine,” ni ji Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ ni anyɛŋ naa atsĩ lɛ yɛ enɔ. Nibii ni nakai mumɔ lɛ hã ena ni enu lɛ sa kadimɔ waa, ni eyɛ naakpɛɛ kwraa fe kɛtsɛi srɔtoi fɛɛ ni sinifeelɔi kɛ kɔmpiuta jieɔ yɛ sini mli ŋmɛnɛ lɛ. Nibii ni Ezekiel na lɛ hã enaa kpɛ ehe aahu akɛ ekɛ ehiɛ bu shi.​—Eze. 1:3, 28.

3 Shi Yehowa kɛ ninaa nɛɛ hãaa Ezekiel koni enaa akpɛ ehe kɛkɛ. Ezekiel klɛŋklɛŋ ninaa lɛ kɛ ninai krokomɛi ni eshwɛ ni yɔɔ egbalɛ wolo ni taa mɔ tsuiŋ lɛ mli lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa kɛhã lɛ kɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi fɛɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔsusua nibii ni Ezekiel na kɛ nibii ni enu lɛ ahe jogbaŋŋ wɔkwɛa.

Shihilɛ Mli Ni Ezekiel Yɔɔ Be Ni Ena Ninaa Lɛ

4, 5. Be ni Ezekiel na ninaa lɛ, no mli lɛ, mɛɛ shihilɛi yaa nɔ?

4 Kanemɔ Ezekiel 1:1-3. Klɛŋklɛŋ lɛ, hã wɔsusu shihilɛ mli ni Ezekiel yɔɔ be ni ena ninaa nɛɛ he wɔkwɛ. Enɛ ba yɛ afi 613 D.Ŋ.B. Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, no mli lɛ, Ezekiel yɛ Babilon, ni ekɛ enyɛmimɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ hi he ko ni bɛŋkɛ Kebar faa lɛ naa​—eeenyɛ efee akɛ faa nɛɛ ji Yufrate faa lɛ nine ko ni aje gbɛ agba ni lɛji fãa gbɛ kɛtsɔɔ nɔ, ni esaa eyaboteɔ Yufrate faa lɛ diɛŋtsɛ mli ekoŋŋ.

Ezekiel kɛ enyɛmimɛi krokomɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ hi shi yɛ he ko ni bɛŋkɛ Kebar faa lɛ naa (Kwɛmɔ kuku 4)

5 He ni mɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ yɔɔ amrɔ nɛɛ kɛ amɛmaŋ ni ji Yerusalem lɛ teŋ jekɛmɔ ji kilomitai 800. * Sɔlemɔ shĩa ni be ko ni eho lɛ, Ezekiel papa sɔmɔɔ yɛ akɛ osɔfo lɛ ebatsɔ he ko ni amale jamɔŋ nifeemɔi kɛ amagajamɔ yaa nɔ yɛ. Ni Maŋtsɛ sɛi ni yɔɔ Yerusalem, he ni be ko lɛ, David kɛ Solomon ye nɔ yɛ anunyam mli lɛ hiɛ eshwie shi. No mli lɛ, Maŋtsɛ Yehoiakin ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ hu yɛ Babilon, ni efata mɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ ahe. Mɔ ni baye nɔ yɛ enajiaŋ ni ji Zedekia lɛ, ji maŋtsɛ fɔŋ, ni Babilon maŋtsɛ lɛ ji mɔ ni kudɔɔ lɛ.​—2 Maŋ. 24:8-12, 17, 19.

6, 7. Mɛni hewɔ ekolɛ Ezekiel nu he akɛ eyaje shihilɛ ni mli wa waa mli lɛ?

6 Etamɔ nɔ ni shihilɛ nɛɛ bafee shihilɛ ni mli wa waa kɛhã Ezekiel, nuu ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ. Ekolɛ, enyɛmimɛi ni aŋɔ amɛ kɛ lɛ fɛɛ nom lɛ ateŋ mɛi komɛi bi amɛhe akɛ: ‘Ani Yehowa eshi wɔ kɛmiiya naanɔ? Ani nɛkɛ Babilon nɔyeli fɔŋ nɛɛ kɛ emale nyɔŋmɔi babaoo lɛ baahã akpa jamɔ krɔŋŋ ni akɛhãa Yehowa lɛ, ni ejie Yehowa nɔyeli lɛ kɛje shikpɔŋ lɛ nɔ kwraa?’

7 Be ni sane nɛɛ yɔɔ ojwɛŋmɔ mli lɛ, mɛni hewɔ bo diɛŋtsɛ ojeee shishi okaseee sane nɛɛ he nii kɛtsɔ Ezekiel klɛŋklɛŋ ninaa ni etsɔɔ mli fitsofitso lɛ he sane ni obaakane lɛ nɔ? (Eze. 1:4-28) Be ni ofeɔ nakai lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ bo ji Ezekiel, ni oona nibii ni ena lɛ ni oonu saji ni enu lɛ.

