1–3. a) Miért lehetett vigasztaló Ezékielnek a templomról szóló látomás? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a fejezetben?

KÉPZELD magad elé Ezékielt! 50 éves, és már 25 éve száműzetésben él. A jeruzsálemi templom régóta romokban hever. Ha Ezékiel valaha is reménykedett abban, hogy papként szolgálhat ott, ez a reménye mostanra már biztosan szertefoszlott. Még körülbelül 56 év van hátra a száműzetésből, ezért Ezékiel tudja, hogy valószínűleg már nem fogja megélni, amikor Jehova népe visszatér a hazájába, azt pedig végképp nem, hogy a templomot újjáépítik (Jer 25:11). Vajon elkeseredik emiatt?

² Milyen kedves Jehovától, hogy pont ekkor ad Ezékielnek egy részletes látomást, mely biztosan vigaszt és reményt nyújt neki! A látomásban a prófétát visszaviszik a hazájába, és leteszik egy igen magas hegyre. Itt találkozik egy férfival, „aki úgy ragyogott, mint a réz”. Ez az angyal körbevezeti őt egy lenyűgöző templom épületegyüttesének a területén, és mindent részletesen megmutat neki. (Olvassátok fel: Ezékiel 40:1–4.) Minden nagyon valóságosnak tűnik. Ez kétségkívül hiterősítő, lélegzetelállító élmény Ezékielnek, de egyúttal talán kissé  meghökkentő is. Bár ez a templom sok részletében hasonlít a jeruzsálemi templomra, ugyanakkor merőben el is tér attól.

³ Erről az érdekfeszítő látomásról szól Ezékiel könyvének utolsó kilenc fejezete. Először is nézzük meg, milyen szemszögből közelítsük meg ezt a látomást, hogy megértsük, mit jelent. Utána megvizsgáljuk, hogy amit Ezékiel látott, az megegyezik-e a nagy szellemi templommal, melyről Pál apostol évszázadokkal később hosszasan írt. Végül látni fogjuk, mit jelentett ez a látomás Ezékielnek és a száműzetésben levő többi zsidónak.

4. Hogyan értettük korábban a templomról szóló látomást, de milyen megközelítésre van szükség most?

⁴ A kiadványaink korábban azt állították, hogy Ezékiel Jehova nagy szellemi, vagyis jelképes templomát látta, azt, amelyikre Pál apostol is utalt ihletés alatt a Hébereknek írt levelében. * Ez alapján logikusnak tűnt arra következtetni, hogy Pálnak a hajlékról szóló magyarázatából kiindulva az Ezékiel látomásában szereplő templom sok részlete ellenkép, vagyis szimbolikus jelentése van. De további, imával kísért tanulmányozás és elmélkedés alapján elmondhatjuk, hogy egyszerűbb megközelítésre van szükség ahhoz, hogy megértsük Ezékiel templomról szóló látomását.

5–6. a) Mit mondott Pál apostol a hajlék egyes részleteiről, és hogyan mutatkozott meg az alázata ebben? b) Hogyan alkalmazhatjuk Pál hozzáállását Ezékiel látomására?

⁵ Észszerűnek látszik, hogy ne tulajdonítsunk szimbolikus értelmet az Ezékiel látomásában szereplő templom minden részletének. Miért? Nézzünk erre egy érdekes példát. Amikor Pál a hajlékot és a jelképes templomot ecsetelte, megemlítette a hajlékhoz kötődő részleteket, például az aranyfüstölőt, a szövetségláda fedelét és a mannát tartalmazó aranykorsót. Vajon szimbolikus értelmet tulajdonított ezeknek? A szent szellem nyilvánvalóan nem indította erre. Ehelyett Pál ezt írta: „most nem annak van itt az ideje, hogy részletesen beszéljünk ezekről” (Héb 9:4, 5). Készségesen engedte, hogy a szent szellem vezesse, és alázatosan várt Jehovára (Héb 9:8).

⁶ Hasonló alapelvet alkalmazhatunk Ezékiel templomról szóló látomására is. Ez is igen részletes. A legjobb, ha megvárjuk, amíg Jehova segít tisztábban látnunk, ha egyáltalán erre szükség van. (Olvassátok fel: Mikeás 7:7.) De vajon ez azt jelenti, hogy Jehova szelleme nem árasztott több fényt erre a látomásra? Egyáltalán nem!

7–8. a) Hogyan értettük korábban Ezékiel templomról szóló látomását? b) Miben különbözik a látomásban szereplő templom a Pál által leírt jelképes templomtól?

⁷ Ahogy azt már említettük, a kiadványaink hosszú évekig úgy magyarázták, hogy Ezékiel Jehova nagy jelképes templomát látta, amelyről ihletés által Pál is beszélt a Hébereknek írt levelében. De további kutatás után arra a következtetésre jutottunk,  hogy Ezékiel nem a nagy jelképes templomot látta. Miért mondhatjuk ezt?

