Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 21

“Gbɛ́i Ni Akɛbaatsɛ Maŋ Lɛ Ji, Yehowa Yɛ Jɛmɛ”

“Gbɛ́i Ni Akɛbaatsɛ Maŋ Lɛ Ji, Yehowa Yɛ Jɛmɛ”

EZEKIEL 48:35

NƆ NI ABAAWIE HE: Nɔ ni maŋ lɛ kɛ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ damɔ shi kɛhã

1, 2. (a) Mɛɛ yiŋtoo krɛdɛɛ hewɔ afo shikpɔŋ lɛ eko afɔ̃ shi lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ kɛ esɛɛ lɛ.) (b) Mɛɛ nɔmimaa ninaa lɛ hã nomii lɛ ná?

YƐ Ezekiel naagbee ninaa lɛ mli lɛ, ená ele shikpɔŋ lɛ eko ni esa akɛ afo afɔ̃ shi kɛhã yiŋtoo krɛdɛɛ ko lɛ he sane. Akɛ shikpɔŋ ni abaafo afɔ̃ shi nɛɛ baahã Yehowa akɛ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ, shi jeee kɛhã Israel wekui lɛ eko akɛ gboshinii. Agbɛnɛ hu, Ezekiel ná ele maŋ krɛdɛɛ ko ni hiɛ gbɛ́i ko ni sa kadimɔ waa lɛ he sane. Ninaa lɛ fã nɛɛ hã nomii lɛ ná nɔmimaa waa akɛ: Yehowa kɛ amɛ baahi shi kɛ́ amɛku amɛsɛɛ kɛtee amɛshikpɔŋ ni amɛshwɛɛɛ he kwraa lɛ nɔ.

2 Ezekiel tsɔɔ wɔ nakai shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ he nibii fitsofitso. Hã wɔsusu nɛkɛ sane nɛɛ ni sɛɛnamɔ babaoo yɔɔ he kɛhã wɔ, ni ji Yehowa anɔkwa jálɔi lɛ he wɔkwɛ.

Maŋ Lɛ Kɛ “Shikpɔŋ Krɔŋkrɔŋ” Kɛhã Levibii Lɛ Kɛ Osɔfoi Lɛ

3. Mɛɛ hei enumɔ yɔɔ shikpɔŋ ni Yehowa hã afo afɔ̃ shi lɛ mli, ni mɛni akɛ hei nɛɛ fee? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Shikpɔŋ Krɔŋkrɔŋ Ni Nyɛbaafo Nyɛhã Yehowa Lɛ.”)

3 Shikpɔŋ ni abaafo afɔ̃ shi lɛ lɛɛmɔ kɛjɛ kooyi kɛyashi wuoyi ji ninetalɔi 25,000 (kilomitai 13), ni ekɛlɛ kɛjɛ bokã kɛyashi anai ji ninetalɔi 25,000. Atsɛɔ shikpɔŋ ni elɛɛmɔ kɛ ekɛlɛ fɛɛ ekome nɛɛ akɛ “shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ muu lɛ fɛɛ.” Aja shikpɔŋ nɛɛ mli etɛ. Levibii lɛ anɔ lɛ yɛ ŋwɛigbɛ, ni afo teŋgbɛ nɔ lɛ ahã sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ osɔfoi lɛ. Ŋwɛigbɛ kɛ teŋgbɛ nɔ nɛɛ feɔ “shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ” kɛhã osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ. ‘Shikpɔŋ ni eshwɛ’ ni kã shishigbɛ lɛ, ato akɛ ‘akɛtsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni jeee krɔŋkrɔŋ.’ Afo afɔ̃ shi ahã maŋ lɛ.​—Eze. 48:15, 20.

4. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ sane ni kɔɔ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ ni afo ahã Yehowa lɛ he lɛ mli?