Yufrate Faa lɛ, yɛ he ko ni bɛŋkɛ Karkemish (Kwɛmɔ kuku 5-7)

Tsɔne Ko Ni Ehenɔ Bɛ

8. Mɛni Ezekiel na yɛ ninaa mli, ni mɛni no damɔ shi kɛhã?

8 Kɛ́ wɔbaafo lɛ kuku lɛ, mɛni Ezekiel na? Ena nɔ ko tamɔ tsɔne wulu ko ni yɔɔ naakpɛɛ waa, ni mɛi etsɔɔ mli akɛ eji shwiili. Eyɛ dade taii wujiwuji ejwɛ, ni mumɔŋ bɔɔ nii krɛdɛi ejwɛ hu fata he; sɛɛ mli lɛ atsɛ mumɔŋ bɔɔ nii nɛɛ akɛ kerubim. (Eze. 10:1) Nɔ ko tamɔ kpoku lɛkɛtɛɛ ko loo atatu tɛtrɛɛ ko, tamɔ aisi, yɛ amɛyiteŋgbɛ, ni no nɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛ sɛi ni yɔɔ nyam lɛ ma, ni Yehowa diɛŋtsɛ ta nɔ! Shi mɛni shwiili nɛɛ damɔ shi kɛhã? Nɔ ni Ezekiel na yɛ eninaa lɛ mli lɛ damɔ shi kɛhã nɔ kome pɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni no ji: Yehowa gbɛjianɔtoo ni yɔɔ nyam lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Susumɔ nibii etɛ komɛi ahewɔ ni wɔkɛɔ nakai lɛ ahe okwɛ.

9. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ wekukpaa ni kã Yehowa kɛ ebɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ateŋ lɛ tamɔ tsɔne ko lɛ?

9 Wekukpaa ni yɔɔ Yehowa kɛ ebɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ateŋ. Kadimɔ akɛ yɛ ninaa nɛɛ mli lɛ, atsɔɔ akɛ Yehowa maŋtsɛ sɛi lɛ ma kerubim lɛ ayiteŋ. Awie Yehowa he yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ yɛ Biblia lɛ mli hei krokomɛi akɛ eta maŋtsɛ sɛi nɔ yɛ kerubim lɛ anɔ loo yɛ amɛteŋ. (Kanemɔ 2 Maŋtsɛmɛi 19:15; 2 Mo. 25:22; Lala 80:1) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa taaa kerubim lɛ anɔ diɛŋtsɛ, oookɛɛ ehe miihia ni mumɔŋ bɔɔ nii hewalɔi nɛɛ atere lɛ, ni nakai nɔŋŋ hu etaaa shwiili diɛŋtsɛ mli. Shi kerubim lɛ fiɔ Yehowa nɔyeli lɛ sɛɛ, ni Yehowa nyɛɔ etsuɔ amɛ kɛyaa he fɛɛ he koni amɛyatsu eyiŋtoi ahe nii. Amɛ hu amɛji Yehowa sɔɔlɔi ni tsuɔ eyiŋkpɛi ahe nii, tamɔ Nyɔŋmɔ bɔfoi krɔŋkrɔŋi krokomɛi lɛ fɛɛ feɔ lɛ. (Lala 104:4) Yɛ shishinumɔ nɛɛ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yehowa “ta” amɛ fɛɛ amɛnɔ, ni tsɔɔ akɛ, etsɔɔ amɛ gbɛ loo ekudɔɔ amɛ akɛ amɛnɔyelɔ, oookɛɛ amɛji tsɔne wulu kome.

10. Mɛni tsɔɔ akɛ jeee kerubim ejwɛ lɛ kɛkɛ ŋwɛi shwiili lɛ damɔ shi kɛhã?

10 Jeee kerubim lɛ kɛkɛ tsɔne lɛ damɔ shi kɛhã. Ezekiel na kerubim ejwɛ. Bei pii lɛ, akɛ yibɔ ni ji ejwɛ lɛ tsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli kɛtsɔɔ nɔ ko ni ekoji lɛ fɛɛ yeɔ egbɔ loo kɛ́ akɛtsu nii lɛ, belɛ aawie nɔ ko ni kɔɔ mɛi fɛɛ ahe. Belɛ, abaanyɛ awie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ kerubim ejwɛ lɛ damɔ shi kɛhã Yehowa mumɔŋ bii anɔkwafoi lɛ fɛɛ. Kadimɔ hu akɛ, hiŋmɛii yɛ dade taii lɛ kɛ kerubim lɛ ahe fɛɛ, ni enɛ tsɔɔ akɛ amɛnaa nɔ fɛɛ nɔ, ni amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ waa. Ni nakai eji yɛ mumɔŋ bɔɔ nii lɛ fɛɛ agbɛfaŋ, jeee mumɔŋ bɔɔ nii ejwɛ lɛ pɛ. Bɔ ni Ezekiel wie tsɔne lɛ he ehã lɛ hãa wɔnaa akɛ tsɔne lɛ da waa, ni kɛ́ akɛto kerubim lɛ ahe lɛ, kerubim lɛ yɛ bibii kwraa. (Eze. 1:18, 22; 10:12) Nakai nɔŋŋ hu Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ da waa, ekɔɔ mumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ fɛɛ ahe, jeee kerubim ejwɛ lɛ pɛ.