⁸ Először is, az Ezékiel által látott templomra nem illik rá Pál ihletett magyarázata. Vegyük figyelembe, hogy Pál apostol egyértelműen arra utalt, hogy a Mózes napjaiban használt hajlék az árnyéka és másolata volt valami jobbnak. A hajlékban – akárcsak Salamon és Zorobábel templomában, amelyek lényegében egyforma minta vagy terv alapján készültek – volt egy „szentek szentjének” nevezett rész is. Pál erre úgy utalt, mint „kézzel készített szent helyre”, és elmagyarázta, hogy csak „másolata a valóságnak”, nem pedig maga a valóság. Mi a valóság? Pál rámutatott, hogy maga az ég (Héb 9:3, 24). Vajon Ezékiel az eget látta? Nem. Ezékiel látomásában nem történik utalás arra, hogy égi dolgokat látott volna. (Vesd össze: Dániel 7:9, 10, 13, 14.)

9–10. Miben különböznek az Ezékiel látomásában szereplő templomban és a Pál által leírt templomban bemutatott áldozatok?

⁹ Van egy még szembetűnőbb különbség Ezékiel látomása és Pál leírása közt: az áldozatok. Ezékiel hallotta, amint a nép, a fejedelmek és a papok részletes útmutatást kaptak az áldozatok felajánlására vonatkozóan. Áldozatokat kellett bemutatniuk a saját bűneik miatt, de közösségi áldozatokat is fel kellett ajánlaniuk, amelyeket valószínűleg közösen elfogyaszthattak a templom étkezőiben (Ez 43:18, 19; 44:11, 15, 27; 45:15–20, 22–25). Vajon a nagy jelképes templomban is újra meg újra be kellett mutatni ilyen áldozatokat?

¹⁰ A válasz világos és egyszerű. Pál kifejtette: „Amikor. . . Krisztus eljött mint azoknak a jó dolgoknak a főpapja, amelyek már megtörténtek, bement a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amely nem kézzel készült, azaz nem ebből a teremtésből való. Nem kecskék és fiatal bikák vérével, hanem a saját vérével lépett be a szent helyre egyszer s mindenkorra, és örökre megszabadított bennünket” (Héb 9:11, 12). Tehát a nagy jelképes templomban csak egyetlen áldozatot ajánlottak fel, mégpedig egyszer s mindenkorra. Ez az áldozat a váltságáldozat, melyet a legnagyobb főpap, Jézus Krisztus mutatott be. Egyértelmű hát, hogy az Ezékiel látomásában szereplő templom, ahol sok kecskét és bikát ajánlanak fel, nem azonos a nagy jelképes templommal.

11. Miért nem Ezékiel napjaiban tárta fel Isten a nagy jelképes templommal kapcsolatos igazságokat?

¹¹ Ez alapján láthatjuk egy második okát is annak, hogy Ezékiel miért nem a nagy jelképes templomot látta: még nem érkezett el az ideje, hogy Isten feltárja az ezzel kapcsolatos igazságokat. Ne feledjük, hogy Ezékiel látomása elsősorban a Babilonban élő zsidó száműzötteknek szólt. Rájuk a mózesi törvény vonatkozott. A száműzetés letelte után vissza kellett térniük Jeruzsálembe, és be kellett tartaniuk a törvénynek a tiszta imádattal kapcsolatos részét, ehhez pedig újjá kellett építeniük a templomot és az oltárt. Ott továbbra is áldozatokat kellett  felajánlaniuk, mint később kiderült, közel 600 éven át. Képzeld csak el, milyen hatással lett volna a zsidókra, ha Ezékiel látomása a jelképes templomot mutatja be nekik, egy olyan templomot, ahol a főpap a saját életét áldozza fel, és ezzel szükségtelenné tesz minden további áldozatot! Hogyan tudtak volna megérteni egy ilyen látomást? Vajon ez nem gyengítette volna meg az elhatározásukat, hogy betartsák a mózesi törvényt? Nos, Jehova mindig a megfelelő időben tárja fel az igazságot, akkor, amikor a népe felkészült rá.

12–14. Hogyan függ össze Ezékielnek a templomról szóló látomása Pálnak a jelképes templomhoz fűzött magyarázatával? (Lásd a „Különböző templomok különböző tanulságokkal” című kiegészítő részt.)

