Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 40

Mɛni Esa Akɛ Wɔfee Koni Wɔhe Atse Yɛ Nyɔŋmɔ Hiɛ?

Mɛni Esa Akɛ Wɔfee Koni Wɔhe Atse Yɛ Nyɔŋmɔ Hiɛ?

Feemɔ mami ko ni yɔɔ suɔmɔ ni miisaa ebinuu fioo ko he koni eya skul lɛ he mfoniri okwɛ. Ebaakwɛ ni gbekɛ lɛ aju ehe, ni ebaawo lɛ atadei ni he tse. Enɛ baahã gbekɛ lɛ aná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ni mɛi baana hu akɛ efɔlɔi miikwɛ lɛ jogbaŋŋ. Nakai nɔŋŋ wɔ-Tsɛ Yehowa ni yɔɔ suɔmɔ lɛ sumɔɔ ni wɔhiɛ wɔhe falefale ni wɔjeŋba hu he atse. Kɛ́ wɔhe tse lɛ, wɔnáa he sɛɛ ni wɔwoɔ Yehowa hiɛ nyam hu.

1. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔhiɛ wɔhe falefale lɛ?

Yehowa kɛɔ wɔ akɛ: “Nyɛfea krɔŋkrɔŋ.” (1 Petro 1:​16) Kɛ́ wɔhiɛɔ wɔhe falefale ni wɔjeŋba hu he tse lɛ, belɛ, wɔfee krɔŋkrɔŋ ji no. Kɛ́ wɔjuɔ wɔhe daa, wɔfɔɔ wɔtadei ahe, wɔhãa wɔshĩai kɛ wɔtsɔji amli kɛ amɛhe tseɔ, ni wɔhiɛɛɛ nibii nɛɛ basabasa lɛ, no tsɔɔ akɛ, wɔhiɛɔ wɔhe falefale. Wɔbaanyɛ wɔye wɔbua hu koni wɔ-Maŋtsɛyeli Asai lɛ anɔ kɛ amɛhewɔ fɛɛ atse. Kɛ́ wɔhiɛ wɔhe falefale lɛ, wɔwoɔ Yehowa hiɛ nyam.​—2 Korintobii 6:​3, 4.

2. Mɛɛ sui esa akɛ wɔkpoo koni wɔhe atse?

Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔjie nɔ fɛɛ nɔ ni woɔ mɔ he muji yɛ heloŋ kɛ jwɛŋmɔ mli lɛ kɛje wɔhe.’ (2 Korintobii 7:1) Enɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ wɔkpoo nɔ fɛɛ nɔ ni baaye wɔgbɔmɔtso awui, loo ebaafite wɔjwɛŋmɔ. Esa akɛ wɔsusumɔi asa Yehowa hiɛ, no hewɔ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔkpoo susumɔi ni esaaa. (Lala 104:​34) Wɔbɔɔ mɔdɛŋ hu ni wɔwie wiemɔi ni he tse.​—Kanemɔ Kolosebii 3:8.

Mɛɛ nibii hu hãaa wɔgbɔmɔtso loo wɔjeŋba he atse? Nibii komɛi baanyɛ aye wɔgbɔmɔtso lɛ awui. No hewɔ lɛ, wɔtsiɔ wɔhe kɛjeɔ nifeemɔi tamɔ zigareti kɛ ehenɔi lɛ shɛremɔ, asarafuu, kɛ tsofai ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ ahe. Kɛ́ wɔtsi wɔhe kɛje nifeemɔi nɛɛ ahe lɛ, wɔbaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ni no baatsɔɔ hu akɛ wɔhiɛ sɔɔ wala ni Nyɔŋmɔ edro wɔ lɛ. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ hu koni wɔye nifeemɔi ni he tseee, ni ji, mɔ nuutso loo yoohe ni ekɛshwɛɔ aahu kɛyashiɔ ehe baa, kɛ ponografi kwɛmɔ nɔ. (Lala 119:​37; Efesobii 5:5) Ebaanyɛ ewa waa akɛ mɔ baaye sui nɛɛ anɔ, shi Yehowa baanyɛ ewa wɔ ni wɔye nɔ.​—Kanemɔ Yesaia 41:​13.