Ezekiel naa kpɛ ehe ni ŋmiŋmi mɔ lɛ yɛ Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ he ninaa lɛ hewɔ (Kwɛmɔ kuku 8-10)

11. Mɛɛ ninaa Daniel na ni tamɔ Ezekiel nɔ lɛ nɔŋŋ, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ yɛ he?

11 Daniel na ŋwɛi ninaa ko ni tamɔ Ezekiel ninaa lɛ nɔŋŋ. Daniel hi Babilon afii babaoo akɛ mɔ ni aŋɔ lɛ nom, ni lɛ hu ahã ena ŋwɛi ninaa. Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, yɛ nakai ninaa lɛ hu mli lɛ, Yehowa maŋtsɛ sɛi lɛ yɛ dade taii. Daniel ninaa lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa bɔ ni Yehowa weku ni yɔɔ ŋwɛi lɛ da waa hã lɛ nɔ. Daniel na mumɔŋ bɔɔ nii “akpe toi akpei” kɛ “akpei nyɔŋma toi akpei nyɔŋma” damɔ Yehowa hiɛ. Amɛtara shi akɛ Kɔɔtu yɛ ŋwɛi, ni ekã shi faŋŋ akɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ egbɛhe. (Dan. 7:9, 10, 13-18) Belɛ, etamɔ nɔ ni nilee yɛ mli akɛ wɔbaakɛɛ akɛ Ezekiel ninaa lɛ damɔ shi kɛhã mumɔŋ bɔɔ nii lɛ ahenaabuamɔ ni yɔɔ nyam nɛɛ nɔŋŋ, aloo jeee nakai?

12. Mɛni hewɔ kɛ́ wɔkase saji tamɔ Ezekiel ninaa ni kɔɔ ŋwɛi shwiili lɛ he lɛ, ebuɔ wɔhe lɛ?

12 Yehowa le akɛ kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma mumɔŋ nibii ni bɔfo Paulo tsɛ amɛ akɛ “nibii ni anaaa” lɛ anɔ lɛ, no buɔ wɔhe. Mɛni hewɔ? Akɛni wɔji heloo kɛ lá hewɔ lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama “nibii ni anaa lɛ,” ni ji wɔheloonaa hiamɔ nii ni hiɔ shi be fioo kɛkɛ lɛ anɔ titri. (Kanemɔ 2 Korintobii 4:18.) Bei pii lɛ, Satan tsɔɔ nibii ni wɔshweɔ nɛɛ anɔ koni ekɛhã wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama heloonaa nibii anɔ. Yehowa jɛɔ suɔmɔ mli ekɛ saji ni tamɔ nɔ ni yɔɔ Ezekiel gbalɛ lɛ mli, ni kaiɔ wɔ bɔ ni Yehowa weku ni yɔɔ ŋwɛi lɛ je agbo hã lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkaŋmɛɛ wɔhe wɔhã Satan kai lɛ!

“Dade Taii!”

13, 14. (a) Te Ezekiel tsɔɔ bɔ ni dade taii ni ena lɛ yɔɔ hã tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ esa jogbaŋŋ akɛ dade taii yɛ Yehowa shwiili lɛ he lɛ?

13 Shishijee lɛ, Ezekiel kɛ ejwɛŋmɔ ma kerubim ejwɛ lɛ anɔ, ni yɛ wolo nɛɛ Yitso 4 lɛ mli lɛ, wɔbaana nɔ ni kerubim ejwɛ lɛ kɛ bɔ ni amɛsu yɔɔ hã lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa he. Shi Ezekiel na dade taii ejwɛ yɛ kerubim ejwɛ lɛ amasɛi tuuntu, ni eeenyɛ efee akɛ, amɛmamɔ shi yɛ hei ejwɛ bɔ ni kɛ́ okwɛ lɛ, etamɔ nɔ ko wulu ko kɛ ekoji ejwɛ ni koji lɛ fɛɛ yeɔ egbɔ. (Kanemɔ Ezekiel 1:16-18.) Etamɔ nɔ ni akɛ krisolito tɛ fɛfɛo ni kpɛlɛɔ waa fee dade taii nɛɛ; krisolito tɛ ji ojarawa tɛ ko ni mli tse bɔ ni anaa mli, ni ekɔla ji yɛlo loo grin ni miiba lɛ tamɔ yɛlo.