4 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ sane nɛɛ ni kɔɔ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ ni afo ahã Yehowa lɛ he lɛ mli? Shikpɔŋ lɛ eko ni Yehowa hã afo ahã lɛ klɛŋklɛŋ akɛ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ dani no sɛɛ lɛ ehã aja shikpɔŋ lɛ ahã Israel wekui lɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa miisumɔ ni Israelbii lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ aya nakai shikpɔŋ lɛ nɔ klɛŋklɛŋ dani amɛsusu ekrokomɛi lɛ ahe. (Eze. 45:1) Ekã shi faŋŋ akɛ, nomii lɛ kase nii waa yɛ bɔ ni ato naa aja shikpɔŋ lɛ ahã lɛ mli. Esa akɛ amɛkɛ Yehowa jamɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔnaa Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi, tamɔ Biblia lɛ kasemɔ, Kristofoi akpeeiyaa, kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ akɛ amɛhe hiaa waa, ni wɔkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli. Bɔ ni Yehowa kɛ nibii ni he hiaa lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ hãa wɔnaa akɛ, esa akɛ wɔhã ejamɔ lɛ afee nɔ ni he hiaa wɔ fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ wɔshihilɛ mli.

“Maŋ Lɛ Baama Teŋ”

5, 6. (a) Maŋ lɛ, namɔ nɔ ni? (b) Mɛni maŋ lɛ nyɛŋ adamɔ shi kɛhã, ni mɛni hewɔ?

5 Kanemɔ Ezekiel 48:15. Mɛni sa kadimɔ waa yɛ “maŋ lɛ” kɛ ehewɔŋ shikpɔŋ lɛ he? (Eze. 48:16-18) Yehowa kɛɛ Ezekiel yɛ ninaa lɛ mli akɛ: ‘Maŋ lɛ gbɛfaŋnɔ baatsɔ Israel shĩa lɛ fɛɛ nɔ.’ (Eze. 45:6, 7) Enɛ tsɔɔ akɛ maŋ lɛ kɛ ehewɔŋ shikpɔŋ lɛ fataaa shikpɔŋ ni ‘afo ahã Yehowa lɛ,’ ni ji Levibii lɛ kɛ osɔfoi lɛ anɔ lɛ he. (Eze. 48:9) Yɛ shishinumɔ nɛɛ naa lɛ, hã wɔkwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni ato maŋ nɛɛ he gbɛjianɔ ahã lɛ mli.

6 Bɔ ni afee ni wɔna nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ maŋ nɛɛ he lɛ mli lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔle nɔ ni maŋ nɛɛ nyɛŋ adamɔ shi kɛhã. Enyɛŋ edamɔ shi kɛhã Yerusalem maŋ lɛ kɛ emli sɔlemɔ shĩa lɛ ni atswa ekoŋŋ lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ maŋ ni Ezekiel na yɛ ninaa lɛ mli lɛ, sɔlemɔ shĩa bɛ mli. Agbɛnɛ hu, maŋ lɛ nyɛŋ adamɔ shi kɛhã Israelbii ni ku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ nɔ lɛ amaji lɛ eko. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nomii ni ku amɛsɛɛ kɛba lɛ loo amɛseshibii lɛ eko etooo maŋ ko ni tamɔ nɔ ni awie he yɛ ninaa nɛɛ mli lɛ. Kɛfata he lɛ, maŋ lɛ nyɛŋ afee ŋwɛi maŋ ko he mfoniri. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ato maŋ nɛɛ yɛ shikpɔŋ ni afã akɛ ‘akɛtsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni jeee krɔŋkrɔŋ’ lɛ nɔ, ni esoro shikpɔŋ nɛɛ yɛ shikpɔŋ ni ama tsũi yɛ nɔ kɛhã jamɔ krɔŋŋ pɛ lɛ he.​—Eze. 42:20.