KASEMƆ PII OFATA HE

Obaana nɔ hewɔ ni kɛ́ wɔhiɛ wɔhe falefale lɛ ewoɔ Yehowa hiɛ nyam, kɛ bɔ ni wɔbaafee wɔye nifeemɔi ni he tseee anɔ.

3. Kɛ́ wɔhiɛ wɔhe falefale lɛ ewoɔ Yehowa hiɛ nyam

Kɛ́ wɔkane mlai ni Yehowa kɛhã blema Israelbii lɛ, wɔbaana bɔ ni ekã etsui nɔ waa akɛ ewebii lɛ ahe baatse. Nyɛkanea 2 Mose 19:​10 30:​17-​19 lɛ, ni nyɛsusua sanebimɔi nɛɛ ahe:

  • Yɛ ŋmalɛi nɛɛ anaa lɛ, te Yehowa naa falefalefeemɔ ehãa tɛŋŋ?

  • Mɛɛ nibii kɛ́ ofee daa lɛ, no baahã ohiɛ ohe falefale?

Ebiɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ dani mɔ baanyɛ ahiɛ ehe falefale. Shi ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ lɛ, wɔyɛ nii jio wɔbɛ nii jio lɛ, wɔbaanyɛ wɔhiɛ wɔhe falefale. Jiemɔ VIDIO lɛ, ni nyɛsusua sanebimɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ he.

  • Kɛ́ wɔhã wɔnibii ahe tse ni wɔhiɛɛɛ amɛ basabasa lɛ, mɛni hewɔ ebaahã mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ abu Yehowa waa lɛ?

4. Ye sui gbohii anɔ

Yehowa baanyɛ ewa wɔ ni wɔye su gbonyo ko nɔ

Kɛ́ oshãa nii loo oshɛreɔ zigareti kɛ ehenɔi lɛ loo okɛ tsofai tsuɔ nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ, ekolɛ, ole akɛ ebɛ mlɛo akɛ mɔ baaye su nɛɛ nɔ. Mɛni baanyɛ awa bo? Susumɔ bɔ ni su nɛɛ náa onɔ hewalɛ lɛ he. Nyɛkanea Mateo 22:​37-39 lɛ, ni nyɛsusua bɔ ni zigareti kɛ ehenɔi lɛ shɛremɔ loo tsofai ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ saa . . .

  • mɔ kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ he.

  • mɔ wekumɛi kɛ mɛi krokomɛi ahe.

Too gbɛjianɔ ko ni baahã onyɛ oye su gbonyo ko nɔ. a Jiemɔ VIDIO lɛ.

Nyɛkanea Filipibii 4:​13 lɛ, ni nyɛsusua sanebimɔ nɛɛ he:

  • Kɛ́ mɔ ko fɔɔ sɔlemɔ, Biblia lɛ kasemɔ, kɛ kpeei yaa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaawa lɛ ni eye su gbonyo ko nɔ?

5. Wu oshi susumɔi kɛ nifeemɔi ni he tseee

Nyɛkanea Kolosebii 3:5 lɛ, ni nyɛsusua sanebimɔi nɛɛ ahe:

  • Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ ponografi kwɛmɔ, sexting, kɛ mɔ nuutso loo yoohe ni ekɛshwɛɔ aahu kɛyashiɔ ehe baa lɛ he tseee yɛ Yehowa hiɛ lɛ?

  • Kɛ́ okwɛ lɛ, jwɛŋmɔ yɛ mli akɛ Yehowa biɔ ni wɔjeŋba he atse? Mɛni hewɔ okɛɔ nakai?

Obaana bɔ ni obaafee owu oshi susumɔi ni he tseee. Jiemɔ VIDIO lɛ.

Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ, esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee nibii ni he hiaa koni wɔjeŋba he atse. Nyɛkanea Mateo 5:​29, 30 lɛ, ni nyɛsusua sanebimɔ nɛɛ he:

  • Eyɛ mli akɛ nɔ ni Yesu wie lɛ etsɔɔɔ akɛ wɔye wɔhe awui moŋ, shi etsɔɔ akɛ, esa akɛ wɔfee nɔ ko kɛ̃. Mɛni esa akɛ mɔ ko afee koni enyɛ ekpoo susumɔi ni he tseee? b

Kɛ́ oobɔ mɔdɛŋ ni oye susumɔi ni he tseee anɔ lɛ, no lɛ ná ole akɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ lɛ. Nyɛkanea Lala 103:​13, 14 lɛ, ni nyɛsusua sanebimɔ nɛɛ he:

  • Kɛ́ oobɔ mɔdɛŋ ni oye nifeemɔ ko ni he tseee nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ŋmalɛ nɛɛ woɔ bo hewalɛ ni onijiaŋ akaje wui?