14 Ezekiel ninaa lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa shwiili lɛ dade taii lɛ anɔ waa. Eji maŋtsɛ sɛi ni dade taii yɔɔ he! Eyɛ naakpɛɛ waa, aloo jeee nakai? Ekolɛ wɔbaasusu akɛ maŋtsɛ sɛi lɛ, he kome akɛmaa, ni nakai eji hu, ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi anɔyeli hewalɛ lɛ yawaa maŋ loo he ni amɛyeɔ nɔ yɛ lɛ pɛ. Shi Yehowa nɔyeli lɛ tamɔɔɔ adesai anɔyelii lɛ eko eko kwraa. Sɛɛ mli lɛ, Ezekiel ná ele akɛ, husu bɛ hewalɛ ni Yehowa nɔyeli lɛ yɔɔ lɛ he. (Neh. 9:6) Anɔkwa sane ji akɛ, Nɔyeli nɛɛ baanyɛ aye nɔ yɛ he fɛɛ he!

15. Mɛni Ezekiel yɔse yɛ dade taii lɛ adaramɔ kɛ bɔ ni afee amɛ ahã lɛ he?

15 Bɔ ni dade taii lɛ dara waa hã lɛ hã Ezekiel he jɔ̃ ehe. Eŋma akɛ: “Dade taii lɛ kwɔlɔ aahu akɛ amɛhãa mɔ he jɔ̃ɔ ehe.” Wɔbaanyɛ wɔfee Ezekiel he mfoniri ni ewo ehiɛ nɔ kɛmiikwɛ taii wujiwuji ni kpɛlɛɔ ni kwɔlɔ aahu kɛyashi ŋwɛi tɔ̃ɔ lɛ. Ni ekɛ sane ni hãa mɔ naa kpɛɔ ehe nɛɛ fata he akɛ: “Hiŋmɛii ebɔle dade taii ejwɛ lɛ eko fɛɛ eko he kɛkpe.” Shi ekolɛ, nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ lɛ ji bɔ ni dade taii lɛ yɔɔ hã lɛ. Etsɔɔ bɔ ni dade taii lɛ yɔɔ hã lɛ mli akɛ: “Eko fɛɛ eko lɛ, esu kɛ bɔ ni afee lɛ ahã lɛ tamɔ dade tai kome ni hɔ dade tai kroko mli.” Mɛni enɛ tsɔɔ?

16, 17. (a) Mɛni shwiili lɛ he dade taii lɛ ni eko fɛɛ eko hiɛ dade taii enyɔ lɛ tsɔɔ? (b) Mɛni dade taii lɛ tsɔɔ wɔ yɛ bɔ ni Yehowa tsɔne lɛ nyɛɔ eyaa he fɛɛ he lɛ he?

16 Ekã shi faŋŋ akɛ, dade taii ni Ezekiel na lɛ eko fɛɛ eko hiɛ dade taii enyɔ, ni dade tai lɛ ekome hɔ ekroko lɛ teŋ tuuntu. Ekolɛ no hewɔ ni dade taii nɛɛ tsuɔ nii tamɔ bɔ ni Ezekiel tsɔɔ mli lɛ. Ewie akɛ: “Kɛ́ amɛmiiya lɛ, amɛbaanyɛ amɛgba kɛya amɛkoji ejwɛ lɛ eko fɛɛ eko nɔ bɔ ni amɛteŋ mɔ ko mɔ ko tsɔɔɔ ehe.” Mɛni dade taii nɛɛ tsɔɔ wɔ yɛ ŋwɛi tsɔne ni Ezekiel na lɛ he?

17 Dade taii ni kwɔlɔ waa tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ ashɛ shɔŋŋ kɛ́ amɛfo amɛhe shi kome pɛ po. Anɔkwa, ninaa lɛ tsɔɔ mli akɛ foi ni tsɔne nɛɛ hiɛ lɛ tamɔ sarawa gbamɔ! (Eze. 1:14) Kɛfata he lɛ, bɔ ni dade taii lɛ nyɛɔ amɛgbaa kɛyaa amɛkoji ejwɛ lɛ fɛɛ nɔ lɛ ji nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ waa, ni adesai ni feɔ tsɔji lɛ baasumɔ ni amɛfee tsɔne ko ni tamɔ nakai, shi amɛnyɛŋ amɛfee kɔkɔɔkɔ. Tsɔne nɛɛ baanyɛ agba kɛya he fɛɛ he ní ebaaa foi ni ehiɛ lɛ shi loo etsɔɔɔ ehe! Shi jeee akɛ eyaa he fɛɛ he kɛkɛ ni eleee he ni eyaa. Hiŋmɛii yɛ tsɔne nɛɛ dadei taii lɛ ahe fɛɛ kɛkpe, ni no tsɔɔ faŋŋ akɛ, tsɔne nɛɛ le loo enaa nɔ fɛɛ nɔ ni bɔle ehe lɛ jogbaŋŋ.