7. Mɛni ji maŋ ni Ezekiel na lɛ, ni mɛni edamɔ shi kɛhã? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

7 Belɛ, mɛni ji maŋ ni Ezekiel na lɛ? Kaimɔ akɛ, ninaa kome too lɛ nɔŋŋ mli ena maŋ lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ yɛ. (Eze. 40:2; 45:1, 6) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ, shikpɔŋ lɛ ji mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ, no hewɔ lɛ, esa akɛ maŋ lɛ hu afee mfonirifeemɔŋ maŋ. Bei pii lɛ, kɛ́ atsĩ “maŋ” tã lɛ, mɛni baa jwɛŋmɔŋ? Nɔ ni baa jwɛŋmɔŋ ji gbɔmɛi ni yɔɔ he kome, ni ato amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni maŋ ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni ekɛlɛ kɛ elɛɛmɔ fɛɛ ekome, ni Ezekiel na lɛ damɔ shi kɛhã maŋtiase ko ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni ajɛɔ jɛmɛ akwɛɔ jakumaŋ ko nɔ.

8. Namɛi anɔ maŋ nɔkwɛlɔi ni yɔɔ maŋtiase nɛɛ mli lɛ kwɛɔ, ni mɛni hewɔ?

8 Namɛi anɔ maŋ nɔkwɛlɔi ni yɔɔ maŋtiase nɛɛ mli lɛ kwɛɔ? Ezekiel ninaa lɛ hãa wɔnaa akɛ, maŋ nɛɛ mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, maŋ nɔkwɛlɔi nɛɛ sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ ni amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa amɛ. Ni awie akɛ, ato maŋ nɛɛ yɛ shikpɔŋ ko ni bɛ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, mɛni enɛ tsɔɔ? Ekaiɔ wɔ akɛ maŋ lɛ damɔ shi kɛhã maŋ nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo ko ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ní atsɔɔ nɔ akwɛɔ mɛi ni yɔɔ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli lɛ anɔ, shi ejeee gbɛjianɔtoo ko ni yɔɔ ŋwɛi.

9. (a) Namɛi ji maŋ nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli bii? (b) Mɛni Yesu baafee yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli?

9 Namɛi ji maŋ nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ nɛɛ mli bii? Yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ, atsɛɔ mɔ ni nyiɛɔ hiɛ yɛ maŋ nɔkwɛlɔi lɛ ateŋ lɛ akɛ “lumɔ lɛ.” (Eze. 45:7) Ekwɛɔ maŋbii lɛ anɔ, shi ejeee osɔfo loo Levinyo. Lumɔ nɛɛ hãa nɔkwɛlɔi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baa wɔjwɛŋmɔŋ, titri lɛ mɛi ni akɛ mumɔ efɔko amɛmu lɛ. Nɔkwɛlɔi loo tookwɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ ni baa amɛhe shi nɛɛ jɛ “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ ateŋ, ni amɛji Kristo nɔyeli ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sɔɔlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Yoh. 10:16) Yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, Yesu, baahole asafoŋ onukpai ni sa loo “lumɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ.” (Lala 45:16) Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ baatsɔ amɛnɔ ekwɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli.

“Yehowa Yɛ Jɛmɛ”

10. Mɛni ji maŋ lɛ gbɛ́i, ni mɛɛ nɔmimaa ehãa wɔnáa?

10 Kanemɔ Ezekiel 48:35. Maŋ lɛ gbɛ́i ji, “Yehowa Yɛ Jɛmɛ.” Gbɛ́i nɛɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ mɛi ni baahi maŋ lɛ mli lɛ baanu he akɛ Yehowa kɛ amɛ yɛ. Maŋ nɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ teŋ ni Yehowa hã Ezekiel na lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ ekɛɛ nomii lɛ akɛ: ‘Mikɛ nyɛ baahi shi ekoŋŋ!’ Kwɛ bɔ ni enɛ shɛjeɔ mɔ mii waa!

11. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Ezekiel ninaa ni kɔɔ maŋ lɛ kɛ egbɛ́i lɛ he lɛ mli?