¹² De akkor hogyan függ össze Ezékielnek a templomról szóló látomása Pálnak a jelképes templomhoz fűzött magyarázatával? Ne feledjük, hogy Pál a fejtegetését nem Ezékiel látomására alapozta, hanem a Mózes napjaiban használt hajlékra. Igaz, Pál megemlített több olyan részletet, amely jellemző volt Salamon és Zorobábel templomára is, és Ezékielnek a templomról szóló látomásában is megjelent, viszont Ezékiel is, és Pál is alapvetően másra helyezi a hangsúlyt. * Az írásaik nem megismétlik, hanem inkább kiegészítik egymást. Milyen értelemben?

¹³ A következőképpen gondolhatunk erre a két bibliai részre: Páltól azt tanulhatjuk, hogy mi mindent tett Jehova azért, hogy  elfogadható módon imádhassuk őt, Ezékieltől pedig azt, hogy mit vár el Jehova azoktól, akik imádni szeretnék őt. Azzal kapcsolatban, hogy mi mindent tett Jehova azért, hogy elfogadható módon imádhassuk őt, Pál feltárta, mit jelentenek a jelképes templomhoz kötődő imádat jellegzetességei, például a főpap, az áldozatok, az oltár és a szentek szentje. Ezékiel templomról szóló látomása pedig azt hangsúlyozza, hogy mit vár el Jehova azoktól, akik elfogadható módon szeretnék imádni őt. Ez a részletes látomás Jehova irányadó mértékeivel kapcsolatos tanulságokat vés az emlékezetünkbe és a szívünkbe.

¹⁴ Milyen jelentősége van számunkra Ezékiel látomásának most, hogy másképp értjük? Természetesen az új értelmezés nem jelenti azt, hogy kisebb lenne a jelentősége. Ahhoz, hogy lássuk, hogyan válik a javunkra ez a látomás, vizsgáljuk meg, hogyan vált azoknak a hűséges zsidóknak a javára, akik Ezékiel napjaiban vagy azután éltek.

15. a) Mi volt Ezékiel látomásának fő prófétai üzenete? b) Milyen ellentét van az Ezékiel könyvének 8. fejezete és a 40-től 48-ig terjedő fejezetei között?

¹⁵ Ahhoz, hogy megtudjuk erre a választ, vizsgáljunk meg néhány kérdést, melyek segítenek teljes, átfogó képet kapnunk.  Először is: mi volt a látomás fő prófétai üzenete? Röviden az, hogy a tiszta imádat helyreáll. Ezzel biztosan Ezékiel is tisztában volt. Ekkorra már megírta azt a részt, melyet most a könyvének 8. fejezetében olvashatunk, és amelyben Jehova érzékletesen bemutatta, hogy milyen borzalmas dolgokat művelnek a jeruzsálemi templomban. Mennyire boldog lehetett Ezékiel, amikor ennek az éles ellentétéről írhatott, melyről könyvének a 40-től 48-ig terjedő fejezeteiben olvashatunk. Itt nem arról van szó, hogy mennyire romlott volt a tiszta imádat, hanem arról, hogy a tiszta imádatnak milyennek kell lennie. Ez tökéletesen bemutatta, hogy a mózesi törvény szerint hogyan kell imádni Jehovát.

16. Hogyan erősítette meg Ezékiel látomása azt, amiről Ézsaiás jövendölt 100 évvel korábban?

¹⁶ Ahhoz, hogy Jehova imádata az őt megillető helyre kerüljön, ki kell emelkednie. Több mint 100 évvel korábban Ézsaiás próféta ihletés alatt a következőket jegyezte le: „Az utolsó napokban Jehova házának hegye szilárdan áll majd a hegyek teteje fölött. Magasabbra emeltetik a domboknál” (Ézs 2:2). Ézsaiás egyértelműen megjövendölte, hogy Jehova tiszta imádata helyreáll és kiemelkedik, mintha a legmagasabb hegyre kerülne. És hol találja magát Ezékiel ebben az Istentől kapott látomásban? „Egy igen magas” hegyen, ahol Jehova házát látja! (Ez 40:2). Ezékiel látomása tehát megerősítette, hogy a tiszta imádat helyreáll.

17. Mondd el röviden, miről szólnak az Ezékiel könyvének 40-től 48-ig terjedő fejezetei.

¹⁷ Tekintsük át röviden, hogy mit látott és hallott Ezékiel, ahogy arról könyvének a 40-től 48-ig terjedő fejezeteiben olvashatunk. Látta, hogy egy angyal megméri a kapukat, a falat, az udvarokat és a templom szentélyét (Ez 40–42). Ezután egy izgalmas esemény következett: Jehova dicsőségben eljött a templomhoz! Tanácsot adott az önfejű népének, a papoknak és a fejedelmeknek (Ez 43:1–12; 44:10–31; 45:9–12). Majd Ezékiel egy folyót látott, mely a szentélyből ered, és életet és áldást áraszt mindenfelé, míg el nem éri a Holt-tengert (Ez 47:1–12). Látta azt is, hogy az országot pontosan meghatározott részekre osztják fel, mégpedig úgy, hogy a tiszta imádat az ország szívében kapjon helyet (Ez 45:1–8; 47:13–48:35). Mi volt mindennek a fő üzenete? Jehova kétségtelenül arról biztosította a népét, hogy a tiszta imádat helyreáll, és fel lesz magasztalva. Az áldását jelzi majd, hogy ott lesz az imádat házában. A templomból pedig további áldásokat fog árasztani: gyógyulást hoz, életet ad és rendet teremt a helyreállított országban.