Dade taii lɛ kwɔlɔ waa ni amɛjoɔ foi waa diɛŋtsɛ (Kwɛmɔ kuku 17)

18. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni dade taii lɛ kwɔlɔ waa kɛ hiŋmɛii babaoo ni yɔɔ amɛhe fɛɛ lɛ mli?

18 Belɛ, mɛni no mli lɛ Yehowa tsɔɔ Ezekiel kɛ anɔkwafoi fɛɛ, yɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he? Kɛbashi amrɔ nɛɛ, susumɔ nibii ni wɔkase lɛ ahe ekoŋŋ okwɛ. Bɔ ni nibii ni akɛfee dade taii lɛ kpɛlɛɔ kɛ bɔ ni dade taii lɛ kwɔlɔ waa lɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ yɛ nyam kɛ naakpɛɛ. Hiŋmɛi ni yɔɔ dade taii lɛ ahe fɛɛ kɛkpe lɛ hu tsɔɔ akɛ, ele nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ. Yehowa hiŋmɛii naa nɔ fɛɛ nɔ. (Abɛi 15:3; Yer. 23:24) Kɛfata he lɛ, eyɛ ŋwɛibɔfoi akpekpei abɔ ni sɔmɔɔ lɛ, ni enyɛɔ etsuɔ amɛ kɛyaa he fɛɛ he yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ; ŋwɛibɔfoi nɛɛ nyɛɔ amɛnaa nibii ni yaa nɔ lɛ jogbaŋŋ ni amɛbabɔɔ amɛ-Nɔyelɔ lɛ amaniɛ.​—Kanemɔ Hebribii 1:13, 14.

Bɔ ni afee dade taii lɛ ahã tsɔɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛya he fɛɛ he ni ewaaa hãaa amɛ (Kwɛmɔ kuku 17, 19)

19. Mɛni bɔ ni Yehowa shwiili lɛ joɔ foi waa lɛ kɛ bɔ ni enyɛɔ egbaa kɛyaa he fɛɛ he lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he?

19 Agbɛnɛ hu, wɔnaa akɛ shwiili lɛ joɔ foi waa diɛŋtsɛ ni enyɛɔ egbaa kɛyaa he fɛɛ he. Bo lɛ, susumɔ bɔ ni esoro Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kwraa yɛ adesai anɔyelii kɛ amɛgbɛjianɔtoi lɛ ahe lɛ he okwɛ! Adesai anɔyelii kɛ amɛgbɛjianɔtoi lɛ leee bɔ ni amɛbaafee amɛtsu je lɛ mli naagbai lɛ ahe nii, ni amɛnyɛɛɛ amɛtsake amɛhe amɛwo shihilɛi ni tsakeɔ lɛ amli. Enɛ hewɔ lɛ, amɛnyɛŋ amɛye omanye, ni abaakpãtã amɛhiɛ. Shi Yehowa shwiili lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ, mɔ ni nuɔ nii ashishi, ni nyɛɔ etsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli lɛ ji mɔ ni kudɔɔ shwiili lɛ. Tamɔ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ egbɛ́i lɛ shishinumɔ tsɔɔ lɛ, ebaanyɛ etsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa bɔ ni afee ni ekɛtsu eyiŋtoo he nii. (2 Mo. 3:13, 14) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaanyɛ etsɔ Tawulɔ hewalɔ oya nɔŋŋ koni ewu ehã ewebii lɛ. Ni ebaanyɛ etsake nɔŋŋ etsɔ mɔbɔnalɔ ni kɛ eshai keɔ, mɔ ni yeɔ ebuaa eshafeelɔi ni etsake amɛtsui shi amɛtsui ekumɔ waa lɛ po koni amɛhe awa amɛ yɛ mumɔŋ ekoŋŋ.​—Lala 30:5; Yes. 66:13.

20. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔnaa akpɛ wɔhe yɛ Yehowa shwiili lɛ he lɛ?

20 Yɛ he ni wɔkase Ezekiel ninaa lɛ he nii kɛshɛ nɛɛ, ekolɛ no baatsirɛ wɔ ni wɔbi wɔhe akɛ, ‘Ani minaa kpɛɔ mihe lɛɛlɛŋ yɛ Yehowa shwiili lɛ he?’ Esa akɛ wɔkai akɛ shwiili lɛ yɛ diɛŋtsɛ ni ehiɛ foi amrɔ nɛɛ. Kɛ́ naagba ko miije wɔnijiaŋ wui lɛ, wɔkasusu kɔkɔɔkɔ akɛ Yehowa, e-Bi lɛ, kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ enaaa. Nakai nɔŋŋ esaaa akɛ wɔyeɔ wɔtsui akɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ tsuŋ wɔhiamɔ nii ahe nii ehãŋ wɔ, loo akɛ egbɛjianɔtoo lɛ tsakeŋ ehe ewoŋ shihilɛi hei ni baa lɛ amli kɛtsu bɔ ni nibii yaa nɔ etsakeɔ yɛ je lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ ahe nii. Esa akɛ wɔkai akɛ, Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ miitsu nii, ehiɛ foi daa nɛɛ. Anɔkwa, Ezekiel nu gbee ko jɛ ŋwɛi bo waa ekɛɛ: “Dade taii!”​—eeenyɛ efee akɛ eji famɔ ni akɛhã dade taii lɛ akɛ amɛfã nyiɛmɔ. (Eze. 10:13) Kɛ́ wɔsusu bɔ ni Yehowa kudɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ he lɛ, ani wɔnaa ekpɛɛɛ wɔhe? Kɛ̃lɛ, wɔkɛ woo ni fe fɛɛ lɛ hãa Yehowa diɛŋtsɛ.