11 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Ezekiel gbalɛ lɛ fã nɛɛ mli? Maŋ lɛ gbɛ́i lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, Yehowa kɛ enɔkwa tsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ lɛ yɛ bianɛ, ni ekɛ amɛ baahi shi daa. Maŋ lɛ gbɛ́i, ni ji “Yehowa Yɛ Jɛmɛ” lɛ maa anɔkwa sane ko hu nɔ mi akɛ: Atooo maŋ lɛ shishi koni no ahã hii komɛi aná hewalɛ, moŋ lɛ ato shishi koni akwɛ ni akɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi ni jieɔ esuɔmɔ kɛ enilee lɛ kpo lɛ atsu nii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa hãko maŋ nɔkwɛlɔi lɛ hegbɛ koni amɛja mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ lɛ bɔ ni amɛsumɔɔ. Moŋ lɛ, Yehowa miikpa gbɛ akɛ, maŋ nɔkwɛlɔi lɛ baaja shikpɔŋ lɛ loo sɔɔmɔ hegbɛi ni ekɛhã etsuji fɛɛ, ni mɛi ni bɛ “yelikɛbualɔ” loo mɛi ni abuuu lɛ fata he lɛ yɛ bɔ ni eto akɛ amɛfee lɛ naa.​—Abɛi 19:17; Eze. 46:18; 48:29.

12. (a) Mɛni ji nɔ ko ni sa kadimɔ yɛ maŋ nɛɛ he, ni mɛni enɛ tsɔɔ? (b) Mɛni esa akɛ Kristofoi nɔkwɛlɔi fɛɛ ahã ehi amɛjwɛŋmɔ mli waa yɛ ninaa nɛɛ hewɔ?

12 Mɛni ji nɔ kroko hu ni sa kadimɔ yɛ maŋ ni gbɛ́i ji “Yehowa Yɛ Jɛmɛ” lɛ he? Atswaa gbogboi awoɔ blema maji lɛ ahe koni akɛbu amɛhe, ni ataraa amɛnaa agbói fioo ko, shi maŋ nɛɛ yɛ agbói 12 sɔŋŋ! (Eze. 48:30-34) Agbói babaoo nɛɛ (ni etɛ yɛ maŋ lɛ koji ejwɛ lɛ ateŋ eko fɛɛ eko he lɛ) tsɔɔ akɛ, anyɛɔ abɛŋkɛɔ maŋ nɛɛ nɔkwɛlɔi lɛ, ni amɛyɛ kɛhã Yehowa tsuji fɛɛ. Agbɛnɛ hu, maŋ lɛ agbói 12 lɛ tsɔɔ akɛ mɔ fɛɛ mɔ, “Israel shĩa lɛ fɛɛ,” baanyɛ abote mli. (Eze. 45:6) Bɔ ni maŋ lɛ yɔɔ agbói babaoo ni ewaaa akɛ abaabote mli lɛ ji nɔ ko ni esa akɛ Kristofoi nɔkwɛlɔi fɛɛ ahã ehi amɛjwɛŋmɔ mli waa. Yehowa miisumɔ ni amɛfee mɛi ni tseɔ amɛhiɛ amɛhãa mɛi, ni amɛkɛ sanegbaa waaa, ní náa dekã amɛhãa mɛi fɛɛ ni yɔɔ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli lɛ.

Nɔkwɛlɔi ni ji Kristofoi lɛ tseɔ amɛhiɛ amɛhãa mɛi, ni amɛnáa dekã amɛhãa mɛi (Kwɛmɔ kuku 12)

Nyɔŋmɔ Webii Lɛ ‘Baa Mli Koni Amɛbajá Lɛ’ Ni ‘Amɛsɔmɔ Maŋ Lɛ’

13. Mɛni Yehowa wie yɛ nitsumɔi srɔtoi ni abaatsu lɛ he?

13 Hã wɔku wɔsɛɛ kɛya Ezekiel beiaŋ ni wɔyakwɛ nibii krokomɛi ni ewie he fitsofitso yɛ eninaa ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ jaa lɛ he lɛ mli. Yehowa tsĩ mɛi ni sɔmɔɔ yɛ gbɛi srɔtoi anɔ lɛ atã. Osɔfoi lɛ, ni ji “mɛi ni sɔmɔɔ yɛ jamɔhe lɛ,” shãa afɔlei ni amɛyaa Yehowa hiɛ amɛyasɔmɔɔ lɛ. Ni Levibii lɛ, ni ji “mɛi ni sɔmɔɔ yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ,” kwɛɔ “nibii ni atsuɔ yɛ mli lɛ kɛ nibii fɛɛ ni esa akɛ afee yɛ mli lɛ anɔ.” (Eze. 44:14-16; 45:4, 5) Agbɛnɛ hu, mɛi baatsu nii yɛ maŋ lɛ hewɔŋ. Namɛi ji nitsulɔi nɛɛ ni baatsu nii lɛ?