18. Vajon szó szerint kellett érteni a látomást? Magyarázd meg!

¹⁸ Másodszor: vajon szó szerint kellett érteni a látomást? Nem. Ezékiel, akárcsak a többi zsidó száműzött, akinek elmondta ezt a látomást, valószínűleg rögtön felismerte, hogy nem szó szerint kell érteni. Miért nem? Emlékezzünk csak  vissza, hogy Ezékiel „egy igen magas” hegyen látta ezt a templomot. Bár ez Ézsaiás próféciájával összhangban volt, a templom valódi elhelyezkedésével nem. Salamon temploma Jeruzsálemben, a Mórija hegyén volt, és később is itt építették újjá. De vajon ez „egy igen magas” hegy volt? Nem, ugyanis Mórija hegyét olyan hegyek veszik körül, melyek ugyanolyan magasak vagy magasabbak nála. Továbbá az Ezékiel által látott templom épületegyüttese már önmagában is nagy volt. A külső fallal körbevett területe pedig még Mórija hegyén sem fért volna el. Sőt, a Salamon korabeli Jeruzsálem területe is kicsi lett volna hozzá. Emellett a száműzöttek nyilván arra sem számítottak, hogy egy szó szerinti folyó ered majd a templom szentélyéből, mely a Holt-tengerbe ömlik, ahol meggyógyítja az élettelen vizet. Végül pedig az ígéret földjének hegyvidékes területe nem tette lehetővé, hogy a törzseket egyenes, párhuzamos határvonalakkal válasszák el, ahogy arról a látomásban szó volt. Vagyis a látomást nem szó szerint kellett érteni.

19–21. Mire akarta indítani Jehova a népét az Ezékielnek adott látomással, és miért lehetett ilyen hatással rájuk?

¹⁹ Harmadszor: milyen hatással kellett lennie a látomásnak Ezékiel népére? Ha a nép elgondolkodott Jehova tiszta imádattal kapcsolatos magas irányadó mértékein, annak arra kellett indítania őket, hogy szégyenkezzenek. Jehova erre utasította  Ezékielt: „beszélj részletesen a templomról Izrael népének”. Ezékielnek olyan részletes leírást kellett adnia a templomról, hogy az izraeliták mondhatni áttanulmányozhatták a tervrajzát. Miért kellett a népnek tanulmányoznia a templomot? Ahogy láttuk, nem azért, hogy megépítsék. Jehova szavai szerint inkább azért volt erre szükség, „hogy szégyenkezzenek vétkeik miatt”. (Olvassátok fel: Ezékiel 43:10–12.)

²⁰ Miért kelthetett lelkiismeret-furdalást ez a látomás az őszinte szívű izraelitákban, és miért indíthatta őket arra, hogy szégyenkezzenek? Figyeljük meg, mit mondott Jehova Ezékielnek: „Embernek fia! Jól nyisd ki a szemed és a füled, figyelj oda mindenre, amit elmondok neked Jehova templomának rendeleteiről és törvényeiről” (Ez 44:5). Jehova újra meg újra felhívta Ezékiel figyelmét a törvényeire és a rendeleteire (Ez 43:11, 12; 44:24; 46:14). Ezenkívül többször is emlékeztette az irányadó mértékeire, még a mértékegységekre is: arra, hogy pontosan milyen hosszú egy könyök, és mik a pontos súlymértékek (Ez 40:5; 45:10–12; vesd össze: Példabeszédek 16:11). Csupán ebben az egy látomásban körülbelül 50-szer használja a „megmér”, „lemér”, „méret” és „mérték” szavakkal fordított eredeti kifejezéseket!

²¹ Mértékegységek, súlyok, törvények, rendeletek – vajon mit akart Jehova mondani mindezzel a népének? Úgy tűnik, hogy a következő létfontosságú igazságra akarta erőteljes szavakkal emlékeztetni őket: egyedül ő határozhatja meg a tiszta imádatra vonatkozó irányadó mértékeket. Mindenkinek, aki eltért ezektől, szégyenkeznie kellett! De hogyan tanította meg a látomás ezeket a tanulságokat a zsidóknak? A következő fejezetben megnézünk néhány konkrét példát erre. Így tisztábban láthatjuk majd, hogy mit jelent napjainkban ez a lenyűgöző látomás.