Mɔ Ni Kudɔɔ Shwiili Lɛ

21, 22. Mɛni hiɛ shwiili lɛ mli ni ehãa etsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ? Tsɔɔmɔ mli.

21 Ahã Ezekiel gbala ejwɛŋmɔ kɛtee nibii ni yɔɔ dade taii lɛ ayiteŋ lɛ nɔ, ni ena nɔ ko “tamɔ atatu tɛtrɛɛ, ni ekpɛlɛɔ tamɔ aisi ni mli tse keŋkeŋ.” (Eze. 1:22) Alɛɛ atatu tɛtrɛɛ lɛ ni kpɛlɛɔ ni yɔɔ nyam lɛ mli kɛha kerubim lɛ ayiteŋ shɔŋŋ. Shi kɛbashi biɛ lɛ, ekolɛ mɔ ko ni le bɔ ni tsɔji tsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ baabibii saji babaoo yɛ shwiili nɛɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baabi akɛ: ‘Mɛni hiɛ nakai kpoku lɛ ni yɔɔ dade taii lɛ ayiteŋ lɛ mli? Ni te feɔ tɛŋŋ ni dade taii lɛ tsuɔ nii be mli ni azil ni hãa nii bɔleɔ ehe lɛ eko bɛ amɛteŋ lɛ?’ Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ jeee adebɔɔ naa mlai kudɔɔ tsɔne nɛɛ, ejaakɛ eji okadifeemɔŋ tsɔne, ni feɔ nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ he mfoniri. Kadimɔ wiemɔ nɛɛ hu: “Mumɔ ni tsuɔ nii yɛ bɔɔ nii ni hiɛ kamɔ lɛ anɔ lɛ nɔŋŋ yɔɔ dade taii lɛ hu amli.” (Eze. 1:20, 21) Mɛɛ mumɔ tsuɔ nii yɛ kerubim lɛ kɛ dade taii lɛ fɛɛ amli lɛ?

22 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no ji Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni ji hewalɛ ni fe hewalɛi fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ. Nakai hewalɛ ni miitsu nii lɛ ji nɔ ni hiɛ tsɔne nɛɛ mli, ni ehãa lɛ hewalɛ, ni ekudɔɔ lɛ ni etsuɔ nii jogbaŋŋ. Be ni enɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, nyɛhãa wɔsusua nɔ ni Ezekiel na yɛ enɛ sɛɛ, ni kɔɔ mɔ ni kudɔɔ shwiili lɛ he lɛ he wɔkwɛa.

Ehe bahia ni Ezekiel atao wiemɔi kɛtsɔɔ ninaa ko ni ewa waa akɛ abaana wiemɔ ni sa kɛtsɔɔ mli lɛ mli

23. Mɛɛ wiemɔi Ezekiel kɛtsu nii koni ekɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa yɔɔ lɛ mli, ni mɛni hewɔ?

23 Kanemɔ Ezekiel 1:26-28. Bei pii lɛ, Ezekiel kɛ wiemɔi tamɔ “asu tamɔ,” “nɔ ko tamɔ,” kɛ “etamɔ” tsuɔ nii kɛtsɔɔ ninaa nɛɛ mli. Ni yɛ kukuji nɛɛ amli hu lɛ, ekɛ wiemɔi nɛɛ tsu nii babaoo. Etamɔ nɔ ni ewa kɛhã lɛ akɛ ebaaná wiemɔi ni sa kɛtsɔɔ nibii ni ena lɛ amli jogbaŋŋ. Ena “nɔ ko ni tamɔ safiro tɛ, ni efee tamɔ maŋtsɛ sɛi.” Bo lɛ, feemɔ maŋtsɛ sɛi ni akpɛ́ safiro tɛ bluu agbo ko kɛfee lɛ he mfoniri okwɛ! Ni naa, “mɔ ko ni hiɛ gbɔmɔ su” ta maŋtsɛ sɛi lɛ nɔ.

24, 25. (a) Mɛni kwaabuɛtɛ ni bɔle Yehowa maŋtsɛ sɛi lɛ he lɛ hãa wɔkaiɔ? (b) Te ninai ni tamɔ nɛkɛ lɛ ná hii anɔkwafoi komɛi anɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ?