14. Mɛni nitsulɔi ni tsuɔ nii yɛ maŋ lɛ hewɔŋ lɛ hãa wɔkaiɔ?

14 Nitsulɔi ni tsuɔ nii yɛ maŋ lɛ hewɔŋ lɛ baajɛ “Israel wekui lɛ fɛɛ amli.” Amɛbaaye amɛbua yɛ gbɛi komɛi anɔ. Amɛbaafee ŋmɔ ni baahã aná “niyenii ahã mɛi ni sɔmɔɔ maŋ lɛ.” (Eze. 48:18, 19) Ani gbɛjianɔtoo nɛɛ hãa wɔkaiɔ hegbɛ ko ni wɔná ŋmɛnɛ? Hɛɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli bii lɛ fɛɛ ená hegbɛ akɛ amɛbaaye amɛbua Kristo nyɛmimɛi ni afɔ amɛmu lɛ kɛ “asafoku babaoo” lɛ ateŋ mɛi ni Yehowa ehala amɛ koni amɛnyiɛ hiɛ lɛ ni amɛtsu amɛnitsumɔ lɛ. (Kpo. 7:9, 10) Gbɛ kome ni he hiaa waa ni wɔtsɔɔ nɔ wɔyeɔ wɔbuaa amɛ ji ni wɔbaajɛ wɔtsuiŋ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni nyɔŋ anɔkwafo lɛ kɛhãa lɛ atsu nii.

15, 16. (a) Mɛɛ nɔ kroko hu wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli? (b) Mɛɛ hegbɛ wɔná ni wɔkɛbaatsu nitsumɔi ni tamɔ nɔ ni mɛi ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli tsu lɛ nɔŋŋ?

15 Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ kroko hu yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli ni kɔɔ wɔsɔɔmɔ lɛ he. Mɛni ni? Yehowa tsɔɔ akɛ wekui 12 lɛ amli bii ni jeee Levibii lɛ baatsu nii yɛ hei enyɔ: yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ kpo lɛ nɔ kɛ maŋ lɛ kooloi alɛɛhei lɛ. Mɛni amɛbaatsu yɛ hei enyɔ nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko? Yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ kpo lɛ nɔ lɛ, wekui lɛ fɛɛ ‘baa mli koni amɛbajá’ Yehowa kɛtsɔ afɔlei ni amɛbashãa amɛhãa lɛ lɛ nɔ. (Eze. 46:9, 24) Yɛ maŋ lɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, wekui lɛ amli bii lɛ fɛɛ baa ni amɛbahuɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛyeɔ amɛbuaa maŋ lɛ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni nitsulɔi nɛɛ fee lɛ mli?