Kɛ́ ofee ekoŋŋ lɛ, no etsɔɔɔ akɛ onyɛŋ oye nɔ!

Ewaaa kwraa akɛ obaakɛɛ ohe akɛ, ‘Mifee ekoŋŋ, hewɔ lɛ, minyɛŋ maye su nɛɛ nɔ.’ Shi susumɔ enɛ he okwɛ: Kɛ́ foijelɔ ko tɛ ni egbee shi lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ ekpe, ni etsɔɔɔ hu akɛ esa akɛ eyaje foijee lɛ shishi ekoŋŋ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ oyafee nakai nii lɛ ekoŋŋ lɛ, no etsɔɔɔ akɛ onyɛŋ oye nɔ. Etsɔɔɔ hu akɛ, mɔdɛŋ fɛɛ ni obɔ kɛbashɛ he ni oshɛ lɛ efee efolo. Kɛ́ ofee ekoŋŋ lɛ, onijiaŋ akaje wui​—fiofio lɛ, obaaye nɔ. Miamɔ ohiɛ waa. Yehowa baanyɛ ewa bo ni oye su gbonyo lɛ nɔ.

MƐI KOMƐI KƐƆ AKƐ: “Su nɛɛ eka mihe. Minyɛŋ makpa.”

  • Kɛ́ mɔ ko kɛɛ nakai lɛ, mɛɛ ŋmalɛ obaanyɛ okɛwa lɛ ni ena akɛ, Yehowa baanyɛ eye ebua lɛ ni eye su gbonyo ko nɔ?

EMLI OTI

Kɛ́ wɔhã wɔgbɔmɔtso, wɔjwɛŋmɔ, kɛ wɔjeŋba he tse lɛ, Yehowa baaná wɔhe miishɛɛ.

Mɛni Okase?

  • Mɛni hewɔ ehe hiaa waa ni wɔhã wɔhe atse lɛ?

  • Te ooofee tɛŋŋ ohiɛ ohe falefale lɛ?

  • Te ooofee tɛŋŋ ohã osusumɔi kɛ ojeŋba he atse lɛ?

Nɔ Ni Obaanyɛ Ofee

EHE SAJI KROKOMƐI

Kɛji obɛ nɔ ko tsɔ po lɛ, mɛɛ nibii bibiibibii komɛi obaanyɛ ofee koni ohiɛ ohe falefale?

Gbɔmɔtsoŋ Hewalɛnamɔ Kɛ Falefalefeemɔ​—Dɛ̃fɔmɔ (3:01)

Obaana nibii ni obaanyɛ ofee koni okpa zigareti shɛremɔ.

“Bɔ Ni Obaafee Okpa Zigareti Shɛremɔ” (Awake!, May 2010)

Obaana nɔ ni ye ebua nuu ko ni enyɛ ekpa ponografi kwɛmɔ.

“Etɔ Mi Aahu Dani Minyɛ Miye Omanye” (Buu-Mɔɔ No. 4 2016)

a Sane ni yitso ji, “Bɔ Ni Obaafee Okpa Zigareti Shɛremɔ” ni yɔɔ nikasemɔ nɛɛ fã ni ji Ehe Saji Krokomɛi lɛ shishi lɛ tsɔɔ nibii komɛi ni sa ni mɔ baanyɛ afee koni enyɛ eye su gbonyo ko ni eka ehe lɛ nɔ.

b Bɔ ni afee ni ona bɔ ni mɔ baafee eye enuutso loo yoohe ni ekɛshwɛɔ aahu kɛyashiɔ ehe baa lɛ nɔ lɛ, kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Te Mafee Tɛŋŋ Maye Minuutso Loo Yoohe Ni Mikɛshwɛɔ Aahu Kɛyashiɔ Mihe Baa Lɛ Nɔ Lɛ?” ni yɔɔ wolo ni ji, Questions Young People Ask​—Answers That Work, Kpo 1 lɛ yitso 25 lɛ.