24 Nɔ ni Ezekiel na lɛ je agbo aahu akɛ abaanyɛ awie he kɛkɛ akɛ ena nɔ ko, ejaakɛ Yehowa miikpɛlɛ kɛ anunyam la kɛmiijɛ he ni efee tamɔ ehɛ lɛ mli kɛmiiba shikpɔŋgbɛ kɛ agbɛnɛ hu kɛjɛ ehɛ kɛmiiya ŋwɛigbɛ. Wɔbaanyɛ wɔfee gbalɔ lɛ he mfoniri akɛ be ni ekwɛɔ nii ni yɔɔ nyam lɛ, esuku ehiŋmɛii koni lakpɛmɔ akabote ehiŋmɛiiaŋ. No sɛɛ lɛ, nɔ ni Ezekiel na yɛ ninaa nɛɛ mli lɛ yɛ fɛo waa. Ewie akɛ: “Ehewɔ fɛɛ miikpɛlɛ tamɔ kwaabuɛtɛ yɛ atatu mli yɛ nugbɔnɛmɔ gbi nɔ.” Ani omii eshɛ ohe dã yɛ kwaabuɛtɛ ko ni ona lɛ hewɔ? Kwɛ bɔ ni no hãa wɔkaiɔ wɔ-Bɔlɔ lɛ anunyam lɛ! Nakai kwaabuɛtɛ fɛfɛo ni pueɔ yɛ atatu lɛ mli lɛ hãa wɔkaiɔ toiŋjɔlɛ kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ gbɔmɛi kɛ kooloi fɛɛ kpaŋ yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ lɛ hu. (1 Mo. 9:11-16) Eyɛ mli akɛ Ofe lɛ yɛ hewalɛ waa moŋ, shi eji toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ. (Heb. 13:20) Toiŋjɔlɛ eyi etsuiŋ obɔ, ni ehãa mɛi fɛɛ ni kɛ anɔkwayeli jáa lɛ lɛ náa toiŋjɔlɛ nɛɛ eko.

Kwaabuɛtɛ fɛfɛo lɛ ni bɔle Yehowa maŋtsɛ sɛi lɛ he lɛ hãa wɔkaiɔ akɛ wɔmiisɔmɔ toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ (Kwɛmɔ kuku 24)

25 Be ni Ezekiel na Yehowa Nyɔŋmɔ anunyam lɛ yɛ ninaa lɛ mli lɛ, te ená enɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ? Ezekiel bɔ nɔ ni ba lɛ he amaniɛ akɛ: “Be ni mina lɛ, mikɛ mihiɛ bu shi.” Ezekiel naa ni kpɛ ehe sɔŋŋ kɛ bɔ ni esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei hewɔ lɛ, ekɛ ehiɛ bu shi. Gbalɔi krokomɛi hu fee amɛnii tamɔ Ezekiel fee enii lɛ nɔŋŋ be ni Yehowa jie ninai akpo etsɔɔ amɛ lɛ; ekã shi faŋŋ akɛ niiashikpamɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ hãa mɔ kaseɔ heshibaa waa, ni ehãa ŋmiŋmi po mɔɔ mɔ. (Yes. 6:1-5; Dan. 10:8, 9; Kpo. 1:12-17) Shi sɛɛ mli lɛ, ninai ni Yehowa jie kpo etsɔɔ hii nɛɛ wo amɛ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, Ezekiel ninaa lɛ hu wo lɛ hewalɛ waa. Belɛ, kɛ́ wɔkane saji ni tamɔ nɛkɛ yɛ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ, te esa akɛ ená wɔnɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ?

26. Mɛɛ gbɛ nɔ ekolɛ Ezekiel ninaa lɛ wo lɛ hewalɛ?

26 Kɛ́ shihilɛ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ yɔɔ mli yɛ Babilon lɛ hã Ezekiel hao loo eyiŋ fee lɛ enyɔɔnyɔ lɛ, no lɛ, ekolɛ nakai ninaa lɛ wo lɛ hewalɛ waa. Eyɛ faŋŋ akɛ, ekɔɔɔ he eko he ni Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ yɔɔ lɛ, Yerusalem jio, Babilon jio, he kroko jio lɛ, Yehowa shwiili kpele lɛ baanyɛ ana amɛ ni eye ebua amɛ! Hewalɛi ni Satan kudɔɔ lɛ eko eko bɛ ni baanyɛ atsĩ Nyɔŋmɔ, mɔ ni kudɔɔ ŋwɛi shwiili ni yɔɔ nyam lɛ naa, aloo jeee nakai? (Kanemɔ Lala 118:6.) Ezekiel na hu akɛ ŋwɛi tsɔne lɛ kɛ adesai ateŋ jekɛɛɛ. Nɔ hewɔ ni wɔkɛɔ nakai ji akɛ, edade taii lɛ mamɔ shikpɔŋ lɛ nɔ! (Eze. 1:19) No hewɔ lɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi ni no mli lɛ amɛyɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ asane kã etsui nɔ waa. Amɛbaanyɛ amɛná nɔmimaa be fɛɛ be akɛ amɛ-Tsɛ lɛ sumɔɔ amɛ ni ebaakwɛ amɛ!