16 Ŋmɛnɛ lɛ, asafoku babaoo lɛ mli bii lɛ ená hegbɛ akɛ amɛbaatsu nitsumɔi ni tamɔ nɔ ni mɛi ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ tsu lɛ. Amɛjáa Yehowa “yɛ esɔlemɔ shĩa lɛ” kɛtsɔ yijiemɔ afɔlei ni amɛkɛhãa lɛ lɛ nɔ. (Kpo. 7:9-15) Amɛfeɔ enɛ kɛtsɔ shiɛmɔ ni amɛshiɛɔ lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛtsɔ saji ahetoi ni amɛhãa kɛ lalai ni amɛlaa kɛjajeɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ amɛtsɔɔ yɛ Kristofoi akpeei ashishi lɛ nɔ. Amɛnaa jamɔ ni amɛkɛhãa Yehowa nɛɛ akɛ nɔ ko ni esa akɛ amɛkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli. (1 Kro. 16:29) Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi babaoo nyɛɔ amɛyeɔ amɛbuaa Nyɔŋmɔ asafo lɛ yɛ gbɛi srɔtoi anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyeɔ amɛbuaa kɛmamɔɔ Maŋtsɛyeli Asai kɛ nitsumɔhe niji, ni amɛwaa ni akuraa tsũi nɛɛ, ni amɛyeɔ amɛbuaa kɛtsuɔ nitsumɔi krokomɛi ni ehe bahiaa ni Yehowa asafo lɛ atsu lɛ. Mɛi komɛi hu kɛ amɛshika fiɔ nitsumɔi nɛɛ asɛɛ. Yɛ mfonirifeemɔŋ shishinumɔ naa lɛ, amɛfeɔ enɛɛmɛi fɛɛ kɛhuɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ‘kɛwoɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.’ (1 Kor. 10:31) Amɛkɛ ekãa kɛ miishɛɛ tsuɔ amɛnitsumɔ lɛ ejaakɛ amɛle akɛ “afɔlei ni tamɔ nɛkɛ saa [Yehowa] hiɛ jogbaŋŋ.” (Heb. 13:16) Ani okɛ hegbɛi nɛɛ miitsu nii jogbaŋŋ?

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni Ezekiel tsɔɔ nitsumɔi srɔtoi ni atsuɔ yɛ maŋ lɛ agbói lɛ amli kɛ amɛhewɔŋ lɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 14-16)

“Wɔmiimɛ Ŋwɛi Hee Kɛ Shikpɔŋ Hee”

17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Ezekiel ninaa ni kɔɔ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ he lɛ baaba mli yɛ gbɛ ni da nɔ wɔsɛɛ? (b) Yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, namɛi baaná maŋ nɔkwɛlɔi lɛ anitsumɔ lɛ he sɛɛ?

17 Ani Ezekiel ninaa ni kɔɔ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ he lɛ baaba mli yɛ gbɛ ni da nɔ wɔsɛɛ? Hɛɛ! Susumɔ enɛ he okwɛ: Ezekiel na akɛ “shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ” lɛ fã ni ji Levibii lɛ kɛ osɔfoi lɛ anɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ teŋ. (Eze. 48:10) Nakai nɔŋŋ hu yɛ Harmagedon sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ wɔbaahi shi, ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Kpo. 21:3) Yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, maŋ nɔkwɛlɔi lɛ, ni ji mɛi ni abaahole amɛ koni amɛkwɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ lɛ baalɛɛ amɛnitsumɔ lɛ mli kɛkpele jeŋ fɛɛ kɛtsɔ ŋaawoi kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni tsɔɔ suɔmɔ ni amɛkɛbaahã mɛi fɛɛ ni feɔ “shikpɔŋ hee lɛ,” ni ji mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ náa amɛhe miishɛɛ lɛ nɔ.​—2 Pet. 3:13.

18. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ, maŋ nɔkwɛlɔi lɛ baatsu nii yɛ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ? (b) Mɛɛ nɔmimaa maŋ lɛ gbɛ́i lɛ hãa wɔnáa?

18 Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ, maŋ nɔkwɛlɔi lɛ baatsu nii yɛ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, maŋ lɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni yɔɔ agbói 12 lɛ tamɔ ŋwɛi maŋ ni yɔɔ agbói 12 lɛ, Yerusalem Hee lɛ, ni ji mɛi 144,000 ni baafata Kristo he kɛye nɔ lɛ. (Kpo. 21:2, 12, 21-27) Enɛ tsɔɔ akɛ nɔkwɛlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ kɛ yiŋ srɔtoi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni yɔɔ ŋwɛi lɛ baakpɛ lɛ fɛɛ baatsu nii jogbaŋŋ. Hɛɛ, maŋ lɛ gbɛ́i ni ji, “Yehowa Yɛ Jɛmɛ” lɛ hãa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ náa nɔmimaa akɛ, jamɔ krɔŋŋ baashwere yɛ Paradeiso lɛ mli kɛya naanɔ. Mɛɛ be ni yɔɔ miishɛɛ po kã wɔhiɛ nɛkɛ!