Bɔ Ni Shwiili Lɛ Kɔɔ Ohe

27. Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ he kɛhã wɔ ŋmɛnɛ?

27 Ani wɔbaanyɛ wɔná Ezekiel ninaa lɛ he sɛɛ ŋmɛnɛ? Hɛɛ! Kaimɔ akɛ, Satan miifee bɔ fɛɛ ni ebaanyɛ koni efite Yehowa jamɔ krɔŋŋ lɛ. Eesumɔ ni elaka wɔ ni wɔnu he akɛ ashi wɔkome too pɛ, ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ kɛ egbɛjianɔtoo lɛ nyɛŋ aye abua wɔ. Kaabo amalei ni tamɔ nɛkɛ lɛ toi kɔkɔɔkɔ, ni okɛ ojwɛŋmɔ loo otsui akaya nɔ po! (Lala 139:7-12) Tamɔ bɔ ni Ezekiel naa kpɛ ehe aahu lɛ, wɔ hu wɔyɛ yiŋtoi babaoo ahewɔ ni esa akɛ wɔnaa akpɛ wɔhe waa. Ekolɛ, wɔ lɛ, wɔkɛ wɔhiɛ buŋ shi tamɔ Ezekiel fee lɛ. Shi kɛ́ wɔkwɛ bɔ ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ yɔɔ nyam, bɔ ni eyɔɔ hewalɛ waa, bɔ ni ehiɛ foi, bɔ ni enyɛɔ egbaa kɛyaa he fɛɛ he ni ewaaa hãaa lɛ lɛ, kɛ bɔ ni enyɛɔ etsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli lɛ, ani wɔnaa ekpɛɛɛ wɔhe ni ŋmiŋmi mɔmɔɔɔ wɔ?

28, 29. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa shwiili lɛ hiɛ foi yɛ afii 100 ni eho lɛ mli?

28 Agbɛnɛ hu, kaimɔ akɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesai ni yeee emuu ji mɛi ni feɔ egbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Shi susumɔ nibii ni Yehowa enyɛ etsu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe okwɛ! Yehowa eye ebua gbɔmɛi adesai yɛ jeŋ fɛɛ ni amɛnyɛ amɛfee nibii ni kɛ́ ka amɛkome too kulɛ, amɛnyɛŋ amɛfee kɔkɔɔkɔ. (Yoh. 14:12) Kɛ́ wɔkane Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Ebɔi Nɔyeli! wolo lɛ, ehãa wɔnaa bɔ ni atsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛkpele hei babaoo yɛ afii 100 ni eho lɛ mli. Agbɛnɛ hu, ehãa wɔkaiɔ bɔ ni Yehowa asafo lɛ bɔɔ mɔdɛŋ waa etsɔseɔ anɔkwa Kristofoi lɛ, bɔ ni eyeɔ ebuaa ni ayeɔ kunim srɔtoi yɛ saneyelihei, kɛ bɔ ni ekɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ tsɔji loo tɛknolɔji tsuɔ nii kɛtsuɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe nii lɛ!

29 Kɛ́ wɔsusu nibii fɛɛ ni anyɛ atsu koni anyɛ ato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ jeŋ ni nibii eyaaa lɛ jogbaŋŋ nɛɛ naagbee gbii amli lɛ ahe lɛ, ehãa wɔnaa faŋŋ akɛ Yehowa shwiili lɛ hiɛ foi. Mɛɛ hegbɛ kpele po wɔná nɛkɛ akɛ wɔfata Yehowa asafo nɛɛ he, ni wɔsɔmɔɔ Nɔyelɔ kpele ni tamɔ nɛkɛ!​—Lala 84:10.

Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hiɛ foi (Kwɛmɔ kuku 28, 29)

30. Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

30 Shi nibii babaoo yɛ lolo ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu “bɔɔ nii ejwɛ ni hiɛ kamɔ,” loo kerubim lɛ ahe jogbaŋŋ. Mɛni amɛbaanyɛ amɛtsɔɔ wɔ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ Ofe, anunyamtsɛ lɛ he?

^ kk. 1 Ezekiel tsɔɔ akɛ ojarawa tɛ nɛɛ ji ilɛktrɔm, ni ji shika tsuru kɛ jwiɛtɛi ni akɛfutu.

^ kk. 5 Enɛ ji gbɛ ni jɛɔ blema Babilon kɛyaa Yerusalem tɛ̃ɛ lɛ jekɛmɔ, shi eeenyɛ efee akɛ gbɛ ni mɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ tsɔ nɔ lɛ baafee nakai jekɛmɔ toi enyɔ.